Dunántúli Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ * Yja fiKa n9V4 wírrtSSníi j HM wn jpS; '•"írs « wa H flMg Ok * In Qp*jjftv A iSfö . XII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR WAS. A MAI SZAMBAN: A moszkvai jugoszláv nagykövet estebédet adott a jugoszláv gazdasági küldöttség tiszteletére (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Három kultúrotthon készülődik... (2. o.) — Újításokból több, mint két millió forint megtakarítás (3. a) — Éjjel-nappal csépelnek Égerágon (3. o.) — Őszi feladatok (4. o.) CSÜTÖRTÖK, 1955 SZEPTEMBER 1 . Számolják fel a hátralékokat! A párt, a munkásosztály ezekben a napokban választ vár a községi pártszervezetek titkáraitól, a tanácselnököktől és begyűjtési megbízottaktól: miért veszteglünk szégyen szemre az ország utolsó hat megyéje között? Miért csak 57 százalékra teljesítettük gabonabegyűjtési terveinket akkor, amikor a cséplésnek már háromnegyedén is túl vagyunk? Miért tartozik máris 3500 baranyai hátralékos 600 vagon gabonával? Semmi esetre sem a tényleg mérték felett leesett csapadék ennek a „minden erőfeszítést keresztül húzó”, legfontosabb oka. Az esőre való állandó hivatkozás kapóra jött leple alól kilátszik a mögötte meghúzódó megalkuvás és tehetetlenség. A villányi, mohácsi és sellyei járásokat sem kerülték el a felhők, mégis 20—25 százalékkal több gabona futott be raktáraikba, mintegy bizonyítva, hogy nem a felhőkben, hanem az emberekben kell keresni a többi járás tűrhetetlen elmaradásának okát is. Nem is kell messzire mennünk a keresésben. Ha nedves gabonáját begyűjtőhelyre viszi a gazda, a Terményforgalmi Vállalat szakemberétől határidőt kap szárogatásra, melynek lejártáig semmiféle hátrány sem érheti, csak akkor járnak el vele szemben, ha a határidő után sem teljesíti beadását. Ez eddig helyes is, előírásos is, de az az általános megyei jelenség már csak a nép kenyere iránti bűnös közzömbösséget mutatja, hogy ezeket a határidőket sok helyen, de főleg a siklósi és pécsváradi járásokban semmibe sem veszik a tanácsok és így nyugodtan áthágják a gazdák is. Mecseknádasdon sok olyan termelő van, aki augusztus 4-től szeptember elsejéig sem tudta megszárítanii búzáját, a községi tanács meg azért nem szólította fel eddig rá, mert elromlott a hangoshíradó(a), dobolni meg nem lehet, ha_ fel van szerelve a hangszórói!!!). Mi ez, ha nem egyenes kigúnyolása törvényes rendelkezéseinknek? A gazda köteles az előírt határidőn belül megszántani gabonáját !s ha ezt elmulasztotta, akkor kötelezettségeit tíz százalékkal meg kell emelni, három nap hiúiva el kell számoltatni és ettő költségén a terményforgalmi gépeivel szárogassák meg az illetékesek. Tudtak erről a községi és járási funkcionáriusok? Bizonyára tudtak róla. Miért nem szereztek akkor érvényt törvényeinknek? Nem mehetünk el szó nélkül a forintosított hátralékok ügye mellett sem. Ismeretes, hogy mostani gabonatermésükből kell kiegyenlíteni tartozásukat azoknak az 1954-ről maradt hátralékosoknak, akik július elsejéig pénzben nem rendezték kötelezettségüket. S bár a beadási kötelezettség közismerten minden egyebet — a siklósi járásban községben, a pécsváradi járásban pedig Hidason -hogy csak a nagyobbakat említsük — bőségesen meghagyták háztartási szükségleteit is azoknak, akik már két esztendő óta nem voltak hajlandók teljesíteni állampolgári kötelezettségeiket. Mi