Dunántúli Napló, 1954. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1954-02-02 / 27. szám

DUNÁNTÚLI ( ----------------------------------------­----------------------------■n A MAI SZAMBAN: A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Köz­­ponti Statisztikai Hivatal 1953. évi terv jelentése (2. o.) — A berlini értekezlet első hete (2. o.) — Hétfőn életbe lépett az új KRESZ! (2. o.) — Takarékos tüzeléssel segíti a bányászok harcát Gál Sándor mozdonyfűtő (3. o.) — Készüljünk a búza tavaszi megerősítésére — ez mezőgazdaságunk legfontosabb soron lévő feladat (3. o.) — Mi újság Baranyában? (4. o.) — Pécs törté­nelmének legszomorúbb napja (4. o.) AZ M­D­P­ B­AR­ANYAM­EGYES PÁ­RTBI­Z­OTTS­ÁG­AIN­A­K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM_______________________AHA 50 FILLÉR_____________________­__________________________HEPP, 1954 FEBRUÁR » SZÁZEZREK KENYERE Az éjszaka közepén Indul az a motorvonat, amelyik a fővárosi la­pokat megyénkbe hozza. Amerre ro­bog, amerre felhangzik a szirénája szabad sínpárt biztosítanak neki. Sokszor még alig dereng és a pécsi állomáson már rakják ki belőle az újságkötegeket. Egy reggelen azonban késett. Ide­gesen, szaggatottan csengtek a vas­úti telefonok. Állomás-állomástól kérdezte: hol az újságosvonat? Még messze járhatott, Dombóvár sem tu­dott róla. Ezen az éjszakán áramszünet volt a városban. Megálltak a nyomdagé­pek és befagyott az ólom. Késett a »Dunántúli Napló" is. Újság híján az árusok ki sem nyi­tották fabódéikat, csak úgy topogtak előtte a hidegben. Nem a hűvös reg­geli széltől, hanem a rengeteg ma­gyarázattól rekedtek be. Százan és ezren kérdezték: Hol az újság? Akinek volt még egy kis ideje a munkakezdésig, az maga is a bódé elé állt és várta a lapokat. Mások akik otthon maradtak, ismét és is­mét kinyitották­ az ajtókat, hátha már a kilincsen az újság. Amikor nem volt, amikor késett, ekkor látszott meg igazán, mennyi szívéhez nőtt mindenkinek a ma­pe újságja. Része lett a napnak, az életnek, csakugyan százezrek szelle­mi kenyerévé vált az újfajta ma­gyar sajtó. . .Egész éven át sok mindenről ír az újság, de ma, a sajtó napja után följön önmagáról is, az újfajta saj­tóról, mert kétségtelen, hogy a mai magyar sajtó minőségileg és meny- nyiségileg más, nagyobb az előzők­nél. Nem hagyomány nélkül való. Kossuth Pesti Hírlapjától, Táncsics Munkások Újságján, a Tanácsköztár­saság Vörös Újságján át dicső példa­képei voltak. Közvetlen születésnapja: 1942 feb­ruár 1. Enyhe téli nap a II. világ­há­ború idején. A bulvár­lapok, a minisztériumokban és bankokban szerkesztett hivatalosok, félhivatalo­ 8°k hamis és harsogva a háborúk­ Uszító kórusától távol, messze a nagy újságpalotáktól, nyomdaóriá­soktól megszólalt egy tiszta, érccsen csengő hang, a nép hangja, a pár­­nangja, a „Szabad Nép". Az életet szerető, a halált megvető elvtársak téjük­ szedték, nyomták, terjesztet­. A felszabadulásig sokszor rátör­tek az ilegális Szabad Népre. Fel­­edezték a nyomdáit, börtönbe zár­­, megölték a munkatársait, mun­kásait. Mindig azt hitték a rendőrök győztek, de a „Szabad Nép hosszabb-rövidebb hallga­tás utáni ismét megjelent. Mások írták mások készítették, más volt a for­rja, de kettő sohasem változott. Párt küldte és a nép olvasta. .Azóta már hazánkban elnémult a Urzsoa sajtó hamis komyikálása. A *1., a nevelés kiirtotta a rém- Pártok, pornográfiák sajtódzsun­­nó ! • Csak a takes államokban vi­­s­ázik az ilyesmi, csak ott dobálják tré sárral az emberek igazi érzel­­ését1, a szerelmet pornográfiává, az­­ékesség-kedvelést szenzációhaj­­uszássá és az igazi eseményeket let zugok pletykáivá süllyesztve. a Várakozással, a békét óvva tekint tv.