Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

DUNÁNTÚLI ARA 50 FILLÉR VILÄO PAOlCTARJAtE6YMÜ13CTEK! A MAI SZÁMBAN: A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányához a külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról (2. o.) — Hozzászólások a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak III. megyei tanácskozásán (3. o.) — Kijavítják a pécsbányatelepi termelési értekezleten felszínre került hibákat és hiányosságokat (3. o.) — Sztálinváros nyomában (4. o.) V_________________________________________________| AZ MDP BARANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1953 OKTÓBER 1 ■ Trmelőszezet a dolgozó parasztság jólétének útja A termelőszövetkezeti gazdálkodás ényét a tények ezrei bizonyítják ■gyénkben is. A magasabb termés■dméhy, hogy például csak ószivályal az egyéni gazdálkodók 11.9 zsás átlagtermésével szemben 13.4 izsás átlagot értek el termelőszövetkezeteinkben, a magasabb jövedem, hogy például József Lajos elvre, a lánycsóki Csillag tsz tagja igenül ebben az évben eddig több mint 10 ezer forint értékű terményt késett, hogy számos tsz-ben, mint ildául a magyarteleki Gerő Ernő * tagjai 45—50—60 terményt ttek haza az előleg kiosztásakor —rud azt bizonyítja, hogy termelőövetkezetben gazdálkodni jobb, védelmezőbb és különösen ott érdesül a termelőszövetkezeti gazdlkodás minden előnye, ahol a lévőségeket jól kihasználják és szakérűen, jól gazdálkodnak. Az ezévi noés, az ezévi munka nagyobbédelmet biztosított a termelőszerkezetek dolgozóinak, amelyhez ig nagyban hozzájárultak a korány messzemenő intézkedései. Jelentősek azok az eredmények, melyeket a megye termelőszövetkeetben dolgozó parasztok az elmúlt 1 év alatt elértek úgy a gazdáldás, mint a tagság jólétének megermlése területén. Erről számotott a szombaton megtartott móri értekezlet is, de megmutatta azt , hogy az eddigi eredményeiken túl ilyen hatalmas lehetőségek vannak közös gazdálkodás fejlesztése, aSág jólétének emelése területén. Idául a beremendi Dózsa tsz-ben a pénzből 10 forinttal lehet emelsz egy mrpkaegyreért’e.iutó érté, ha kihasználják a lehetősége, az öntözéses gazdálkodást, a ftészetet és a tsz előtt álló többi, jövedelmezőség emelésére igen jó termát. A magyarteleki Gerő Ernő-ben már cselekedtek is, olyan feldolgozó üzemet létesítettek ésszerűsítenek, amely lehetővé tehogy minden hónapban 10 foot osszanak ki egy-egy munkaőségre. De számos felszólaló — s a mohácsszigeti Vörös Fény zsgonómusa, Balázs János elvtárs, somogyhárságyi Vörös Sugár tszttitkára, Liszkai Imre elvtárs és sokan — azokról a hatalmas■tőségekről is beszéltek, amelyek kormány intézkedései nyomán az lig soha nem látott, bőséget és tét teremtik meg, ha jól dolgoz£ és jól élnek a nagyüzemi gazlodás nyújtotta előnyökkel. a megyei tanácskozáson felszólaló elnökök és tsz tagok szavaiból csendült ki, hogy a hibák kitársával, jobb munkával, a kezdeti térségek leküzdésével a termelővetkezeteket bőven termő, jól jól el néző gazdaságokká teszik, amely idén tagnak a jólét forrása lesz gondtalan, boldog életet biztosít. Ez minden lehetőség megvan. Vez minden segítséget megadott megad a továbbiakban is pártunk kormányunk. A termelőszövetkezeti gazdálkodás éveit, a szebb életet, a nagyobb édelmet az elmúlt hetekben is tilos egyénileg gazdálkodó dolgozóászt felismerte és úgy határozott, hy bár