Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
DUNÁNTÚLI , NAPLÓ XII ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYTJŰZJETEK] ! '' ^ Eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánunk megyénk dolgozó népének MDP BARANYAMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SZOMBAT, 1955. JANUAR 1 Sikerekben gazdag, boldog új évet Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottsága sikerekben gazdag, boldog új évet kíván a megye minden pártszervének, állami és tömegszervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, kommunista elvtársainknak, pártonkívülieknek, megyénk minden becsületes dolgozójának, munkásoknak, parasztoknak, termelőszövetkezeti tagoknak, értelmiségieknek, alkalmazottaknak, dolgozó kisembereknek, diákoknak, az ifjúságnak és nőknek. Az 1955-ös év további nagy feladatok éve. Kövessük még szilárdabban, még egységesebben pártunk Központi Vezetőségét, kormányunkat, igazi népi politikájának megvalósításában. Tiszta szívből kívánjuk, hogy az új esztendőben még nagyobb sikereket érjenek el a párt- és kormányhatározatok megvalósítása, az állami tervek teljesítése, a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése terén. Jó munkát, sok sikert, boldog új esztendőt, kedves Elvtársak! MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA A megye valamennyi dolgozójának és tanácstagjának sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Baranya Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Boldog újévet Ma reggel és egész nap számlálatlanul hangzik el a köszöntés: „Boldog Újévet!*' Illő, hogy a Dunántúli Napló is ezzel köszöntse olvasóit. Nem formálásán, nem úgy, hogy csak éppen kimondjuk ezt a két szót, s nem gondolunk mögéje semmit, hanem igaz szívvel kívánjuk, hogy ez az új év még boldogabb legyen számunkra, az egész dolgozó nép számára. Mi teszi valóban boldoggá életünket ebben az új évben? Elsősorban a béke, az a tansény, hogy az emberiség békéje tartja lesz, nem szakítja meg esztelen, vajul romboló és pusztító háború. Békét kívánunk tehát először a boldogsághoz. Amikor ezt mondjuk, szájaik ízét megkeseríti az a tudat, hogy békénk komoly veszélyben forog. A francia nemzetgyűlés engedett a nemzetáruló francia kormánynak és megszavazta a párizsi egyezményeket. Az amerikaiangol imperiatiáa körök erőszakpolitikája, fenyegetésekkel operáló diplomáciája ideiglenes sikert ért el az új háború előkészítésében. A hangsúly azonban az ideiglenes szón van. Nem lehet ez a siker végleges. Az a huszonhét szavazat, amellyel a francia nemzetgyűlés háborúpárti kisebbsége többsége lett, nem halványíthatja el tarban azt a sokszázmilliós szótöbbséget, amely a világ békeszerető embereinek szavazatát jelenti, s amely tántoríthatatlanul a béke mellett, a háború ellen áll ki. Amikor ma a boldog újévhez elsősorban békét kívánunk, azt kívánjuk: győzzön a sokszázmilliós többség. Győzzön a békeszerető embereik hatalmas mozgalma. Jusson kifejezésre a népeknek az az óhaja, hogy békében akarnak élni s ez az óhaj tegyen bilincset a háborús kalandorok kezére, akadályozza meg, hogy az új fasiszta német hadsereget felszerelve idézzék fel újra a háború rémeit. Ez a kívánság mindannyiunk kívánsága, mihilen békét szerető emberé s ha bíizik abban, hogy megvalósul — a magunk erejében bízunk. Amikor ma hideg újévet kívánunk — a gondtalan életet kívánjuk, azt, hogy mindenki kapja meg mindazt, amire szükége van: élelmet, ruhát, szórakozási művelődési lehetőségeket. Azt lánjuk, hogy ne okozzon senkinek gondot a szükségesek beszerzése, sőt telsék azon felül is, kevésbé szükséges, de az életet megszépítő dolgosa is. Szerényen hangzik ez a kívánság, de ne kívánjunk többet, mint amennyi megvalósulhat, s annyi valósulhat meg, amennyit m magunk megvalósíthatunk. Annál kevesebb lesz a gondunk, minél gazdagabb lesz az ország, de mi magunk gazdagítjuk, a mi munkánktól függ, hogy mennyire gyarapodunk, mennyi gondot tudunk felszámolni a most elkezdett új évben. A boldogság elképzelhetetlen kölcsönös megértés, jóindulat nélkül Senki se igyekezzék más rovására boldogulni, keressük valamennyien, közös erővel azt az utat, amelyen leggyorsabban, legrövidebben és a legkevesebb döccenővel érünk el a boldog életig. Ez is benne van abban a két szóban, hogy „Boldog Újévet”. És még mi minden van benne? Egész változatos, mindig új, meg új oldalával bemutatkozó életünk, a mindennapi élet kicsi és nagy boszszúságaival, akadályaival, örömeivel és szépségeivel. Aligha lehet valakinek az élete egy teljes évig egyfolytában változatlanul boldog. Ha mégis