Dunántúli Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 181-203. szám)

1955-08-03 / 181. szám

DUNÁNTÚLI XII. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM Segítsük a fiatalok munkáját a jobb minőségért! Megyénk tö­bb üzemében olyan árucikkeik készülnek, me­­lyek külföldön szereznek el­ismerést a magyar iparinak. Kesztyűt, cipőt, tejtermékeket exportálunk különböző orszá­gokba s ezek ellenértékeiként nyersanyagokat — nyersbőrt, festékfé­léket, gépeket — ka­punk. Az év elején exportra termelő üzemei mikiben nagyje­lentőségű mozgalom bontako­zott ki. Fiatal szakmunkások­ból a DISZ „minőségi őrjá­­rat“-ot, négy-öt­ tagú brigádo­kat alakított, hogy azok sonka­­járva a műhelyeket, munka­­padokat, véleményt mozata­nak az exportra termelők mun­­kájáról. Ezzel egyrészt közvet­lenül segítik a minősé­g javítá­sát, másrészt azz­al, hogy a fia­talok sok ember munkáját is­merik meg, tanulnak, jobban elsajátítják szakmájukat, új fogásokat ismernek meg. A végeredményben az ő mun­kájuk is javul. A legtöbb ré­gi szakmunkás felismerte az új mozgalom nagy jelentőségét a minőség javítása és a szak­mai utánképzés szempontjából , és szívesen segít a fiatalok­nak. Nemcsak annak örül, hogy az ő munkáját kritikus szemmel vizsgálják a fiatalok, hanem fe­­ is hívja a figyel­müket egyes mesterségbeli fo­gásokra, amelyek munkáját megkönnyítik és szebbé, jobbá, ízlésesebbé teszik a gyárt­mányt. Az első és második negyed­évben nagyszerű eredmények születtek az ex­port terv telje­sítésében megyénk üzemeiben is és ez nagyrészt ennek a mozgalomnak is köszönhető. Az utóbbi hetekben azonban bizonyos üzemi átszervezések folytán kissé megtorpant a mű­­­nőségi ellenőrző brigádok mun­kája s egyik-másik helyen gyengült a minőség is. Régi igazság: az új csak ak­kor törhet magának gyorsan utat, ha abban felismerik a jö­vő ígéretét és támogatják. A minőségi őrjáratok is csak ilyen körülmények között végezhet­nek igazán hasznos, gyümöl­csöző munkát A Pécsi Kesz­tyűgyárban éppen a párttitkár, a műszaki vezető kérte a d­i­­szistákat, hogy segítsenek így is az exportterv teljesítésében. Nemcsak kérték, hanem segí­tették is a fiatalokat. Együtt indultak „őrjárattal", sok ész­revétel, helyes megá­l­apítás szü­letett. Ezek alapján csinosabb lett a kesztyű, szebb a kézi díszvarrás. De az eredmények is javultak. Ma már a termé­kek több, mint 50 száza­léka megfelel az exportkövetelmé­nyeknek. Sajnos, nem minden műszaki látta meg a fiatalok nagyszerű kezdeményezésében, mit je­lenthet az üzem tervteljesítése szempontjából már most is, s főleg néhány év múlva, amikor a mostani minőségi őrjáratok tagjai — jórészt annak hatá­sára is, — már a legkiválóbb szakmunkásokkal is egyenran­gú felekként vehetik fel a ver­senyt. Vannak még, akik le­kicsinylően vélekednek a fia­talok m ilyen irányú kezdeménye­zéséről: „nehéz gyártási műve­letekbe mű­nek avatkoznának be a kezdő, kis fiatalok“. Né­hány helyen ezért is akadt el a kezdeményezés. Ahol így vé­lekednek, alábecsülik a fiata­lok képességeit, duzzadó alko­tókészségét és nem látják a mozgalom lényegét. Valóban a fiatallok „okoskodása"­, tudáslé­­koskodása elvenné az idősebb képzett szakmunkások kedvét. De az észrevételeket nemcsak