messzemenően segíti állunk az egyénileg gazdálkodókat, kiúkra is kedvezményeket biztos, mégis a társasgazdálkodás útját sztják, mert így nagyobb lehetőt látják saját jólétük megteremnek. A hetvehelyi Sztálin tsz-be, íjpetrel tsz-be, a kisnyárádi Új Inal tsz-be, a szajki Úttörőbe, a ibereki Békébe, a nagydobszai K ös Csillagba és számos más termőszövetkezetbe 2—3—4—5—6 csikérte felvételét, vagy jelentették hogy a gazdasági év végén belép- 1 a termelőszövetkezetbe. Ezek az belépők, vagy belépni szándékahelyesen felismerték, hogy egyégazdálkodásukkal soha nem érik azt a jövedelmet, amit elértek és mok a termelőszövetkezetek tagbelátták, hogy előbb-utóbb, ha abbra is a maguk kis parcelláján fcáznak és maguk viselik a gazkodás minden gondját, esetlegeset, messze elmaradnak jólétben a chelőszövetkezetek tagjai mögött, elégtelenül helyes ezeknek a csaliknak a választása, elhatározása és helyes mindazoknak a megváltozott véleménye is, akik az utóbbi napokban elálltak kilépési szándékuktól és úgy döntöttek, hogy tagjai maradnak a tsz-nek, nem lépnek ki éppen most, amikor már a kezdeti nehézségek zömén túljutottak, megindultak a jólét útján, amikor a párt és a kormány minden eddiginél messzebbmenő segítséget ad. A Károlyi December 21-ben 8 család, a nagykozári tsz-ben 3 és még számos helyen, helyenként 2—3—5—7 család változtatta meg véleményét és marad továbbra is tagja a termelőszövetkezetnek. Az új belépők, a véleményüket helyes irányba megváltoztatottak mellett vannak még olyanok is, akik nem jutottak el addig, hogy helyesen, minden oldalról számot vetettek volna szándékukról. Még számosan azt hajtogatják a megye termelőszövetkezeteiben, hogy kilépnek. A cselekvés miértjére azonban alig-alig tudnak elfogadható választ adni, legtöbbször azt hangoztatják, hogy egyénileg akarnak gazdálkodni tovább. Ebben természetesen senki nem gátolja meg őket, de kötelesség felvilágosító, intő szóval feléjük fordulni, mert senki másnak nem ártanak, mint saját maguknak. „A párholdas parcellán a nehéz munkával is, az időjárás viszontagságaival is, az elemi csapásokkal is minden gazdának egymagában kell küszködni. A szövetkezetben a sok család és a nagygazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézséggel. Egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját-baját. Megdöglik egy tehene — hosszú ideig megérzi. Egy rossz termés újra tönkreteszi, hogy csak nehezen tud talpra állni“ — mondotta Nagy Imre elvtárs, a bécsmegyei termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak értekezletén. Az ingadozók, kilépni szándékozók felvilágosítása, meggyőzése ezekben a napokban minden kommunista, minden a termelőszövetkezet ügye mellett szilárdan álló tag kötelessége. Kormányunk programmjának alapvető célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Éppen ezért nem mindegy és nem lehet mindegy egy szilárd tsz-tagnak sem, hogy magára hagyja-e gondjaiban, ingadozó, kilépni akaró társát, vagy oda áll mellé, megfogja kezét és visszatéríti a helyes útra, amely valóban biztosítja már most a gondtalanabb, gazdagabb életet. A jószándékú, a közös és egyéni gazdálkodás között ingadozókat mindenütt meg kell győzni elhatározásuk helytelenségéről, de ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy vannak olyan elemek is, akik vagy befurakodva a csoportba, vagy a szövetkezeten kívülről a