Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-02 / 180. szám
Világ proletárjai egyesüljetek* DUNÁNTÚLI KÖSZÖNTJÜK A IV. VILÁGIFJÚSÁGI TALÁLKOZÓT! V___________________________________________________ AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1953. AUGI'ZTO!- 1 A cséplés, begyűjtés meggyorsításával készüljünk augusztus 20-ra! Gépállomásainkon múlik elsősorban az adott szó teljesítése Ahol jól halad a cséplés, ott jól megy a begyűjtés is. Ez nem új, hanem régi igazság. A hazafias dolgozó parasztok géptől teljesítik beadásukat, csak el legyen csépelve. Vannak ugyan kivételes esetek, mint Bissén, ahol Koska József 18 holdas dolgozó paraszt nem teljesítette géptől a beadási kötelezettségét, de ezek ritkább esetek. Az általános az ami Sásdon történt, ahol minden dolgozó paraszt teljesítette cséplőgéptől beadási kötelezettségét. Mindez azt mutatja, hogy javítani kell a cséplés ütemét. A mohácsi és a villányi járás elsősorban is a gépállomások jó munkája miatt első, a sásdi járás elsősorban is a gépállomások rossz munkája következtében az utolsó. A begyűjtési versenyben repülő gyorsaságával halad a villányi járás. Tegnap még 59,3 százalékot ért el, ma már 62,9 százaléknál tart tervének teljesítésével. Megy ott a begyűjtés, ahol olyan cséplőgépkezelő van, mint Benke József, a megye első, az ország harmadik cséplőgépkezelője, aki már 41 és fél vagon gabonát csépelt el. Penke elvtárs először 40 Vagonra tett vállalást, később látta, hogy ezt túlszárnyalja, — felemelte vállalását 60 vagonra. Ha úgy halad Penke elvtárs, megelőztteti az országosan második Hermák Józsefet és ami a legfontosabb ,h egy szerelvény elcsépelt gabonául járulhat hozzá a begyűjtési terv sikeres teljesítéséhez, dolgozó né Pünk jólétéhez. Gyorsan halad a begyűjtésben a mohácsi járás is. Tegnap 57,9 százalékot jelenthettünk, ma már 62,9 százalékot. Jól dolgozik a mohácsligeti gépállomás is Hullám Jád°s igazgató elvtárs vezetésével. A mohácsszigeti gépállomás öt nap alatt 22,2 százalékot haladt előre, ‘28—136 mázsát gépei minden napcsépelik. A mohácsszigeti gépállomás jó eredményeit nagyban segíti ,Grünfelder József elvtárs csépgépkezelő jó eredménye, aki 29 vagon 46 mázsás eredményével harmadik a megyében. Ez azonban egymagában még kevés volna. Az eredmény okát elsősorban is a jó verságszellemben és a cséplőmunkásokról való jó gondoskodásban kelhetjük. Egyik járásban sem csigák meg azt, amit a mohácsiak, ahol a járási pártbizottság, a járási községi tanácsok határozata nyomán, a cséplőmunkásoknak kőkonyhát állítottak fel, a női cseplőmunkások közül egy főt, van cPonta háromszor főtt étel. Ezeken vidámabban és könnyebben k Jcsy a munka, mint azt a 126—130 mázsás napi eredmények is mutat-I A Pécsváradi járás még nem szállt e a lassabb*'’’ haladó kerékpárról, még a mohácsi járás autója mögött karikázik. A pécsváradi járást viszszahúzza a pécsváradi gépállomás össz munkája, ahol a cséplőgépek napi átlagteljesítménye 75- 12^mázsa, a pécsváradi gépállomás há^18 csak 13’ a megye gépállomik 31 között. Sokkal jobban dolgoz a Palotabozsoki gépállomás, me'á a harmadik legjobb gépállomás?h°l a napi átlagteljesítmény gépsál: már eléri a 125~130 má_ pállf ^ pa'°tabozsoki gépállomáson re* *uti Keresztély az igazgatója) a cjfjj ^eredményeket minden nap 100^esztik, ami a járás másik gépíjei,majdn, a pécsváradiban nincs kinte volna azonban a begyűjtésben lassúságát a gépállomásokéra hárítani. A pécsváradi gépállomás nemcsak saját hibája miatt nemm tud jó munkát végezni, hanem a berkesdi és apátvarasdi tszcs-k miatt sem, ahol nem szervezték meg a behordást és emiatt nem tudtak csépelni. Ez is mutatja, hogy nemcsak a gépállomás a hibás, hanem a behordásban is van sok javítanivaló. A sellyei járás 39,1 százaléka gyalogosan halad a pécsváradi járás kerékpárja mögött. A sellyei járásban a kétújfalusi gépállomás napi 90 mázsát csépel, holott sokkal többet tudna csépelni. A pécsi járás hosszú ideig csigaháton „utazott“ a siklósi mögött. Legújabban a pécsi járás 35 százalékot ért el, leszállt a csigahátról. Ezt köszönhetik elsősorban a szentlőrinci gépállomásnak, ahol a bírálat után javítottak a munkán és elérték a napi 100—110 mázsás átlagot. Ez az eredmény még kevés ugyan, mert a terv csak 31,9 százalékra van teljesítve, de javulás. A pécsi járásban a hátrahúzók a kozármislenyi és az ócsárdi gépállomás. A kozármislenyi és az ócsárdi gépállomások napi átlagos teljesítménye még mindig nem-aladja túl a napi 70—80 mázsát. A siklósi járás csigahátra ült, 0,8 százalékkal maradt el a pécsi járás mögött. Nem véletlen ez. A harkányi gépállomáson ugyan két jó