Dunántúli Napló, 1952. december (9. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
DUNÁNTÚLI y/lJo PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r------------------------------------------------------------------------V MAI SZÁMBANi A magyar népgazdaság helyzete 1952 ben és feladataink * népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban (2—3. o.) — A poreelángyártás titke/c* dolgozói szélesítsék ki jobban a versenyt az anyag takarékosság terén is (4. o.) — A pécsi Dohánygyár befejezte évi tervét (4. o.) AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁCÁNAK LAPJA . IX. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM ARA 50 FILLÉR KLÓD, 1952*KLMBICK 2 A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Gerő Ernő elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség ülésén A Magyar Dolgon)* Pártja Kiír.ponti Vezetősége 1952 november 29-én ülést tartott, amelyen Gerő Eenő elvtárs beszámolt népgazdaságunk helyzetéről 1952-ben és feladatainkról a népgazdaság fejlesztése terén 1953- ban. Az alábbiakban részleteket közlünk,erő Ernő elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszámolójából A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatának egyesztendős mérlege F.Ezy évvel ezelőtt, 1051 november 30-án, Központi Vezetőségünk ilesén Rákosi E elvtárs egész népgazdaságunk és népi demokráciánk fejlődésére nagy fontosságú javaslatokat tett, melyeket a Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyott. A Központi Vezetőség történelmi jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt és a minisztertanács 1051 december 2-i határozata, melynek értelmében országatikban teljesen megszűnt a jegyrendszer, megszűntek a forgalmi korlátozások a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, lehetővé vált, hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek, amennyiben teljesítették kötelezettségeiket, az állammal szemben, termékfélesegeiket teljesen szabadon értékesíthessék. Ugyanakkor, mint ismeretes, felemeltük a béreket és a fizetéseket, s rendeztük számos élelmiszer és iparcikk árát. Most, egy esztendővel az emlékezet»« párt- és minisztertanácsi határozat után, felállíthatjuk ennek a fontos rendszabálynak a mérlegét. Mit hozott ez a nagyjelentőségű határozat? Az eredményeiet nagyjában a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. A párt és a miniszterianulcs december 2-i határozata hatalmas mozgatóerőnek bizonyult az 1151. évi ipari termelési terv sikeres befejezésében és az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv megvalósításában A december 2-i határozatnak döntő szerepe volt abban, hogy 1151 decemberében addig soha nem ismert mértékben emelkedett gyáriparunkban a munka termelékenysége. 1151 decemberében egész gyáriparunkban a termelékenység hét százalékkal múlta felül a novemberi termelékenységet, míg egy évvel azelőtt. 1960 decemberében a termelékenység 3,2 százalékkal a novemberi színvonal alá csökkent. De az 1151 december 2-i rendszabály nemcsak a termelékenység hanem a termelés nagyarányú növekedésében is éreztette hatását, s nemcsak decemberben, hanem az azt követő hónapokban is. 2. A rendszabály növelte a paraszti és szövetkezeti áruíz hozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét, s mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére — melynek kihatásairól később részletesen lesz szó — sikerült és sikerű biztosítani a lakossng zavartalan élelmiszerlátását, s hogy a rendkívül rossz termés dacára a mezőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a múlt év hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsiradék, húsféleségek, baromfi, etel jelentékeny mértékben esett, s csak viszonylag kevés árunál (főként főzelékféléknél) emelkedett. 3. A rendszabály emelte a dolgozók, s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát és álbános bőséget hozott létre az iparcikkellátásban, a többi között olyan iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszonylagos hiány mutatkozott. A dolgozók életszínvonalának eindkét ■■ cét érzékelteti — a többi között — az egy főre jutó fogyasztás növekedése a legfontosabb élelmiszerekből. Így ső2 január -október hónapokban vagyis ez év első tíz hónapjában a városokban az egy főre eső lisztfogysztás 31 8 százalékkal, a kenyérfogyasztás 7.1 százalékkal, a cukor■ogyasztás 14.1 százalékkal, a húsfo- tyasztás 4.1 százalékkal, a zsírfo-yasztás 41 százalékkal, a tojásfogyasztás* 21.1 százalékkal, a vajfogasztás 41*3 százalékkal emelkedett, •a pinella MW« mutatkozik