Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-02 / 234. szám

DITMENTmi XI. ÉVFOLYAM, *34. SZÁM VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZÁMBAN: A Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésével foglalkozó londoni tanácskozás (2. o.) — Rövid hírek (2. o.) — Dédanyám bölcsője (2. o.) — Gabonatermelési tapasztalataim (3. o.) — Megszépült életünk bizonyí­tékai (3. o.) — Válasz a dolgozók nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseire (3. o.) — Október 3—10. Ünnepi Könyvhét (4. o.) BARAN­YAM­EGYES BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 50 FILLÉR A nép jólétéért, a haza felvirágzásáért — jegyezz békekölcsönt! Az üzemekből jelentik: A Pécsi Finommechanikai és Motorjavító Vállalatnál már szeptember 26-án a vállalatnak mind a 140 dolgozója lejegyzett a múlt évi 46 ezer forinttal szemben 56.200 forintos összegben. A jól jegyzők közt találhatjuk Novák Ernő orvosi műszerészt, hét­gyermekes családapát 700, Papp István írógépműszerészt 1300, Pacsics Jenő meleggumist 1200 és And­nese Tibor meleggumist 1000 forintos jegy­zésével. Befejezéshez közeledik a jegyzés az Építő és Tatarozó Vállalatnál. Ed­dig 375 dolgozó 124.400 forint össze­gű jegyzését tartják nyilván. A jegyzésben élenjár Keizer Fe­renc ácssegéd, aki 1400 forintos fize­téséből ezret, Lendvai Teréz segéd­munkás, aki 500, Langa Gyula ter­vező, aki — havi fizetését — 1400 forintot jegyzett. Már csak a szabadságon lévők vannak vissza a Pécsi Vasas Kisipari Szövetkezet­nél is, a többi 131 dolgozó 51.550 fo­rintot jegyzett. Novák József mérlegelő, annak el­lenére, hogy a napokban született meg az ötödik gyermeke, 400-at, Weich János lakatos 110-at, Kresz Vilmos sodronyfonó 1300-at, Kópicz Imre liftes pedig 1200 forintot jegy­zett. A Pécsi Húsipari Vállalat dolgozói amellett, hogy megállták a helyüket a kölcsönjegyzésben, komoly harcot folytattak a III. negyedévi terv teljesítéséért is. Globális tervteljesítésük 120 százalék. Jelenleg a negyedik negyedévi terv teljesítésének jó meg­szervezésén dolgoznak. Befejezték a jegyzést is. 250 dolgozó összesen 88.300 forintot adott kölcsön a dolgozó nép államának. Példásan jegyeztek a jegyző­párok, de a DISZ-fiatalok sem maradtak el a jól jegyző „öregek” mögött. Még a tanulók is 100 forintot adtak tanulói fizetésükre. Mégis talán a legtöb­bet adott Hoffmann Jánosné, akinek öt gyermeke van és 500 forintot jegyzett. A 73­7 Segédipari Vállalatnál 19 fő kivételével minden dolgozó le­jegyzett. Az eddig lejegyeztetett 194 dolgozó jegyzésösszege 79.850 forin­tot tesz ki. A 21-es Autóközlekedési Vállalatnál péntek délig 260 dolgozó jegyzett le 93.650 forint összegben. A mintegy 30 hátralévő dolgozó előreláthatólag még a mai napon lejegyez. Már a kölcsönjegyzés első napján lejegyzett a Baranya megyei Szikvízipari Vállalat dolgozóinak 92 százaléka. Nem csoda, hiszen mindenki látja és igénybe veszi az ez évben kapott új kul­túrtermet, a zenegépes rádiót, a 130 kötetes könyvtárat, sportfelszerelést és a különböző védőruhákat. Október 1-én, pénteken örömmel jelentették, hogy a vállalat minden dolgozója lejegyzett. Az egy főre eső átlagjegyzésük 425 forint. A jegyzésben is példát mutattak a vállalat vezetői. Gyimesi József, a vállalat igazgatója például fizetése teljes összegét, — 1500 forintot jegyzett. De szépen adott Fáy Imre, a pécsi telep vezetője is, — 1200 forintot, Matyovszky Pálné szikvíztöltő 750 forint fizetése mellett 400-at, Lajtai Lajosné, a véméndi telep vezetője ugyanannyi fizetésére szintén 400 forintot jegyzett. A Pécsi Gázműnél­­ Az ÉM 73/5 Szakipari Vállalat A Pécsi Víz- és Csatornaművek dolgozói szeptember 29-én 107.400 forint összegben lejegyeztek. A jegyzők között találjuk Kálmán Lajos kubikost is, aki két kis árvát tart, a