közvetlen formáiban lehet kife­jezni, hanem úgy is, ahogy már több üzemben gyakorlat: a műszaki vezetők tudomásul veszik a javaslatokat, az észre­vételeket s ha azokat helyes­nek látják, intézkednek , s ha nem, megmagyarázzák a fiataloknak, miért nem jó a javaslatuk. Az utóbbi időben a Sziget­vári Cipőgyárban is megfeled­keztek a mozgalomról. Itt is az a vélemény járja: a fiatalok ne avatkozzanak az idősek dolgá­ba. Pedig volna mit tenni az üzemben. Nem teljesítik a mi­nőségi tervet, jóllehet, az üzem­nek minden terméke külföldre kerül. A minőségi követelmé­nyeknek meg nem felelő cipőt természetesen leértékelik II., III. osztályúvá és ezt már nem fogad­já­k el a külkereskedel­mi vállalatok. Félreértés ne essék, a minő­­ségi őrjárat nemcsak az ex­portra dolgozó üzemek specia­litása. Nincs ez a­­ vállalat, abba ne lehetne megvalósítani. Min­denütt ahol fiatalok tanulnak, dolgoznak — be kell vezetni. A fáradtság százszorosan megté­rül a fiatalok gyarapodó szak­tudásában, növekvő felelősség­érzetében. A Köz­ponti Vezetőség hatá­rozatja, melyet pártunk az ifjú­ság kommunista nevelésének megjavítása érdekében hozott és előírja, hogy nagyobb segít­séget kell nyújtani az ifjúság kezdeményezéseinek. Nem vé­letlen a pártnak ez az intéz­kedése. Csakis így, ilyen úton lehet várni azt a fiataloktól hogy önállóak legyenek s ha­tározottabban álljanak ki a hi­bák elkövetőivel szemben, in­kább érezzék sajátjuknak az üzemet, dús energiájukat tu­datosan a gyárak nagyszerű feladatainak megvalósítására fordítsák. A Központi Vezető­ség útmutatása válasz azok­nak a vezetőknek is, akiik még húzódoznak, vonakodnak attól, hogy igénybe vegyék a fiata­lok segítőkészségét. Egy-egy üzemben igen sok fiatal tagja ezeknek a brigádoknak, így a mozgalom alkalmas arra, hogy az ifjúság jelentős rétegének figyelmét azokra a legfonto­sabb problémákra irányítsa melyek megoldásáért „ kom­munisták, legjobb dolgozóink is harcolnak: a minőségre, a tervek teljesítésére. Exporttervünk teljesítésével ma már nincsenek különösebb gondok ez magában azonban nem jelenti azt, nincs is mit tenni az eredmények tovább­fejlesztéséért. A minőségi őrjá­ratok ehhez nagy segítséget tudnak nyújtani, csak megfe­lelően éljenek ezzel a lehető­séggel a műszaki vezetők, se­gítsék ebben a fiatalokat az üzemi párt- és szakszervezetek is! A szénbányászati trösztök jelentik: Az Anna-aknai bányászok 51.5, a nagymányokiak 101.5, a mázaiak 110.2, a feltáró üzem dolgozói 69.3 százalékra teljesí­tették napi tervüket. ARA: 90 FILLÉR VnK­ PRDISTÁV2&I ELVEJÜIJETZK1 A MAI SZÁMBAN: A genfi kínai-amerikai tárgyalások. (2. o.) — A jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés küldött­sége átutazott Budapesten. (2. o.) — Hírek a VIT-rőL (2. o.) — A tótszentgyörgyi Arany­kalász Tsz kommunistái. (3. o.) — Az első lé­pések. (3. o.) — Védjük a termést — gyorsít­suk a cséplést! (3. o.) — A Dunántúli Napló postájából. (4. o.) — Pályázati felhívás. (1. o.) SZERDA, 1955 AUGUSZTUS 3 A hónap első napjától teljesítsük a tervet! Tíz hét, új hónap, új, nagyszerű tervek megvalósítá­sa kezdődött meg hétfőn. A jú­liust legtöbb üzemü­nk magasan száz százalék fele­tti tervteljesítéssel zárta és az első nap lendülete is