Dunántúli Napló, 1954. április (11. évfolyam, 77-102. szám)
1954-04-01 / 77. szám
. Legyen minden szövetkezeti tagnak fontos ügye a közös gazdaság felvirágoztatása! A termelőszövetkezetek dolgozói március 27-i országos tanácskozásának felhívása Termelőszövetkezeti tagok, elnökök és szakemberek! Mi, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa által összehívott országos tanácskozás részvevői, megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározat megvalósításában jelenleg a termelőszövetkezetek tagjaira várnak. A termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása óta tovább szilárdult hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom. Számos jól működő termelőszövetkezet kiváló terméseredményeivel, a tagoknak biztosított magas jövedelemmel már hazánkban is bebizonyította a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A párt és a kormány sok fontos intézkedést hozott termelőszövetkezeteink megerősítéséért. Ez a segítség örömmel, bizakodással tölti el termelőszövetkezeteink tagságát. Ez megmutatkozik abban is, hogy termelőszövetkezeteink nagyobbik része jól és időben hozzálátott a tavaszi szántás-vetéshez. Szövetkezeteinknek ezt a lendületet egész évben tartaniuk, sőt fokozniok kell. A nagy üzem adta lehetőségek kihasználásával, magasabb színvonalú termeléssel, a hozamok emelésével váltsuk valóra III. országos tanácskozásunk célját, hogy tagjaink jövedelme minél előbb meghaladja a jól dolgozó, gazdálkodáshoz jól értő középparasztok jövedelmét. Felhívunk minden termelőszövetkezetet, az idén törekedjék arra, hogy a növénytermelés minden területén nagyobb termést érjen el, mint tavaly. Ezért továbbra is igen fontos feladat, hogy idejében előkészítsük a talajt, s idejekorán földbe kerüljön minden mag. Különösen fontos, hogy ne csak gyorsan, hanem jól is dolgozzunk. Élenjáró termelőszövetkezeteink többéves tapasztalatai alapján ajánljuk minden termelőszövetkezetnek a kukorica, napraforgó négyzetes vetését, így lehetővé válik a gépi művelés fokozása, a többszöri kapálás, ami a magas termés legfontosabb feltétele. Felhívjuk a termelőszövetkezeteket, hogy haladéktalanul kössenek szerződést a gépállomásokkal, — ha ez még nem történt meg — a gépállomások pedig törekedjenek arra hogy minél több jó minőségű gépi munkával járuljanak hozzá a terméshozamok növeléséhez. Már a tavaszi szántás vetési feladatoknak az elvégzéséhez is sok munkáskézre van szükség, de a növényápolás idején méginkább döntő jelentőségű minden munkaerő mozgósítása, s a munka helyes megszervezése. Rendkívül fontos, hogy a termelőszövetkezeti családok minden munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó tagja bekapcsolódjék a közös munkába és egész évben rendszeresen dolgozzék. Minden termelőszövetkezet törekedjék arra, hogy háromszor, de ha lehet, négyszer is kapálja meg a kapásnövényeket. Minden munkaképes családtag munkájára annál is inkább szükség van, mert a növényápolással egyidőben kell lekaszálni és betakarítani a szénát. Minden termelőszövetkezetben fordítsanak nagy gondot a növényápolás jó minőségére. Rossz munkát ne vegyen át a brigádvezető, azt végeztesse el újra, s csak megfelelő minőség esetén írja jóvá az azért járó munkaegységet. A növénytermelésen kívül a közös jövedelem növelésének fontos eszköze az állattenyésztés fejlesztése. Most a legfontosabb feladatunk az állati termékhozamok növelése, különösen a tehenészetben. Ezért gondoskodjunk állataink egész évi zöldtakarmányáról. Az őszi és tavaszi takarmánynövények etetésével, a rétek és legelők gondos ápolásával, a szálas takarmánynövények gyors betakarításával érjük el, hogy egész évben bőségesen legyen takarmányunk. Szükséges az is, hogy mindenütt nagy gondot fordítsunk az állattenyésztésben dolgozók helyes kiválasztására. Lelkiismeretes, állattenyésztésben jártas tagokat bízzunk meg az állatok ápolásával. Tanácskozásunkról felhívjuk a