nem kötelességszegésre kívánjuk nevelni a dolgozó parasztokat, hanem helytállásra! Ez is és a nedvességre való hivatkozás is azt mutatja, hogy tanácsi és begyűjtési szerveinkben még mindig mélyen gyökerezik a megalkuvás, lagymatagság. — Nincs olyan nap, hogy ne beszélnénk a jobboldali elhajlás elleni küzdelemről, bizonyára sok szó esik erről a Megyei Begyűjtési Hivatalban is. Mégis — amikor a jobboldali elhajlás „eredményei” már szinte kiáltanak — a Megyei Begyűjtési Hivatal írd és mondd: összesen egy esetben vonta felelősségre fegyelmi úton egyik község bűnös módon felelőtlen begyűjtési megbízottját. Azt mondják felelős megyei funkcionáriusok, hogy a raktárhiány talán nagyobb gond mint a nedves gabona. Tény, hogy az elhúzódott cséplés miatt nehéz elhelyeznünk a bőséges termést, de mi ebből a kiút? Semmiesetre nem az, amit több helyen csinálnak az átvevők, hogy „nedvesség” címén visszaküldik a puskapor száraz búzát is, elodázva a raktározás gondját. Igénybe kell venni az összes közületek: a posta, a tanácsháza, az iskolák padlásait. Éppen azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a panaszkodás a tárolóhely hiánya miatt , ott a legtöbb az igénybe nem vett helyiség A tanácsok a tárolóhelyek előteremtése mellett szakadatlanul ellenőrizzék az egyéni gazdáknál folyó szárítás menetét is, úgy viseljenek rá gondot, mint az állam gabonájára, a nép kenyerére. Éppen azért, mert az akaraton, a jószándékon múlik, éppen azért, mert a begyűjtési apparátusban csakúgy, mint a gazdák között még bőven megtalálhatók a bomlasztó, kötelességszegésre és elnézésre ösztökélő elemek — a begyűjtés nem maradhat tovább pusztán állami feladat. Az egész megyében rendkívül vérszegény a begyűjtés érdekében folytatott kommunista népnevelő munka, mintha az ország, a munkásosztály, a városok mindennapi kenyeréért harcbaszállni valami alantas vagy lényegtelen dolog lenne. A kommunisták, a népnevelők induljanak harcba a hátralékok megszüntetéséért,együtt az állami szervekkel, állítsák önönmaguk legelső feladatává a begyűjtési tervek teljesítését mert másképpen nem lehet semmiféle előrehaladás. A párt, a munkásosztály választ kér ezekben a napokban a községi pártszervezetek titkáraitól, kommunistáitól, a tanácselnököktől és begyűjtési megbízottaktól. Ez a válasz csak kommunista válasz: a hátralékok felszámolása és a tervek teljesítése lehet! Új szociális létesítmények a mecseki szénmedencében A pécsi szénbányák dolgozói idén 139 családi házat építttek, mintegy nyolcvanban TM mort 1S' Albány'ánfion Új Meszesein újabb 72 teást adnak át tulajdonosaikéi. Új lakások építése mint jelentős összegeket költenek a régiek felújítására: eddig 224 lakás felújítását fejezik be. A komlói gyermekek Kökörösön új nyolc tantermes iskolában kezdik meg a tanévet. De gondoskodás történik a legifjabbaikból is: a kelet-kökönyösi városrészben 44 férőhelyes bölcsőde készült el, amelynek átadására a bányásznap utáni héten kerül sor. A hónap közepén adják át a Kendertőlaon épült — központi fűtéssel, rideg-mateg vízzel, támalgók*a\ ~ n?