Dunántúli Napló, 1953. február (10. évfolyam, 27-49. szám)
1953-02-01 / 27. szám
1985 FEBRUÁR 1 NAPLÓ 3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladatul, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett kamaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szán*tóföldjeinek minden talpalatnyi terű* ■atét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy föltétlerüul elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányozott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság itnyitó szerveinek ki kell küszöbölni, az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni, az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számíolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság Minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: 1. Az 1953. évi tavaszi szántás-vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldijének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: ■ a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célz •gazdaságokban a gazdaság igazgatója, ... b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az államitartalék magasadlanokon a helyi földműves-szövetkezet ügyvezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtóbizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területén ,él pedig irányítószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kat, hold a szántóterület. b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsok, kai a község termelőszentkezetei- BBk szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet fegyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezetekének február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott de február 15-ig nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953. február 15 és szeptember 1 között földfelajánlás címén szántóföldet átmenni nem lehet. II. Az 1953. évi növénytermelés tervvégrehajtása érdekében minden gazság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartóik teljesíteni: 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb álhoni vállalatok növénytermelési terhét jóváhagyott termelési tervük a,,Híján kell teljesíteni. ,2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározottnerdeten termelni: *) Aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesített©, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület — az ősziek a tavasziakkal együtt,— a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen. b) A 83/1952/IX. 16. M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét, söxárpéval kell bevetni. c) A községi vetésterven belül, a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 km-es körzetében a burgonyatermelési kötelezettséget legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács, az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni: a) A mezőgazdasági igaerőtulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát vigsizani. b) A községi tanács az egyéni igaerőtulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte, s kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni. III. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusú temelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztított állapotban c) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavasz vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerint csávázott vetőmagot kell előkészíteni. aj Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők, tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőszögi fertőzöttség esetében, a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig, kötelesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább háromezer kát. hold tavaszibúza, tizenkétezer kát. hold tavasziárpa, kétezerötszáz kát. hold gyapot: a termelőszövetkezetekben hatszáz kát. hold tavaszibúza, háromezer kát. hold tavaszi árpa vetőmagját avetés előtt jarovizálják. ■c) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését. 3. A tavaszi szántás vetésimunkák minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkába állítható gép kijavításáról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok és a gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségbeli kijavítsák. b) A termelőszövetkezetek és azegyéni termelők minden felhasználható ekét, boronát, szinflót, hengert, vetőgépet, legkésőbb február 28-ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunka szerződéseket. A szántóföldi brigádok területeit és összetételeit állandósítsák, a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelő szövetkezetek, gépállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. ■a) Az állami gazdaságokban február29 között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gépek kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20. és 28. között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. c) A gépállomások gépeinek kijavítását és a traktoros brigádok felszerelését és megszervezését február 16—20 között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni. d) A községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra. IV. A tavaszi, mezőgazdasági munkákat a fejlett ,agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani. 1. A téli időszakban el kell végezni az ősztől elmaradt mélyszántást. Ezért az állami gazdaságok, a gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást. 2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető legkorábban meg kell kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani. a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi, vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását, amint a talaj állapota megengedi, azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb nyolc napon belül be fel fejezni. A szántással egy időben el kell végezni a fogasokát. b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a sími tózást (fogasolást) azonnal meg kelll kezdeni és legkésőbb három napon belül be kell fejezni! ■ ej Az összes szántóterületek felszántását és simítózását (fogasólását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kell fejezni. A frissen szántott és simítózott területeken a vetésig fogasolással, illetve kultivátorozással kell a vetőágyat előáilítani. 3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell hasznánl az összes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szervestrágya késteteket. a) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelőik azokon a területeken, ahol összemélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ki nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és közép érett istállótrágyát. ]b) Azokon a gyapot területeken ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el, két, holdanként 50—150 kg szemcsézett szuperfoszfátot kell kiszórni a tavaszi talajelőkészítés előtt és a talajelőkészítéssel a földbe bemunkálni. c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyik az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28- ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják ki és földesik lers! Az állami gazdaságokban és tér-, melőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere február 15-ig adják ki a ■fejlett trágyakezelési módszerek megszervezésének és agrotechnikájának utasítását. Biztosítják, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetkezetek legalább 50 százalékában, az állami gazdaságok trösztjeinek, valamint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak főagronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszerét és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék. 4. A szántóföldi növények tavaszi vetését, amint az egyes növények csírázásához a szükséges hőmérsékletet a taaj elérte, azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn belül be kell fejezni. a) A. Simítógássalegyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a