Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

DUNÁNTÚLI VILÁG Piffli nAPJArECSETÜL­JETEK! MAI SZAMBAN: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének és az ország­gyűlés külügyi bizottságának ülése. (2. o.) — Az Országos Béketanács tagjai. (2. o.) — Kül­döttértekezleteket tartottak vasárnap me­gyénk DISZ-fiataljai. (3. o.) — Az idamajori fiatalok. (3. o.) — Szép győzelemmel kezdett a Pécsi Dózsa. (4. o.) AZ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSA­GA'N­AK LAPJA *K. ÉVFOLYAM. 50. SZÁM ARA 5­0 FILLÉR KEDD, 1955 MÁRCIUS 1 Bánya­üzem •‘isik februári Munkájának néhány tanulsága Megyénk bányászai jelentős er*dményeket értek el a fel­­^badulási munkaverseny el­­ső hónapjában. Mimikét szén. •hiszt több, mint 103 százalék­­í­l teljesítette januári tervét és ez reményt adott a februá­­ri terv túlteljesítésére is. R rem­ény valóra is vált. A két­­rtiszt lelkesen folytatta a pá­­rosve­rsenyt, a győzelmet a pé­­bányászok szerezték meg, és a komlóiak is hiánytalanul •»‘lesül­ették tervüket. A lalnyászok és műszaki ve­rték közös erőfeszítéssel küz­­döttek­ a nehézségek ellen, hogy szavukat valóra váltha.- Erőfeszítéseik nyomán új eredményekről számol hak be. A Pécsi Szénbányá­sz­­­ Tröszt dolgozói már feb­ 21-én teljesítették a fel­ibe­d­ulásunk tizedik évfordu­lójára­ vállaltakat: 5000 tonna helyett 5000 tonnát ter­etek.. Ebből 1499 tonna szé­n­bányász fiatalok küldtek 1 bajjszintre. A komlói DISZ­ is méltó versenytársnak ultak, mert a vállalt 8000­­ m­a. szén helyett már feb­­|^r*20-ig 10.535 tonnát szál* k. Különösen nagy része ^ Ebben az eredményben a “® i»aknai Vörös János és ÍH’í-as üzemi Schwarcz Jó­­^ brigádnak. 1A párosversenyt mindkét bányászat valóban be­­avtlt beli ügyüknek tekintik, ti? fáradságot nem kímél­je ha arról van szó, hogy JO a nemes vetélkedésben J^tfjük ér el nagyobb ered­­mény­eket. A verseny és az , szó becsülete adott erőt jád­jüói bányászoknak ahhoz, ne maradjanak szégyen­­u.n­ Az utolsó napokig úgy hogy tervüket nem !ik — mégis közös, lel­­j,.8 'Erőfeszítésük a terv száz­­,,Játékos teljesítését eredmé­­y ® 2‘>3. Jy két szénbányászati tröszt 1^‘t lénye igen jó. De a ver­­jy‘J' februári szakasza olyan ly­u­k­kalatokat is hozott, ami­­a következő, „ felsza- rét ■ £ évfordulójának ünne­­­ J k­özvetlenül megelőző hó­­feltétlenül hasznosíta­­k * pH a bányáink munkájá­ig imutatkozó hibák kijavító­ ! v első két hónapjában nem jrtyillt elérni, hogy bányáink Hetesen termeljenek. — to/Tón januárban tizenhat, (^Tárban már csak­ tizenkét ^ I* teljesítették a napi ter­ A pécsi trösztnél ez az még rosszabb, mert C­H.két hónapban csak nyolc- Ii °!! Olyan nap volt, amelyen teljesítette a napi elő­­to­rny’zatot. A napi elmaradó­­mindkét trösztnél csak ki tudták pótolni, hogy túl­­j^­t’­akokat, vasárnapi termelő V­­­k­at tartottak, gyakran más ki­­s munkát hanyagoltak el, bá ’ növelhessék a kitermelt tűrt­ennyiséget. Ennek első­in a hiányos műszaki elö­ntés az oka. Komlón­­él­­, már a második dekád 1* -A kés-szakadás történt, 1 db pedig a gyakori sürt­­■ levegő hiány akadályozta munkát. Újra, meg újra je­lezett az a sokféle problé­­ma­ amely gyakran okoz it fd » —, ------­tj-tt: nem volt elegendő üres ita> rendszertelen volt a fa­­és, nem volt folyamatos a . «Ás. Mindezek gátolták a hjj^lég növelését, faszul állunk bányáinkban t­rmelékenység emelésével. Súlyos hiba lenne azt gondol­ni, hogy a terv százszázalékos teljesítésével minden rendben van, hogy elegendő a terveket csak mennyiségileg teljesíteni. Az a gyakran kapkodáshoz, szervezetlenséghez, egymást keresztező intézkedésekhez ve­zető igyekezet, hogy a men­­­nyiségi tervet , minden áron“ teljesítsék — többnyire nem növeli, sőt csökkenti az egy főre eső teljesítményt. Sok vájár tett — vagy legalábbis tehetne — panaszt amiatt, hogy például a f.p rendszerte­len utánszállítása miatt gyak­ran