arra utal, hogy alkotmányunk ünnepét felemelt fővel akarja megün­nepelni munkásosztályunk. Azt mondják: a hónap első napja sokszor az egész dekádra rá­nyomja bélyegét. Nos, a kezdet biztató. Rajta hát, az első n­ap lendületével a tervek nap­­ról-napra való teljesítésével feö­szentsük alkotmányunk ünne­pét. A Mohácsi Gépgyár öntödei formázóműhelyében dolgozik Petrin Tamás fiatal formázó, DISZ-tag. Hétfőn is kitűnt jó munkájával. A Víz­műveknek készített kúthenger törzseket, a tervénél eggyel többet. Aznapi eredménye 122 százalék. Kis Károly formázó teljesítménye 130 százalék. A Vegyiműveknek kollektor csö­veket gyártott. Az esztergaműhelyből Veri­­ga Lajos érdemel elsősorban legjobbjai az új hónap és egy­ben a hét első napján is tömt­­len lendülettel dolgoztak, így az eredmények sem maradtak el. A kézis hggesztők közül Bog­nár Margit DISZ-tag végzett a legjobban. Tervénél 95 darab, bal több folyóláncot hegesztett. Több, mint másfélszeres nor­mát teljesített. Gulyás István­ná terven felül 25 darab ist­rángl­áncot munkált meg. Szá­zaléka: 130. Mercz Jánosné, — aki 139 százalékot ért el —elő­irányzaton felül 2 960 darab szerszám-csatát hegesztett, dicséretet. 109 százaléka azt jelenti, hogy három lendkerék­kel többet munkált meg elő­irányzatánál. Említésre méltó Uirrich Ádám lakatos munkája is. Kút összeszerelésénél 138 százalé­­kot ért el. Ha ezt az eredményt egy dekádon át tartja, tervé­nél egy, másfél kúttal többet szerel össze három brigádtár­sával. A legjobbak között végzett Konkoly Lajosné sajtolónő — 160, — és Nagy Istvánná —* 151 százalékos eredménnyel. (Telefonjelentés) A Bőrgyárban folyó VIT-műszak lázba hozta a fiatalo­kat. A helytállásinak egyik legszebb példáját az apróbőr meszesműhely DISZ-brigádja mutatja. Vezetőjük, Rózsa Sándor a bőrgyárti fiatalok kül­­döttte, Varsóban van. A brigád többi öt tagja Varga Ferenc vezetésével most őt is helyet­tesíti. Nemcsak a munkafegye­lem erősödött náluk, — job­ban ügyelnek a gépkarbantar­tásra, — nemcsak a minősé­­ g Sopiana Gépgyárban is számosan vetették meg augusztus első dekádja sike­res teljesítésének alapját hét­fői jó eredményükkel. Köztük többek között Tóth János, aki a Kolbai tengelyanyákból 12 darabbal többet esztergályozott s ezzel 170 százalékra teljesí­tette tervét. Kovács Lajos esz­tergályos is alig maradt el tő­le. Tízzel több bolbai vezető­gyűrűt esztergályozott. Egyedülálló nagy teljesít­ményt ért el a gyárban Tóth László öntödei formázó: 270 százalékot. 30 darab T. S. 10-es fogaskerékkel készített többet a tervénél. gük javult, hanem a VTT-mű­szak előtti 146 százalékos át­lagteljesítményüket 150 száza­lékra növelték. De nem csupán ők dolgoz­nak jobban. A blankesi Béke DISZ-brigád 123 százalékos át­­lageredménye 136, az ugyan­csak itt található Szabad Ifjú­ság-brigádé pedig 138 száza­lékról 142 százalékra javult... így köszöntik fiataljaink a varsói VIT-et. Rónaki János versenyfelelős. A Mezősfazdasárfi Szerám­styár íg­y köszöntik a VIT-et Tizenöt hóldon 245.000 forint értékű borsót termeltek az almamelléki Béke TSZ tagjai Az idén számos termelőszövetkezetben kiváló eredményt értek el az étkezési borsó termesztésében. Nem ritk­a a 15— 18 mázsás holdankénti átlagtermés, de