azt kívánjuk, ma újévkor, hogy egész évünk boldog legyen, úgy kell ezt értenünk, hogy több legyen az örömünk, mint a bosszúságunk, több szépséget találjunk az életben mint nehézséget. Ma mindenki boldog újévet kíván mindenkinek. Kevesebben gondolnak arra, hogy a puszta kívánság, az elröppenő szó — ha szép is, ha jól is esik — önmagában kevés. Kitől kívánjuk mi, hogy ezt az új évet boldoggá tegye nekünk? A vak véletlentől vagy a szerencsétől? Esetleg valami jótevő tündértől? Aki ma elnyűtt, a porban talált lópatkót szegez a küszöbére, az sem gondolja komolyan, hogy az egy évig tartó boldog életet valóban meghozza a kisajátított szerencse. Az új év akkor lesz boldog, ha mi magunk teszszük azzá. A béke, a jólét — amelyek nélkül egy boldog évet sem lehet elképzelni — nem önmaguktól és nem egy varázspálca suhintására peremnek. Ha kialudtuk szilveszteri mámorunkat, gondolkozzunk ezen. Az óév búcsúztatása, az új év köszöntése után újra dolgos hétköznapok következnek. Hogy új évünk boldog lesz-e, nem attól függ, hogy éjfélkor milyen lelkesen kiáltottuk el kívánságunkat, hanem attól, hogy mit teszünk érte majd a munka hétköznapjain. Nem mástól, magunktól várjuk az új év boldogságát. De bízhatunk abban, hogy meg is tudjuk teremteni Eddig is minden évben tettünk valamennyit az élet örömeihez, s amióta szabadok lettünk, tíz év alatt elértk hogy szebb az életünk, kevesebb a gondunk a hétköznapokon és vidámabbak az ünnepnapjaink. Ez a tíz év elegendő alap arra, hogy bátran bízzunk a még boldogabb új évben. Sokat tanultunk is a tíz év alatt. A Párt és a kormány ennek a tíz évnek a tanulságai alapán mutatta meg, merre vezet az út a boldogság felé. Ha komolyan vesszük kívánságainkat, mi sem tehetünk mást, gondolkodjunk el az eddigi tíz év tanulságain, vegyük számba mindazt a feladatot, amelyet ezek alapján a párt és kormány elénk állított és együttes erővel, egy úton haladva, igyekezzünk megvalósítani, így lesz újévi jókívánságainkból reális valóság. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének újévi üdvözlő rádióbeszéde Kedves Barátaim! Kedves Elvtársak! Éppen, hogy elütötte az óra az éjfelet és elhangzottak nemzeti himnuszunk jó kedvet és bőséget kívánó szavai. Az egész országban vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal köszöntik a magyar dolgozók az új, 1955-ös esztendőt. Ismét gazdagabbak lettünk egy évvel, népünk egy újabb lapot írt a történelem könyvébe. Szabad hazánkban, szabad népként immár tizedszer kívánunk egymásnak boldog új esztendőt, abban a szilárd hitben és meggyőződésben, hogy két kezünk munkája immár valóban népünk, mindannyiunk boldogságát és felemelkedését építi. Szabadságunk tizedik évébe léptünk. A nemzeti büszkeség jogos érzésével gondolhatunk vissza arra a hatalmas útra, amelyet nagy pártunk bölcs vezetésével ez alatt az egy évtized alatt megtettünk. A pusztulás és a romok országából virágzó, szabad hazát teremtettünk. A szabadság tíz éve alatt hatalmasan megnőtt és szélesen kibontakozott népünk alkotó ereje és lendülete s ezt a hatalmas erőt pártunk szervezte és vezette egész dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Az új év küszöbén a hála és szeretet szavával köszöntjük a nagy szovjet népet, amely leverte kezünkről a rabbilincseket és szabaddá tette előttünk az utat a nemzeti felemelkedés, a szabad és boldog élet felé! Szerencsekívánatainkat fejezzük ki a népi demokratikus országok, a nagy Kína dolgozó népeinek. Kívánjuk, hogy az új esztendő újabb sikereket hozzon számukra a szocializmus építésében, a népjólét emelésében. Sok szerencsét és sikert kívánunk a többi népeknek a békéért, a társadalmi haladásért folytatott harcukban. Kedves Barátaim! Büszke szívvel gondolhatunk viszsza a megtett út nagyszerű eredményeire. Az elmúlt évben öregbítettük eddigi sikereinket. Munkásosztályunk áldozatos munkája, dolgozó parasztságunk lelkes munkakedve, népi értelmiségünk alkotóereje, megteremtették az alapjait annak, hogy sikeresebben és gyorsabban mehessünk előre a népjólét emelkedése útján. Hazánk történetének legdemokratikusabb választásai, a Hazafias Népfront kibontakozó lendülete bizonyítják, hogy népünk egy fejjel megnőtt az elmúlt években és hozzáértő, felelős irányítója saját sorsának. Az újév köszöntésének ünnepi hangulatában gondoljunk arra, hogy az új esztendőben még nagyobb feladatok, még felelősségteljesebb munka áll előttünk. Tartsuk szem előtt az új esztendőben is, hogy jólétünk olyan mértékben fog emelkedni, amilyen mértékben nő a javak termelése, amilyen mértékben gazdaságosabban, jobban, szebben dolgozunk! Tőlünk és csak tőlünk függ az, hogy mennyivel fogunk jobban, boldogabban élni az új esztendőben. