Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
SAWVK, st f II IPEO „Menni!! szélesebb fronton bontakozik ki a békeharc, annál sikeresebb lesz erőfeszítésünk a béke megvédésére”1 Egri Gyula elvtárs pártnapi előadása a nemzetközi helyzetről Bőrgyár, csütörtök délután négy óra. Befejeződött a munka. Máskor mindenki is két haza, most sokan a hatalmas kultúrterembe mennek. Férfiak, asszonyok, idősebbek és fiatalok töltik meg a széksorokat. Kamarás László e elvtárs meg is jegyzi. ..Ilyen sokan még nem voltak pártnapon, különö-sen, amikor nemzetközi kérdésekről volt szó.*’ Érdeklődéssel hallgatják Ugri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség tagjának, a belügyminiszter első helyettesének előadását. — A felszabadulás óta sokszor napirendre kerül a nemzetközi helyzet problémája,, Érthető, hisz a szocializmust építtő ország egyetlen percre sem volt fakoztathatja el műn Icáját a nemzetközi helyzet alakulásától. Mindig, fontos volt ez, ezek a körülmények is számottevőik a belső politikában. De vannak időszakoső, ar mikor ki különösképpen előtérbe kerül. Ilyek az imái is, amikor sorsdöntő napokat élünk, amikor az Egyesült Államk vezette imperialista körök mindent megtesznek Nyugat-Németorszám felfegyverzése érdekében egy, ijs, esztelen világégés kirobbantására. Ezután arról beszélt Egri elvtárs, hogy az elmúlt esztendő gazdag sikereket hozott, ,a béketábor nagy erejéről tanúskodott. A hidegháború helyett egyre"jobban normalizálódnak a viszonyok ; a kapitalista országokkal, a fegyverek szava helyett tárgyalóasztalig kényszerítettük az imperialistákat. 1. — Ne higgje senki, hogy a béketáboni harca leszerelte az amerikai imperialistáikat, ők esztelenebbek annál, hogy megéítsék az idők szavát. Az, imperialisták háborút akarnak.Fegyverkeznek,, különböző támadó blokkokat tákolnak össze, folytatják a hidegháborúk. Az Egyesült Államok maximális profitra éhes monopolistái, politikusai a háború felé tolják országukat. Szerződések megkötésével Csang Haj-sek bandájával írt háborús tűzfészereket hoznak létre Ázsiában. Nyugaton minden erővel el akarják fogadtatni az országok- stal a párizsi szerződést, amellyel feltámasztják anémet militarizmust. Ezután, arról beszélt, hogy az elmúlt évszázadakban mily hatalmas károkat, szenvesüléseket okozott a világnak a német militarizmus. Európa, majdmindien népe saját bőrén tapasztalta azírnséget, a pusztulást. Tudják, tehát harcolnak ellene mindenütt, köztük Nyugat-Németország becsületes emberei, fiataljai is. — A német kérdés, komoly próbába. Németország két részre van szakítva s tagoltsága alkalmat ad a háborús polítilkiusoknak arra, hogy az..egyesítés hat ngozttatásával háborút robbantsanak ki. Mindkét tábor a maga módján értelmezi a német kérdés megoldását,, A Szovjetunió vezette béketábor egységes, békeszerető, baráti Németországot akar, az Amerikai Egyesült Államok viszont háborús tűzfészekké akarja változtatni és a német kérdést a párizsi szerződéssel „megoldani . A párizsi szerződés jóváhagyja Németország kettészakítását és elősegíti felfegyverzését, növeli a nemzetközi feszültséget. Az imperialista köröknek ez persze tetszik, mert a gyárukban előállított töméntelen fegyvert el kell adniok. Eladják Nyugat-Németországnak. Az Egyesült Államok támadó terveihez. bázis teli: itt van Nyugat-Németország. Egri elvtárs részletesen elemezte Nyugat-Németország szerepét, az imperialistákháborús tömbjében. Mindenekelőtt egy lövészárok, ahonnét elindíthatnák támadó hadjáratukat a szocialista országok leigázására, ugyanakkor fékentartja az úgynevezett „partnereit.” Egy felfegyverzett, revansra éhes Nyugat- Németország Damokles-kardjaként függne a „rakoncátlantodó” országok feje felett. Természetes, a párizsi szerződés szövege nem ezt mondja hanem a Szovjetunió támadásáról beszél az „erőegyensúly” politikáját hirdeti, a fegyverkezést „védelemnek” híreszteli. — Reális-e az a sodrat hangoztatott „erőpolitika”, igaz-e, hogy ezzel különösebben ijesztgethetnek bennünket? — mondotta a továbbiakban Egri elvtárs. — 1918-ban a fiatal szovjet államot az erőpolitikával akarták legyőzni — fejvesztetten menekültek a szovjet állam területéről. A második világháborúban az erőpolitikával akarták megsemmisíteni a szocializmus országát — a szovjet nép saját földjén semmisítette meg a náci betolakodókat. A kínai forradalom elleni harc, a koreai háború, a vietnami ellenségeskedés mind-mind kudarcba fulladt. A szocializmust építő országoknak már nemcsak igazuk de erejük is van! Képesek megvédeni ,függetlenségüket országuk békéjét a világ népeinek békéjét! Ezután arról beszélt Egri elvtárs, hogy a párizsi szerződés elfogadása nem jelenti a háború kezdetét. A béke erői tovább harcolnak, hogy megakadályozzák a háború kirobbanását, készek minden erejükkel küzdeni a tartós béke megszilárdításáért. Az elmúlt évek mindenkit meggyőzhettek arról, hogy ma már nem lehet letiporni a szabadságot, nem lehet ágyútömelétőnek felhasználni az embereket. De a vitás kérdéseket el lehet intézni békés úton, tárgyalások útján. A moszkvai értekezlet is bizonyította, hogy a béketábor ezen az úton jár, az egyetemes béke ügyét szolgálja.• A békeszerető népek — köztök a magyar nép is — levonják a megfelelő tanulságokat. A helyzet komolyságának megfelelően sokkal nagyobb éberséget kell tanúsítanunk, fokozni kell gazdasági és védelmi erőnket. Egységesen kell követni pártunk és kormányunk politikáját, dolgozni azon, hogy a júniusi határozatokat végrehajtsuk. Mennél szélesebb fronton bontakozik ki a békeharc, annál sikeresebb lesz erőfeszítésünk a béke megvédésére, függetlenségünk, szabadságunk, jólétünk biztosítására, — fejezte be Egri Gyulaelvtárs előadását. Egy idős munkás, Herke István, kért szót elsőnek. A bőrgyári dolgozók véleményét, álláspontját mondta el: „Soha többé háborút! S ezért készek vagyunk többet, jobbat adni a hazának.“ Tóka István egy tanulságos történetről számolt be a hallgatóknak. Az elmúlt héten röpgyűlést tartottak a műhelyben, tiltakoztak a felfegyverzés ellen. A végén odament hozzá egy elvtársinő: „Van értelme annak, hogy mi harmincöten tiltakozunk?" — kérdezte. Toka elvtárs arról beszélt neki, hogy az ő műhelyükben harmincöten, az egész gyárban ezren, Pécsett tízezren, az országban milliók, az egész világon százmilliók hangja szól és ennek van értelme. Rajtuk kívül még sokan elmondták véleményüket, nézetüket a nemzetközi helyzetről. Mások, Szakala Ferenc, Horváth József, Harnik István főmérnök, Schneider József vitás, vagy nem értett kérdéseikre kértek választ. A pártnap hangulatát, az emberek érzéseit, azok véleményét is, akik nem szóltak, fejezte ki Kamarás László elvtárs. — Azt kérjük, hogy sokkal többször tartsanak ilyen pártnapot, ahol megismerjük életünket, munkánkat érintő problémákat, vitatkozni, beszélgetni tudunk róluk. 