cséplőgépkezelő is van, Simon János elvtárs, aki 29 és fél vagonos cséplésével negyedik, Boros János, aki 29 vagon 23 mázsás teljesítményével az ötödik a megye cséplőtraktorosai között. Ezek az eredmények szépek, csak az a baj, hogy mindössze két ilyen szép eredmény van a harkányi gépállomáson. Raskó Zsigmond igazgató elvtárs nem állja meg a dolgozó parasztoknak tett ígéretét, nem biztosítja a vállalt 126 mázsás teljesítést, hanem csak a 80 mázsás átlagot. Hibás ebben Kocsis Ferenc alelnök elvtárs is, aki a legnagyobb dologidőben olyan kényelmes, hogy két és fél órát tölt el naponta ebédeléssel. De, mint a pécsváradi járásban, itt is hiba volna mindent a gépállomásra hárítani. A siklósi járásban is nagyon vontatottan halad a behordás. A szigetvári járás úgy látszik nagyon jól érzi magát a csigaháton, mert 5,1 százalékkal maradt el a siklósi járás mögött. A csigatempó nem a szigetvári gépállomás hibája, hanem a szentlászlóié. A szigetvári gépállomáson már közelednek a napi 110 mázsás vállalás teljesítése felé, 96 mázsát csépelnek átlagosan, a szentlászlói gépállomáson azonban a 146 mázsás vállalással szemben csak 77 mázsát. Nem is lehet ez másképp, hiszen széltében-hosszában beszélik, hogy Hilmer József megbízott igazgató elvtárs három napig azon gondolkozott, hogy mivel hozassa el a mohácsi gépállomás két megígért mágnesét: vontatóval, vonattal, vagy autóbusszal? Nem mellékesen jegyezzük meg, hogy emiatt két traktor három napig állt, amiért a szentlászlói gépállomás legalább 660 mázsa gabona cséplésével maradt el. A sásdi járás 27 százalékos teljesítésével csak azért nem esik le a csigaházról, mert belekapaszkodik az előtte ülő szigetvári járásba. A sásdi járás elsősorban a sásdi gépállomás rossz munkája miatt maradt el. A sásdi gépállomáson rossz a munkafegyelem, sok a géptörés. Utasi Matild elvtársnő politikai helyettes ahelyett, hogy a politikai munkán javítana, folyton siránkozik.___ A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete az állami tartalékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a földhaszonbérletek szabályozásáról Az állami tartalékterületek használatát az őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1-ig végleges formában rendezni kell, hogy minden talpalatnyi föld megművelése biztosítva legyen. 1. §• (1) A be nem tagosított, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak át nem adott állami tartalékföldekből — kérelmükre — vissza kell adni a földet tulajdonukba azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus 1-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a föld már betagosításra került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyettes egyéb állami tartalékterületből kell részükre földet tulajdonba adni. (2) Akik felajánlott földjükért ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha főfoglalkozásuk a földművelés — három év alatt egyenlő részletekben, — ha főfoglalkozásuk nem a földművelés — egy összegben azonnal kötelesek visszafizetni. 2. §. (1) A tartalékföldeket öt évre haszonbérbe lehet adni. Tartalékföldet haszonbérletbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az így haszonbérletbe vett terület nem haladhatja meg a saját területtel együtt a 20 kat.holdat. Ez alól a földművelésügyi miniszter kivételt tehet. (2) A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőknek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni. A tartalékföldből a haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem szabad a haszonbérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításba venni. 3. §. (1) A termelőszövetkezeteket — ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat is — a tartalékföldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartalékföldeket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként vállalják. A termelőszövetkezet a tartalékföld után haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes használatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezettséget köteles teljesíteni. (2) A tagosított tartalékföldet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette, ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. (3) A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé munkaigényes növények termelését nagyobb arányban kell előirányozni. C §• A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb egy kat. hold földet vehetnek haszonbérbe öt évre. Veteményeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz) közel eső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után tíz forint, amellel a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított kiadási kötelezettséget tartozik teljesíteni. 