Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)

1955-06-02 / 128. szám

DUNÁNTÚLI MDP BARANYA MEGYEI BI­ZO­TTSÁ­GÁNAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JÚNIUS * Az éves terv túlteljesítéséért Miután megyénk ipari üze­mei kivétel nélkül csatlakoz­tak a 20 budapesti vállalat dolgozóinak versenyfelhívásá­hoz, szombaton délelőtt a me­gyei ipari aktívám­ közösen tettek ígéretet az évi terv túl­teljesítésére. Megyénk ipari vállalatai megfogadták, hogy teljes termelési tervüket de­cember 26-ra befejezik és ez­zel 39,5 millió forintos terv­­túlteljesítést érnek el a ter­melési költségek csaknem 11 milliós csökkentése mellett. Ez azt jelenti, hogy közel 60 ezer torma feketeszenet, hat­ezer tonna brikettet, 1200 ton­na kokszot, több mint három millió téglát, nyolcezernyolc­­száz tonna cementet, 8000 pár lószerszámveretet, 30 torma porcelánedényt, 48 ezer négy­zetméter selymet, 40 négyzet­­méter bőrféleséget, mintegy 9000 pár kesztyűt, közel 7000 pár cipőt, 14.000 hektóliter sört kell termelnünk terven felül. A feladat nagy, megvalósí­tása erőfeszítést, az eddigi­nél jobb munkát követel. Az első negyedév eredményei, az, hogy többet s mintegy 10 millió forinttal olcsóbban ter­meltünk a tervezettnél , azt mutatják, hogy üzemeinkben, vállalatainknál értékes tarta­lékok vannak még, amelyeket a termelékenység emelése, az önköltség csökkken­tése szol­gálatába lehet és kell is ál­lítani.­­ ( E tartalékok felhasználásá­nak harci programját, a szo­cialista munkaverseny új, fej­lettebb, magasabb formáját jelenti a megyei ipari üzemek összesített kötelezettségválla­lása. E vállalás megyénk va­lamennyi ipari dolgozóját — legyen az bányász, építőipari, vasipari munkás vagy bőr­ipari dolgozó — arra kötelezi, hogy a saját munkaterületén erejéhez, tudásához képest mindent elkövessen az adott szó megvalósítása érdekében. És hogy az eddiginél jobban, lelkesebben kell dolgozni, hogy a vállalás teljesítése mennyire szükséges ahhoz, hogy megyénk ipari munkásai is elősegítsék életszínvonalunk állandó emelését, azt számos példa bizonyítja. Akár a ter­melés, akár a termelékenység vagy az önköltség alakulását vizsgáljuk és hasonlítjuk ösz­­sze az 1953 évi adatokkal, azt tapasztaljuk, hogy még a vál­lalások teljesítése esetén is csak megközelítőleg érjük el az 1953 évi szintet. Éppen ez mutatja, hogy van mód, lehe­tőség sok esetben még a vál­lalások túlteljesítésére is, csak meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek ma még a termelékenység növelése, a gazdaságosabb termelés meg­valósítása előtt állnak. Bánya és ipari üzemetek többségében még mindig egyenlőtlen, hullámzó a ter­melés alakulása, nem teljesí­tik a dekádterveket s a hét­végi, hóvégi hajrával igyekez­nek pótolni a mulasztást. Me­gyénk 14 bányaüzeme közül például kilencben adóssággal zárták május első hetét, de még ennél is rosszabb volt a helyzet a Szigetvári Cipőgyár­ban, ahol a lemaradást még a hónap végére­­ sem tudták megszüntetni. Számos üze­münkben még súlyosbítja a helyzetet az egyre növekvő létszámhiány, a munkaerők vándorlása. A Pécsi Szénbá­nyászati Trösztnél közel 700 munkásra lenne szükség, de munkáshiánnyal küzd vala­mennyi kőbányaü­zemünk is. Tűrhetetlen az az állapot, hogy egy-egy dolgozó munka­könyvében néha 10-nél is több önkényes kilépés van be­jegyezve. Igazgatóinknak