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk és népi értelmiségünk minden erejét megfeszíti, hogy az új évben is sikereket érjen el új életünk építésében. Ezért bizakodó a mai újévi köszöntőnk, ezért vagyunk mindannyian szilárdan meggyőződve arról, hogy előre, és csakis előre fogunk menni az új esztendőben. Kedves Barátaim! Míg mi az eredményes munka jóleső boldogságával szívünkben és a további felemelkedés bizakodó hangulatában köszöntjük az új esztendőt, ne feledjük egy pillanatra sem, hogy tőlünk nyugatra, éppen ezekben a napokban lázas tevékenység folyik a népek átkának, a német militarizmusnak a feltámasztása érdekében. A veszély komoly, de még komolyabb a népek békeakarata és elszántsága, hogy megfékezzék az új háború sötét erőit. Erősítsük népünk egységét, összeforrottságát a párttal és a kormánnyal, fejlesszük hazánk gazdasági erejét, szilárdítsuk honvédelmünket, mélyítsük barátságunkat a Szovjetunióval, a béketábor összes országaival és a világ minden dolgozójával — ezt követeli tőlünk a béke érdeke, népünk biztonsága és boldogsága. Ehhez kívánok mindannyiunknak, minden magyar dolgozónak teljes sikert és boldog új esztendőt! Egy év mérlege Mindössze öt DISZ-frontbrigád és öt DISZ elővárosi csapat dolgozott az év elején a Pécsi Szénbányászati Tröszt kerületében. Ezek sem jártak elől mindig jó példával, gyakran több termelés helyett adósságot halmoztak fel. Ebben hozott változást az, hogy Jelenszki János DISZ-brigádja elindította a fiatalok frontbrigádjainak országos versenyét. Jelenszki János frontmester a saját és csapata jó munkájáért megkapta a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetést. Utána, november hetedikén újabb DISZ-brigád frontmesterét a pécsszabolcsi Szlavek Antalt jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. A tröszt DISZ szervezetei felismerték, hogy még szélesebbkörűvé válhat a verseny, ha a DISZ-brigádok mellett ifi-csapatokat is szerveznek, így növekedhetett a DISZ és ifi brigádok száma 39-re és a tröszt DISZ szervezete a szénbányászat adósságának csökkentésére így tehetett 10.620 tonnás vállalást, melyet eddig 13.530 tonnára teljesített. A pécsi szénbányák harminckilenc DISZ és ifjúsági brigádjának ezzel jelentős része van abban, hogy a tröszt ez évben megkapta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét és éves terve felett december 31-ig 34.982 tonna szenet adott. Jelenszki János és Szlávok Antal „Szocialista Munka Hőse“ címmel kitüntetett frontmesterek brigádjai mellett kitűnt az ezévi munkában az augusztus 1-től az év végéig terven felül 1067 tonna szenet adó Markwart Ferenc, a 954 tonna szenet termelő Fekete Ferenc pécsbányai frontmesterek DISZ brigádjai Szabolcson kitűnt az ugyanezen időszak alatt tervén felül 2.500 tonna szenet adó Bencze Ferenc, Varsón pedig a 600 tonna szenet vásártanulókból toborzott brigáddal kitermető Kona Lajos frontbrigádja. Az 1954-es év fiatal hősei mellé azít esztendőben újabbak állnak csatasorba, Szabolcson, Vasason. Pécsbányán decemberben újabb vásértanfolyamok fejeztek be. A vizsgán sikeresen helytállók január 1-től már önálló válásként kezdenek munkához. Újabb DISZ és ifjúsági frontbrigádok alakulnak, melyek győzelemre viszik az 1955-06 év célkitűzéseit. Nagy Imre elvtárs, a Minisztertanács elnökének válasza a JIJGOPRESS által feltett kérdésre KÉRDÉS: „Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?” VÁLASZ: „Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet fejlődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet, amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. A második világháború óta a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a támadó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru, vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét felölelő béke-világmozgalomnak, amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja, hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és az indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében, ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető öszsze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével, a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a résztvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb erőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen béke együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti.” NAGY IMRE a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke . 5070