-még Berlinre, ahol a négy külügy­­ti dísztér tanácskozik. A mi tudósí­tj.da tárgyilagosan és pontosan be­­dou ° nak an'úl, hogy ki, mit mon­­gati’ m* tartánt­ Ugyanekkor a nyu­­^.ll újságok riportereit nem a ta tttek­ z^s t€1Tne érdekli, hanem a nyit áhelyiségekben szaglásznak, (.­ámítást, pletykát keresnek. Az «'ik újság pl. szenzációsan tálalt, &:c­ riP°rt°t közölt arról, hogy ,­uauit francia külügyminiszter fe­­lt vásárolt a berlini üzle­t­ben. Az ilyesmin keres a lappa, p-tételő tőkés és a tollát áruba bo­­gátó firkász.­­Mi is­­mertük ezt az újságírót,­­akitől kicsit féltek az embe­r de nagyon megvetették. Csak­hogy amióta a sajtónk — Lenin sza­vaival — már „nem az unott, elhá­­zasodott „felső tízezret" szolgálja, hanem a dolgozók millióit és tízmil­lióit, az ország szine-javát, erejét, jövőjét", azóta az újságírói tevékeny­ség sokszor igen fontos pártmunka megtisztelő és felelősségteljes cím. Meggyőző adatok bizonyítják, mi­ként nőtt meg az újságok levelező ábora, tudósító-hálózata, külső mun­katársi gárdája de még a számok­nál is különb bizonyíték a szerkesz­­őségibe áramló levelek hangja: „Bi­zalommal és szeretettel fordulok önökhöz...“ Mint állandó olvasó­­nk, szeretném elmondani, a bírála­tomat, hogy az újságunk még jobb l­egyen ..„Tudom, hogy a szer­kesztőség mellém áll majd és segít sérelmem orvoslásában...“ Az ilyen hangok valóban a bizalomból és a szeretetből táplálkoznak. Ez diktál­­a a bírálatot és a sokszor jogos elé­gedetlenséget is az újsággal szem­ben. Mert mi tagadás, nem értettük meg is főként nem valósítottuk meg elég­gé azt, a lenini útmutatást, hogy az irodalmi kérdésben van legke­­vésebb­ helye a gépies egyformaság­nak, a nivel­álásnak ... ebben a kér­désben minél szélesebb teret kell biztosítani a személyes kezdeménye­zésnek, az egyéni hajlamoknak, mi­nél több teret a gondolatnak és kép­zeletnek, a formának és tartalom­nak.“ Az olvasó színesebb, érdekesebb avasmányosabb írásokat vár. Mind­ennek előfeltétele, hogy az újság­ok találják meg az egyéni hangju­kat és ne egyénieskedve, de ne is szürkén, szenvb­-benül, h­anem bátran éljenek az ezernyi téma, ezernyi fel­dolgozási módjával. Az újságírói szubjektivitás követel­ménye az előtérbe, a viták pergő­tüzébe került. Az olvasók igénye jo­­g­os: egy-egy cikknél nemcsak a szán­dékot, hanem a cikket író személyet is tehetségét is szeretné megismerni Pártunk és kormányunk új prog­­rammja után, a sajtó napján idősze­rű az újságírás fokozott színvonalá­ról és a dolgozó néppel való foko­zott kapcsolat megteremtéséről be­szélni. Az újságnak tükröznie kell szép és gazdag életünket, segítenie kell az építőmunkát az élet minden területén, de aminthogy egy kép árnyék nélkül színtelen, és nem hat valóságosnak, úgy kell az újságnak foglalkoznia a nehézségekkel és a hibákkal is. Egy percre se mondhat le a sajtó arról, hogy keményen ki­üljön a dolgozó nép érdekeinek vé­delmében az ellenséggel , szemben Aki hibát követ el, azt megbírálni, de aki bűnös, azt leleplezni kell. Sztálin elvtárs arra tanította, biz­tatta az írókat és újságírókat, hogy az igazat írják. Ez a feladat most is. Megírni az igazat, de azt az Igaz­­­­ságot, amely társadalmilag és mű­vészileg is hiteles. A magasabb színvonal követelmé­nye az olvasók segítségével érhető el. Még