sok­kal jobban élniök kell a tör­­vényadta lehetőségeikkel, az önkényesen kilépők és azok felvétele megszüntetése érde­kében. Ugyanakkor a párt, a szakszervezetek és a gazda­sági vezetés közös munkájára, a megfelelő munkafeltételek biztosítására, a szociális és kulturális körülmények meg­javítására is szükség van. A technológiai fegyelem la­zulását mutatja, az a tény, hogy több üzemünkben romlik az áruk minősége, növekszik a selejt. Fel kell számolni azt a helytelen nézetet, hogy a m­i­­nőségi ellenőrzés csak a MEO- sok kötelessége. A MEO-sok a legtöbb esetben a már elké­szült termékről állapítják meg, hogy jó-e, vagy rossz, éppen ezért a műszaki vezetők fel­adata, hogy már a gyártás köz­ben ellenőrizzék, s követeljék meg a technológiai előírások betartását. Annak ellenére, hogy me­gyénk ipari üzemei igazgatói­nak, műszaki, párt- és tömeg­szervezeti vezetőinek figyel­mét többször felhívták már a bérfegyelemben mutatkozó hiányosságok megszüntetésé­re, nem sok változás történt e téren. A bérek áprilisban is tovább emelkedtek, bár a ter­melékenység emelkedése nem volt megfelelő. Amíg a teljes tervteljesítés csak 102,5 száza­lék volt, s az egy munkásra eső termelés 106,3 százalék, a béralapunkat csaknem 10 szá­zalékkal­ teljesítettük túl. Kü­lönösen felelőtlen bérgazdálko­dás folyik a nem Pécs váro­sához tartozó ipari vállalatok­nál. A bérfegyelem lazasága el­sősorban a prémium feltéte­lek és a munkanormák laza­ságának a következménye. A Mezőgazdasági Szerárugyár­­t­an például számos dolgozó hét, hét és félóra alatt eléri a 150—160 százalékot, megelég­szik ennyivel s a hátralévő időt mosakodással és csellen­géssel tölti el. A dolgozók nagy többsége ellene van azok­nak a normáknak, melyeknek eredményeként egyesek ér­demtelenül magasabb jövede­lemhez jutnak, s e visszássá­gok megszüntetéséért a jövő­ben még következetesebb har­cot kell folytatni. Az éves terv túlteljesítésére tett vállalások megvalósítása érdekében el kell érni, hogy a szocialista munkaversenybe az üzemek, vállalatok minden dolgozóját bevonják. A párt­, a szakszervezet, a DISZ és a többi tömegszervezet feladata, hogy minden dolgozónak meg­magyarázzák e célkitűzésünk nagy jelentőségét. Az egyenle­tes, állandóan emelkedő ter - m­elést, a termelési költségek csökkentését minden ipari mun­kás érdekévé, saját ügyévé kell ten­ni. S hogy ez így legyen, hogy a vállalások valósággá váljanak, azt már nemcsak a saját üzemük, bányájuk, hír­neve követeli, hanem me­­gyénk becsülete, helytállása is.. A baranyai bányászok, építők, a bőrgyári, cipőgyári dolgozók, a kokszművek, a Sopiana, a 1.­oircelángyár, a Mezőgazdasá­gi Szerárugyár­ és a többi üze­münk munkásai már sok di­csőséget szereztek Baranya megyének, s a helytállásukra továbbra is számítunk, hogy a megyék köztil elsőnek teljesít­­het­i­k túl éves tervünket. Nem törvényszerűség a hóvégi hajrá Szabolcsbányán május utol­só napján 14 frontbrigád tel­jesítette tervét. Ezek között is hét csapat 130 százalékon fe­lül végzett. Csupán négy csa­pat maradt adós ezen a na­pon. Szerdán, június elseje is ugyanolyan munkanap, mint a keddi,­­ és mégis a délelőttös műszak csapatainak eredmé­nyei a legtöbb frontbrigádnál mások. Ahogy belépek az ak­nászirodába, Tátrai József elv­társ hangját hallom. — Igen, mert ma elseje van, mintha ma nem kellene