felesége is beteg s mégis 300 forintot jegyzett. szeptember 27-re befejezték a béke­kölcsönjegyzést, összesen 36.500 fo­rintot adtak kölcsön az államnak a Gázmű dolgozói. Réder Józsefné bér­elszámoló 880 forint alapkeresete mel­lett 600 forintot jegyzett. Molnár Sándor javítószerelő havi kereseté­nek felét, Zámbó József mérő-javító 700 forintos keresete mellett 400 fo­rinttal segíti további békés építőmun­kánkat, dolgozói 127.400 forintot jegyeztek október 1-ig. A Deák­ utcai építkezés szakipari csoportja, a klinikai csoport és a szakszervezeti székházon dolgo­zó szakipari csoportok már szeptem­ber 23-án délre befejezték a kölcsön­­jegyzést. A legjobb átlagot a Deák utcaiak 13 dolgozója érte el, 4750 fo­rintot jegyeztek. A vállalat központ­jában dolgozók is valamennyien je­gyeztek már. Két dolgozó kivételével a Baranyamegyei Moziüzemi Válla­lat ISI dolgozója is lejegyzett 42.100 forint összegben. A Baranyamegyei Rendelőintézet dolgozói a tavalyi 118.000 forintos jegyzésükkel szemben már eddig 200 ezer forintot jegyeztek. A Pécsi Porcelángyárban október 1-én délig 251.250 forintra nőtt az össz­eredmény. A gyár jegy­zésátlaga 414 forint. Egyes üzemré­szek és csoportok teljesen befejezték a jegyzést. A műszakiak, Szefcsik János kivételével, valamennyien je­gyeztek már. Példát mutatott id. Müller János, aki 1000 forintot ad kölcsön. Befejezték már a jegyzést a csomagolóban és a szigetelőmérők­nél is. A sajtójéban Révén Ferencné az elsők között jegyezte fizetésének a felét, ő a Negyedik Békekölcsön első sorsolásánál ezer forintot nyert. Sámik Vendel gázkemence-rakodó 5000 forintot nyert a legutóbbi sor­solásnál, most 800 forintot jegyzett ezer forintos keresete mellett. SZOMBAT, 1954 OKTÓBER 2 A korszerű gazdálkodás iskolái A beremendi Vörös Csillagot,­­*■ Sátorhelyet, Babarcot, Bólyt Baranya megye legkiválóbb állami gaz­daságai között említik. Több, mint 25 ezer holdon valóságos iskolái és hozzátehetjük: jó iskolái a korszerű nagyüzemi gazdálkodásnak. Nem véletlen, hogy éppen a környékbeli termelőszövetkezetek tartoznak a me­gye legjobb termelőszövetkezetei közé. Károlymajortól nem messze, a lippói Béke őre, a Sátorhellyel szom­szédos nagynyárádi termelőszövetkezet, a babarci állami gazdasággal határos a gazdag Béke tsz és a bólyi állami gazdaság mellett a híres Kossuth termelőszövetkezet. Az állami gazdaság jó példája kihat rájuk is és ezért az őszi munkák során fokozott feladat hárul rájuk, mert őket követik a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. KÁROLYMAJOR: „Ta­k­arm­án­y n n k bőségesen elég az újig. Egymás után sorakoznak a széna, kazlak Károlymajor határában. Ami­kor a szérák megteltek, a táblák vé­gébe gyűjtötték össze a szénát nagy kazlakba, innen csak a téli jó szár­­nyakon hordják közelebb az istállók­hoz. A Szitaház dűlőben az illocs­­kai kennergyár közelében 4 hold lu­cernásról két kazalba hordták az el­ső és a második kaszálás után a szé­nát. A harmadik kaszálást zölden etették. A mároki határrésziben már messziről látni a két kazal baltacint Marianna pusztán 10 kazal lucerna­­széna sorakozik egymás mellett, 135 holdról gyűjtötték össze. A kislippói részre hordták a zabosbükkönyt, de még a károlymajori szérűre is jutott bőven: 5 kazal lucerna és 3 kazal rétiszéna. Nemcsak szénával készül­nek a károlymajoriak az állatok át­telel­tetésére, szeptember 10-én meg­kezdték a silózást is. Eddig csalamá­­dé-kukoricából háromezer köbmétert silóztak be. Ezután még 1000 köbmé­ter következik a kukoricaszárból, így igyekeznek pótolni az abrakta­karmányt, mert 6 helyett ezután 8 literig adják a 75 deka alapabrakört, ezen felül minden literre 40 deka póta­brakot. A károlymajoriak időben gondos­kodtak az állatok téli takarmányáról, jó beosztással nem lesz gondjuk