közös vagyon széthordására, elherdálására akarnak biztatni néhány gyenge jellemű embert. Az ilyet természetesen nem lehet tűrni sehol és a legkisebb próbálkozásra is kemény kézzel kell lecsapni. Aki kezet próbál emelni a közös vagyonra és akár egy szalmaszálat is el akar tulajdonítani, arra törvény teljes szigora sújt le, mert a szövetkezet vagyona nem Csáki szalmája, az a törvény védelme alatt áll. Legyenek tehát éberek a termelőszövetkezetek mellett szilárdan álló dolgozók, nyugodtak lehetnek abban, hogy helyes útjukon pártunk és kormányunk, minden erejével támogatja őket. Napjainkban harc folyik és eredményes harc a termelőszövetkezetek megszilárdításáért és e harc egyik legfontosabb feladata az őszi vetés meggyorsítása. Ne várjanak a tsz tagok a vetéssel, mint Görcsönyben és még néhány helyen. Az idő kedvez, vetni kell, mert e fontos munkának elhanyagolása, elhúzódása érzékeny károkat okoz minden tagnak, akár a termelőszövetkezetben akar továbbra is gazdálkodni, akár egyénirepróbálja meg a földművelő munkát Az ingadozók meggyőzése, a közös vagyont elherdálni akaró leleplezése, megbüntetése mellett elsőrendű feladat: vetni, vetni, vetni, vetni — mert a virágzó jólét útján ez most az első lépés, amit a jövő évi bő termés érdekében meg kell tenni, minden termelőszövetkezetnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKÉRT, AZ ŐSZI MUNKÁKÉRT Új belépők a szentlőrinci Úttörő tsz-be Őszi munkákkal Megyénkben egyre több egyénileg gazdálkodó paraszt győződik meg arról, hogy igazi boldogulását csak a nagyüzemi gazdálkodásban találja meg. Meggyőzőek azok a számok, amelyek arról beszélnek, hogy a termelőszövetkezetek tagjai ez évben is több jövedelmet értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. A több jövedelem, pártunk és kormányunk fokozott segítsége, magasabb életszínvonalat biztosít a tsz-ek tagjainak. A nagyüzemi gazdálkodás útját választották Szentlőrincen Szentes János és Varasdi Istvánná egyénileg gazdálkodó parasztok is, akik a szentlőrinci Úttörő tsz-be kérték felvételüket. A közgyűlés elfogadta kérelmüket és október 1-től Szentes János negyedmagával, Varasdi Istvánná másodmagával megkezdte a munkát a tsz-ben. Nem lépek ki a termelőszövetkezetből Az egyházasharaszti ,,Harc a jobblétét A termelőszövetkezetnek 4 éve vagyok tagja. Nagy Imre elvtárs beszéde után úgy határoztam, hogy kilépek a termelőszövetkezetből — jobb lesz egyénileg gazdálkodni. Később felszólítást kaptam, hogy mint rokkant, akarok e ismét iparengedélyt. Ekkor gondolkodni kezdtem, papírt, ceruzát vettem elő, hogy mennyi jövedelmem van a szövetkezetben, — érdemes-e kilépni. Van 401 munkaegységem■ Egy munkaegységre 3,25 kiló búza, 1 kVó árpa, 1 kiló napraforgó 75 deka burgonya „ jövedelem és 800 forintot kaptam. A terményt átszámítottam pénzre, ami egy hónapra 1000 forint jövedelmet jelent. Bárhogy számítgatom, ha visszatérek a kaptafához, nem lesz ilyen jövedelmem. Ezután a kedvezményeket számítgattam, amelyek még ezután éreztetik hatásukat, nem kell a háztáji tehén után tejet beadni, a kormányprogramm óta 12 kiló húst is kaptam a tsz-ben és így tovább. Végül is arra az elhatározásra jutottam, hogy nem lépek ki a termelőszövetkezetből. Ez akkor vál bennem szilárddá, amikor a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozása lesajlott. Ott határozatot hoztak a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőbbé tételére. Most rajtunk a sor hogy ezt végrehajtsuk. " Elmondta KATONA JÓZSEF tsz-tag. Befejezték az őszi árpa és a rozs vetését, megkezdték a búza vetését a szentlőrinci Úttörő termelőszövetkezet tagjai A szentlőrinci Úttörő termelőszövetketetbeli ,A l’Una t év őszen is korán a földbe tették a magvakat, aminek eredménye, hogy a holdanként átlagtermésük búzából 18, árpából 19 mázsa volt. Ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy keresztsorosan vetették az őszieket. A termelőszövetkezet, tagjai úgy határoztak, hogy a korai, keresztsoros vetéssel az ezévihez hasonló jó eredménytakarnak elérni jövőre Az elmúút héten befejezték a 20 hold bíborhere, a 10 hold őszi takarmány keverék, a 16 hold rom és 51 hoki ősziárpa vetését amelynek több, mint 80 százalékát keresztsorosan vetették el. Ezen a héten megkezdték a búza vetését is, kedden 20 hold őszibúzát vetettek el keresztsorosan. Bő termést szüretelnek a monyoródi tsz tagjai , emelkedik jövedelmük Messzire hallatszik a lányok kacagása a falu alatt húzódó mintegy 30 holdas szőlőtáblán. A Molnár brigád tagjai, öregek, fiatalok — mintegy negyvenen — vidám hangulatban szüretelik a szőlőt. Közben arról beszélgetnek, hogy mit vesznek abból a pénzből ami a beadáson felül megmaradó 500 hektoliter borért kapnak.A Mészáros Kerette elnök rövid számítást végez: Ha 10 hektó lesz az átlagtermés, akkor 500 ezer forin kerül szétosztásra. Ha minden tagnak egyformán 200 munkaegysége lenne, akkor csak a bor árából 2080 forint jutna egy személyre. A számítás óvatos, hisz ahol leszedték a szőlőt, — több mint 12 hektó átlagtermést adott és lesz olyan rész is, ahol 20 hektót szüretelnek. A szüretelők, a tsz tagjai boldogan gondolnak arra, hogy a szőlő megérte az egész évi fáradságot, mert jól fizet és Tamás Lajos is — aki ősszel meg akar válni a tsítől — gondolkodóba esik, hogy végrehajtsae elhatározását. A szépen jövedelmő gazdaságot nem iéénynyű otthagyni és újra kezdeni a régit, a nehezebbet. A szederkényi és mártakéméndi termelőszövetkezeteknek igyekezni kell, ha be akarják hozni a monyoródtok előnyét a mustbeadásban, mert ezzel is igyekeznék hogy ne csak a jövedelemben, hanem a kötelezettség teljesítésében is szép eredményeket érjenek el. KOVÁCS gyula bérbegyűjtési felelős. Lelkes békekölcsönjegyzés a Pécsi Bőrgyárban Reggel hat óra van. A Pécsi Bőrgyár udvarán pattogó indulók hallatszanak, s a dolgozók vidáman dúdolják hozzá a szöveget. Az anyagraktárban lelkesen folyik a békekölcsönjegyzés. Negyedóra alatt nyolc dolgozó 3000 forintot jegyez. A meszesműhelyben 7 óra 25 perckor mér 9.080 forintot jegyeztek a dolgozók. Békefi József, aki havonta átlag 1000, illetve 1000 forinton felül keres — teljes havi fizetését akarta jegyezni,de csak 500 forintot fogadtak el tőle. — Tegnap este — mondotta —, hallgattam Nagy Imre elvtárs beszédét és abból is megértettem azt, hogy ebben az országban minden a dolgozók érdekében történik. Ezt saját magamon is éreztem, mert azelőtt egy szobakonyhás lakásban hatan laktunk, egy évvel ezelőtt pedig népi demokráciánk kétszobakonyhás lakáshoz juttatott. Tavaly és idén Hévízen szakszervezeti üdültetésben részesültem. Mindezt most azzal viszonzom, hogy a termelésből kiveszem részemet és a mostani békekölcsönjegyzésben is példát mutatok. Farkas József, a meszesműhely legfiatalabb dolgozója. Mindössze 18 éves, mint ipari tanuló, nemrég szabadult. 