ép­pen úgy teljesíteni a tervet, mint tegnap vagy tegnap­előtt. A Szlavek csapat bizalmijá­val beszél. Tegnap 115 csillét szállított a Szlavek csapat, szerdán pedig csak 90-et. — Egyik napról a másikra 25 csille zuhanás. Hát hogyan fordulhat elő ilyesmi? — folytatja a bányamester. — Tudom, hogy van egy kis pa­lájuk, de egy nap alatt ennyit nem rosszabbodhat a telep. Ez a néhány mondat bizo­nyítja, hogy bizony baj van Szabolcsbányán is az egyen­letes termeléssel. Jambricsek Rezső csapata is öt csillével kevesebbet szállított elsején előirányzatánál. Szerencsére van azért olyan frontbrigád, sőt körlet is, amely elsején sem vallott szégyent. Bien Jó­zsef frontmester jelenti Mező­vári elvtársnak, körletvezető­jének: — 130-at töltöttünk. Azt már Mezővári elvtárs­tól tudom meg, hogy 100 csil­le helyett. A Mezővári körlet szerdán délelőtt 230 csille helyett 246 csille szenet termelt. Stumpf József bejáróaknászt is dicsé­ret illeti ezért a szép hóeleji eredményért, így kell holnap, holnapután is dolgozni, ez a havi tervteljesítés és túltelje­sítés alapja. Ez az út vezet ma­jd oda, hogy a Bien csapat júniusban is a májusihoz ha­sonló szép — 121,8 százalék körüli — eredményt érjen el. m Jcpmaaawam SiJerEHI --------- . .. A MAI SZAMBAN: A szovjet kormányküldöttség jugoszláviai tar­­tózkodásáról. (2. o.) — Két fogadónapról. (2. o­. — Ünnepi Könyvhét 1955. (2. o.) — „Egyre többen akarnak résztvenni pártoktatásban/' (3. o.) — Csinosodik a gyár — javul a mun­ka minősége. (3. o.) — Ítélet a Mohácsszigeti Állami Gazdaság volt vezetőinek bűnügyében. (3. o.) — Két érdekes tárlat. (4. o.) A szénbányászati trösztök jelentik Mindkét szénbányászati trösztünk túlteljesítette májusi tervét Eredményesen, tervük jelentős túlteljesíté­­sével zárták a májusi hónapot megyénk bá­­nyászai. A pécsi bányászok 108, a komlóiak 101 százalékra teljesítették havi tervüket, s az üzemek közül ie csupán a II-es üzem és a szászvári bányászok maradtak 100 százalék alatt. A bányaüzemek versenyében a legjobb eredményt Kossuth-bánya I-es üzemének dol­gozói érték el (az üzem vezetője Kovács Jó­zsef ezutáns), havi tervük 10,3 százalékos tel­jesítésével, s így ők nyerték el a 7000 forin­tos célprémiumot is. A pécsi bányaüzemek versenyében az elmúlt hónap legjobbja Szé­­chenyi-akna volt, havi tervét 104,7 százalék­ra teljesítette. A május havi eredmények azt mutatják, hogy mindkét szénbányászati trösztünk to­vábbra is esélyese maradt a Minisztertanács és a SZOT versenyzászlaja elnyeréséért folyó versenynek. Továbbra is ilyen lelkes, áldozat­kész munkára van szükség, hogy ebben a hó­napban még egyenletesebbé, még eredménye­sebbé váljék a termelés, hogy maradéktalanul megvalósuljanak az évi s ezen belül a félévi terv t­ótteljesítésére tett ígéretek. Június első napjától­­kezdve törekedjék arra minden bá­nyász, körtét, akna, hogy ne csak a dekád, ha­nem a napi tervek is teljesítve legyenek, mert csak az egyenletes tervteljesítés nyújt meg­felelő biztosítékot a termelékenység növelésé­hez, a szén önköltségének csökkentéséért A bányaüzemek közötti verseny május 31-i eredményei: Az Amna-é Senai bányászok havi tervüket 101.2, a nagymányákiak 1018, a mázaiak 101.8 százalékra teljesítették s így az északi üzemek közül a mázai bányászok nyerték el a 3000 forintos célprémiumot Városi küldöttértekezletet tartott a MÖHSZ A Magyar önkéntes Honvé­delmi­ Szövetség (MÖHSZ) vá­rosi küldöttértekez­leteit tartott. Regény: Ernő, az ideiglenes elnökség elnöke beszámolt a belpalotakiaci helyzetről, vala­mint a városi szövetségnek a választmányi ülésszaktól a kiöldöttvá­lasztó értekezletig végzett munkájáról. 