kell értékes perceket, sőt félórákat tölteni keresgéléssel. Ezek az elvesztett percek és félórák erősen csökkentik a fejenkénti teljesítményt, s ha az így elvesztett szénmennyi­séget túlműszakokkal és va­sárnapi munkával igyekeznek pótolni,­­ ez a fejteljesít­mény arányát még tovább rontja. Egész népgazdaságunk ér­deke, hogy bányáinkban is sür­gősen hozzálássunk a termelé­kenység növeléséhez. A jelen­legi termelékenység jelentősen megdrágítja a szenet, növeli a termelési önköltséget, sok — egyébként elkerülhető — ki­adást okoz a népgazdaságnak. Bányászainknak arra is kell gondolniok, hogy ezeket az ös­­­szegeket államunk az ipar egyéb ágaiból és a mezőgaz­daságból kénytelen pótolni azaz ennyivel kevesebb jut iparunk és mezőgazdaságunk fejlesztésére. A pécsi tröszt­nél is igen magas az önkölt­ség, de Komlón különösen rossz a termelt szén és ráfor­dított összeg aránya. Egy ton­na komlói szén — a január havi számítások alapján — kétszer olyan drága, mint egy tonna pécsi szén. Mivel febru­árban is sok volt a pótműszak és gyakori volt a szervezetlen­ségből eredő termeléskiesés, pontos adatok nélkül is meg­állapíthatjuk, hogy a komlói szén önköltsége februárban sem csökkent. A felszabadulási munk­a­ver­seny februári szakaszának leg­fontosabb tanulsága az, hogy még mindig nem tettek eleget bányáink fizikai és műszaki dolgozói a termelékenység növeléséért, az önköltség le­szorításáért. Nem használták ki a technikai lehetőségeket, a két bánya közötti párosverseny lendületét, a műszaki dolgozók kiváló szervezőkészségét arra, hogy zökkenőmentes, egyenle­tes, ennél fogva eredménye­sebb és olcsóbb legyen a szén­­termelés. Közeledik a verseny utolsó szakasza, a felszabadu­lási hét. A pécsi és komlói bányák dolgozói kövessenek el mindent, hogy addig kija­vítsák a hibákat és a szén mennyiségi tervének teljesíté­sén kívül az eddiginél jobb eredményeket érjenek el a fe­jenkénti teljesítmény növelé­sében és az önköltségcsökken­tésben is. Használjuk fel a ver­seny eddigi szakaszának tapasz­talatait, javítsuk meg a mun­ka szervezését, gondoskodjunk a felszabadulási héten bizo­nyosan bekövetkező nagytelje­sítményű munka műszaki elő­feltételeiről. Ez kell most ah­hoz, hogy bányászaink a felsza­badulási munkaverseny utol­só szakaszában is derekasan megállhassák a helyüket, A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győ­zelmet. S ma, az amerikai há­borús gyújtogatók újra feltá­masztják Ny­ugat-Németország­ban a német militarizmmust. A háborús bűnös hitlerista tá­bornokok ma újra fasiszta had­seregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem ed­digi legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az ameri­kai háborús gyúj­tó­ratok még szörnyűbb pusztí­tást szánnak Európa és a vi­lág népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, el­tökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtet­tük el a második világháború 50 millió halottját, nem felej­tettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek ál­dozatul. Nem felejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felej­tettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német el­nyomók évszázadokon át né­pünkre zúdítottak. Nem felej­tettünk és nem feledü­nk el semmit! Mindenre emlékszünk s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsít­suk az inmeriaUaschi elvete­mült terveit. H­atalmas tömegmozgalom bontakozik ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztráj­­kokkal adják tudtára a hábo­rús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirob­banthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállá­sunk is. Közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az ag­resszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályoz­zuk az atomháború előkészíté­sét. Ügyünk győzelmét bizto­sítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére tá­maszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutat­ta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszirri, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva vá­lik minden eddiginél széleseb­bé, hatalmasabbá. E nagy h­á­­borúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kong­resszusunk az atomháború és a német meiterizmus ellen egy­ségesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Be­bizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is. Hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — a­kár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Taj­vanról van szó. Megmutatko­zott, milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért tenni kész magyar bé­keharcosok, békeküldöttek! — Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel, mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és vissza­húzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven való­ság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárí­tása tőlünk függ, a mi mun­kánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békesze­rető emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszerí­teni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és bé­kénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöt­tek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad éle­tünk születésének tizedik év­fordulójára készülve fogadtuk meg, hogy megálljuk helyün­ket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. E­rő­­sítjük hazánkat, növeljük ha­zánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá te­gyük a békét. Egységesek le­szünk a­ béke védelmében, ké­szek­ vagyunk megvédeni ha­zánk határait, függetlenségét, szabadságát, nélü­nk békés al­kotómunkáját. Igyekszünk mi­nél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden aj­tón bekopogtatunk, s megtalál­juk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dob­bánó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájá­­nak­ erősítésére felsorakozta­ttok minden becsületes em­bert. Támogatjuk a Szovjet­unió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédé­séért folytat. Adjon lendületet tanácskozá­sunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, te­gyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismer­etünk­nek, hogy jó munkával, helytállás­sal­­ járulunk hozzá a béke se­regének győzelméhez. Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Hel­sinkiben, a nagy béke-világ­­találkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar ne­vek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha­­soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódító; követeljük, hogy semmisít­sék meg az atomfegyverkész­­leteket és haladéktalanul szün­tessék be a tömegpusztító fegy­verek előállítását. A népek összefogásával, né­ nünk minden hű fiának össze­fogásával, megvéd­jük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKE­­ KONGRESSZUS A szénbányászati trösztök jelentik Február utolsó napjaiban lendületes munkával mindkét szénbányászati trösztünk nemcsak teljesítette, hanm jelen­tősen túlszárnyalta napi eredményeit s ezzel havi tervüket is teljesítették. Pécs napi havi Komló napi havi András-akna 109.1 103 2 l-es üzem 96 H 107.2 Széchenyi-akna 130.4 107.6 II-es üzem 135.3 102.9 Béke-akna 107 2 102 111-as üzem 103.4 103.4 István-akna 132 7 101.9 Szászvár 108 5 101.7 Petőfi-akna 111 4 105.4 Béta-akna 89.9 102.8 Tröszt 113.1 104 Tröszt 105 6 100.1 Komlón röövidesen befejezi­k az új, 25.000 köbméteres turbókom­presszor szerelését A Komlói Bányagépjavító Vállalat szerelőbrigádja seré­nyen dolgozik a komlói III­as aknánál az új, 25 ezer köbmé­teres turbókompresszor elké­szítésén. A szerelőbrigád meg­ígérte, az új gépegység —mely­nek üzembeállításával a kom­ói bányák sűrített levegőadá­ása lényegesen javulni fog — március első felében üzemké­­pes