7^ s Koreai fiúk, görög lányok , magyar anyák Szél zörrenti a Nagy Lajos Gimnázium ablakait. Bele-beleosörrent a feszülő üvegekbe és jeges fuvallata elveszik valahol a város környéki síkon__ Szállj szél, szállj vijjogva át a Kárpátokon, tél Szibérián, vidd a 44-es szoba tizennégy koreai diákjának üdvözletét « otthoni földre... Nodi folyónk fetynyes habja, nem felejtünk, nem mi soha ... Han-Szon-Fa énekel. Az ágyon felkönyöklő tizennégy fit mormolja, dúdolja utána, hangjuk fel-fel támad, mint a szilveszteri szél .. . Nálunk még az óévben elkészítette anyánk a párolt, mézzel ízesített takot — az ünnepi rizs eledeit... Január elsején reggel odamentem nagyapám elé, meghajolva köszöntöttem: — Boldog újesztendőt, hosszú életet... Megszakad az emlékezés folyama — Han-Szon-Ta, ez-sui földmves fia 1950-re gondol — az utolsó családi újév ünnepre. Mert utána dörgőmotorú repülők lepték el az eget. — Apám! Anyácskám . . . ... Nincs itt a Nodr folyó, a hullámzó rizs, a kacitán földek — csak a bolthajtásos épület rideg hidegsége. A darabos magyar nyelv, amelyen már két-három esztendeje birkóznak, a fizika, a bányászat és a geodézia törvényeivel. Nehéz, borzalmasan nehéz... Koreai nyelvre fordítani a magyarul feltett kérdést, megtalálni rá a koreai választ, majd átültetni az idegen nyelvre ... De Kim Ir-Szen népének, Koreának bányatechnikusok kellenek és ezért éjről-évre, amikor már minden ablakban kihunynak a világló fények, amikor a magyar fiúk mér alszanak, a 44-es szoba lakói a késő éjszakáig tanulnak. ...Fehér nyír áll a Nodr folyó partján — Vízre nyúló hosszú fehér ágai — Kössétek össze a habbal iramló ifjúságot — Hogy bennünk maradjon, ne fogyjon »oh«... Tizennégy koreai fiú hangja buggyan fel a bolthajtások !*(*t* — Hogy bennünk maradjon, ne fogyjon el soha ■. A pedellus lábára tekeri pokrócát, eligazítja fejét ésszaka tét* karja vánkosan és álmában átlibben az új évbe. A negyvennégyes szobából tizenkétezer kilométerre röppen s dal « gondolat: Nodr folyónk selyme* habja, nem felejtünk, nem mi soha.,, l^eved? ■L' — Kadnbari SzUmatta. — Édesanyád? Kitörik a gyermekmosoly ív*. — Meghalt. Apám? Börtönben, Kpkosban,»»..A partizánok a templomnál gyűlést tartottak- Megmondták, ide csakhamar betörnek a királyiak, aki akar, külföldre mehet. Apátik feliratok... Menjetek olyan országba, ahol jobban fogtok élni... A határnál visszaparancsolták és azóta, 1950 óta nem láttam édesanyámat... Látja, ott az a férfi a csónak végében édesapám ... A tétova gyermekül) a markáns férfiarcról egy gyászba öltözött fejkendős **»• tzonyramutat: — Édesanyám .. Az elvásott fénykép hátán furcsa görög betűk. Kiolvassa, szívesen elolvassa görögül, de magyarra nem.i fordítja le... Nem — azt csak neki írták... Futundzsi Alexandrának egyedül... hogy tanulj kislányom, hogy ember legyen belőled, mire felszabadulunk. .. Addig nincs apai szeretet, anyai csók. * ** Csak egy elvásott fénykép ... Tizenegy néhány fészkéből kihullott kismadár lebben a vakációra vríten maradt leányotthon folyosóin... A Csinkó utca hét és « Kossuth Lajos írtead6. szám alatt Kárészéknél és Pajor Ildikóéknál ma két-két személyre többet főznek- Vendégek jönnek! — Évi és Ildikó görög osztálytársai! Mert nem árvák ezek a drága kislányok — az epiruszi, grammoséi és florinai mamák helyett Kérészék és Pajorék viszik őket saját lányuk mellett moziba, azután szilveszterezni, együtt köszöntem villanyoltáskor az új esztendőt. Elvtársak, a grammoszi börtön mélyén! Irányotokkal együtt köszöntünk: Sze eshorne harumevi ProtohronM Boldog, győzelmes új esztendőt! Messzi hazájuktól, győzelmet várva köszöntenek a koreai fiúk, görög lányok és a magyar anyák — 1955! A KISUJBAN TAIAK három istene «»apástól féltek eddig. Az első a hölgyből kivetítő szurdokokat eldugaszoló téli hófúvás, amely valósággal elrercesi ki a helyi favágókat, erdőkerülőketa hosszúhetényi pékség kenyerétől, a kilenc