Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)
1955-06-02 / 128. szám
DUNÁNTÚLI MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JÚNIUS * Az éves terv túlteljesítéséért Miután megyénk ipari üzemei kivétel nélkül csatlakoztak a 20 budapesti vállalat dolgozóinak versenyfelhívásához, szombaton délelőtt a megyei ipari aktívám közösen tettek ígéretet az évi terv túlteljesítésére. Megyénk ipari vállalatai megfogadták, hogy teljes termelési tervüket december 26-ra befejezik és ezzel 39,5 millió forintos tervtúlteljesítést érnek el a termelési költségek csaknem 11 milliós csökkentése mellett. Ez azt jelenti, hogy közel 60 ezer torma feketeszenet, hatezer tonna brikettet, 1200 tonna kokszot, több mint három millió téglát, nyolcezernyolcszáz tonna cementet, 8000 pár lószerszámveretet, 30 torma porcelánedényt, 48 ezer négyzetméter selymet, 40 négyzetméter bőrféleséget, mintegy 9000 pár kesztyűt, közel 7000 pár cipőt, 14.000 hektóliter sört kell termelnünk terven felül. A feladat nagy, megvalósítása erőfeszítést, az eddiginél jobb munkát követel. Az első negyedév eredményei, az, hogy többet s mintegy 10 millió forinttal olcsóbban termeltünk a tervezettnél , azt mutatják, hogy üzemeinkben, vállalatainknál értékes tartalékok vannak még, amelyeket a termelékenység emelése, az önköltség csökkkentése szolgálatába lehet és kell is állítani. ( E tartalékok felhasználásának harci programját, a szocialista munkaverseny új, fejlettebb, magasabb formáját jelenti a megyei ipari üzemek összesített kötelezettségvállalása. E vállalás megyénk valamennyi ipari dolgozóját — legyen az bányász, építőipari, vasipari munkás vagy bőripari dolgozó — arra kötelezi, hogy a saját munkaterületén erejéhez, tudásához képest mindent elkövessen az adott szó megvalósítása érdekében. És hogy az eddiginél jobban, lelkesebben kell dolgozni, hogy a vállalás teljesítése mennyire szükséges ahhoz, hogy megyénk ipari munkásai is elősegítsék életszínvonalunk állandó emelését, azt számos példa bizonyítja. Akár a termelés, akár a termelékenység vagy az önköltség alakulását vizsgáljuk és hasonlítjuk öszsze az 1953 évi adatokkal, azt tapasztaljuk, hogy még a vállalások teljesítése esetén is csak megközelítőleg érjük el az 1953 évi szintet. Éppen ez mutatja, hogy van mód, lehetőség sok esetben még a vállalások túlteljesítésére is, csak meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek ma még a termelékenység növelése, a gazdaságosabb termelés megvalósítása előtt állnak. Bánya és ipari üzemetek többségében még mindig egyenlőtlen, hullámzó a termelés alakulása, nem teljesítik a dekádterveket s a hétvégi, hóvégi hajrával igyekeznek pótolni a mulasztást. Megyénk 14 bányaüzeme közül például kilencben adóssággal zárták május első hetét, de még ennél is rosszabb volt a helyzet a Szigetvári Cipőgyárban, ahol a lemaradást még a hónap végére sem tudták megszüntetni. Számos üzemünkben még súlyosbítja a helyzetet az egyre növekvő létszámhiány, a munkaerők vándorlása. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél közel 700 munkásra lenne szükség, de munkáshiánnyal küzd valamennyi kőbányaüzemünk is. Tűrhetetlen az az állapot, hogy egy-egy dolgozó munkakönyvében néha 10-nél is több önkényes kilépés van bejegyezve. Igazgatóinknak sokkal jobban élniök kell a törvényadta lehetőségeikkel, az önkényesen kilépők és azok felvétele megszüntetése érdekében. Ugyanakkor a párt, a szakszervezetek és a gazdasági vezetés közös munkájára, a megfelelő munkafeltételek biztosítására, a szociális és kulturális körülmények megjavítására is szükség van. A technológiai fegyelem lazulását mutatja, az a tény, hogy több üzemünkben romlik az áruk minősége, növekszik a selejt. Fel kell számolni azt a helytelen nézetet, hogy a minőségi ellenőrzés csak a MEO- sok kötelessége. A MEO-sok a legtöbb esetben a már elkészült termékről állapítják meg, hogy jó-e, vagy rossz, éppen ezért a műszaki vezetők feladata, hogy már a gyártás közben ellenőrizzék, s követeljék meg a technológiai előírások betartását. Annak ellenére, hogy megyénk ipari üzemei igazgatóinak, műszaki, párt- és