Dunántúli Napló, 1955. június (12. évfolyam, 128-147. szám)

1955-06-02 / 128. szám

955 JÚNIUS 2 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS „Egyre többen akarnak résztvenni pártoktatásban" A B. M. Építőipari Vállalat segédipari részle­­t———— génél hétfőn dél­után tartottuk a pártoktatás utolsó foglalkozását. Egy kissé bizony megkéstünk, de örü­lünk, hogy a hallgatók jól vizs­gáztak. Az új pártoktatási év előké­szítésével már előbbre va­gyunk, az utolsó szemináriu­mon felolvastu­k azok nevét, akik önként jelentkeztek, hogy a következő pártoktatási év­ben is tanulni akarnak. A tavalyi tapasztalatok alap­ján idejében láttunk hozzá az új oktatási év megalapozásá­hoz. Létrehoztuk az elbeszél­gető bizottságokat. Mindegyi­kébe beosztottuk a pártveze­tőség egy-egy tagját, mert így könnyebben segíthetjük őket, minden nap tájékozódunk, hol kell segíteni. A bizottságok ve­zetői megkapták azoknak a névsorát, akikkel foglalkoz­niok kell. A meggyőzést, a politikai fel­világosító munkát tartjuk itt is a legfontosabbnak. Egyesek azt képzelték: ha akarnak tanul­nak, ha nem, hát kimaradnak. A félreértések elkerülése vé­gett idejében tisztáztuk, mit jelent az önkéntesség. A szer­vezeti szabályzat minden párt­tag kötelességévé teszi, hogy állandóan növelje politikai műveltségét. Az önkéntesség abban érvényesül, hogy minden párttag maga döntheti el, mi­lyen formában akar eleget ten­ni kötelességének. A mi párt­tagjainknak — figyelembe vé­ve képzettségüket, — a szer­vezett pártoktatás felel meg legjobban. Néhányan — akik eddig még nem tanultak, — kérték, hogy a Bolsevik Párt története tanfolyamra osszák be őket. Megmagyaráztuk nekik: az alapnál kell kezdeniük, kü­lönben nem értenék meg a tananyagot, s ez kedvüket szegné. Eddig mintegy huszonki­---------- lene hallgató je­lentkezett. Örvendetes ez a szám különösen azért, mert a jelentkezők között sok pártak­­tívistát találunk. Az volt a cé­lunk, hogy elsősorban a nép­nevelők, bizalmiak, a párt- és DISZ-vezetők, a műszaki em­berek tanuljanak a képzettsé­güknek megfelelő oktatási for­mában. Egy részük a politikai iskola első évfolyamán, töb­ben a Marxizmus-Leninizmus Alapjai című tanfolyamon, né­hányan pedig szakosított ok­tatásban vesznek részt. Gondoltunk arra is, hogy a legjobb pártonkívüliek is részt vegyenek pártoktatásban. Ve­lük ugyanis terveink vannak: fel akarjuk őket venni a párt tagjai közé, Kiss Jenőnével is erről beszélgettünk, s ő nagy örömmel kérte, hadd vehessen részt a pártoktatásban. Ezzel a pártoktatást összekapcsoljuk a pártépítő munkával, a párt­szervezet számszerű növelésé­vel. Annyi hallgatót szeretnénk, amennyihez jól képzett propa­gandistát tudunk biztosítani. De hogy mekkora a lehetőség, hogy mennyien tanulnának szívesen, arra egy példát mon­dok el: a minap találkoztam Hős János technikussal. „Ma­ga nem tanul?” — kérdeztem tőle. — „Nem szólt nekem senki, most hallok róla elő­ször” — szólt a válasz. Hosz­­szasan beszélgettünk, s ő meg­ígérte, hogy tanulni fog. Még nem fejeztük be az új oktatási év előkészítését, a hallgatók kiválogatását. Szá­mítunk arra, hogy az elbeszél­gető bizottságok munkája nyo­mán még sokan jelentkeznek. S azután majd továbbra is tö­rődünk velük, az oktatási év megkezdéséig sem hagyjuk őket magukra. Ez a kötelessé­günk! Elmondta: TÓTH JÁNOS, a B. M. Építőipari V. pártvezetőségének tagja. Ötletes újítások a vaj­szlói gépállomáson Három termelőszö­vetkezet több, mint másfélszáz hold lu­cernája és rétifüve betakarításához ötle­tes újítások segítsé­gével kíván hozzá­járulni Vajszló, a körzet gépállomása. Messing­er István és Kovács István elvtár­sak jóvoltából gépek vágják