kilométernyire fekvő kulitúrháztól, — egyszóval, az egész világtól. Nem leheltett ellene semmit, hallgattak,' nyögtél ... A második annak a tömérdek szarvasnak, vöddisznónak, lompos rókának képes; ez jelentkezett, melyek csak úgy nyüzsögtek elő nyakat a hegyüket koronázó erdőkből, a kukoricit, a lábon álló termés és a baromfi pusztítására. Nem tehettek ellene semmit, hallgattak, nyögték. A harmadik istencsapását — és ez volt a Bagsúlyd isatok — nem a Zengő felől fúvó szekek hozták, hanem itt élt faluvégi him teáiban. Nem a gazdák termését törte le, de első ellenkező szavukra a derekukat. — Amíg a rókák csak éjszaka settenkedtek a kakicsüleik körül — ő fényes nappal tiulajdonított el disznót és vágómarhát.. Tíz esztendeig hallgattak — azután «nőst' a tanács' választásoknál úgy kihajíatották viselt tisztségeiből, hogy « lába sem érte a földet. Hanem Amint bekócol S hozzá a néphadseregből nemrég kizenett új tanácstag. Szauer György" Ruszlauer Józseffel " marhalevelekért, bélyegzőkért, községi pénzekért kiderült, hogy könnyebb a hirfuvástól és a rókáktól megszabadulni, mint tőle. Nem adta harmadszorra, negyedezerre sem. A hosszúhetényi végzefőbizottság felszólítására Sem. Akkor keresik fel szerkesztőségünket a kisújbányai küldöttség — segítsünk megszabadítani falujukat az történyezésétől." HÁROM HÍGYET másztunk meg fcz. ügyészekké! a sötét erdő félszárig taplató sarában, de megérte. A tagbaszakadt, surjyi pislantású alakban olyan kiveszőben lévő emberfajtát ismertünk meg, amelyből szerencsére már keveset hord hátán a föld, összeüti klumpájét, bemutatkozik: — Akác József. — A tűzoltó parancsnok? — Az. — A kisbíró, a növényvédelmi zárszolgálatis felelős, a cukorrépa termelési felelős... — Az, mondom már, hogy az... — A helyi marhalevélkezelő, OFA föld felelős, legeltetési bizottsági helyettes elnök, a vadkárbecslési és erdőbirtokossági elnök, a jégkár ,becslő bizottság elnöke, a .. . Kifulladok a lélekzetemből, elégedettségre rándult arccal helyesel. Bizony nehéz az élet ennyi elfoglaltsággal ... Nehéz bizony: 1945 óta a párt nevével visszaélve magához kaparintott minden jövedelmet hozó tisztséget, illetve egyet neon. — a postásságot. Ki is a helyi kézbesítő? A lányom, Strung Györgynének hívják. Miért kérdi a kortárs? EGY’ SZEMPILLANTÁS ALATT bec.durran.tapak a tanácsterem kályhájában és mire a pénzügyi ellenőrzés munkához kezdhetne, már elterjedt a falu drótnélküli távíróján: kivizsgálják az Akác dolgait! Attól a perctől kezdve szakadatlanul nyílott az ajtó. Viaszsárga arcú, görnyedthátú vénember érdeklődik az új tanácstagoktól, — hol tehetek panaszt? — isyomorék ember létemre tűzoltószolgálatra osztott be. Megyek a lakására felmentést kérni, szó nélkül beletaszítok egy gödörbe és eszméletlenre vert. Hogy mikor? Május másodikén... — Nyilvános tanácsülésein pofozott meg! — Amíg az öreg Rapp Vendel jegyzőkönyvbe diktálja sérelmeit, egy fiatalember, Pohnl Alajos kiabál. — Mondtam neki: úgy tanultam a néphadseregben, hogy nincs robot! Ő meg gyütt nekem... Robot?! Hűha! Hiszen legtöbb közmunkára hiánytalanul felvette a megjázó pénzt a hosszúhetényi községi tanácstól, melynek itteni felelőse volt . .. Hol egy nyugta? A tanácstitkár aktatáskájéból előkerült papíron Fuchs Mária neve. Indokolás: a rendőrpihenő takarításáért. Negyedóra múlva Fuchs Mária már ott tiltakozik előttünk, egy fillért sem kaptam. Méghogy ötven forintot? — Sajátkezű aláírása ez? — Mutassa ... Ez? Ezt nem én írtam alá.. . Nézzék, én így írom a nevem .. . Másik nyugta. Szauer György vette fel a százhetven forintot útjavításért. 