Dunántúli Napló, 1953. december (10. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ X. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Világ proletárjai egyesüljetek! A külföldi sajtó a négy hatalom külügyminiszteri tanácskozásának összehívásáról (2. o.) — A dolgozók jobb ellátásáért, magasabb életszínvonaláért (2. o.) — Gyorslista (2. o.) — Férfiak! Jöjjetek a pécsi szénbányákba! Legyetek bányászok! (3. o.) — Úgy dolgozzunk, hogy gyártmányainkkal még nagyobb megbecsülést szerezzünk a magyar iparnak (3. o.) — Harmadszor avatták él üzemmé a Pécsi Állami Gazdaságot (3. o.) — A pásztorművészet Baranyában (3. o.) AZ MDP BARANYA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLÉR KEDD, 1953. DECEMBER 1 A MAI SZAMBAN. ) Használok ki falun a téli esték kulturális lehetőségeit Pártunk és kormányunk egész sor olyan rendeletet és határozatot dolgozott ki, amelyek megkönnyítik a falusi dolgozók életét. A kormányprogramm elhangzása után fokozottabb mértékben láttunk a határozatok és rendeletek maradéktalan végrehajtásához, harcot indítottunk azért, hogy a törvény betartásával megteremtsük a gazdag, jómódú, művelt parasztságot. Az elmúlt rendszer iskolapolitikája elzárta paraszt fiataljaink elől a továbbtanulás lehetőségeit, de gondoskodott arról, hogy a „Szívgárdában”" és a „Katolikus Legényegylet"ben olyan nevelést kapjanak, amely kiöli belőlük az emberi érzést, az öntudatot, amely közömbössé teszi őket a körülöttük zajló eseményekkel szemben. A kormány mindengondoskodása" ama irányult, hogy a falu dolgozóit szellemi sötétségben tartsa. A mi parasztfiataljaink tízezrei tanulnak főiskolákon és egyetemeken, — hogy onnan kikerülve az életbe — irányítói legyenek annak a hatalmas munkának, amelynek sikeres megvalósulásáért egész népünk harcol. Nem egy helyen működik sikeresen a dolgozók esti iskolája, ahol a munkában megkérgesedett kezű emberek ismerkednek az írással, olvasással, nappaliban járnak a munkában. Versengenek a fiatalokkal, az esti órákban irkájuk fölé hajolva a betűvetést tanulják. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy sok helyen a falu kulturális életét ,,megoldottnak" vélik akkor, ha a fiatalok szórakozási vágyai kielégítésére színjátszó csoportot alakítanak. Korántsem elegendő ez. A falu kulturális munkája oly sokrétű, hogy azt csupán a színjátszó csoporttal megoldani nem lehet. Kelének a színjátszó csoportok, hiszen előadásaikkal ápolják népi hagyományainkat, szórakoztatják, felüdítik a munkában elfáradt embereket, de ez csak egy kis része annak a munkának, ami a falu kulturális felemelkedését vonja maga után. Helytelen az az álláspont, hogy a színjátszócsoportok és tánccsoportok szerűzésénél nem kérik az öregek takácsét, támogatását A színjátszók szereplését csakúgy, mint a tánccsoportét, az teszi értékessé, neveivé, ha ott, ahol élnek, annak a fájnak a jellemző szokásait szépségeit szeretetik meg a tömegekkel, mélyítik el bennük az igaz hazafiig érzését. Az aratás ideje alatt színjátszóink, tánccsoportjaink felkeresték dolgoztokat a mezőkön és ott a pihenő alatt elszórakoztatták az aratókat. Az „öregek“ először csak figyelték őket mosolygós arccal és aztán az ő ajkukon is felcsendült a népdal, majd áttropták a tarlón a fiatalokkal együtt a táncot. A falusi ember öregségének nem az évek száma a fokmérője, hanem a munkában való helytállása, éppen ezért nagy figyelmet kíván azoknak az „öregeknek" egy-egy rendezvénybe való bevonása. Népkönyvtára minden falunak van, de nem minden helyen használják azt rendeltetésének megfelelően, sok helyen még a katalógusok is hiányoznak. Nem elégséges csak meghirdetni a könyvismertetés idejét, hanem a népnevelőket is mozgósítani kell, akik felkeresik otthonukban a dolgozókat, elmondják, hogy miről is lesz szó. Nem korlátozódhat csak a szépirodalomra a könyvismertetés, hanem azzal párhuzamosan .A természettudományos műveket is meg kell szerettetni parasztságunkkal. Mezőgazdaságunk a felszabadulás után sok olyan növény termelésével kísérletezett, amelyet azelőtt nem is ismert. Nem minden esetben vált be a kísérletezés, mert hiányzott a szakszerű ápolás, kezelés, amelyet pedig megkívánt az új növény. Vannak szakkönyveink, amelyekben megtalálható az igényes munkafolyamatok leírása. A mostani időszak