az újig. A hazafias kötelezettségek teljesí­tésében is példamutatóik: Kovácse­­vics József párttitkár 700, Czentner Károly 500 és Nyitrai Pista bácsi az 1000 forintos fizetéséből 600 forintot adott kölcsön az államnak, de a jegy­­zésgyűjtésben is példát mutatott, egymaga 8.780 forintot jegyeztetett, csak Pálfi György gyűjtött többet nála: 11.000 forintot. Az őszi mun­kákban, a kiváló állattenyésztésben és a haza segítésében egyaránt pél­dát vehetnek a környékbeli termelő­szövetkezetek és egyéni gazdák a Be­­remend­i Vörös Csillag Állami Gazda­ság károlymajori üzemegységétől! SÁTORHELY: Nyolcszáztíz holdon már földben a mag Eső után porhanyós a talaj a Sá­torhelyi Állami Gazdaság tábláin,­­ nem is késleked­ek sokat a vetéssel Az első számú brigádterület brigád­­agronómusa, Mogyorósi János. Jól irányítja a szántást-vetést. Három traktor szánt, egy Zetor pedig a ve­­tőgépet húzza. Eddig 47 hold őszi árpát, 27 hold őszi keveréket vetet­tek el a brigád területén. Most szü­netel a­ vetés, de a szántás nem. Két traktor most forgatja a 1­0 holdas lucernást, itt hétfőn kezdi meg a bú­­zavetést ifj. Mogyorósi János Zetor­­iával és 32 soros vetőgéppel. A foga­tok a silózásnál és a cukorrépa hor­dásnál foglalatoskodnak, de szükség esetén minden­ vonóerőt a szántásba­­vetésbe állítanak be. A magnak a c­diben a helye! A Sátorhelyi Álla­mi Gazdaságnak mind a hat növény­­termelési brigádja most az ősziek elvetésén szorgoskodik, de van is ered­ménye. Péntek estig az egész gazdaság te­rületén 20 hold spenótot, 50 hold bí­­borherét, 330 hold őszi keveréket, 300 hold őszi árpát és 210 hold búzát ve­tettek el, de ezután jön a java, csak győzzék őket követni... BABARC: Harramc lófogat heteken keresztül egyre csak a trágyát hordja Sokat csak akkor nő a föld ne­künk ha mi is megadjuk, ami neki jár! A Babarci Állami Gazdaságban gondoskodnak a talajerő visszapót­lásáról. Már napok óta hordják az istállótrágyát a fölhántott tarlókra. 730 hold trágyázását tervezték, de ezt még százzal megtetézik. Péntek estig 597 holdra hordták ki a jól­érett trágyát. Egész karaván: 28-30 fo­gat hordja nap, mint nap, amíg tart belőle. Ezután még egy vontatás is segédkezik majd, hadd szaporodjék a bácsfai üzemegységben a fölhán­­tott tavaszi búza­tarlókon a megtrá­­gyázott terület, annál nagyobb lesz a jövő évi kapás termése. A bácsfai üzemegység II-es tábláján 70 holdat t­rágyáztak cukorrépa alá. Most a ha­barni Béke termelőszövetkezettől át­vett 443 holdra kerül a sor. BÓLY: Kész Ferenc: napi kerekese — 196 forint! A Bólyi Állami Gazdaságban is jól haladnak előre az őszi munkákkal, Napról-napra szaporodnak a baráz­dák az elvetett táblák. Éjjel-nappal dolgoznak a traktorok, igazi mester­­,em­berek a traktorosok. Kész Ferenc s­zeptember 15-én befejezte az egész évi tervét, azóta az elvégzett munka után másfélszeres fizetés kerül a dekád végén borítékjába. Az elmúlt hónapban 1306 forint volt a keresete, ehhez még hozzájárult az 56 forint üzemanyagmegtakarítási prémium.­­ Szeptember 9-én 4,2 helyett 13,2 nor­málholdat tárcsázott, simahengere­­zett. Keresete egy napra­ 196 forint. Ez még a tervteljesítés előtt tör­tént, de ha már akkor is megjárt volna az 50 százalék túlteljesítési prémium, akkor egyetlen napi kere­­setével 294 forinttal növelte volna a dekádvégi 10 napos keresetet. Meg­éri a terv teljesítéséért a munkaidő kihasználásáért minden erőt latba­­vetni. Oßaranqa nieqije leyíijabé IdiiiiiijiLiftari üzeme. A­z Anna utcai 4-es számú ház emeletén működik Baranya megye legújabb könnyűipari üze­me, a Pécsi Állami Áru­ház textilfeldolgozó üze­me. Hogyan született ez az üzem, amely mindössze kégy hónapja működik? úgy, hogy a Pécsi Álla­mi Áruház dolgozói 1953- as évi tervüket jóval túl­teljesítették, különösen szép