mák, tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a füves herék vetését. Ezeknek a növényeknek elvetésére fel kell használni minden olyan télvégi és koratavaszi időt, amely — a talaj nedvességi állapotát figyelembe véve — alkalmas a vetési munkálatok végzésére, tekintet nélkül arra, hogy a vetés után még télies időjárás várható. b) Amint a talaj hőmérséklete érte az 5—8 G-fokot, meg tell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a ziab, a lucerna, a vörös here a baltacin, a napraforgó. Ja csifillagfürt, és cukorrépa, a takarmányrépa vetését. c) 8—12 C.Sok talajhomférnéidétnél meg kell kezdeni és április 30-ig be cél fejezni a burgonya, a szója, a tricsóka, a ciróka, csumiz, a köles, a marhakáposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és a kukorica vetését. A rostkender, a bab és a kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni. d) A 14 C-fok talajhőmérsékletnél meg kell sezden, és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését. e) 12—16 C-fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbben május 5-ig be kell fejezni a ricinus és késői napraforgó vetését, dohány palántázását május 20-ig, a fuscerp&prika palántázásét május 31- ig kell befejezni. f) A vetésre alkalmas talajállapot és talajhőmérséklet mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az állami gazdaságok három munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők hat munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állati gazdaságok öt munkanapon belül, a termelősövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők nyolc munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni termelők egyaránt öt napon belül kötelesek elvetni. g) A földművelésügyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos határidő-, belül megyénként és trösztönként állapítsák meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket hivatalosan kötelesek a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének s megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza"meg. h) A vetéseket az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők miinél nagyobb tc. A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel és helyszáni vizsgálatokkal kell ellenőrizni és a kötetezőstettségeiket nemteljesítőket, vagy rületeit , fejlett vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kat. hold tavaszi gabonát és az öszszes roszlent, a termelőszövetkezetek legalább 60.000 kát- hold tavaszi gabonát és az összes roeltent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.410 kát. hold kukorica és napraforgó, a termelőszövetkezetek legalább 175 000 kát. hold kukorica és napraforgó vetést végezzenek négyzetes vetéssel.) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok a kukoricát és a burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt, elsősorban frissen trágyázott területvessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállótrágyázásban nem részesültek, a kukorica és burgonya terméshozamát érett istállótrágyával, komposzttal, baromofitrágyával vagy fahasáuval végzett fészektrágyázással növelték. 5. A tavasziszántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani, az őszi vetések, valamint a rétek és legelők térvégi és koratavaszi ápolási munkáit. a) A földművelésügyi mindester gondoskodjék arról, hogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és belvízrendező hivatalok Úgy biztosítsák hogy a tavaszi vetések idejére a belvizek ne akadályozzák a szántásvetés munkáját és az őszivetések fejlődését. A belvíz levezetéséhez az kötelességeiket imnasztokat felelősségre kell vonni. 1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a Központi Statisztikai Hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák jelentőszolgálatát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre. 2. A helyi tanácsok április 10. és 20. között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét és azokat a termelőket, akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték el, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására. " 3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántóterületüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről, a községi tanács köteles eljárást indítani. 4. Azokat a községi tanácselnököket pedig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántóföldek teljes megműveléséről és a határozatban előírt mezőgazdasági munkák végrehajtásáról. a belügyminiszter vonja felelősségre. Budapest, 1953. január 30. Rákosi mátyáso a Minisztertanács elnöke. állami gazdaságok, gépállomások termelőszövetkezetek ás az egyéni termelők gépi-, iga- és késérejelekei kötelesek segítséget, nyujjfifti. b) Az állami gazdaságok, a te-e melőszövetkezetek és az, egyéni te - ■uieJők tél végén és korai svasszal, amint a talajra rá lehet menni, a felfagyott őszi vetések hengerezését azonnal végezzék el. A jól átterő,’ őszi vetéseket a fagy vészélyek * múltával azonnal, de legkésőbb ■ árius 15-ig meg kell fogatolni fbí. - nálni). . c) A gyengén telett és a késő őszi vetéseket ,az erre u. célra rendelik: * résre bocsátott és a termelő ü.u * rvek készletében lévő pétisó műtrágya teljes felhasználásával, fejü:gyézásban • kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább százezer, a termelőszövetkezetek legalább„“') ezer kát. holdon végezzék el az 6/.i vetés tavaszi tejtrágyázását petitával illetve komposzt, vagy iyen,csésett trágyák felhasználásával. Ezenkívül széles körben meg kell szervezni a hulladéktrágyák (hadul, baromfitrágya, stb.) összegyűjtését és fejtrágyázásra való felhasználását. d) A rétek, legelők és évelő szálastakarmány-vetések ápolásánál esősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengeresését, a gyomirtást és talaj egyengetést. Alegelőkön a delelők és karámok helyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetését, a kutak és vályúk, valamiltt azok környékének gobdozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek legelők tavaszi fifáját legkésőbb április 15-ig el kell végezni. c) A vetéseket meg kell védeni a növények kártevői ellen,ezért a tetőzett területeken a mezei pocok,ürge és hörcsög irtását április 15-ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricamoly irtás érdekében a kukorica-, cirokszárak és egyéb növényi részek felhasználáta* május 15-ig el kell végezni. V. Külpolitikai hírek a sorokban Montevideo ,4 .,, Mundo" című lap jelentette, hogy Luiz Carton Prestes ügyvédjeginél kérte a büntető törvényszék bírójától Prestes, a brazíliai nép vezére és Brazília Kommunista Pártjának vezetője elleni per megszüntetését. A brazil közvélemény képviselői is tiltakoznak Prestes igazságtalan üldözése ellen. Így Rio Grande do Sul állam törvényhozó gyűléséértek több képviselője, valamint a szocialista párt ebben az államban működő szervezetének elnöke és mások követették a Prestes elleni per megszüntetését. Newyork Buenos Airesből származó értesülések szerint az argentin kormánypárti „La Epoca” című lap megállapítja, hogy az Egyesült Alamok Puertoricon „a legborzalmasabb rabságot’ teremtette meg. A lap azt is leszögezi, hogy az egész amerikai kontinensen felháborodott hangok hallatszanak Puertorico szabadságának védelmében. London Primo de Rivera., Franco-Spanyolország londoni nagykövete pénteki aláírta azt az okmányt, amlynek értelmében Spanyolország elfogadja az UNESCO alapokmányát. Az AP jelentése megjegyzi, hogy ,,Fran'' Spanyolországit így teljes jogú tagja lett az UNESCO-nak Bonn A Szövetségi Tanács belügyi a jogügyi bizottsága, nagy többséggé elutasította Adenauer választási törvényjavaslatot A bizottságok együtthangzóan megállapítják, hogy a beríj alaptörvénybe ütközik ez a törvényjavaslat, amellyel Adenauer nép akaratét ki akarja kitucsolni kormányának diktatúráját ada biztosítani.