1933 augusztus 3-án. — Már hogy javíthattam volna én utat Kiskőbányán tavaly nyáron, amikor Nagyorosziban voltam katona, ide kétszázötven kilométerre?! Hamis ez is ... AKAD. KISUJBÁNYA KORONÁZATLAN CSÁSZÁR , szörnyen izzad. Míg az ügyész felolvassa előtte a határozatot, hogy hivatali halalommal való visszaélésért és okirat,hamisításért terheltként felelőssségre vonja. úgy összetöttyed a nemrég nagysakérű ember, mint napon a hó mint. a sötétségben viharlámpák fénye imbolyog, — a tehéntartó gazdáikküldöttsége érkezik meg a szakadó csőben és várakozik kint a tornácon. — Úgy történt kérem, hogy mi, tehéntartó gazdák annak idején saját pénzünkből vettünk egy jó bikát. Az apaállatot Akác megkérdezésünk nélkül a tenyészkannal együtt eladta és a pénz nem tudjuk hol van. — Nó Akác, hol van? — A Franciz-kávés skatulyában. — Csak négyszáz maradt a majd háromezerből? Hol a többi? — Hát kérem, egyszer jött egy elvtárs, megmutattam neki a hosszúhetényi utat. Csak megjár nekem azért ötven forint?! — sort van fel.... Egy rakás papírt borítunk az asztalra a skatulyából. Haj, de jó lenne, ha most itt lenne a pácsváradi járási tanács pénzügyi osztályvezetője! Megkérdeznénk tőle, miért veszi fel a fizetését, ha kerek öt éven keresztül elfogadott ilyen nyugtákat, hogy: „Nekem 500 forint. Akác József.” Hogy mire? Hát a boldog isten tudja! A kalapom szélére! Nyert a gazdák kötvénye? Sebaj! Akác felhatalmazást irat alá velük a pénz felvételére ás zsebre a kétezer nyolcszáz forinttal! Ezrek jöttek be a Tegetetézi Bizottság pénztárába? Ide vele, nincs róla elszámolás egy sem! — Van! Ott van a Kungl Boldizsárnál. Elszalasztunk érte. Csakhamar viszszájon, hogy az asszony alighanem eltüzelte... De megvolt, elhihetik! Aznap este, későn aludt el Kisújbánya. Éjszaka egy órakor még javában világlott a tanácsterem ablaka, a „tizenkétszeres funkcionárius" éppen arról adott számot, miiként hajtotta el távollétéiben és szúrta le IVagneder Jánosné disznaját. * REGGELRE KELTE ft ♦Jfoényai csapás kettőre elradt Ki»radt , a vadkár meg az uthalan saue* dókok téli hótorlaszának gondja. — Abből, már a row. útból egy*v két év múlva semmi sem lesz.. Mert itt elvtársak — megjött a terv —■ Magyaregregy felől kövesutat építenek be a faluba. Kövesért! — úgy mondja ezt az Új tanácstag, mint » hajós, föld! Csodálatos a falu életereje és bizakodása. Tagnap még elnyomták, rúnehezedtek Akác gazemberségei, virradatra már elfelejtette őket és feltört terveivel az eddig visszatartott élet. A bölcsőiben felsír a háromhónapos gyerek? Terv születik ebből is: már két hónapja nem járt nálunk orvos . .. Kiharcoljuk, hogy hetenként tartsanak rendelést! Addig is, míg villanyt kapunk, elhozzuk Akáctól a falu egyetlen rádióját, azt a kis telepes készüléket, amely az ifjúságé és zenéthallgatunk rajta, meg beszédeket. Eddig favágásból éltek, de ha bejön a keveset, azon elviheti őket Komlóra a munkásbusz — a villannyal mozigép költözhet ide és fény. DISZ -lesz itt én MNDSZ! Élet! SZILVESZTERKOR még egyelőre nem jelezték a kihunyó villanyok Kisújbányán az új esztendő kezdetét. De amikor Szaueréknál, Ruszlaueréknál eltik-takkolta a tizenkettőt az óra, amikor összecsendültek a borral teli poharak, az úri életre Ittak, az új kisúrbányai életnek vágtak neki, ahol végetért Akác uralma, ahol ezentúl tizenkét derék ember fordítja a község javára mindazt, amit éveken keresztül egyetlen egy csak saját gyarapodására használt fed... Eredményes munkát az új esztendőben, kisújbányai elvtársak! Írásai én Imre Leveleink nyomában: Új élet sarjad Kisújbánya