termelőszövetkezetek vezetőinek, tagjainak figyelmét arra is, hogy fordítsanak nagy gondot a termelőszövetkezetek sokoldalú fejlesztésére, a többi között az öntözéses gazdálkodás fokozására, a kertészet, a szőlőés gyümölcstermelés növelésére. Törekedjenek arra is, hogy helyes arányban kifejlesszék a melléküzemágakat, elsősorban azokat, amelyek közvetlenül segítik a növénytermelést és az állattenyésztést, például létesítsenek kovács- és bognárműhelyeket. De egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy termelőszövetkezeteink felvirágzásának, a tagok nagyobb jólétének legfontosabb forrása a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak növelése. Ezért most a tavaszi munka dandárjában különösen szükség van arra, hogy az agronómusok, traktorosok, termelőszövetkezeteink dolgozói minden erejükkel küzdjenek az idei gazdag termésért. Tanácskozásunkon számos felszólalásból kitűnt, hogy szövetkezeteink egy része — a többi szövetkezethez képest — elmaradt fejlődésében. E szövetkezetek munkájának gyökeres megjavítása és felzárkózása a jól működő termelőszövetkezetekhez egyik legfontosabb reánk váró feladat. — Ezért felhívjuk az eddig gyenge eredményt elért termelőszövetkezetek tagjait, hogy minden erejükkel törekedjenek szövetkezetük eredményeinek megjavítására. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tapasztaltabb termelőszövetkezeti vezetők és tagok, valamint az állami szervek és a gépállomások az eddiginél nagyobb segítséget adjanak az elmaradott szövetkezeteknek. Éppen ezért azonősebb szövetkezetek vállaljanak védnökséget a gyengébbek fölött — adják át tapasztalataikat, különösen a vezetés, a munkaszervezés és a gazdálkodás terén. Sok tennivaló akad az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok munkájának megjavításában is. A jól működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tapasztalatainak felhasználásával el kell érnünk, hogy valamennyi I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoport alapszabály szerintműködjék s így megismertesse a dolgozó parasztokat a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel. A termelőszövetkezetek megerősítésének ügyétől elválaszthatatlan az is, hogy mindkét félre hasznos, jó kapcsolat fejlődjék ki a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között. Hívják meg a kívülállókat a termelőszövetkezetek gyűléseikre, mutassák meg nekik gazdaságukat, rendezzenek közös határjárásokat. Ha mód van rá, a termelőszövetkezetek adjanak közvetlen gazdasági, anyagi segítséget is az egyénileg dolgozó parasztoknak Fogadják szeretettel és megértéssel a korábban kilépettek visszatérését, s az új belépőket egyaránt. Termelőszövetkezeti dolgozók! Országunk népe most lelkesen, jó munkával készül a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusára. A kongresszusi versenybe bekapcsolódtak a terelőszövetkezetek, s már eddig is jó eredményeket értek el. Mi, a tanácskozás résztvevői, felhívunk benneteket, hogy ezt a versenyt a tavaszi munka jobb és gyorsabb elvégzésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaszervezet megjavításával fejlesszük tovább. Legyen ez az egyre szélesedő kongresszusi verseny a termelőszövetkezetek felvirágoztatásának, a termelési eredmények növelésének, a tagok jóléte fokozásának, a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megvalósításának újabb, hatalmas ,mozgósító ereje. a Szovjetunió képviselőie a Biztonsági Tanácsban sikraszáll, hogy igazságosan rendezzék az Szíasz és Egyiptom közötti viszályt Newyork (TASZSZ) A Biztonsági Tanács március 29-i ülésén befejezte annak a panasznak megvitatását, amelyet Izrael emelt Egyiptom ellen amiatt, hogy „Egyiptom korlátozta az Izraelbe tartó kereskedelmi hajók áthaladását a Szuezi csatornán.