több közérdekű javaslat, bí­rálat, híradás érkezzék a szerkesztő­­ségekbe, szélesedjék ki még jobbár­a levelezők hálózata. Az eddigi pél­­dák, a közölt levelek, az általuk el­ért eredmények, a levelezőkből lett újságírók bizonyítják, hogy ez a munka nem ördöngösség. Sztálin így válaszolt a kétkedés­re: „Ne mondják a munkások, hogy számukra az írás „szokatlan" mun­ka: a munkás-publicisták nem hul­­lnak az égből, hanem lassan ala­kulnak ki az újságírói tevékenység folytatása közben. Csak bátrabban kell nekifogni a dolognak: egyszer­­kétszer megbotlasz, azután megta­nulsz írni..." Ami érvényes a levelezőkre, az különösképpen érvényes a hivatásos újságírókra. Bátran kísérletezve, öt­­etesen próbálkozva kell magas fokon elsajátítaniok az újságírás tudomá­nyát, hogy a tíz és százezrek min­dennapos szellemi kenyere még íz­­letesebb, még jobb legyen. A sátorhelyi Béke őre állami gazdaság a III. pártkongresszus tiszteletére versenyre hívja a megye összes állami gazdaságait Mi, a sátorhelyi Béke őre állami gazd­átság dolgozói az elmúlt évben jelentős eredményeket értünk el a fejlett mezőgazdaság megteremtésé­ben. Munkánk eredményeként gaz­daságunk elnyerte az élüzem kitün­tetést. A szép eredmények lendítő­ereje mindig a munkaverseny volt, amelynek során 27 dolgozónk ka­pott sztahanovista kitüntetést. Gazdaságunk dolgozói lelkesen ké­szülnek pártunk III. kongresszusára. A kongresszus tiszteletére munka­­felajánlásokat tesznek és elhatároz­ik, hogy versenyre hívják a megye valamennyi állami gazdaságának dolgozóit Fogadalmunk a követ­kező: Növénytermelés A növénytermelésben dolgozók el­határozták, hogy emelik a gabona és a más termények hozamát is.­­ Megfogadták, hogy 1800 kát holdon őszi búzából 12,5 mázsás átlagter­mést érnek el. Ez gazdaságunkban azt jelenti, hogy terven felül 2240 mázsa őszi vetésű búzát adunk a hazának. Továbbá 100 kát­ hold ta­vaszi búzából 150 mázsával, 100 kát hold rozsból 120 mázsával, burgo­nyából 2275, cukorrépából 14 ezer, takarmányrépából 2000, cikóriarépá­ból 400, csicsókából 100, olajlenből 1500, takarmány­borsóból 140, fajta­­borsóból 100, babból 100, komlóból 50, rétiszénából 2244, legesszénából 324, maglucernából 60, lucernaszéná­ból 1755, egyéb szálas takarmány­­szénéből 1500, bíborhere magból 36 szöszölúbükkönyből 25, ősziborsóból 10, fűmagból 62, takarmányrépadug­­ványból 1250, takarmán­yrépamagból 50 szőlőből 10 mázsával termelünk ebbet, mint amennyit a termelési­­érv előír. Ez mintegy 1.700.000 fo­rint értékű többletterményt jelent. Ezt a fogadalmat a növénytermesz­tésben dolgozó hat brigád tagjai és vezetői fogad­ják, de Bata István, Gyöngyösi György, Geszthelyi Jó­zsef, Cseme Lajos, Lórencz Ferenc, Müller Lajos fogatosok is vállalják, tavaszi munkájukat — hogy e fo­gadalom valóraváltását elősegítsék, — 140—156 százalékra teljesítik. A bő termés elérését az agrotech­nikai eljárások időbeni és jó minő­ségben való végzésével biztosítjuk. Április 18-ig a pártkongresszus nap­jáig, hogy a növények erőteljes fej­lődését biztosítsuk, 2721 kát holdon elvégezzük a hengerezést, 1596 kát holdon a fejtrágyázást, 2295 kát. holdon az acatolást és gyomirtást, 156 kát. holdon a fűfélék kapálását és 237 kát. holdon a tavaszi vetést. E munka sikere érdekében trakto­rosaink, fogatásaink jobb munkát vállaltak. Többek között Bauer La­jos traktoros 500, Takaró Péter ze­­toros 200, ifj. Mogyorósi János trak­toros 200 norm­álhold talajmunkát végez. Állattenyésztés Az állattenyésztésben