Dunántúli Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

Megkönnyíti munkánkat a pártsajtó A járási pártbizottság és a járás dolgozói számára a sajtó a mindennapos munka nélkülözhetetlen kellékévé vált. A Szabad Nép, a Dunántúli Napló és a többi lapok közvetítik a Központi Vezetőség és a megyei pártbizottság határozatait, e lapok adnak hírt azokról az országos, megyei és járási tapasztalatokról, melyek ismerete mindennapos munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges. Néhány évvel ezelőtt még sokat kellett fáradoznunk, harcolnunk azért, hogy a sajtót rendszeresen elolvassák. Ma már egészen más a helyzet, amit jól bizonyít a Szabad Népnek az elmúlt hetekben megjelent rövid híre is. Nem nagybetűs cikket, hanem csak két mondatot közölt a Szabad Nép járásunkról, azt is a sorok között eldugva, mégis, a kérdések özönével árasztott el bennünket Hegedűs Lajos instruktor, Kovács István gerényesi párttitkár és még több elvtárs. Az előbbihez hasonló figyelemmel olvassák el járásunk dolgozói az ország, vagy a megye más részéről megírt cikkeket is. Az ősszel a Dunántúli Napló a pécsváradi járás egyik termelőszövetkezetéről megírta, hogy ott különválasztják a fejősteheneket , növendék és selejtes állatoktól, mert így az állategészségügy és a takarmányozás szempontjából előnyösebb. A kanassz«*k*sói tsz elnök“ o’vtárs és Fábián elvvesztő elolvasták r.svT.-ot. ismertették a tv ■ tál és elhatározták, hogy ebben az évben ötven fér• ihelyes tehénistállót építnek s úgy tesznek mint a pécsváradi járásban. Nagyon sokat segítenek járásunknak a sajtó bíráló cikkei. Itt elsősorban is a Dunántul: NaDlá..cikkekQl. szeretnék •'ni, mert az jellegzetességére fogva többet foglalkozhat járásunkkal, mint az országos lapok. Még 54 őszén megjelent a Dunántúli Naplóban egy cikk a szügyi párttitkár és tanácselnök üzelmeiről, sikkasztásairól és egyéb káros tevékenységükről. A cikk nagy tetszést aratott a faluban, a község dolgozói falugyűlésen követelték a károkozók eltávolítását és példás megbüntetését, a két leleplezett egyén pedig befüggönyözte ablakát és nem mert kilépni az utcára. Az ilyen cikkek után mind szélesebb tömegek mondják meg bátran véleményüket, nemcsak ott, hanem a többi helyeken is. A cikk megjelenése után például felkeresett bennünket két kishajmási dolgozó paraszt, valamint egy vasutas és elmondották, hogy a legeltetési bizottság megválasztásánál nem hallgatták meg a dolgozó parasztok véleményét, a tanács egyszerűen csak kijelölte a vezetőket, ezért attól tartanak, hogy náluk is a szügyihoz hasonló esettel állnak szemben Az ügyet kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a panaszosoknak igazuk van. Bár a szágyi eset nem jellemző Kishajmásra. A Dunántúli Napló cikkei gyakran felhívják a figyelmünket járásunk egyes problémáira. Mintegy másfél-két hónappal ezelőtt írtak a nagyhajmási tsz takarmányozási és egyéb hibáiról, melynek nyomán pártvezetőség, majd pedig tsz közgyűlés összeült, hogy a hibák kijavításáról határozzanak. A nagyhajmási tsz elnöke — mint mondotta — a napokban megírja a Dunántúli Naplóban, hogy mennyit haladtak előre. A megyei pártsajtó természetesen nemcsak a bírálatokkal, hanem a dicséretekkel is segít. Néha még egy fénykép is komoly hatást vált ki falvainkban. Jó példa erre a bikali eset. Amikor a Dunántúli Napló az iparból a mezőgazdaságba induló elvtársak fényképét közölte, közöttük volt Túri Sándor elvtárs is A bikati tsz egyik fDit taskamásoló vitte ki az újságot mntogatv többi elnnek, hogy Íme az elvtárs lesz a mi termelőszövetkezeteink elnöke. Járásunk dolgozói szeretik és magukénak érzik a pártsajtót. Amikor a Dunántúli Napló valamelyik községünkről cikket ír, már előre több példányt kérünk, mert a lapot hamarosan szétkapkodják. így volt ez akkor is, amikor az „Észak Baranya“ megjelent. Az „Észak Baranya“ megjelenésével kapcsolatban még azt szeretnénk kérni a járási pártfunkcionáriusoktól, a pártszervezetek titkáraitól, a tanácsok és termelőszövetkezetek elnökeitől, a tsz tagoktól és minden dolgozó paraszttól, hogy írjanak többet, mert csak így lesz sokoldalú, színes és valóban járási lap az „Észak Baranya"1. A dicséretek mellett bíráló megjegyzéseket is hallunk a lapokra, közöttük a Dunántúli Naplóra is. Alig egy héttel ezelőtt több mint száz tsztag, asszony tanácskozott Mágocson a tsz fejlesztés kérdéseiről, amelyről a Dunántúli Napló egy sort sem írt. Pedig már kezdeti eredményekről is beszélhetünk, most például a barátok tsz-ben, a tanácskozáson részvevő két asszony javaslatára a mágocsiakhoz hasonlóan, már