1 A laza normákról ipari mun­kásainak az utóbbi esztendőkben komoly feladatokkal birkóztak meg. Töké­letesítették szakmai tudásukat, küzdöttek az elavult, az ósdi ellen, az előrehaladást vissza­húzó konzervatív nézetek ellen. Gépipari, vasipari üzemeinkben sok szó esik most a régi meglazult normákról, a könnyen teljesíthető 200 százalékokról. Minden becsületes dolgozó, aki túl lét saját szűkebb érdekén, gazda szemével kezeli a rája bízott anyagot, szerszámo­ka­t, nem ad ki a kezéből rossz minőségű munkát, az érzi: nem lehet tovább túrni a ha­nyagságokat, a bér és a norma területén. Ebben is a dolgozóik legjobbjai i.A kommunisták muta­tnak önzetlen, jó példát. Pintér Károly öntödei formázó, Sopiana Gépgyár A mi műhelyünkben nem ritka a 200—250 százalék s ilyen eredményt nem csupán a ré­gi jó szakmunkások érnek el szériamunkán, hanem fiatal segédmunkások is. Az ilyen tel­jesítményeket leginkább a közvetlen anyagi érdek diktálja. Ez abból a mulasztásokból is következik, hogy igen gyenge az öntödében a minőségi ellenőrzés. A selejt 7.8 százalék, holott a megengedett 5,9 százalék is magas. A rossz minőség természetesen pótmunkáival jár, az öntvénytisztítóknak mindig pótidőt kell utalványozni, ami megdrágítja a termé­kek önköltségét, fékezi az egyenletes munkát. Az én brigádom 0,2 százalékos selejttel dol­gozik. De néha hiába igyekszünk, mások „nagy teljesítményei nagy selejttel járnak. Már­pedig, ha az üzemben a selejt az átlagon fe­lül van, a­k­kor mi elesünk a prémiumtól. A múlt hónapban is ez vitt el tőlünk egyenként mintegy ISO forintot. A mi brigádunk komo­lyabb újítások, ésszerűsítések nélkül teljesít 150—160 százalékot. Egyetértünk azzal, ha változások lesznek a normában, de a műszaki vezetők is fordítsa­nak nagyobb gondot a feltételeik biztosítására. Csink György láncsúroló, Mezőgazdasági Szerárugyár Kemény munkát kell végezni, hogy elérjük naponta a 150—160 százalékot. A hónap utol­só dekád­jában azonban nem ritkán kétszeres normát is teljesítünk, mert ilyenkor nehe­zebb, nagyobb méretű láncot küldenek meg­mun­kálásra. Így tudja csak tervét teljesíteni az üzem. A jó eredményünket egy ésszerűsíté­sem is elősegítette. Nálunk a súrolóban min­den láncot, amit hordóban hozunk a másik műhelyből fényesítésre, le kell mérni. Nem­rég még ezt úgy csináltuk, hogy a hordót fel­emeltük a mérlegre, aztán újból le. Javaslatomra a mérleget besüllyesztették a földbe és mert egyszerűen kocsival együtt mérjük le, amit aztán levonunk a bruttó súly­ból. Hamarosan újabb segítséget kapunk­ a műszaki vezetőktől. Mun­kába áll egy tisztító­dob, s mivel megcsúsznak a hordók éikszíjjai, — amivel a meghajtás történik, — azokat megkettőzik. Ez termész­etesen, jogtalanul ve­zetne magas százalékokhoz s nemcsak az ál­lamot, de végső fokon magunkat is megká­rosítanánk. Ezek a műszaki feltételek bizto­sítják majd azt, hogy ha változás lesz a nor­mában, továbbra is meg tudjuk azt keresni, amit a laza normák idején. Félmilló forintot takarítanak meg a Koksgmfi újítói Felhívtuk Reizner József gé­pészmérnököt, a Pécsi Koksz ­mű újítási előadóját, hogy mondja e, milyen hasznos újí­tásokat alkalmaztak az év kez­detétől a mai napig. — Nemrég fogadtuk el és mér be is vezettük Bakea László anyagbeszerző és Deák Bertalan főmérnök újítását, amely a következő: A „lauta­­maissza” nevű anyaggal­­kén­telenítjük a gőzt. Ez az anyag nagyon drága importáru.