az élelmiszerfogyasztásbian a falun is. Az élmiszer fogyasztás attrakedás,hen, persze szerepet játszott bizonyos mértékű tartalékolás is. Továbbá szerepet játszott az, hogy a lakosság vásárlása az iparcikkeik felől jelentős mértékben a magasértékű élelmiszerek felé tolódott el. Ezért, bár az élelmiszerfogyasztk növekedése az életszínvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitív oldaláról értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzájárult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához a termelésből, az áruforgalomból és a közlekedésből. Mi? 1951 -ben a tőkés szektor részesedése a nemzeti jövedelemből kereken 5 százalék volt, addig 1932-ben a tőkés szektor részesedése 2—2,5 százalékra zsugorodik össze. Az emlékezetes 1951 december 2-i sáírt- és minisztertanácsi határozat jelentős mértékben erősítette tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához és ezen belül növelte a munkásosztály vezető szerepét, öregbítette tekintélyét. A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozata megvalósításának egyesítendő« mérlege kézzelfoghatóan igazolja a mi viszonyaink közepette is annak a zseniáls kiíiaisztálini tételnek a helyességét, amelyet Sztálin elvtárs ,,A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művében formulázott meg, hogy tudni illik: ...-a város és a fián, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartani az árutermelést (az adásvédel útján történő cserét), mint a várossal való gazdasági kapcsolatoknak a paraszt számlára egyedül elfogadható formáját, és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti kolhozkereskedelmi, kiszorítva az áruforgalomból minden remid és rangos kapitalistát." Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. Itt ott azonban előfordultak következetlenségek, részben maguknál az intézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál. Ilyen következetlenség volt például az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész, termék kötelező beadását rendeltük el, vagyis nem hagytuk meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezeken a területeken. Aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy a tervezett vetésterülethez képest a napraforgónál a legnagyobb a hiány az összes termények közül, a hozam is, az egyéb növényekhez képest, nagyobb mértékben«akként itt. S az sem lehet véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt, « az átlagosnál sokkal nagyobb «zomveszteséggel valósult meg. ,4 felada mgot az,hogy bztosítsuk az 1951 december 2-itart- és t-iit.be tertaiulcsi határozat eddig elért rendkívüli jelentős eredmény ad, hogy kiküszöböljük a határozat megvalódítása kapcsán elkötetett egyes hibákat és jelenezeti hiányosságokat, hogy átgondolt, tervszerű Intézkedései,-'cet nemcsak megtartsuk de kibővüslik, továbbfejlesszük az elért eredményeket, termelésben 97,3 százalékra teljesítettek csupán. Mindaz ann vall, hogy kohiszati üzemeink vezetésében még igen komoly hiányosságok mutatkoznak, amelyeket 1953 folyamán alapjában ki kell küszöbölnünk. Az utóbbi években és 1952első tíz hónapjában is komoly fejlődést mutat építőiparunk Építőiparunk egészében teljesíti tervét, de egyrészt túlságosan drágán építünk, másrészt az építésügyi minisztérium az építőipar teljesítményét a legutóbbi időkig csak a szerint mérte, hogy ő maga mennyit számllt fel az elvégzett munkáért. Az ipar fejlődésének egészében kedvező képe azt sem fedheti el, hogy a termelékenység, az önköltség, a béralap, a létszám terén távolról sincsen nálunk minden rendben. Ami a termelékenységet illeti igen jelentős nálunk a fejlődés, de a tervhez képest van némi lemaradás is. A termelékenység az állami iparban, 1952 első tíz hónapjában a megelőző év hasonló időszakához képest egészében mintegy 12,4 százalékkal emelkedett. Az önköltség azonban az összehasonlítható termékek önköltségén mérve, az előirányzott 6,5 százalék helyett, előreláthatóan csak öt százalékkal fog csökkenni ebben az esztendőben, azaz az önköltséges ökeezés meggvalósításánál eendeletős az elmaradás. A minisztériumi ipar ez év első három negyedévében 345,9 millió forinttal lépte túl béralapját. Igaz, hogy ugyanekkor a miniisztériumi iparban 354,5 millió forint béralapmegtakarítás in mutatkozott. Ezek azadatok is mutatják, hogy a javulás ellenére meny nyire ,aza nálunk n még mindig » béralaptervenév Ipari termelésünk nagy hiányossá- 3á..u is, hogy a selejt általában ner csökken, sőt egyes tordiettum inkább emelkedik. A minisztertanácsnak a selejt elszámolásra