még ezeken is túl­tettek az almamelléki Béke Tsz tagjai, akik 15 holdon 307,65 mázsa Viktória étkezési borsót termeltek. A termésátlaguk holdanként meghaladja a 20 és fél mázsát. Ezért a termés­ért 230.075 forintot kapnak, s a magas termés után járó export termelési prémium újabb 14 955 forintot jelent a ter­melőszövetkezetnek. Így összesen a 15 hold borsó termésé­ért 245.030 forintot kap a tsz, ami azt jelenti, hogy egy-egy hold 16 335 forint jövedelmet hozott. Ezenkívül nem számol­va azt, hogy ez a terület termény- és állatbeadási kedvez­ményben részesült. A termelőszövetkezet tagjai úgy hatá­roztak, hogy a következő évben sokkal nagyobb területen termelnek borsót. SÓS JENŐ igazgató. A szénbányászat élüzemei A szénbányászati miniszté­rium a bányaipari dolgozók szakszervezetével valamint a vas és fémipari dolgozók szak­­szervezetével együtt értékelte a második negyedév eredmé­nyeit. Az értékelés alapján él­­üzem címet nyert a Tatabá­nyai Tröszt V/a, VII, X, XI. as síkvölgyi bányaüzeme, a Dorogi Szénbányászati Tröszt I, X, XV. és ebszénybánya üzeme, a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt Petőfi altaró­­ja, a vasasi bányaüzem, az ózdi királdi bánya, továbbá a középdunántúli bányászati Aknamélyítő Vállalat, a Kom­lói Bányászai Aknamélyítő Vállalat, a Mélyfúró Berende­zések Gyára és a dorogi Bri­kett Termelő Vállalat. cA­g­y akor fa fim ti Latiak hasznát Előbb még a szer­számkamrában lát­ták, pár perccel ké­sőbb már a szereldé­ben tűnik fel serény lépteivel. Amerre el­halad, innen is, on­nan szólítják: — „Jóska bácsi... Deák bácsi.­’ Meghallgatja kéré­süket, segítséget, út­baigazítást ad. Figyelme ezer ágú. Most is megáll egy lemezvágógép mel­lett. — Mutassa csak, látom, nem akarja el­vágni! —■ Nem csináltam még ezt, de most éppen nincs munkám a marógépen, — szól amaz. A művezető le­nyomja a szerkezet karját. — Itt valóban nem a legjobban vágja— Ezen a helyen már jobban .. Emitt meg, ez az. Ide rakja min­dig a keskeny le­mezt, akkor nem kell két-háromszor lenyomni a kart. Mert az már kárba­veszett idő. Aztán hozzám for­dul.­­• Mindent meg kell mutatni, nem­csak szólni, ha vala­mi nem jó. Persze gyakorlatban ez aránylag könnyen megy. De az elmélet, az más. És elmond egy ese­tet. Múltkor menet­­szármzást végzett két fiatal a gép mellett De valahogy nem ment. — Na majd a Ga­dó megmutatja — te­relte szélesebb vágá­nyokra a számolást Deák elvtárs. Gadó György neki is fogott­, aztán ugyanúgy abba is hagyta, — mondván: — Ezt már elfelej­tettem. Utána kéne nézni, felfrissíteni egy kicsit.. — A Gyurka pedig ügyes, jó esztergá­lyos. Most is jól csi­nálja a bánya futó­szalaghoz való gör­gőket. A Norton­­szekrényes padot játsz­va beállítja, ahogy a rajz feltün­teti. De a számításo­kat ő is elhanyagol­ja ... — és irodai asztalán fekvő rajzok­kal és számokkal teleírt papírra mu­tatva hozzáteszi: — Pedig hát ezt soha nem árt gyako­rolni, és elővenni azokat a könyveket. A Sopianában már régóta nem dolgoz­nak dugattyúgyűrű­kön. Azért Deák elv­­társ pár percnyi szü­neteiben mégis előve­szi a ceruzát és ilyenfajta számításo­kat is végez az osztó fej és egyéb számítá­sok mellett. Hat ele­mije van, de szak­könyveket olvas és talán soha