Drávaszerda­­helyen, Drávacsepe­­lyen és Diósviszlón a takarmányt. A két szerelő ugyanis két közönséges lóvonta­­tású fűkaszát ötlete­sen egymás után kap csőtt, melyek közül az elsőt a traktorról kardántengellyel haj­tatják meg. A két „ló vontatás­ú“’ fűka­sza traktor után akasztva naponta elő­reláthatólag 8—10 holdnyi területen másféltucat ember munkáját végzi el. A szerelőcsarnok végében hatalmas gereblyén száraz a vörös festék — ugyan­olyan mint a nagy ló gereblyék, csakhogy ez egyszerre öt mé­ter szélességben gyűj­ti össze, ha kell a szénát, ha úgy hozza a sora, aratás idején a kapar­ékot. Vele szemközt egy másik újításon most dolgoz­na­k a szerelők: ez egy nagyteljesítmé­nyű, traiktorvon­tatta szalmaletoló lesz,­­ amely a kombájnok után tisztítja meg és teszi azonnali hántás­ra alkalmassá a tar­lót. N­A­PL­ó Nálunk is igen jól bevált a földterület egyénekre való felbontása A kárászpusztai Tavasz termelőszövetkezet a felszabadulási versenyben szép eredménye­, két ért el és ezért jutalomban is részesült. Ezt a versenyt kívántuk továbbfejleszteni, ami­kor felhívással fordultunk a járás valameny­­nyi termelőszövetkezetéhez a „gyomtalan ka­pásokért!'' A felhívás után, mintha csak szárnyakat kaptak volna a termelőszövetkezet tagjai. Az első növényápolási munkákat már május 25- én befejeztük. A jó eredmények elérésében nagy része van a termelőszövetkezet elnökének, Szent­györgyi Jánosnak, aki helyesen szervezte meg a mun­kát és Darabos János agronómusna­k, aki igen sok szakmai segítséget adott. Nálunk, a Tavasz termelőszövetkezetben be­vált az a módszer, hogy felosztjuk a földterü­leteket csapatokra és ezen belül egyénekre. E­z nemcsak­ az ellenőrzést könnyíti meg, ha­nem lelkesíti, buzdítja a tsz-tagokat arra is, hogy minél szebb legyen az ő területük, mi­nél előbb végezzék el azon a szükséges mun­káikat A verseny is jobban kifejlődhet, mert állandóan értékelni lehet. Szentgyörgyi Teréz aggggyerek­ Ruhabemutatót rendeznek Vasas Il-n Az Északbaranya megyei Népbolt június 2-án, szerdán délután 8 órakor Vasas Il-n a kultúrotthon helyiségében nagyszabású ruhabemutatót rendez. Ez alkalommal bemu­tatják a legújabb nyári ruhá­kat. Nevelői lakást építettek Harkányban A harkányi községi tanács az iskolánál egy romépületet átalakíttatott és 2 szoba-kony­­hás, élésszamrás, nevelői lakást létesített. Erre a célra a köz­ségi tanács 15—20 ezer forin­tot fordított. Kitisztítják a m­ecseknádasdi kerekes kutakat A mecseknádasdi községi tanács tervbe vette, hogy a la­kosságnak jobb ivóvízzel való ellátása érdekében, kitisztíttat­­ja a régi kerekes kutakat. A terv szerint júniusban négy ré­gi, kerekes kút kitisztíttatásá­­ra kerül sor. Erre a célra a községi tanács 15 ezer forintot irányzott elő. Vasárnap megnyílik a „Tavasz Étterem“ kerthelyisége A Pécsi Vendéglátó Vállalat június 5-én, vasárnap délelőtt, a volt Iszlay-féle vendéglő he­lyén megnyitja a „Tavasz Ét­terem“ kerthelyiségét. Egyelő­re csak hideg ételeket, azonkí­vül bort, sört és töményszeszes italokat hoznak forgalomba. A zenét népi zenekar szolgáltat­ja majd. Az étteremben a min­kálatok befejezéshez közeled­nek és előreláthatólag a vál­lalat augusztus 20-ra, alkot­mányunk ünnepére az étter­met is megnyitja. Földművesszövetkezeti boltot kapott Gilvánfa Giilvánfán a földiművesszö­­vetkezet teljesen új szövetke­zeti boltot és italboltot épít­tetett. Mindkettőt májusban adták át rendeltetésének. A dolgozó parasztság szórakoz­tatása érdekeiben a községi ta­nács most 7000 forintos beru­házási költséggel korszerű te­kepályát létesít. A 7000 forin­tos költségből a község lakos­sága 400­0 forint értékű társa­dalmi munkát vállalt magára. (Qsin&i&dili a