“ Az ülésen felszólalt Anglia, Brazília, Columbia és Törökország küldötte. Valamennyien az újzélandi küldöttség által előterjesztett határozati javaslat mellett foglaltak állást. Dixon, Anglia képviselője, ez alkalommal kijelentette, hogy ha Egyiptom kilencven napon belül nem teljesíti az újzélandi határozati javaslat rendelkezéseit, akkor a Biztonsági Tanácsnak ismételten foglalkoznia kell Izrael panaszával. Ezután A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője emelkedett szólásra. . Visinszkij bírálta az újzélandi határozati javaslatot és rámutatott, hogy az elfogadhatatlan. Visinszkij rámutatott arra, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan fontos körülményt, hogy közvetlen összefüggés áll fenn a Biztonsági Tanácsban most tárgyalt kérdés és az Izrael, valamint az arab országok, de különösen az Izrael és Egyiptom közötti kapcsolatok sokkal szélesebb körű és általánosabb kérdése között. Ennek az általános kérdésnek rendezetlensége feltétlenül negatív hatást kelt, hogy gyakoroljon különösen az olyan vizeken folyó kereskedelmi hajózás terén kialakult helyzetre, amely vizeken szomszédos államok érdekei kerülnek érintkezésA Biztonsági Tanács a jelenlegi vitában nem tartja szem előtt ezt a fontos körülményt. Az adott körülmény azonban ismételten bizonyítja annak szükségességét, hogy mielőbb rendezzék az úgynevezett Palesztinai kérdést. Az újzélandi határozati javaslat elfogadása — mondotta a továbbiak során Visinszkij — véleményünk szerint nem segítheti elő, hogy rendezzék e viszályt Izrael és Egyiptom között a Szuezi csatornán való hajóforgalom kérdésével kapcsolatban. A. J. Visinszkij hangsúlyozta, hogy az újzélandi határozati javaslat hívei a viszály egyik résztvevőjére olyan határozatot, akarnak rákényszeríteni, amelyet ez a fél már eleve teljesen elfogadhatatlannak nyilvánított. Sokkal kívánatosabb lenne — mondta a Szovjetunió képviselője, — hogy a Biztonsági Tanács szólítsa fel mindkét, felet arra, hogy tegyenek intézkedéseket az, adott kérdéssel kapcsolatos nézeteltéréseiknek közvetlen tárgyalások és megegyezés útján történő rendezésére. Az ENSZ alapokmánya arra kötelez bennünket, hogy tegyünk ilyen kísérleteket. Véleményünk szerint — mondta befejezésül Visinszkij — az újzélandi határozati javaslat éppúgy, mint az 1951 évi határozati javaslat, nem kielégítő. A Szovjetunió nem támogatta annak idején az 1951. évi határozati javaslatot és jelenleg ugyan olyan motívumok alapján nem tartja indokoltnak, hogy támogassa az Új Zéland által előterjesztett határozati javaslatot. Ezután szavazásra tették fel az újzélandi határozati javaslatot. Nyolc ország küldöttei — köztük az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — a határozati javaslatra szavaztak be. NAPC 5 ai Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának május elejei felhívása a világ dolgozóihoz Bécs (TASZSZ). A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának záróülésén elfogadták az egész világ dolgozóihoz május elseje, a szakszervezeti jogok védelmében, illetve azok kivívásáért folyó harc nemzetközi napja alkalmából intézendő felhívást. A felhívás szövege a többi között így hangzik: A III. Szakszervezeti Világkongresszus határozatot hozott, hogy 1954 május 1-én széleskörű nemzetközi mozgalom induljon a szakszervezeti jogok és demokratikus szabadságjogok védelmében, illetve e jogok kivívásáért. Különböző politikai meggyőződésű és különböző szakszervezetekhez tartozó dolgozók aktívan veszik ki részüket e nap előkészítéséből és megünnepléséből. Ünnepeljük 1954 május elsejét annak demonstrálásával, hogy egységesek vagyunk abban a harcban, amely a jobb életért, szakszervezeti jogaitokért, a békéért folyik. A népek álhatatos akciói lehetővé tették olyan vagy sikerek kivívását, mint a koreai fegyverszünet, a berlini tanácskozás összehívása, a fegyverzet csökkentésére irányuló tárgyalások szükségességében történt megegyezés és a genfi tanácskozás összehívása a koreai kérdés békés rendezése, valamint az indokínai béke megteremtése végett. Előre elvtársak, kéretek emeléséért, az életszínvonal növeléséért és munkához való jogotok védelméért, a társadalombiztosítás kivívásáért és védelméért! Minden ország dolgozó férfiai és női! Terjesszétek ki és erősítsétek az akcióegységet, győzelmeitek zálogát! Ebbe elvtárnak, a jólétért, a szabadságért, a békéért és a nemzeti függetlenségért! 