nem ta­nult annyit, mint mostanában. Ami­kor a külföldi tech­nikáról beszél, meg­jegyzi: — Nem bánnám, ha tudnák egy-két idege­n nyelvet. De szerencsére mos­t már elég jó saját szakkönyveink is vannak Szakmunká­sainknak már fiata­lon kellene ezeket forgatni és tanulmá­nyozni. A gyakorlat­ban látnák hasznát. — ELKÉSZÜLT SASDON AZ ÚJ HÉTTANTERMES IS­­KOLA, amelyet másfélmillió forintos beruházási költséggel építettek. Az iskola mellett pe­­dig 100 ezer forintos költség­gel egy régi épületet pedagó­gus lakásokká alakítanak át. Itt összesen három pedagógus család részére biztosítanak ott­hont. a Munkás-paraszt találkozó­ra készülnek a Pécsi Porcelán­­gyár dolgozói. Alkotm­ányunak­ ünnepén, augusztus 20-án ven­dégül látják az általuk patro­nált harkányi termellőszövet­ke­­zet és gépállomás több dolgo­zóját. A Porcelángyár kultúr­­csoportja a petérdi termelő­szövetkezetben vendégszerepel, míg az üzem dolgozóinak egy m­­ási­k csoportja ellátogat a ka­­tádifai termelőszövetkezetbe. A patronálási szer­ződést KÖTÖTT a tormási iskola a budapesti Laborató­rium Gyárral. A gyár vállalta, hogy megfelelő mennyiségű kb­sérleti eszközökkel látja el az iskolát. Eddig már 20 ezer fo­rint értékű kísérleti eszközt kaptak a tormási iskola növen­dékei. A gyár dolgozói a nyá­ri színnidőben megvendégelték az iskola diákjait, akik a jól dolgozók részére műsort ad­tak. A gyár dolgozói ígéretet tettek arra, hogy még ez év­ben ellátogatnak Tormás köz­ségbe.­­­ — A Pécsi Anyatejgyűjtő Ál­lomás, amely a Munkácsy Mi­hály utca 1 szám alatt 1954 augusztusa óta működik, lite­renként 35 forintot fizet azok­nak az édesanyáknak, akik fe­lesleges anyatejüket átadják az Anyatejgyűjtő Állomásnak a beteg gyermekeit, gyógyítása érdekében. — három mélyfúrású KÚT KÉSZÜLT EL a sásdi já­­rásban Alsómocsoládon 60 (10­1, Csikóstöttösön 110 ezer, Ka­­posszekcsőn pedig ugyancsak 110 ezer forintos költséggel — Kétezer mázsa új búzát szállítottak közelátás céljára» siklósa gőzmalomba. — A BUDAPESTI SZÍN­­MŰVÉSZETI FŐISKOLA 20 hallgatója augusztus 16-tól 30- ig megyénk 60 községében vendégszerepel. A hallgatók a Baranya megyei földműves­szövetkezeti központ meghívá­sára jönnek megyénkbe és a mezőgazdasági munkákban élenjáró községek dolgozóinak jutalomműsort adnak.­­ Az előzetes letartóztatás­ban lévő Dobos János árdrágí­tó üzérkedési ügyét augusztus 19-én tárgyalja a sásdi járás­­bíróság. Dobos János a vád­irat szerint 2 éven át lovakkal kereskedett, 36—40 lovat vá­sárolt össze és adott tovább je­­lentős haszonnal — ÉGHETETLEN CIPŐ­talpat Állítottak elő műanyagból a munkavédelmi tudományos kutatóüt­zet dol­gozói. Ennek különösen a ko­hászatban van nagy jelentősé­ge, a munkások ugyanis fatam­­­ú cipőket használnak, ame­lyek elég kényelmetlenek, ke­mények. Az éghetetlen cipőtalp bőrtalpvékonysága és olyan hajlékony, mint a gumi. Az éghetetlen cipőtalpat elfekvő anyagból készítették. Előrelát­­hatólag még ebben az évben nagyobb mennyiséget állítanak elő az üzemek részére.­­ A Komlói Városi Tanács legutóbbi tanácsülésén elb­atá­­rozta hogy 1956-ban tízholdas kertészetet létesít. A kertészet célja, hogy a város területén árszabályozó szerepet töltsön be és kiküszöbölje a spekulá­ciót.

Next