vonatkozó határozatát, amelynek értemében a selejt egy részét a mutkabérből maximálisan a havi munkabér 15 százalékáig terjedően, le kell vonni, az igazgatók általában nem hajtják végre, s ez a selejt növekedését elősegíti. Az igazgatók azért nem hajtják végre ezt a határozatot, mert ,,jó emberek” akarnak lnni, senkit nem akarnak megsérteni, s nem veszik észre hogy ezzel saját maguk att rágják a fát és ártanak a karikás osztály, a dolgozó nép érdekeinek... Az ipar területén mutatkozó hiányosságok egyik fontos oka az az elég gyakori jeleenség — s persze ez nemcsak az iparban, hanem az egész Nem lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazdaságunk fejlődéséről az 1952-es év folyamán. Növénytermelésünk ez évben tokéntős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi eőirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás. A régi nagybirtokos-nagytőkés rendszer idején hasonló kedvezőtlen időjárás százezrek számára hozott volna éhmézet, s százezreket juttatott volna kopusbotra. A mái társunk azonban nem nagytőkés nagybirtokos álom, nem a kizsákmányoló!«, a népelnyomók állama, hanem a munkások, a parasztok, a dolgozó nép állama. A mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével előrelátó, átgondolt, szervezett intézkedés!« révén tervszerű gazdaságpolitika útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztosította és biztosítja népünk zavartalan ellátását, az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagykárd, és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyébként sem juthat kodusbotra senki mert randenki kaphat munkát és munkájáért igazságos bért, amely biztosítja mega és családja megélhetését. Melyek a főbb intézkedések, ameyeket „ kedvezőtlen időjárás következményeinek elhárítására népi demokratikus kormányunk — pártunk kezleményezésére — foganatosított? Mindenekelőtt igen jelentős mértékben csökkentettük az élelmiszerkivitelt, illetve benkintettük számos népgazdaságban így van —, hogy a minisztériumok vezetői, trösztök, vállalatok igazgatói gondatlanságból, nemtörődömségből, liberalizmusból s nem egyszer önélgültségből elmulasztják fontos párt- és kormányhatározatok végrehajtását. Gyakori jelenség, hogy minisztériumok és egyes miniszter elvtársak, saját határozataikat sem veszik komolyan, ezek végrehajtását nem ellenőrzik, de sokszor még ki sem adják az üzemek igazgatóihoz. Többízben előfordult ilyen eset a kohó- és gépipari minisztériumban. Külön kell szólni röviden iparunkónak arról a részéről, ami kveülkereskedelmünk, exportunk számára dolgozik. Ez a kérdés nem új, ezt a kérdést már többször felvetettük, de meg kell mondani, hogy a megnövekedett feladatokhoz képest az eddig elért eredményekkel megelégedve nem lehetünk Külkereskedelmünk ez évben jelentős nehézségekkel küzd nagyrészt azért, mert — mint később erre még rátérek — igám nagy mértékben csökkentette le a miőgazdaságii termékek exportját. De külkereskedelmi nehézségeink távolról sem egyedül innen származnak. Az alapvető ok az, hogy exportra dolgozó üzemeink jelentős része rosmil teljesíti kötelezettséget. A kükereskedelem számára dolgozó iparágak és üzemek«maradásának azonban az is oka, hogy a külkereskedelem’számára való terméés nagyobb gondoságot, pontosabb, precízebb, magasabb minőségű munkát követő, sok esetben megköveteli eddigi termelési és műszaki színvonalunk emelését. Ezért üzemeink igazgatói ezt a munkát nem szívesen vállalják, opportunista módon igyekeznek maguktól «hárítani, a nyakukról lerázni, pedig népgazdaságunk fejődésének és iparinik műszaki színvomáliskie meléseszempontjából ez a munk,, különösen fontos. De külkereskedelmünk «párnára dolgozó üzemeink jó munkáját «, s« hátráltatja, hogy az ellenség megértette ennek a kérdésnek a«’erdőségét, megértett«, hogy a lemaradás ezen a téren fejlődésünket mennyire hátráltaltja és egyben a baráti országok gazdasági építését" zavarja, s ezért igyekezik ezen a téren nehézségeket okozni nopdemokráciánknak. Iparunk egészét teküdve megalapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik, s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat kiküszöböljük, minden lehtőségünk megvan arra, hogy a továbbiakban újabb, még jelentősebb sikereket érjünk el élelmiszer kivitelét Ugyanekkor baráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve abraktakarmányt hozunk be. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségessé, hogy az állam birtokában lévő igen jelentős állatállományt a kedvezőtlen taklarmánytermés ellenére is fenntarsuk és továbbfejlesszük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és termelőszövetkezetekből begyűjteni, mint ahogy terveztük. Ennek az intézkedésnek a révén vált lehetővé a kukorica- és burgonyabeszolgáltatás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a temndőszövekezetek helyzetén enyhítsünk Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányunkat, amikor igen jelentős mennyiségű állatot — malacot, süldőt, szarvasmarhát, stb. — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron. * ily módon az álam a dolgozó parasztságnak és a termőszövetkezeteknek sokmillió forint támogatás nyújtott. Ugyanekkor mintegy 300 milió forint összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőnyigvásárlás céljára. A leginkább rászoruló érmelőszövetkezeteknek az állam természeiben több«zá/•»zer métermáz*a vetőmagkölcsixur« nyújtott. Emellett népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszálykár Folytatás a■ oldalrml ! A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben Az ipari termelés alakulása 1952 elő tíz hónapjában és az 1952. évi terv várható teljesítése A minisztériumi ipar 1952 első tíz hónapjában befejezett termékekben 25,2 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951 első tíz hónapjában. Az iparon belül a befejezett terelés terén a nehézipar 32,5 százalékal, a teljes termelés terén pedig 2, 9 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alapján körülbelül kiszámíthatjuk hogyiparunk termelése ez évben - az érlmiszeripar igényszerűségét, az élelmiszeripar nyersanyagainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb mint 1951-ben volt. Ha figyelembe veszsjük, hogy ez évben a súlyosság, kár miatt módosítottuk a könnyűipar és az éelmiszeripar tervét, megállapíthatjuk, hogy iparunk egy részében a várakozásnak megfelel,termelési tervét teljesíti és igen gyors nembem fejlődik. De természetesenútran még az utolsó hónapot,melyben erőnk teljes megfeszítésével kell küzdenünk az 1952. évi ipari termelési terv teljesítéséért, túltereséséért. A nehézipar gyors fejlődése azt mutatja, hogy iparunk fejlődése megfelel annak a lenini-sztálini törvénynek, amely megköveteli, hogy a termelőeszközök fejlődésének üteme alaszlóan túlszárnyalja a fogyasztási cikkek termelésének ütemét. Egészében kedvezően fejlődő ipari termelésünkben azonban igen jelentős fogyatékosságok és hiányosságok is vannak, amelyek közül itt csak a legfontosabbakra akarjuk ráirányítsani a fiigyelmet Pártunk II. kongresszusa közel két évrel ezelőn rendkívüli erővel vetette fel az alapanyag-ipar, s mindenekelőtt a széntermelés és a vaskohászat, valamint a villamosinergys- ipar gyorsabb fejlesztésének követelményét, az alapanyag-ipse elmaradó, uhuik rellumoását, mint az ország gyors Utarositásának, s népgazdaságunk gyors felemelkedésérek alapvető feltételét. Kétségtelen, hogy pártunk II. kongresszusa óta az alapanyag-ipar fejesnésének meggyorsítása terén tettünk lépéseket előre. Például szénbányászatunk igen gyorsan fejlődik, mert 23 sz.szálékos termelét-emvelkedés egy esztendő alatt igen gyors fejlődést jeent. Szénbányász ,ltunk «az év első kilenc hónapjában termelési tervét egészében teljesíte be, októberben azonban már 112 000 tonna szénnel adósa maradt a népgazdaságnak, s novemberben ez az adósság jelentős mértékben tovább növekedett. A sígyárzatoan ro-/ a génkihasználás. Finnek fő oka, hogy még nem számolták fel bányászatijukban a pépesítésellenes irányzatot. A gépek rossz kihasználásának egyik fontos oka azonban a nagyfokú alkatrérhiány is. A bánya- és energiaügyi minisztérium nem hajtotta végre a párt és a kormány határozatát, mely szerint a szénbányászatban a »zenelők arány számát az ötsz.létszámhoz képest jelentősen (‰)) kell emelni. A túlórák száma az egész népgazdaság területén aszénbányászatban a legmagasabb. A bánya- és energia,ügyi miniisztérium vezetői nem hajtották végbe a Központi Vezetőség határozatát a túlóráztatás csökkentéséről, a munkavédelemről, a vasárnapi munka csökkentéséről Jóllehet a hovecsi rohammunka még egész isarunkban megvan, ez a legáltalánosabban a szénbányászatban terjedt el. A szénbányászat mellett másik döntő alap iparágunk a vaskohászat. Mint említettük, va»kohász.atunk termelése ebben az évben jelentős mértékben fejlődött. Vaskohászatunk a/.onbruti az alapvető temákikben tervét nem teljesíti UK) százalékra, így 1952 első tíz hónapjában a nyersvastermelésben a tervet 94 9 száázalékra, a martin-acé termelésben 97.5 száz. elektro-acéltömegben 93 3 százalékra, a ht ngolid acél. *