kiválóan alkalmas arra, hogy különböző növénytermesztési tanfolyamokon ismerkedjenek meg a falu dolgozói azokkal a módszerekkel, amelyek segítségével meghonosítják a busás hasznot hozó növényfajtákat. Nagyszerűen fel lehet használni az ilyen ismeretterjesztő előadásokhoz a diafilm vetítést, gyakorlatiassá, érdekessé lehet tenni a hallgatók előtt az anyagot, amellett tisztázódnak előttük az egyes nehezebben érthető fogalmak. Nagy jelentősége van az úgynevezett családi estek rendezésének, amikor is a fahi fiatalja, öregje, zeneszó mellett tölti el szórakozva az estéjét. Az MNDSZ-re hárul az a feladat, hogy megszervezze az ilyen közvetlen hangú, bánáti összejöveteleket, de hálás szerep jut itt a fiatalságra is, mert egy jól sikerült műsorral nagyban emelni tudják az est értékét, összeszoktatja a falu lakóit a többízben megtartott családi est, itt közös az örömük, de közösen tudnak harcolni is a munkájukban előforduló nehézségek ellen. A hosszú téli estéket eredményesen, hasznosan lehet kihasználni, csak bátran kell kezdeményezni és a siker nem marad el. Megrövidítik a határidőket A Baranyamegyei Építő és Tatarozó Vállalat Megyeri úti építkezésén dolgozó kőművesei és segédmunkásai az eddiginél jobb munkával támogatják a kormányprogramm megvalósítását. Elősegítik, hogy a szövetkezeti tagok minél előbb beköltözhessenek új otthonukba. Egy-egy családi ház belső közfasítására, mennyezet és oldalvakolására, nyolc darab ajtó elhelyezésére — a terv szerint 110 kőműves óra áll rendelkezésre, ugyancsak 110 segédmunka-órával. Az ott dolgozó építők lerövidítik ezeket a határidőket. Az Orsolics-komplexbrigád tagjai elhauározták, hogy 110 óra helyett 103 óra alatt végzik el egy,egy aron íz előírt munkát. Váradi elvtárs — aki eddig mindig vonakodott felaján. t Megyeri-úti kislakáskul lások megtételétől — ugyancsak csatlakozott a mozgalomhoz. Vállalta, hogy egy-egy családi ház belső munkáját 110 óra helyett 90 óra alatt végzi el jó minőségben. A dolgozók nem teljesíthetnék felajánlásukat, ha Laki elvtárs, az építkezés műszaki vezetője nem nyújtana ehhez megfelelő segítséget. Állandóan beszél velük, munkahelyről-munkahelyre járva viszi az elért eredményekről a híreket. Segít a dolgozóknak azzal is, hogy jól osztja be a munkát és állandóan gondoskodik megfelelő munkaterületről. A Megyeri-úti építők példája követésreméltó. Végezzenek jó munkát valamennyi építkezésen dolgozóink! HAJNAL JÁNOS párttitkár. A Bári Állami Gazdaság kertészete A gazdaság kertészetének távlati képe Wigenfeld Éva és Scheler Magdolna osztályozzák a káposztát A Dunáról szivattyúzzák az öntözéshez utaat, szükséges Befejezték évi tervüket a komlói Anyagellátó és Szállító Vállalat dolgozói Az FM 49/4. sz. Anyagellátó és Szállító Vállalat dolgozói jelentik Komlóról: „Az LM 49/4. sz. Anyagellátó és Szállító Vállalat november 24-én befejezte évi tervét. A szállítással, anyagtárolással foglalkozó munkahelyek már november 15-én, a lovasrészleg dolgozói november 19-én teljesítették évi előirányzatukat. Az évi térv teljesítésében az anyagtelep 103.2, a lovasrészleg 102.4, a gépkocsirészleg dolgozói 94.3 százalékot értek el november 24-ig. Dicséretet érdemelnek jó munkájukért Kálmán Győző, Szabó István, Kovács József, Keszthelyi József, Római Antal, Milotai Péter, Kiss István, Huszár Béla, Kovács János, Pauler Sebestyén elvtársak és a Rotter-brigád tagjai. PUSKÁS IMRE párttitkár, TÁRNAI JÁNOS igazg. h. SZABÓ JÓZSEF AB-elnök. Sürgősen végezzük el a trágyázást és a mélyszántást! A vetési, betakarítási munkák mellett legfontosabb teendő most az összes istállótrágya kihordása, alászántása és a mélyszántás befejezése. Ebben a munkában súlyosan elmaradtunk. Csak a senyei és mohácsi járások fejezték be trágyázási tervüket, de vannak olyan termelőszövetkezetek, mint a székelyszabari, ahol a rendelkezésre álló trégyameny ■ijúísg „ngo százalékát hordták ki. A pécsváradi járásban 77, a pécsiben 70, a sásdiban 69, a siklósiban 61 százalékban végezték el ezt a munkát. Ezekben a járásokban különösen az egyházaskozári, nagyhajmási, mekényesi, mágocsi és mattyi termelőszövetkezetek maradtak el. A trágyahordással tovább várakozni már nem lehet, mert a trágyázás elmulasztása a talaj kizsarolását jelenti. Az a feladat, hogy a gépállomások