tömegszervezeti vezetőinek figyelmét többször felhívták már a bérfegyelemben mutatkozó hiányosságok megszüntetésére, nem sok változás történt e téren. A bérek áprilisban is tovább emelkedtek, bár a termelékenység emelkedése nem volt megfelelő. Amíg a teljes tervteljesítés csak 102,5 százalék volt, s az egy munkásra eső termelés 106,3 százalék, a béralapunkat csaknem 10 százalékkal teljesítettük túl. Különösen felelőtlen bérgazdálkodás folyik a nem Pécs városához tartozó ipari vállalatoknál. A bérfegyelem lazasága elsősorban a prémium feltételek és a munkanormák lazaságának a következménye. A Mezőgazdasági Szerárugyártan például számos dolgozó hét, hét és félóra alatt eléri a 150—160 százalékot, megelégszik ennyivel s a hátralévő időt mosakodással és csellengéssel tölti el. A dolgozók nagy többsége ellene van azoknak a normáknak, melyeknek eredményeként egyesek érdemtelenül magasabb jövedelemhez jutnak, s e visszásságok megszüntetéséért a jövőben még következetesebb harcot kell folytatni. Az éves terv túlteljesítésére tett vállalások megvalósítása érdekében el kell érni, hogy a szocialista munkaversenybe az üzemek, vállalatok minden dolgozóját bevonják. A párt, a szakszervezet, a DISZ és a többi tömegszervezet feladata, hogy minden dolgozónak megmagyarázzák e célkitűzésünk nagy jelentőségét. Az egyenletes, állandóan emelkedő ter - melést, a termelési költségek csökkentését minden ipari munkás érdekévé, saját ügyévé kell tenni. S hogy ez így legyen, hogy a vállalások valósággá váljanak, azt már nemcsak a saját üzemük, bányájuk, hírneve követeli, hanem megyénk becsülete, helytállása is.. A baranyai bányászok, építők, a bőrgyári, cipőgyári dolgozók, a kokszművek, a Sopiana, a 1.oircelángyár, a Mezőgazdasági Szerárugyár és a többi üzemünk munkásai már sok dicsőséget szereztek Baranya megyének, s a helytállásukra továbbra is számítunk, hogy a megyék köztil elsőnek teljesíthetik túl éves tervünket. Nem törvényszerűség a hóvégi hajrá Szabolcsbányán május utolsó napján 14 frontbrigád teljesítette tervét. Ezek között is hét csapat 130 százalékon felül végzett. Csupán négy csapat maradt adós ezen a napon. Szerdán, június elseje is ugyanolyan munkanap, mint a keddi, és mégis a délelőttös műszak csapatainak eredményei a legtöbb frontbrigádnál mások. Ahogy belépek az aknászirodába, Tátrai József elvtárs hangját hallom. — Igen, mert ma elseje van, mintha ma nem kellene éppen úgy teljesíteni a tervet, mint tegnap vagy tegnapelőtt. A Szlavek csapat bizalmijával beszél. Tegnap 115 csillét szállított a Szlavek csapat, szerdán pedig csak 90-et. — Egyik napról a másikra 25 csille zuhanás. Hát hogyan fordulhat elő ilyesmi? — folytatja a bányamester. — Tudom, hogy van egy kis palájuk, de egy nap alatt ennyit nem rosszabbodhat a telep. Ez a néhány mondat bizonyítja, hogy bizony baj van Szabolcsbányán is az egyenletes termeléssel. Jambricsek Rezső csapata is öt csillével kevesebbet szállított elsején előirányzatánál. Szerencsére van azért olyan frontbrigád, sőt körlet is, amely elsején sem vallott szégyent. Bien József frontmester jelenti Mezővári elvtársnak, körletvezetőjének: — 130-at töltöttünk. Azt már Mezővári elvtárstól tudom meg, hogy 100 csille helyett. A Mezővári körlet szerdán délelőtt 230 csille helyett 246 csille szenet termelt. Stumpf József bejáróaknászt is dicséret illeti ezért a szép hóeleji eredményért, így kell holnap, holnapután is dolgozni, ez a havi tervteljesítés és túlteljesítés alapja. Ez az út vezet majd oda, hogy a Bien csapat júniusban is a májusihoz hasonló szép — 121,8 százalék körüli — eredményt érjen el. m Jcpmaaawam SiJerEHI --------- . .. A MAI SZAMBAN: A szovjet kormányküldöttség jugoszláviai tartózkodásáról. (2. o.) — Két fogadónapról. (2. o. — Ünnepi Könyvhét 1955. (2. o.) — „Egyre többen akarnak résztvenni pártoktatásban/' (3. o.) — Csinosodik a gyár — javul a munka minősége. (3. o.) — Ítélet a Mohácsszigeti Állami Gazdaság volt vezetőinek bűnügyében. (3. o.) — Két érdekes tárlat. (4. o.) A szénbányászati trösztök jelentik Mindkét szénbányászati trösztünk túlteljesítette