­­ Azonban ha nagyobb meny­­nyiségben ként szívott magá­ba, ma már semmire nem tud­tuk felhasználni, a masszát eldobtuk. Balosa és Deák elv­­társak aztán tárgyaltak a Cse­peli Papírgyárral a massza át­vételével kapcsolatosan. A cse­peliek vegy­­kezelés után fel­használhatják, így üzemünk, — az újítás révén — 80.940 fo­rint megtakarítást ér el. A leg­jelentősebb újítást ugyancsak Deák főmérnök elvtárs ötlete alapján vezettük be. A kemen­cétől jövő füstgázt eddig is gőztermelésre alkalmaztuk, de a kis teljesítőképességű ventil­látor mellett komoly mennyi­ségű füstgáz elpazarlódott, el­szállt a levegőbe. Most meg­növeltük a ventillátor teljesítő­­képességét, a füstgázt száz­százalékosan felhasználjuk. Ez az újítás 400 ezer forint hasz­not hajt az üzemnek. Egyéb­ként az év kezdetétől eddig elfogadott hat újítással, több, m­int félmillió forintos megta­karítást értünk el! Az első naptól kezdve teljesítik tervüket a komlói bányászok elmaradás, amely érthetően bosszankodással tölti el a ser­­legnyertes komlói bányászo­kat A felajánlással szembeni lemaradás oka, minden kom­lói bányász előtt világos. Má­jus első napjaiban 84—87 szá­zalékos eredmények születtek, s az első dekád eredménye is mindössze 96,5 százalékra rú­gott . Arra kell vigyáznunk — mondotta szerdán reggel Ko­vács Ferenc II. frontmester, — hogy az első naptól túltel­jesítsük a tervet! Mégpedig csapatonként! Akkor nemcsak a júniusi vállalásunkkal nem lesz baj, de könnyen behoz­­hatjuk májusi becsületbeli adósságunkat is. A komlói bányászok harcos versenylendülete szerdán dél­előtt eredményre vezetett. A komlói tröszt a mázai, Anna­­aknai és szászvári üzemek el­maradása ellenére is, 100,1 százalékra teljesítette délelőt­tös tervét. A győzelem főré­szese Béta-akna volt, amely­nek dolgozói 111.6 százalékot teljesítettek. A nagymányo­­kiak 104.3, a Kossuth-bányai­­ak 101.3 százalékra teljesítet­ték a szerdai első harmad ter­vét.Szinger János III-as üzemi frontbrigádja alaposan túlszár­nyalta egy hónappal ezelőtti tervteljesítését. A május 3-4 123 százalékos majd a május 16-i 100 százalékos teljesítmé­nye után június elsején 140 százalékot ért el a csapat. A jóltel­jesí­tő csapatok mel­lett azonban akadtak gyen­gébb teljesítmények is a hó­nap első műszakjában, így például a legjobb csapatok közé tartozó III-as üzemi Váradi István csapata és a II-es üzemi Jászka Emil csa­pat messze elmaradt terve teljesítésében. Ezeknek a csa­patoknak és a többi elmaradó brigádnak mindent el kell kö­vetnie, hogy már a hó első napjaiban a tervteljesítők so­rába lépjenek. A Komlói Szénbányászati Tröszt májusi tervét 101 szá­zalékra teljesítette, s ezzel az eredményével a legjobbak­ közé tartozik a trösztök orszá­gos versenyében. Ez a teljesít­mény azonban nem volt ele­gendő ahhoz, hogy a tröszt valóra váltsa a május elseje tiszteletére tett fogadalmát, hogy május hónapban 2000 tonna szenet ad terven felül népgazdaságunknak. Több mint 1000 tonnára rúg ez az

Next