agronómusai a termelőszövetkezetekkel megbeszélve állítsák munkába az összes vontatókat, a rendelkezésre álló fogatokat, hogy a mélyszántással egyidőben leszánthassák a földekre hordott trágyát. A trágyázás elvégzése magasabb termést jelent. Elsősorban az érett istállótrágyát kell kihordani és csak utána a kevésbbé érettet. Bár az istállótrágya kihordása és felhasználása legmegfelelőbb a nyár végén és az ősz elején, de ez nem jelentheti azt, hogy most már nem lehet trágyázni. Ez egy évi kiesést jelentene a föld táperejének fokozásában, a bővebb termésben. Egy hold terület 140—160 mázsa istállótrágyával való trágyázása helyes talajműveléssel és növényápolással öt mázsa többlettermést jelent kukoricából, míg a következő évben a kalászos terméshozamát mntegy két mázsával emeli. A községi tanácsok tartsanak udvarszemléket és állapítsák meg, kinél mennyi istállótrágya nincs még kihordva és hívják fel a gazdák figyelmét, hogy saját érdekükben cselekszenek akkor, ha mielőbb elvégzik ezt a munkát. A misks nagyon fontos feladat a mélyszántás meggyorsítása és mielőbbi befejezése. Ebben a munkában megyénk minden járása súlyosan lemaradt. Még a legjobban teljesítő mohácsi járás is csupán 46,1 százalékra végezte el a mélyszántást, de ugyanakkor a siklósi 34,8 a sásdi 27,9, a pécsváradi 18, a villányi 17 százalékra teljesítette tervét. Az ősszel megszántott 10, a téli csapadékot könnyebben beszívja, többet tartalékol babát. A mélyszántás jelentőségét jól bizonyítja a siklósnagyfalvai és a kistapolcai termelőszövetkezetek példája. A kistapolcai tsz ősszel elvégezte a mélyszántást, a siklósnagyfalusi csak tavasszal szántott. Annak ellenére, hogy a siklósnagyfalusiak jobban végezték a növényápolást, mint a kistapolcaiak, mégis náluk csak 191, Kistapolcán pedig 214 mázsa cukorrépa termett, holott a talaj egyforma képességű volt. Hasonló többlettermést ért el a mohácsszigeti Vörös Fény tsz az ugyancsak szigeten lévő Uj Tavasz tsz előtt kenderből, mert az Uj Tavasz tsz tagsága, vezetősége ősszel nem végezte el a mélyszántást. 21 mázsával több kendert takarított be a Vörös Fény tagsága egy holdról. A nedvesség tárolása mellett nagy jelentőségű a mélyszántás elvégzése azért, mert a talajt morzsalékossá teszi, a tél fagya szétrepeszti a hantokat és olyan tápanyagok is feltáródnak a növényzet részére, amelyeket a gyökérzet megközelíteni nem tudott. Tehát a mélyszántás a talaj tápanyagkészletét is növeli. A mélyszántással ezenkívül növeljük a f. termőréteg vastagságát is, amely lehetővé teszi, hogy a növények akadálytalanul kifejleszti vessék növényzetüket, ami elősegíti az erőteljesebb növekedési, a magasabb termést. A mélyszántásnál a mennyiségi munka mellett a minőségre is törekedni kell. A mélyszántás legyen valóban mélyszántás. Baranyában 20—25 cm mélységű szántás elengedhetetlen. Ezt a fontos munkát meg kell sürgősen végezni, míg a talaj le nem fagy. Vétje le ezt a munkát minél több traktor, minél több fogat. Agronormásaink pedig ellenőrizzék a mélyszántás minőségét segítsenek a körzeti mezőgazdászok, a brigádvezetők az ekéket jól beállítani és adjanak tanácsokat az egyénileg gazdálkodóknak, hogy e munka mielőbb befejeződjön. Traktorosaink pedig érezzék, a szántás minőségétől függ, hogy jövőre milyen lesz a termés. A mélyszántás és trágyázás rendeletben megállapított határideje a mai nap lejár. Az elmaradást sürgősen pótolni kell és teljes erővel gyorsítani kell ezt a munkát. Baracs József megyei főagronómus. Új idők — új elnevezések Egy kis Odera-menti lengyel laká- nak a legutóbbi időkig „Nincs kenyér" volt a neve. A régi Lengyelországban sok ehhez hasonló elnevezés volt. A felszabadulás előtt még az akkori hivatalos statisztika szerint 16 9 millió nincstelen és szegényparaszt csupán burgonyával táplálkozott Lengyelországban. Éhínség, szegénység uralkodott a parasztviskókban. A kis falu újjászületett, amikor a nép vette kezébe a hatalmat. Nemrégiben gyűlést tartottak a parasztok és összehasonlították a múltat, mai életükkel. „Miért is nevezik falunkat .Nincs kenyér'-nek, mikor minden házban bőség van. — Ezen változtatni kell. Nem illik már hozzá ez a név" — mondották. Kívánságuk teljesült. A falu bejáratánál most már szép tábla ékeskedik ezzel a felírással. „Kenyérfalva."