eredményeket értek el az önköltség csökken­tése, a takarékosság te­rén. A megtakarításért a kormány nagyobb ön-sé­­get fizetett vissza a rsl Állami Áruháznak. A visszatérített összeg egy részéből létesítették az­után a textilfeldolgozó üzemet. Az előtérben különböző színű, vastag szövethen­gerek fekszenek. A hosz­­szú, szabás-asztalon kék színű szöveteken világos­kék krétavonal jelzi az irányt, merre kell kiszab­ni. Víg Dániel üzemveze­tő, a távollévő szabász helyett, kezébe veszi a villanyra működő szabász­gépet. Végigvezeti a kré­­tavonalon és percek alatt húsz férfi zakót szab ki vele. A „szenderek­"-en és a falba épített rudakon már egymás mellett sorakoz­nak az üzem készítmé­nyei: a drap, barna és kék színű férfi sportos tö­r­nyök. Szeptember 1 óta­ 280 öltöny készült el. Ezeket a férfi sportöltö­nyöket a Pécsi Állami Áruházban 640 forintos áron már októberben for­galomba hozzák. A belső nagyteremben tíz darab vadonatúj vil­­lanymeghajtású Csepel varrógép kattog. Az üzem jelenleg 22 dolgozóval működik és kezük alól naponta 15 férfi sportöl­töny kerül ki. A tervelő­irányzat napi 12 ruha, de ezt már régen túlhalad­ták. Vuity József kézi mun­kás tervét 160—170 szá­zalékra teljesíti. Horváth Sándor vasaló, Tóth Ist­ván gépész és Bukács Mihály gépész normaperc­ben 150—160 százalékos tervteljesítést ér el. Jó munkájuk eredménye ke­resetükön is meglátszik. Vuity József kézi munkás például szeptember 24-én 61.81, 25-én, pedig 77.93 forintot keresett egy nap alatt. Horváth Sándor va­saló 19 munkanap alatt 1.015 forint jövedelemhez jutott. É­p,gyre szebb öltö­nyöket készítünk — mondja Rohr Mihály mecs. — Amikor néhány héttel ezelőtt az üzem megindult, nehézségekkel küzdöttünk, mert még nem ismertük a szabá­­szati eljárásokat. A kez­deti nehézségeken a­zon­ban már túl vagyunk. Ma már nem ragaszkodunk a gyári formákhoz, hanem önállóan kezdeménye­zünk. Ha időnkért előfor­dulnak még kisebb hibák, a dolgozók észrevételei­met elfogadják és igyekez­nek azokat kiküszöbölni. Egyetlen kívánságunk van, hogy a szászvári asz­talos kisipari szövetkezet szállítsa már le a szeptem­ber 15-re ígért férfi és női öltözőszekrényeket, vélik az ajtó, Sebők Imre, a Pécsi Álla­mi Áruház igazgatója jött ellenőrizni a munkát. — Mik az áruház­­ ér­vei az üzem továbbfejlesz­tése érdekében? — tesz­­szük fel a kérdést. — Októóber első napjai­ban — mondja Sebők Im­re — beindítjuk a női részleget is. Ez elsősorban a terhes nők részére ké­szít majd szép kivitelű és fazonú flanel ruhákat. Tervbe vettük továbbá azt is, hogy üzemünket két turnusra állítjuk be. Ez­zel elérjük azt, hogy még több ruhát tudunk majd készíteni. — Októberben megkezd­jük a vatelines férfi kén­­­kabátok gyártását is. Eze­ket azután körülbelül 1.100 forintért kívánjuk forgalomba hozni a Pécsi Állami Áruházban. Női blúzokat, flanel pongyolá­kat is készítünk majd. Ta­vaszra elérjük, hogy az üzem kiváló minőségű női ruhákat gyárt. — Már januárban meg­kezdjük a vászon öltö­nyök és vászon kosztü­mök gyártását is, hogy mire a szezon beköszönt, már készen legyenek. A jövő év nyarán pedig el­kezdjük már a téli ruhá­zati cikkek gyártását. — Az üzem dolgozói örömmel, lelkesedéssel dolgoznak. Ez visszatük­röződik abban is, hogy sa­ját maguk kezdeményez­nek. Ők gondoskodnak ar­ról, hogy minél több jó szakembert szerezzenek az üzem részére. És ami még ennél is fontosabb: arra törekszenek, hogy minél szebb és jobb árut gyártsanak. Maguk jöttek rá arra, hogy lehet ugyan­azzal az anyagfelhaszná­lással komplettebb öltö­nyöket gyártani, — fejez­te be nyilatkozatát Sebők Imre igazgató. Azzal a tudattal hagy­­juk el a Pécs­ Álla­mi Áruház konfekció üze­mét, hogy készítményei rövidesen népszerűek lesz­nek a baranyai és pécsi dolgozók körében. Pusztai József

Next