800 forintos fizetése mellett 150 forintot jegyzett. — Azért jegyeztem szívesen, — mondotta, — mert tudom, hogy ezzel népgazdaságunkat segítem. Szívesen adom a pénzt, mert én magam is tovább akarok tanulni, könyvelői tanfolyamra jelentkeznem. Szüleim 1950 óta a véméndi „Új Alkotmány“ tszcs-ben dolgoznak. Azt üzenem, hogy a termelés és a békekölcsönjegyzés területén kövessék a városi üzemi dolgozói példáját. a tsz megszilárdításáért A személyi Makarenko tsz dolgozói nagy örömmel fogadták a kormány programmját, a Programm után megjelent kormányintézkedéseket és elhatározták, hogy még szilárdabban állnak a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A szilárd elhatározás és a jó munka eredménye, hogy őszi árpa vetési tervüket 100 százalékra teljesítették és határidő előtt befejezik a búza vetését is, hogy jövőre bő termést arathassanak. A termelőszövetkezet tagjai már eddig meggyőződtek arról, hogy a boldog életet csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. Ez évben is például Peterácz István búzaktól ítt mázsát, Uzon Mihály pedig 13 mázsát kapott. Sarosácz János három tagú családjával 24 mázsa búzát és 8 mázsa árpát szállított haza. Most a kormány intézkedései nyomán méginkább meggyőződtek arról, hogy csak a tsz-ben folytatódó munka biztosítja a további felemelkedést. Ennek érdekében végzik el időben az őszi munkákat. Lukács Mihály községi tanácselnök: 1 * A napokban tartott gyelrsen szövetkezetünk tagjai lelkesedéssel fogadták azokat az újabb kedvezményeket, amelyeket pártunk Központi Vezetőségének a begyűjtésről hozott réáitkozata szólett meg A tagok megfogadták, hogy olyan lendülettel végzik az fízzi munkákat, hogy az elmarradást — ami az utóbbi időben történt, — rövidesen helyrehozták és minden őszi vetési határidőre élvefettenek. Jelenleg a vetést, tölzött éz mély szán lázt végezzük, KÖDÖK SÁNDORltt az éjpetrat Dózsa tsz tarja, BEFEJEZTÉK AZ ÁRPA VETÉST, A ROZSOT ÉS BÚZÁT VETIK KÖBLÉNY KÖZSÉG DOLGOZÓI Köblény község dolgozói • Ver*meny nagy segítsége láttán lelkesen végzik az őszi munkákat. Az őszi árpa vetését befejezték és a rom, búza vetését végzik. A Kárász községgel folyó párosversettyben a mi községünk vezet. A betakarítási munkákban is szép eredményt ért el községünk dolgozó parasztsága. A kukorica betakarítása a befejeződött. Deák István tanácselnök Pápai Mihály egyénileg dolgozó paraszt Mér a délelőtti órákban több szásezer forintot (egyeeiek ) komlói bányászon A Komlói Szénbányászati Tröszt I, IL HL IV. és V-ös üzemének dolgozói szeptember harmiincadikán ,reggel az elsők közt kezdték meg a békekölcsön jegyzést Délelőtt 11 óráig már többszázezer forintot jegyeztek. Az I. üzem dolgozói közül 66-an jegyeztek délelőtt 11 óráig 97 800 forintot. A II. üzem elsők közt jegyző 71 dolgozója 99100 forintot jegyzett. A III. üzemben 9* fő 80800 forintos jegyzését számolták össze eddig az időpontig, a IV. üzem két dolgozója 95.650 forintot adott kölcsön áramunknak. Az V. üzemben 28 dolgozó 126.800 forintot jegyzett szeptember 20-án délelőtt 11 óráig, a jegyzésgyűjtés azután tovább folyt. A dolgozók kétheti fizetésüket jegyezték. Bugyik Gyula vájár 1550, Fitos Nándor vájár 1000, Dénes János vájár 1800, Bódis András vájár 2.000 forintot adott kölcsönképpen államunknak.