1954 ÁPRILIS 1 Április — tisztasági hónap Az Egészségügyi Minisztérium rendeletet bocsátott ki az idei tisztasági hónap megszervezéséről, amely április 1-től 30-ig tart. A ma induló tisztasági mozgalom célja, lakások, munkásszállások kimeszelése, kicsinosítása, munkahelyek, udvarok megtisztítása hulladéktól, falun a trágyától, hogy ne fertőzze a levegőt, ne szennyezze a kút vizét, hogy ne legyen búvóhelye a rágcsálóknak és melegágya a legyeknek, rovaroknak. Célja továbbá: utcák, terek rendbehozása. Megyénkben és Pécsett igen sok kívánnivaló van a tisztaság terén. Az utcák szemetesek, piszkosak és a terek is gallyal és egyéb hulladékkal vannak tele. Sok utcában szükség volna és lehetőség nyílna a fásításra. A tisztasági hónap sikere attól függ, hogy a tanácsok illetékes szervei, elsősorban a Köztisztasági Vállalat, milyen gondosan készülnek fel e fokozott feladatok végrehajtására. A dolgozók egészségügyi, kulturális igényei is megnőttek a felszabadulás óta. Vasas bányatelepen például gyönyörű új, modern munkáslakások épültek, a régi bányatelep mellett, s ezekben a szép lakásokban lakó bányászok jogosan kifogásolják, hogy 3 év óta nem építettek szemétládákat és így a napi szemetet a házak mellé buckákba rakják. De attól is függ a tisztasági mozgalom sikere, hogy a Vöröskereszt és a többi tömegszervezet milyen társadalmi segítséget nyújt aktívák útján. Igen jó kezdeményezés indult el Mecsekaljáról, ahol dr. Molnár István körorvos megbeszélésre hívta össze az egészségügyi állandóbizottság, az MNDSZ és a Vöröskereszt vezetőit és közösen elhatározták, hogy nem külön-külön, hanem a körorvos irányításával közösen dolgoznak a tisztasági hónap sikeréért. Aktíváikból tisztasági ellenőrző brigádokat szerveznek, amelyeket az alábbiak szerint osztanak be: 1. brigád: utcák, terek, vízlefolyások, lakóházak, gazdasági udvarok ellenőrzése. 2. brigád: iskolák, napközi otthon, mozik ellenőrzése. 3. brigád: üzletek, tesvcsarnokok, üzemi konyhák ellenőrzése. 4. brigád: közutak, mezei utak vizének ellenőrzése. 5. brigád: terhesanyák csecsemők lakásainak ö külön meglátogatása. Városokban a körzeti orvosok, falvakban a körorvosok jelentős szerepet vállaltak a tisztasági mozgalom sikere érdekében. Ők oktatják ki az aktívákat és nyújtanak segítséget a munka közben felmerült nehézségek leküzdéséhez. Nagy jelentősége van a tisztasági mozgalomnak a gépállomások és állami gazdaságok területén, ahol az egészségügyi felelős irányítja a Vöröskereszt aktívák és az MNDSZ- aszonyok ilyen irányú munkáját. Hogy a tisztasági rendelet mennyire egyezik a dolgozók kívánságával jellemző, hogy Pécs városában már eddig több, mint 100 Vöröskereszt aktíva és MNDSZ asszony vállalt munkát. Lelkesen támogatják a rendeletet a falusi dolgozók is, volt Ar János Vöröskereszt megyei titkár. Állítsuk vissza városunk tisztaságát! A múlt évhez hasonlóan az idén is áprilisban tisztasági hónapot rendezünk. Az életszínvonal emelésének egyik legfontosabb és legszembetűnőbb területe a köztisztaság megjavítása. Kormányunk a tanácsokon keresztül hatalmas erőfeszítéseket tesz pénzügyi vonalon, hogy a lakótelepek, mezőgazdasági és ipari üzemek környékét egészségesebbé, tisztábbá és kellemesebbé tegye, de kéri a mi közreműködésünket, is. A papír és egyéb hulladékot ne szórjuk el lépten-nyomon utcákon, tereken, de még a Mecseken sem, ha nem tegyük az előkészített hulladékgyűjtőbe vagy összecsomagolva használjuk fel otthon. Ne köpködjünk közterületeinken! Járdarészünket tartsuk tisztán, a szemetet csak a szeméttartóba öntsük és udvarunk tisztaságát óvjuk. Tereink