gyár — jóval a munka ninősége d­ecember óta most jártam először a Mohácsi Selyemgyárban. E né­hány hónap alatt alaposan megválto­zott a gyár. Rend és tisztaság van min­denütt. Az udvart betonozták, kis virá­­goskertet is létesítenek, hadd legyen az üzem valóban második otthona a dolgozóknak. Rendbehozták a kerítése­ket, átalakították és újonnan festették az öltözőket és azok berendezését. A csévélőt és évelőt a falon körülfutó fehér csempék teszik otthonosabbá. Az alsó teremben zölden fénylenek a meg­javított szövőgépek és üdén fehérük az újjámeszelt fal és mennyezet. Most épí­tik a gyár új, korszerű fürdőjét. De a külsőnél sokkal örvendetesebb az a változás, amely más területen zaj­lott le: a munka minőségének nagy­arányú javulása, é­s itt már a számoké a szó. Gátszegi Gézával, a minőségi ellenőrző csoport vezetőjével ülünk az irodájában a sodratvizsgáló, szövetsza­kító, kondicionáló és egyéb érdekes gé­pek és műszerek társaságában. Az asz­talon kimutatások, ezernyi számmal. Arról beszélnek ezek, hogy az előírt 60,2 százalékos minőségnormával szem­ben áprilisban csak 55,2 százalék volt a gyár munkájának minőségi eredmé­nye. Májusban ez a szám 72 százalékra kerekedett és az áprilishoz viszonyítva 17,8 százalékkal javuló minőség azt eredményezte, hogy ebben a hónapban 30.287 méterrel több elsőosztályú árut gyártottak. Még mást is jelent: azzal, hogy ez a több mint 30.000 méter anyag nem lett másod-, illetve harmadosztályú áru, mintegy 25.000 forinttal értékesebb pa­mut és selyem anyagot szőttek május­ban,­­ tehát jobbat, értékesebbet, szebbet gyártottak ugyanannyi idő alatt ugyanazzal a gépkihasználással, csupán nagyobb figyelemmel és gonddal, mint az előző hónapban. A munkának ezt a nagymérvű javu­lását elsősorban az eredményezte, hogy a gyár vezetői a negyedév táján lezaj­lott átállás után —a pamutról selyemre —, a..­­el­őbb figyelmet a gyártmányok minőségére fordították. Legtöbbet az igazgató, Molnár Imre elvtárs beszélt a munka minősége megjavításának szükségességéről a munkásokkal. De sokat tett a pártszervezet és az üzemi bizottság is. Megmondták a dolgozók­nak, hogy szégyene a gyár minden tag­jának, hogy áprilisban még a minőség­normát sem teljesítette az üzem. Azon­felül, hogy súlyos ezresek mennek ve­szendőbe az igen nagy selejtszám miatt, károsodik az ország és saját magunk is. Megszigorították az ellenőrzést a rendszeres raportozással.­­V­­olnár József­né áruminősítő, az üzem legjobb átvevője főleg szívügyének tekintette a minőség ala­kulását. Beszélt, agitált ennek érdeké­ben. Virág György ifjúmunkáshoz is odament, akit silány munkájáról ismer­tek. — Ejnye Gyuri! Nem szégyeled ma­gad, még a fiatal gúnyok is jobban sző­nek és lehagynak — mondta neki ko­molyan. — Ezután már nem! Figyelje meg! — válaszolta a legény. Virág György valóban meg is mu­tatta, hogy tud ő jó, sőt nagyon jó munkát végezni. Május második dekád­­jában 1241 métert szőtt és a minőségi eredménye, amelyre sokan felfigyeltek az üzemben, 100 százalék. Nem így alakult azonban Pfeifer Margit eredménye, aki pedig nem is olyan régen Virág Györgyöt is elhagyta. A fiatal szövőnőnek áprilisban 32,7 volt a minőségi százaléka. Az igazgató beszélt vele, — jobb munkát várnak az üzem ifjúmunkásaitól. Májusban ja­vult is valamennyit Pfeifer Margit munkájának minősége, — 43 százalékra — de még sokkal jobban kell töreked­nie, hogy a legjobbak mellé zárkózzék fel. Mert vannak itt a szövődében aki­ket követni lehet: Gyurasovics Mária, Papp Miklósné, a sodrónőből szövőnővé lett Pelcz Ádámné, vagy az egyre jobb minőséget elérő Balázs Mária. A műszaki vezetés átszervezése is so­kat segített. A három főművezető kezé­ben