dolgozók a következő vállalásokat tették: A gazdaságban két szarvasmarhafarm van, amelyeknek jelenlegi istállóát­laga 6.7, fejési átlaga pedig 8.1 liter. A farm dolgozói vállalják, hogy az 1954. évi istállóátlagot 7.8, a fejési átlagot pedig 8.9 literre emelik. A fejőgulyások egyenként is vál­lalást tettek a III. pártkongresszus tiszteletére. Koczka István vállalta, hogy a jelenlegi 9.6 literes istállóét­­lagot 10, a jelenlegi 11 literes fejé­si átlagot 13 literre emeli és ezt az eredményt egész évben megtartja.­­ Karaji Járvás a jelenleg 1 8 literes is­tállóátlagot 8.5-re, a fejési átlagot 9- ről 10.5-re, Korán Sándor, a 7 literes istállóátlagot 7.5-re, a 7.4 literes fe­­jési átlagot 8.7-re, Gárdonyi István az istálló és a fejési átlagot 1.5 li­terrel, Fábik Lajos az Istállóé Magot 8 literről 9-re, a fejési átlagot pe­dig 8.5-ről 8.5 literre emeli. Ezt az eredményt valamennyien egész év­ben megtartják. Hasonló munkafel­­ül­k­ulést tett még Ruff Vendel Már­kus Gábor, akik úgy az istálló-, mint a fejési átlagot egy-egy literrel emelik április 18-ig. Gazdaságunk hízóbeadési terve 1954-ben 2200 hízottsertés. A sertés­­farm dolgozói megfogadták, hogy tervüket túlteljesítik és 100 darab hízottdisznóval adnak többet dolgo­zó népünknek. A sertéstenyésztő brigád dolgo­zói vállalták, hogy 1954-ben 50 da­rab törzskocánál, a terv szerinti 650-es malacszaporulati átlagot 750- re emelik, vagyis 100 malaccal ad­nak többet a népgazdaságnak. Ezen­kívül 100 darab kocának a terv sze­rinti 12-es fiatádi átlagát 13-ra eme­lik. Gépesítés A gazdaságunkban dolgozó mű­helymunkások munkavállalásokkal segítik, hogy gazdaságunk 1954- ben minél nagyobb önköltségcsök­kentéssel, fennakadás nélkül dolgoz­hasson. A gépműhely dolgozói nevében Örkényi József csoportvezető vállal­ja, hogy kijavítanak II kombájnt, 2 kévekötő-aratógépet, 3 gőzeket a má­jus 25-i határidő előtt 10 nappal A bognárműhely dolgozói nevé­ben Lehnatterbech József csoportve­zető vállalja, hogy a műhelyben a folyó javításokon felül április 18-ra két darab új üzemanyagos kocsit és a kombájnaratáshoz szükséges két darab szalmakocsit készít. A kovácsműhely dolgozói nevében idős Sztercsevics József csoportveze­tő vállalja, hogy a gazdaságba érke­zett 12 új Deli-kapu összekapcsolá­sát úgy végzik el, hogy azt fogat helyett gépi vontatással lehessen munkába állítani. Ezenkívül 15 fű­kaszálót is átalakítanak gépi vonta­­tásra. Hasonló vállalásokat tettek a szerelőműhely dolgozói és javítómű­hely műszaki vezetői is. E fogadal­mak összesítése alapján gazdaságunk­ban a gépek nagy javítását a má­jus 25-i határidő előtt 10 nappal be­fejezzük. A traktorosok fogadalma Bauer Lajos 2000, Szeitz József 2000, Mogyorós­ János 1200, Takaró Péter 1200, Gassauer József 1000, Benedek József 1800, Reisz Ádám 1600, Kujuncsics Lukács 1300, Borza Lajos 1800, Szurok István 1400, Hor­váth Márk 1400, Várhegyi József 1500, Katona Gyula traktoros 1600 no­rmálhold talajmunkát vállalnak 1954-re váltótársaikkal együtt. Gazdaságunk dolgozói megértették a párt és a kormány határozatainak jelentőségét és fenti vállalásaik ma­radéktalan teljesítésével is tanújelét akarják adni a haza és a pánt iránti szeretetüknek, be akarják bizonyí­tani így is, hogy élenjáró harcosai a mezőgazdaság fejlesztéséről ho­nott határozat végrehajtásának, a szocializmus építésének. Zahorzik Nándor MDP-titkár, özv. Tóth Vendelné igazgató, Schnatterbech József ÜB-elnök­­. A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE 2468 tonna szenet termelnek terven felül a III. pártkongresszus tiszteletére az András-aknai bányászok Pártunk határozatának és a kor­mányprogramra gyors végrehajtása, dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében indított verseny keretében Pécs VI. kerület, András­­akna kollektívája elfogadja a Kom­lói Szénbányászati Triszt Béta-akna kollektívájának versenykihívását és az alábbi vállalásokat teszi: 1. Az L negyedév termelési tervét 103,6 százalékra teljesítjük és terven felül 2.230 tonna szenet termelünk. Április 1-től 18-ig terven felül 238 tonna szenet adunk népgazdaságunk­nak. 2. Az elővárási tervet 105, az f­ze­ti beruházási tervet 101 százalékra KÖRÖSI LAJOS párttitkár, SZANDTNER JÓZSEF VB-elnök Petőfi-aknán Krauth József körlet­vezető termelési ér­ekezleten ismer­tette a körlet február havi tervét .4. értekezleten felszólalt Anod Ist­ván elvtárs, DB elnök­e. Beszélt az egyre jobban kiszélesedő kongresszu­si versenyről és arról, hogy öbb sze­net vár az ország hányás­ainktól. A c­sapatok vezetői és a­ vájárok igére­­tet tettek, hogy több szén termelésé­­tel válaszolnak a felhívásra. Zsim­kó György csapatvezető­ a 111. pártkongresszus tiszteletére vár, teljesítjük és ezzel a termelő munka­helyeket állandóan biztosítjuk. 3. A teljesítmények fokozása ér­dekében a fejtéseknél és az előké­szítő csapatoknál az anyag és csil­le­ ellátást, jó műszaki szervezéssel biztosítjuk. 4. Az 1953. IV. negyedévi 2,5 szá­zalékos igazolatlan mulasztást 1954. első negyedében 0.2 százalékkal csök­kentjük. 5. A „Nevelj új bányászt“ mozga­lomban 1954 első negyedében 60 új bányász nevelését vállaljuk. 6. Az 1953. utolsó negyedéhez vi­szonyítva 10 százalékkal csökkent­jük a balesetek számát. HAJEK JÓZSEF bányamester MÁNFAI FERENC DISZ-titkár látta, hogy műszakonként 2 csille szénnel termelnek többet az előirány­­zatnál. Máté István 1, csapatvezető 7 fejteljesítmény növelésére tett fel­­a­jánlást. Vállalta, hogy műszakon­ként 0,2 csille szénnel növelik sejtei­­■csilményüket. Máté István csapaté­nak minden tagja műszakonként 10 kiló szenet­ed terven felül a hazá­nak. Bauer József csapatvezető a téli 10 százalékos teljesítésére tett ígé­retet. Beck József az előirányzott 21 méteres elővájás helyett 30 méter ki­hajlását vállalta. Schenk József tíz méter alapvágat terven felüli kihaj­­tására tett ígéretet. Az értekezleten több hasznos javas­lat hangzott el, amelyek végrehajtása biztosítja a felajánlások maradéktalan teljesítését. A posta javítóműhely dolgozóinak fogadalma A pécsi Postaigazgatóság Kerületi Tavítómű­helyének dolgozói a párt­­kongresszus tiszteletére felajánlást tettek. Olyan alkatrészek pótlását vállalták, amelyeket az Igazgatóság területén nem tudnak beszerezni.­­ Vállalták, hogy­ kézibeszélőt roncs­ból javítanak, mert már négy-öt hó­napja nem kapnak Budapestről. 130 darab vertikális kapcsoló dugó fel­­újítását, 20 darab L. B. központhoz csengőtábla készítését végzik el. Ezenkívül még 50 darab vezeték­ rádióhangszóró javítását és 100 da­rab mikrofon felújítását vállalták. A kollektív felajánlások mellett kiemelkedő egyéni felajánlásokat is tettek a dolgozók. Ifj. Marton György 130 vertikális dugó felújítá­sát vállalta 3.510 forint értékben. Somogyi Géza, Darvas Károly­né és Hentz Kálmán 20 darab csengőtilois készítését vállalták 1.800 forint meg­akarítással. Ezek a felajánlások mind a párt iránti szeretesről tesz­nek tanúbizonyságot. Kongresszusi verseny Petőfi-aknán

Next