májusi tervét Eredményesen, tervük jelentős túlteljesítésével zárták a májusi hónapot megyénk bányászai. A pécsi bányászok 108, a komlóiak 101 százalékra teljesítették havi tervüket, s az üzemek közül ie csupán a II-es üzem és a szászvári bányászok maradtak 100 százalék alatt. A bányaüzemek versenyében a legjobb eredményt Kossuth-bánya I-es üzemének dolgozói érték el (az üzem vezetője Kovács József ezutáns), havi tervük 10,3 százalékos teljesítésével, s így ők nyerték el a 7000 forintos célprémiumot is. A pécsi bányaüzemek versenyében az elmúlt hónap legjobbja Széchenyi-akna volt, havi tervét 104,7 százalékra teljesítette. A május havi eredmények azt mutatják, hogy mindkét szénbányászati trösztünk továbbra is esélyese maradt a Minisztertanács és a SZOT versenyzászlaja elnyeréséért folyó versenynek. Továbbra is ilyen lelkes, áldozatkész munkára van szükség, hogy ebben a hónapban még egyenletesebbé, még eredményesebbé váljék a termelés, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az évi s ezen belül a félévi terv tótteljesítésére tett ígéretek. Június első napjátólkezdve törekedjék arra minden bányász, körtét, akna, hogy ne csak a dekád, hanem a napi tervek is teljesítve legyenek, mert csak az egyenletes tervteljesítés nyújt megfelelő biztosítékot a termelékenység növeléséhez, a szén önköltségének csökkentéséért A bányaüzemek közötti verseny május 31-i eredményei: Az Amna-é Senai bányászok havi tervüket 101.2, a nagymányákiak 1018, a mázaiak 101.8 százalékra teljesítették s így az északi üzemek közül a mázai bányászok nyerték el a 3000 forintos célprémiumot Városi küldöttértekezletet tartott a MÖHSZ A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHSZ) városi küldöttértekezleteit tartott. Regény: Ernő, az ideiglenes elnökség elnöke beszámolt a belpalotakiaci helyzetről, valamint a városi szövetségnek a választmányi ülésszaktól a kiöldöttválasztó értekezletig végzett munkájáról. 1 A laza normákról ipari munkásainak az utóbbi esztendőkben komoly feladatokkal birkóztak meg. Tökéletesítették szakmai tudásukat, küzdöttek az elavult, az ósdi ellen, az előrehaladást visszahúzó konzervatív nézetek ellen. Gépipari, vasipari üzemeinkben sok szó esik most a régi meglazult normákról, a könnyen teljesíthető 200 százalékokról. Minden becsületes dolgozó, aki túl lét saját szűkebb érdekén, gazda szemével kezeli a rája bízott anyagot, szerszámokat, nem ad ki a kezéből rossz minőségű munkát, az érzi: nem lehet tovább túrni a hanyagságokat, a bér és a norma területén. Ebben is a dolgozóik legjobbjai i.A kommunisták mutatnak önzetlen, jó példát. Pintér Károly öntödei formázó, Sopiana Gépgyár A mi műhelyünkben nem ritka a 200—250 százalék s ilyen eredményt nem csupán a régi jó szakmunkások érnek el szériamunkán, hanem fiatal segédmunkások is. Az ilyen teljesítményeket leginkább a közvetlen anyagi érdek diktálja. Ez abból a mulasztásokból is következik, hogy igen gyenge az öntödében a minőségi ellenőrzés. A selejt 7.8 százalék, holott a megengedett 5,9 százalék is magas. A rossz minőség természetesen pótmunkáival jár, az öntvénytisztítóknak mindig pótidőt kell utalványozni, ami megdrágítja a termékek önköltségét, fékezi az egyenletes munkát. Az én brigádom 0,2 százalékos selejttel dolgozik. De néha hiába igyekszünk, mások „nagy teljesítményei nagy selejttel járnak. Márpedig, ha az üzemben a selejt az átlagon felül van, akkor mi elesünk a prémiumtól. A múlt hónapban is ez vitt el tőlünk egyenként mintegy ISO forintot. A mi brigádunk komolyabb újítások, ésszerűsítések nélkül teljesít 150—160 százalékot. Egyetértünk azzal, ha változások lesznek a normában, de a műszaki vezetők is fordítsanak nagyobb gondot a feltételeik biztosítására. Csink György láncsúroló, Mezőgazdasági Szerárugyár Kemény munkát kell végezni, hogy elérjük naponta a 150—160 százalékot. A hónap utolsó dekádjában azonban nem ritkán kétszeres normát is teljesítünk, mert ilyenkor nehezebb, nagyobb méretű láncot küldenek megmunkálásra. Így tudja csak tervét teljesíteni az üzem. A jó eredményünket egy ésszerűsítésem is elősegítette. Nálunk a