«»*3wnenő igényeket 's kielégítő 600 személyes legényszállást ESZES KÁROLY A bányásnton készütetek Eszes Károly és Győri Sándor Béla-aknai vájárok is. Mindketten egy munkahelyen dolgoznak, a széntelepet kutatják, hogy mindig megfelelő mennyiségű fejtés álljon a Béta-aknai dolgozók rendelkezésére. Az elmúlt nyolc hónap során mindig a sztahanovista szint felett teljesítettek s így kiváló dolgozó, illetve kiváló bányász jelvénnyel tüntették ki őket. Eszes Károly az elmúlt dekád tervét 120,2 százalékra teljesítette. A bányásznapon több, mint 5 ezer forint hűségjutalmat kap majd hasonlóan Győri Sándorhoz. GYŐRJES SÁNDOR A járási begyűjtési hivatalok jelentik A sellyei 115,6 százalékra teljesítette A síbadgabona felvásárlási verseny lendületét bizonyítja, hogy a sellyei járás szabadfelvásárlási tervét augusztus 28- ig 115,6 százalékra teljesítette. Ifjú Göndör János sellyei lakos az előírtnak több, mint kétszeresét, id. Sipos Ferenc pedig két és félszeresét adta el az államnak. A termelőcsoportok közül a kemsei Béke, a gyöngyfái Új Idők, valamint a márkád Új járás szabad felvásárlási tervét Tavasz Termelőszövetkezet 10 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. A sellyei járás községei közül Kemse és Markóc visszanyerte a szabadpiaci értékesítés jogát. Kisfalu M. József sellyei lakos pedig a napraforgó kivételével mindenből teljesítette egész évi beadását. Siklósnagyfalu 53 mázsa sertést adott be egy hét alatt Matty községben több dolgozó paraszt beadási kötelezettségén kívül szabad gabona beadási tervét is túlteljesítette. Szklemár István például hét mázsával, Tóth Sándor pedig 13 mázsával adott el többet az államnak az előírtnál. Kórós községben, ahol eddig igen vontatottan haladt a beadás, a pirosverseny nyomain számos jó eredmény született Szűr József állat- és állati termék. Pintér Ferenc egész évi tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadási kötelezettségét teljesítette már. Tóth Jánosné három, Bausz Jánosné pedig hét mázsával teljesítette túl szabadgabonabeadási tervét. Állat- és állati termékbeadásban az elmúlt héten kiemelkedő eredményt ért el Siklósnagyfalu, ahol 53 mázsa sertést és 13 hektóliter tejet adtak be. Eredményes verseny :A községi begyűjtési megbízottak jó versenyszervezésének a sásdi járásban is meglett az eredménye. Oroszló község, ahol Kázmér Katalin a begyűjtési előadó, elsőnek teljesítette beadási kötelezettségét a járásban. Bakó Gyula, Török Kálmánna, Keresztes Bálint termelők felesleges gabonájukat mind a begyűjtőhelyre szállították. Kaposszekcsőn Herczeg József és Markó József egyéni gazdák adtak le több szabadgabonát, mint amennyit tervük előír. 4 Márokon már tizenegy vagon gabonát szállítottak a begyűjtőhelyre Községünkben a sok esőzés ellenére már augusztus 23-án befejeződött a cséplés. A termelőszövetkezet nemcsak gabonabeadását teljesítette, hanem egész évi tojás- és baromfibeadási kötelezettségét is. Az egyéni gazdák közül ezt eddig 26-an szintén elmondhatják. A begyűjtőhelyre már 11 vagon gabonát szállítottak a falu gazdái. Akik még nem tudták leadni az államnak járó részt, a gabona gyors szárításával követik az élenjárók példáját. BÍRÓ GYÖRGY Márok vb.elnöke. Plantyó Rádi búívását ! Boly a múlt században nem tej, hanem asztalos iparáról volt híres. Ezt a hírnevet egy kissé megkoptatta a mindjobban fejlődő tejipar, de a környékbeliek még mindig a legszívesebben a bólyi „tischlereket" keresik fel. Van munka bőven, annyi, hogy még ki sem tudják elégíteni a rendelőket. Dehát ki az ördög látott már olyat, hogy egyszerre megbolondul a fél falu, mint Monyoródon is, ahol mindenki ki akarja cserélni a régi bútort újjal?! — Az elmúlt