lesz. _Roncsokból_ autót, talajművelő gépeket­­ gyártottak Sátorhelyen A sátorhelyi Béke Őre álla­mi gazdaságban két új szántó­­traktorral, egy gumikerekű növényápolásra alkalmas trak­torral és négy darab vontató­val gyarapodott a gépállomány. A műszaki gárda — Bock Imre mérnök vezetésével — a gépi erő növeléséhez a maga kezdeményezésével, munkájá­val is hozzájárult. A gazda­ságban fellelhető roncsok, ré­gi eldobott anyagok, alkatré­szek felhasználásával több új gépet szerkesztettek. Többek között autót állítottak össze hogy a nagykiterjedésű gazda­ság áttekintését az agronómu­­soknak könnyebbé tegyék. Ré­gi gőzeke felújításával gőzeke­­kultivátort készítettek, amely egymagában naponta 28—30 holdon porhanyítja majd az­ altalajt, anélkül, hogy a ter­mőréteget elforgatná. A Megyei Bepert­iPti Hivatal jelenti• A presváradi járás vezet a begyűjtési versenyben A Megyei Begyűjtési Hivatal közzétette a járásoknak a felszabadulási munkaversen­y során február 20-ig elért ered­ményeit. A sertés-, vágómarha-, tej-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség teljesítésében az első hely a pécsváradi járást illeti meg, mert éves tervét húsmázsában számolva 14.8 száza­lékra teljesítette. Járási tanácselnök Sziebert József. Begyűj­tési Hivatalvezető: Gondi József. A járások további sorrendje: 2. Mohácsi járás 13.7% 3. Pécsi járás 13.4% Kőhalmi Antal, Kiáll József G. Nagy Zsigmond, Jurinovics József Rajnai István, Kovács József Vadon Antal, Vas­ma­ti és József Lapos Sándor, Huszár István Jel­es László, Farkas Imre, Pe­karek Géza, Kővári János 1. VHrányi lírás 11.7% 5. Sásói járás 10.3%­, 8. Siklósi lírás 8.— 1. Sellyei járás 8.3% 8. Szigetvári járás 6.2%­, Pécs városa 8.6Mohács Borkette páronrentenyre hívta a pécsváradi fára a valamennyi községét J ráül­érte ke­leten becselték oles a Soron lévő mezőgazdasági­­e'adatokat Pécsváradon Hétfőn reggel a pécsváradi járás ta­nácselnökei, termelé­si bizottságainak el­nökei, a falvak párt­­titkárai és mezőgaz­dasági szakemberei összejöttek, hogy meg­tárgyalják a mező­­gazdaság soron követ­­kező nagy feladatait. Mintegy százan vet­tek részt az értekez­leten, amelyen a já­rási pártbizottság el­ső titkára, Papp elv­társ elnökölt. A beszámoló, — melyet Sziebert Jó­zsef, a pécsváradi já­rási tanács elnöke tartott, — az idősze­­rű tavaszi munkák­kal a termelőszövet­kezetek­­ fejlesztésével és a begyűjtés terü­letén mutatkozó prob­lémákkal foglalko­zott. A beszámolót lel­kes hozzászólások kö­vették. Az értekezle­ten részt vett és fel­szólalt Gódor Ferenc elvtárs, a megyei párt­bizottság másodtitká­ra, aki ismertette a termelőszövetkezetek megerősítésének hord­erejét, beszélt a ta­vaszi munkákról, s itt elsősorban a ta­vaszi búza elvetésé­nek fontosságáról, s a begyűjtéssel kap­csolatos állampolgári kötelezettségekről. Felszólalt az erdős mecskei tanács elnö­ke, Károly elvtársnő, aki megígérte, hogy a tavaszi búza vetés­tervét a falu 25 szá­zalékkal fogja túltel­jesíteni, s valamint azt, hogy a faluban egy özvegyasszony tavaszi búzáját a fa­lubeliek társadalmi munkával fogják el­vetni. Kiss elvtárs, a pécs váradi tanács elnök­­helyettese egy tíz­­holdnyi területet ala­pul véve számokkal és adatokkal bizonyí­totta be, hogy a 42 százalékos búzavető­­terület mellett is mennyire gazdaságo­san és eredményesen lehet a földterületet kihasználni. A mecseknádasdi termelőszövetkezet­­ párttitkára, Bauer elvtársnő felhívta a gépállomások jelenle­vő képviselőit, hogy a gépállomások segít­senek a növényápo­lási munkákban is, például gépi kapálás­sal. Az értekezleten ér­tékes versenyfelhívás született. Németh Ist­ván, a berkesdi ta­nács elnöke verseny­re hívta ki a járás többi községeit. A verseny feltételei kö­zött a tavaszi búzából nyolc mázsás ártés­­termés elérése is sze­repel. A versenyhez először Szebény köz­ség nevében Bosnyák Mihály csatlakozott,

Next