szétfoszlott a vezetés korábban, nem volt egységes a munka meneté­nek irányítása és lefolyása sem. Fad­­gyas István gyártásvezető mérnök ma­gasfokú szakmai tudása és céltudatos vezetése nagyban hozzájárult a minő­ség meg­javulásához. A géppark egyhar­­madának nagyjavítása is fokozta a munka eredményességét, a jobb géppel eredményesebben lehet dolgozni. Előre­lendítette a munkát, hogy az idősebb, tapasztaltabb szövőnők és szövők se­­gíteni akarása is fellobbant az egyéni példamutatás mellett. Ez is számos fia­tal teljesítményének fokozásához veze­tett. Természetesen — és a gyár dolgozói ezt jól tudják — elbizakodottságra a kezdeti szép és dícséretreméltó sikere­ken való megpihenésre nincs ok, sem idő. Az újabb, nehezebb feladatok sür­getnek. Pápán helyett a sokkal munka igényesebb, értékesebb­­és szebb mat­­lasszé gyártására térnek át a következő hetekben, általában az egész gyárban a pamutot az igényesebb selyem váltja fel. Nem kis feladat lesz — ami a cél­­— a második negyedéves ex­port tehet 10.000 méterrel túlteljesíteni. A­z áprilisi 9 százalékos tervlemara­­dás pótlása, a májusi öt százalé­kos túlteljesítés fokozása, a munka mennyiségének és minőségének további javulása még szebb sikereket eredmé­nyez majd a Mohácsi Selyem­gyárban. 3 Hozzájárulásunk a 2.311.010 forinthoz r­endszeres, szűllő­­elhnotzt.vel! Én elsősorban a munka jó megszervezésével tudok hozzá­járulni gépállomásunk vállalá­sának teljesítéséhez. Munká­mat úgy szervezem meg, hogy a hét erőgépnél lévő traktoro­sokat, akik három csoportban: Kátolyban, Szellőn és Erzsébe­ten dolgoznak, rendszeresen el­lenőrzöm. Nem fordulhat elő, hogy valamilyen alkatrész el­­törése, vagy üzemanyag hiánya miatt több óráig vagy egész nap álljon a gép. Vállaltam, hogy brigádom 130 százalékra teljesíti éves tervét kifogástalan minőség­ben. Ezenkívül nálunk az üzem­anyagfelhasználás 95 az alkat­­részfelhasználás pedig 90 száza­lékos lesz csak. A kérdés: hogyan valósítjuk meg? Én a következőket cse­lekszem: Gondoskodom arról, hogy minden traktoros időben és a helyszínre kiszállítva megkapja az üzemanyagot. A traktorosokkal minden nap is­mertetem: mennyit végeztek, mennyi ezután a kereset és a prémium. Maga az a tény is, hogy tudják mennyit kerestek tegnap, vagy tegnapelőtt, ser­kentőleg hat munkájukra. A 95 százalékos üzemanyag­­megtakarítást úgy érjük el, hogy minden nap ellenőrzöm, ki miként bánik az üzemanyag­gal és ha azt tapasztalom, hogy pocsékolja, az elherdált üzem­anyagot megfizettem vele. Az alkatrészfelhasználás csökkentését pedig úgy oldjuk meg, hogy június elsejétől bé­lyeget kapunk és csak erre le­het kiváltani a szükséges alkat­részt. Ismertetem minden hoz­zám beosztott traktorossal, hogy ennyi meg ennyi normál­­holdra ennyi alkatrészt kaphat ebben az esztendőben. A bé­lyegrendszer alapján ellenőriz­ni tudom, hogy a brigádom és személyenként is a traktorok mennyi alkatrészt használtak fel és mennyi van még. Ennek állandó ismertetésével rábírom őket, hogy takarékoskodjanak és jobban becsüljék meg a gé­pet. Elmondotta: Horváth Lajos a pécsváradi gépállomás Dózsa György brigádjá­nak vezetője. Röppgyűléseket tartottak a h­idasi bányászok (Hidasi tudósítónktól) A hidasi bánya dolgozói röpgyűléseken beszélték meg a varsói értekezlet határozatait. A rongy üléseken igen értékes hozzászólások hangzottak el. Olyan dolgozók is megszólaltak, akik más gyűléseken hallgat­tak és nem állandó újságolvasók, ömböli Péter 11, Lovász Plusz II., Fricska Károly, Szemán János, Nagy Zakariás, Da­radics Ferenc és Péter János elmondották, hogy véleményük szerint a béke erői újból növekedtek, s nekik az a feladatuk, hogy a béke védelme érdekében fokozott felelősséggel hajtsák végre az üzemben kapott feladataikat. ítélet a Mohácsszigeti Állami Gazdaság vo­t vezetőinek bűnügyében A mohácsi járásbíróság íté­ltet hozott Nagy Piroska, Gyimesi Lajos, Medlicz Luj­­a Szendrődi Antal és Szűcs­­ózs°f, a mohácsszigeti álla­mi gazdaság volt vezetői és dolgozói bűnügyében. Nagy Piroska 1953. szeptemb 4­ber elseje óta a mohácsszigeti­­ állami gazdaság igazgatónője.