súrolóban minden láncot, amit hordóban hozunk a másik műhelyből fényesítésre, le kell mérni. Nemrég még ezt úgy csináltuk, hogy a hordót felemeltük a mérlegre, aztán újból le. Javaslatomra a mérleget besüllyesztették a földbe és mert egyszerűen kocsival együtt mérjük le, amit aztán levonunk a bruttó súlyból. Hamarosan újabb segítséget kapunk a műszaki vezetőktől. Munkába áll egy tisztítódob, s mivel megcsúsznak a hordók éikszíjjai, — amivel a meghajtás történik, — azokat megkettőzik. Ez természetesen, jogtalanul vezetne magas százalékokhoz s nemcsak az államot, de végső fokon magunkat is megkárosítanánk. Ezek a műszaki feltételek biztosítják majd azt, hogy ha változás lesz a normában, továbbra is meg tudjuk azt keresni, amit a laza normák idején. Félmilló forintot takarítanak meg a Koksgmfi újítói Felhívtuk Reizner József gépészmérnököt, a Pécsi Koksz mű újítási előadóját, hogy mondja e, milyen hasznos újításokat alkalmaztak az év kezdetétől a mai napig. — Nemrég fogadtuk el és mér be is vezettük Bakea László anyagbeszerző és Deák Bertalan főmérnök újítását, amely a következő: A „lautamaissza” nevű anyaggalkéntelenítjük a gőzt. Ez az anyag nagyon drága importáru. Azonban ha nagyobb menynyiségben ként szívott magába, ma már semmire nem tudtuk felhasználni, a masszát eldobtuk. Balosa és Deák elvtársak aztán tárgyaltak a Csepeli Papírgyárral a massza átvételével kapcsolatosan. A csepeliek vegykezelés után felhasználhatják, így üzemünk, — az újítás révén — 80.940 forint megtakarítást ér el. A legjelentősebb újítást ugyancsak Deák főmérnök elvtárs ötlete alapján vezettük be. A kemencétől jövő füstgázt eddig is gőztermelésre alkalmaztuk, de a kis teljesítőképességű ventillátor mellett komoly mennyiségű füstgáz elpazarlódott, elszállt a levegőbe. Most megnöveltük a ventillátor teljesítőképességét, a füstgázt százszázalékosan felhasználjuk. Ez az újítás 400 ezer forint hasznot hajt az üzemnek. Egyébként az év kezdetétől eddig elfogadott hat újítással, több, mint félmillió forintos megtakarítást értünk el! Az első naptól kezdve teljesítik tervüket a komlói bányászok elmaradás, amely érthetően bosszankodással tölti el a serlegnyertes komlói bányászokat A felajánlással szembeni lemaradás oka, minden komlói bányász előtt világos. Május első napjaiban 84—87 százalékos eredmények születtek, s az első dekád eredménye is mindössze 96,5 százalékra rúgott . Arra kell vigyáznunk — mondotta szerdán reggel Kovács Ferenc II. frontmester, — hogy az első naptól túlteljesítsük a tervet! Mégpedig csapatonként! Akkor nemcsak a júniusi vállalásunkkal nem lesz baj, de könnyen behozhatjuk májusi becsületbeli adósságunkat is. A komlói bányászok harcos versenylendülete szerdán délelőtt eredményre vezetett. A komlói tröszt a mázai, Annaaknai és szászvári üzemek elmaradása ellenére is, 100,1 százalékra teljesítette délelőttös tervét. A győzelem főrészese Béta-akna volt, amelynek dolgozói 111.6 százalékot teljesítettek. A nagymányokiak 104.3, a Kossuth-bányaiak 101.3 százalékra teljesítették a szerdai első harmad tervét.Szinger János III-as üzemi frontbrigádja alaposan túlszárnyalta egy hónappal ezelőtti tervteljesítését. A május 3-4 123 százalékos majd a május 16-i 100 százalékos teljesítménye után június elsején 140 százalékot ért el a csapat. A jólteljesítő csapatok mellett azonban akadtak gyengébb teljesítmények is a hónap első műszakjában, így például a legjobb csapatok közé tartozó III-as üzemi Váradi István csapata és a II-es üzemi Jászka Emil csapat messze elmaradt terve teljesítésében. Ezeknek a csapatoknak és a többi elmaradó brigádnak mindent el kell követnie, hogy már a hó első napjaiban a tervteljesítők sorába lépjenek. A Komlói Szénbányászati Tröszt májusi tervét 101 százalékra teljesítette, s ezzel az eredményével a legjobbak közé tartozik a trösztök országos versenyében. Ez a teljesítmény azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy a tröszt valóra váltsa a május elseje tiszteletére tett fogadalmát, hogy május hónapban 2000 tonna szenet ad terven felül népgazdaságunknak. Több mint 1000 tonnára rúg ez az