5. §. (1) Az állam a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelését vetőmag-kölcsönnel és termelési hitellel segíti elő. (2) Az 1953-ban begyűjtött termésből állami vetőmagalapot kell létesíteni. Az alapból a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék földterületnek megfelelő mértékig kölcsönvetőmagot lehet adni. A vetőmagot öt százalékos többlettel a jövő évi termésből természetben kell viszszaszolgáltatni. (31 Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka díjának kifizetésére — indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kátholdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni. 6 § (1) A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erdőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérletbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. (2) A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartalékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemlegesen felelősek. (3) A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. (4) A haszonbérletek szabályozására és ellenőrzésén kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. (5) A 9 000 (1948/VIII 28.1 korm. számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásáva létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani. 7. §-A haszonbérlő a tartalékföldből vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésben köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem adhatja. 8. §. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtó bizottságának a feladata. 95. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter gondoskodik. Nagy Imre a minisztertanács elnöke. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomás díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomások díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtételek leszállításáról A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, valamint a termelőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952. július 1. napját megelőző időből származó öszszes, a jelen határozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzbeni díjtartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által végzett talajmunkák díját az 1.95V54. gazdasági évben szabad választásuk szerint természetben vagy készpénzben teljesíthetik. A termelőszövetkezetek a gépállomási díjra évközben mind terményben, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapított termésátlag alapján csak a betakarítás után történik. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzésével egyidősben vagy utólag, készpénzben pedig a munkák elvégzésével egyidőben fizethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet vagy az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból tíz százalék kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell oly módon, hogy a 16—20 cm-es középmélyszántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi +2 búzakilogramm vagy 84 Ft helyett. 32 búzakilogramm vagy 64 Ft, egyénileg gazdálkodó parasztoknál pedig 84 búzakilogramm helyett 53 búzakilogramm vagy 106 Ft legyen. Ugyanilyen arányban kell csökkenteni az összes egyéb talajmunkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomási szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítik, tehát traktorvezetőt és munka gépkezelőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az 1 és II típusú termelőszövetkezeti csoportokat csak abban az esetben illetik meg, ha tagosított területen, az alapszabálynak megfelelően közös talajművelést végeznek. A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953. július 1. és 1954. július 1. között elvégzett munkákra kell alkalmazni azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953. július 1. után végzett talajmounkákra visszamenőleg is érvényesek Az 1952/53 gazdasági évre eső időben végzett munkák után a természetbeni fizetés marad évényben. . A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A minisztertanács vándorzászlajáért folyó, augusztus 26-i betakarítási és begyűjtési békeversenyben a gabonabegyűjtés terén a megyék sorrendje a következő: 1. Bács 36.3 százalék, 2. Pest 33.9 százalék, 3. Szabolcs 32.4 százalék, 4. Hajdú 32.1 százalék 5. Szolnok 31.9 százalék, 6. Fejér 31.8 százalék, 7. Baranya 31.5 százalék, 8. Somogy 30.8 százalék, 9. Békés 29.4 százalék, 10. Csongrád 28.6 százalék, 11. Tolna 27.9 százalék, 12. Zala 27.9 száaalék, 13. Vas 26.9 százalék, 14. Győr 26 százalék, 15. Komárom 25.3 százalék, 16. Veszprém 21.5 százalék, 17. Heves 21.1 százalék, 18. Nógrád 20 százalék, 19. Borsod 9.7 százalékkal.