­­ A vizsgálat során bebizonyo­­st­­odott, hogy szűkebb baráti 4 körének dézsmálásai felett 4 szemet hunyt, sőt ebben részt­ 4 vett. Gyimesi Lajos és Med­licz Lujza lopásait elnézte és engedélyezte nekik, majd ké­sőbb Szűcs Józsefnek, hogy havonta csak egy tételben ve­zessék be a bevételt és a ki­adást a konyhai raktárkönyv­­be. Hozzájárult, hogy Gyimesi­­ Lajos 1954 július 10-én leltár is nélkül adja át a raktárt Mód­u­­­per Lujzának, megengedte, a hogy az üzemi konyhán dol­gozó nyolctagú személyzet té­rítés nélkül étkezzék. Az ő hibájából mérték ki a tavalyi aratásra vásárolt 301 és fél n­or pálinkát minden ellen­­té­­tés nélkül. Ebből 14.600 forint 50 fillér kára szárma­zott az állami gazdaságnak. 4 Gyimesi Lajossal és Medlicz­­ Lujzával egyetemben sertései- 4 héz az ételmaradékokból hiz­­­­lalták fel.­­ Gyimesi Lajos beszerző a­­ vásárolt anyag mennyiségét a " bizonylati számok feltüntetése " nélkül vezette be a konyhai­­ raktárkönyvbe és ezzel szinte­­ lehetetlenné tette az ellenőr­­i­zást. Előlegeket vett fel vásár­­­­lások céljára, melyekkel üzlet­e telhetett s csak később fizetett­­ vissza. A beszerző több ízben 4 fizetés nélkül étkezett az üze­­­mi konyhán. A rábízott rak- 4 tárkulcsot több esetben átad-­­ ta Módlicz Lujzának, és ezzel lehetővé tette, hogy távollété­ben bárki bemehessen a rak­tárba és onnét azt vigyen el, amit akar. Módlicz Lujzával együtt 102 kiló füstölt sza­lonnát tulajdonítottak el, amit hamis bizonylattal lep­leztek. Szendrődi Antal főkönyvelő mindezeket a visszaéléseket fedezte és segítette. Módlicz Lujza és Szűcs Jó­zsef szintén a társadalmi tu­lajdon sérelmére követtek el bűntettet. A vádlottak káros tevékeny­ségéből összesen 91.400 forint kára volt a mohá­sszigeti ál­lami gazdaságnak. A vádlottak azzal védekez­tek, hogy az árvíz idején gaz­daságuk étkezési hely volt és ekkor adódott a hiány. Ez már csak azért sem indok, mert 32.700 forint hiány még az árvíz előtti időre esik, a 301 liter pálinkát sem az ár­­vízvédelemre használták fel. A mohácsi járásbíróság bű­nösnek találta a vádlottakat, Nagy Piroskát a társadalmi tulajdon hűtlen kezelése és egy esetben Medlicz Lujzával szövetségben a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett büntett miatt öt évi börtönre, vala­mint 47.940 forint kártérítésre, Gyimesi Lajost pedig három évi és hat hónapi börtönre ítélte. Nagy Piroskával egye­temben 12.000, saját személyé­ben pedig 1.800 forint kár megtérítésére kötelezte. Medricz Lujzát a társadalmi tulajdon ellen ismételten és egy esetben Nagy­ Piroskával szövetségben elkövetett bűn­tette miatt két évi börtönre ítélte és a közügyek gyakor­lásától egy évre eltiltotta. Ezenkívül saját személyében 1­800 és Nagy Piroskával egye­temben 434 forint kárt köteles megtéríteni. Szendrődi Antalt a társadalmi tulajdon hanyag kezelése és a kellő ellenőrzés hiánya miatt nyolc hónapi börtönbüntetésre (végrehajtá­sát felfüggesztették) és 1000 forint kár megtérítésére,­­ Szűcs Józsefet pedig egy évi és hat hónapi börtönre ítélte a bíróság. Ezenkívül egy esz­tendőre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és Nagy Piros­kával egyetemben 4 000 forint kár megtérítésére kötelezték. Az ítélet nem jogerős, a vád­lottak fellebbeztek

Next