két évben a tagok negyven százaléka vett magának új bútort. — meséli a monyoródi Új Élet Termelőszövetkezet elnöke, Bősz Flórián elvtárs. — Felcserélték a régit az újjal — teszi hozzá kisvártatva és int, hogy menjek utána, mutat majd valamit. Amíg átérünk az utca túlsó oldalára, benyitunk Hollósi Istvánék kapuján, addig is folyton-folyt magyaráz. Neveket sorol: Hollósi Lajos, Hollósi István, Hollósi Sándor, Rumszauer György, Hengl Kálmán, Biliczki Miklós, Keipel Vilmos, Mészáros Ferenc, ifjú Horváth György nevét említi csakúgy kapásból. Ők is a bútorvásárlók közé tartoznak. — Pécsről hozták — mutat a szobában lévő I diószinti hálószoba bútorra, — 13.000 forintba került, a konyhabútor meg 2.900 forintba — s megyünk Hollósiék egyik szobájából ki, a mai síkba be. Mint általában egy-egy beszélgetés alkalmával, itt is szóba kerül minden: a tagok egy része Pécsről, Péstváradról, Bólyból, sőt még Bajáról is hozott bútort. Bősz elvtárs ezután elmondja, honnan is van annyi pénzük a tagoknak. Három tenyészi kanjukkal első díjat nyertek a pécsváradi mezőgazdasági kiállításon. Most eladják őket. Huszonhét forintot kapnak kilójukért. A kalászosokról, a kapásokról is szó esik. A búza 110 mázsát, de 26 holdon 12,S mázsát fizetett holdanként. A kukorica is megadja a negyvenet. Jut bőven a tagoknak. Hiszen, ha csak I a búzát nézzük, több, mint egy kilóval kapnak többet egy-egy munkxiegységre, mint 1953-ban, I pedig akkor is jó termés volt. — Nyolcszáz hektó borra számítunk — felel a kérdésre és azonnal kiigazít. — Nem harminc, hanem negyvenkét hold szőlőnk van, amely terem. A szőlő a mi kincsesbányánk. Gondolja csak el, mennyi pénzt kapunk mi a nyolcszáz hektó borért? Most azon gondolkodunk, hogy Pécsbányán egy borkimérést létesítünk, ezenkívül nyitunk italboltot Monyoródon és a szederkényi út mellett lévő téglagyárunknál is — ez amolyan kis csárdaféle lesz. — És mindezt elgyőzik majd borral? — El! — felel határozottan. — Tavaly öt és fél holdat telepítettünk, az idén pedig még tíz holdat ültetünk be. Persze mindezt állami kölcsönnel, állami támogatással. — Jövőre 25 százalékkal szeretnénk megemelni a termésátlagot — így az elnök. — És ezt meg is tudjuk csinálni. Itt van az idei példa, elég bizonyíték ez erre — és elmeséli, hogy tavaly egy 26 holdas területet szarvaskereppel vetettek be, utána leszántották, vetés előtt és vetés után jól megszórták a földet szuperfoszfáttal, utána megboronálták, meghengerelték és míg a másik földeken — ahol ettől eltérően, „régiesen" vetettek — 10, itt 12,8 mázsás átlagtermésük volt búzából. — Most is így csináljuk — szólal meg egy kis idő múlva. — Nem kevesebb, mint száz hold földet trágyázunk meg istállótrágyával. A trágya már a földek szélén van szarvasokban, tól befejeződik a cséplés, azonnal hozzálátunk az eltérítéséhez... Mennyi terv! És mindez megvalósul. Jövőre is vetnek cukorborsót, mert az idén ebből 70.000 forintot kaptak, pedig hetven mázsát — ami az indán maradt és megszáradt — teletették a jószágokkal. Az expresszborsó is jól bevált: 13 mázsás átlaguk volt és 69.000 forintot kaptak érte. Persze, hogy vetnek ebből is jövőre ... Annyi pénzük lesz, hogy nem tudják hova tenni. Elteszik ők! Csak erre fel kell készülni a bólyi „tischlereknek", mert jövőre a további hatvan százalék is új bútort akar. Így járja ez már Monyoródon: új élet mellé, új bútor kell, a