és erdőink fáit, növényeit kíméljük, sőt járuljunk hozzá, hogy minél több zöld vagy színes növény tisztítsa városunk levegőjét. Röviden ezek a legfőbb tényezők, melyekkel városunk tisztán, jó levegővel, fertőző csiráktól mentesen tartásához hozzájárulhatunk, hogy munkánkat könnyebben végezhessük és szép városunk tisztaságának jóhírét visszaállíthassuk. Dr. Hal József Eisenhower üzenete a kongresszushoz az Egyesült Államok külkereskedemi politikájáról Washington (MTI) Eisenhower elnök kedden üzenetet intézett a kongresszushoz az Egyesült Államok külkereskedelmi politikájáról. Üzenetében , amelyet nyilvánvalóan azért időzítette a keleti-nyugati kereskedelemmel foglalkozó londoni háromhatalmi megbeszélések idejére, hogy megkísérelje ebben a kérdésben magához ragadni a kezdeményezést. Eisenhower bizonyos „engedményeket“ helyez kilátásba, ugyanakkor figyelemre méltó beismeréseket tesz az Egyesült Államok embargo-politikájával, a vámkorlátozásokkal és a dolláradományokkal kapcsolatban. Eisenhower üzenetében — mint az AFP jelenti — rámutat: „gazdasági fejlődésünk értelmében szükségünk van egyre szélesebb piacokra. Biztonságunk érdekében szükséges, hogy szövetségeseink gazdaságilag erősek legyenek. E két sürgető kérdés egyetlen megfelelő megoldása a kereskedelem kiszélesítése“. Az elnök kijelenti, hogy az Egyesült Államok kénytelen „csökkenteni az indokolatlan vámkorlátozásokat“ — ugyanakkor azonban hozzáfűzi: ..De nem egycsapásra és figyelembe véve saját érdekeinket". Az elnök üzenete a továbbiakban bevallja az úgynevezett „segélyrendszer“ kudarcát. Az üzenet szerint „A dolláradományok nem jelentenek tartós megoldást ... abban a zsákutcában, amelyet a dollárdeficit hozott, létre . • . Eisenhower a továbbiakban kifejti programjának különböző pontjait. Az Egyesült Államok és nyugat európai partnerei kereskedelmi kapcsolatában oly sok ellentétet okozó amerikai vámtarifa-törvénnyel kapcsolatban Eisenhower megígér bizonyos lényegtelen módosításokat, de hozzáfűzi, hogy az „ajánlott vámcsökkentések nem tömegesek". A külföldi beruházásokkal kapcsolatban az elnök javasolja, hogykedvezőbb elbánásban részesüljön a beruházásokból adódó jövedelem“. Eisenhower :közös szabályokat“ sürget a fokozott amerikai tőkebehatolás biztosítására, az üzenet szerint abból a célból, hogy külföldi amerikai beruházásukat méltányosan kezeljék. Eisenhower — Utalva az amerikai válságjelenségekre — kijelenti: „az Egyesült Államok kormányának korlátoznia kell az amerikai gazdaság hullámzását..." Az amerikai gazdasági és technikai segélyprogrammal kapcsolatban az elnök kijelenti: „Helyeslem azt az elvet, amely szerint a lehető legrövidebb időn belül véget kell érnie az adomány formájában nyújtott gazdasági segélynek, figyelembe véve nemzeti érdekeinket". Az üzenet ultarra, hogy „külföldnek nyújtott amerikai segély csökkentése fokozni fogja a Kdei és a Nyugat közötti kereskedelem újrafelvételéreirányuló nyomást“. Ezzel kapcsolatban Eisenhower azt mondja „egy ilyen újrafelvétel nem kelthet túlzott aggodalmakat." — amennyiben olyan cikkekről van szó, amelyek „nem stratégiaiak“ és amelyek megfelelnek a Kína ellen irányuló „embargó“nak. Közlemény a Béke Vilátanács irodájának Üléséről Bécs (TASZSZ) Március 28 tól 30- ig Bécsben ülést tartott a Béke Világtanács irodája. A Béke Világtanács irodája a következő okmányokat fogadta el. 1- A Béke Világtanács irodájának határozata. 2. Felhívás Európa népeihez. 3. A Béke Világtanács irodájának nyilatkozata az atomfegyverről. * A Benelux-államok minsztereinek tanácskozása Brüsszel (TASZSZ) Március 27-én Brüsszelben a Benelux-állatotok Belgium, Hollandia és Luxemburg minisztereinek tanácskozásán meglátták a három ország gazdasági kapcsolatainak kérdését. Az értekezleten megtárgyalták a három ország ár- és bérszínvonalának megváltoztatását is. Ezt a kérdést azonban nem oldották meg, hanem a szakértők elé terjesztették.