hozzákezdtek az olcsó és egészséges sertésólak építéséhez. Február 3-án az előbbihez hasonló tanácskozásra ülnek össze a női tanácstagok járásunkból és reméljük hogy a Dunántúli Napló ebben az esetben nem feledkezik el rólunk. Ifjúságunk is sokat vár sajtótól. Községeink DISZ- szervezetei a pártszervezetekkel, tanáccsal és a többi tömegszervezetekkel egyetemben napokban vitatják meg a járási kultúrház tervét. A járási kultúrház a sásdi tanáccsal szemben épül fel, ötmillió forint költséget kitevő társadalmi munkával. Építésének előkészítő munkálatai már megkezdődtek. Tervek szerint az 500 személy befogadóképességű állandó színház és mozihelyiség még ebben az évben elkészül, s a következő két évben pedig fel kell épülnie a mintegy 500 személyes nagy előadóhelyiségnek és táncteremnek, továbbá az emeleti részeknek is, ahol a járási könyvtár, olvasóhelyiség, szakkörük, gazdakör és egyebek kapnának helyet. Mi ehhez a nagyszerű feladathoz kérjük a pártsajtó segítségét, a fiatalokhoz szóló, lelkesítő és dicsérő szót. Gregor Sándor a sásdi járási pártvégrehajtó bizottság első titkára. „Kultúrszervezés“ j ***■ látogatást szervez a kultúrotthon, tartsa illendőnek, hogy erről időben értesítse az illetékeseket. Mert mi történt az jelen esetben? Az Iparművészeti Múzeumban csak a január 25-i újságból értesültek, hogy látogatók érkeznek a Porcelángyárból. az olvasó emberek városa ~ BeszélgetéseW újságárus saj - zók bevonásával az Iparműv[ a Széchenyi tér képéhez éppen úgy hozzátartozik a vészét! Múzeumba kollektívJ, ‘L sarki újságárus, mint a Kossuth utcához a pattogólátogatást szervezett január 4 tott-kukoricát áruló néni, s a Színház térhez a vatta-cukros, 25-én, délután három órára, é vasárnap délutánonként... Akár esik, akár fúj, ők a poszt- Az időpont elmúlt és egyetlen Jjukon állanak, s gyakorlott mozdulattal nyújtják a vevőknek látogató sem jelentkezett. Va Joz árujukat: cukrot, vagy újságot. S hányszor kell nyújtani!? jón miért? ) Naponta többszázan megfordulnak a város közepében. * Ezen a napon sok elfoglalt egálig akad ember, aki ne venne újságot. Egyiket a legfrissebb CV uujyv.. ~------ _ __ ságuk volt az üzem dolgozóinak: népnevelő értekezlet, ismeretterjesztő előadást, stb. tartottak számukra. A sokféle elfoglaltság azonban nem zavarta a kultúrotthon vezetőségét. A Dunántúli Napló január 25-i lapszámában meghirdették a múzeumlátogatást Nikelszky Géza festőművészt is felkérték, hogy vezesse a látogatókat és „Amit tudni kell a Zsolnay kerámiáról“ címmel tartson ismertetőt a Zsolnay kiállításon. A festőművész hírek érdeklik, a másikat a mozi-műsor, a harmadik éppen lakást keres. Akinek rádiója nincs, az pedig egy szimpla fekete mellett a nemzetközi eseményekről olvasgat. Hát hiába, az ember már ilyen... Lót-fut dolga után, de mindenről szeret tudni, tájékozódni, hozzászól a napi eseményekhez, megvitatja a bel- és külpolitikát, esetleg a Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász vasárnapi mérkőzését. Mert az is elég érdekes volt. S honnan tájékozódna, ha nem éppen az újságokból?... A minap Lombosz János újságárussal beszélgettem, ő kilenc éve árul a Széchenyi tér sarkán, s úgy ismeri a pécsi embereket, mintha mindannyian testvérei lennének. Sőt, még nay kiállításon. A festőművész - vidékiek között is sok ismerőse van, már persze azok közül,aki egyébként már nyugdíjas) , akik gyakran megfordulnak a városban piacnapokon, vagy el is jött, fel is készült, csak 4 máskor, egy-egy nagyobb sporteseménynél, vagy új film aléppen nem volt kinek elmend Mir tudja, hogy kit mi érdekel, kinek kell „Béke volna i és Szabadság”, ki veszi a „Népsportot”, a „Dunántúlt, a ,,Művelt Nép“-et, a „Kisdobos”-t vagy az „Úttörő"-t. Az embernek már szinte napi szükségletévé válik az újság. Ha nincs, már hiányzik. Vasárnap is mi történt? Szombat éjjel elromlott a rotációs gép, s később jelent meg a „Du' • ’1 „ Vajon nem az lett volna a helyesebb, hogy a kultúrotthon vezetősége figyelembe veszi az üzem programját is? — Ebben az esetben Nikelszky ÖCLtejjes eiTtSNIUIASVV V* |V«rv^Géza festőművészt is megkínántúli Napló”. Az emberek tanácstalanul álldogáltak az utmélik a fáradozástól. Kuruczteán, s egymástól kérdezgették: mi történt, miért nem jelent Sándornak, a kultúrotthoni meg az újság? Végre aztán, mikor megjött a Napló, Lombost l^r'voíni^mlntsd1''ami'mégÍeMárs alig győzte osztogatni a sok vásárlónak. Még kevés is menthető“ elv alapján az iro i lett az a mennyiség, ami neki jutott a vasárnapi újságból. Hátákat és műhelyeket végigjárt még akkor mi van, amikor a Békekölcsönhúzás eredményeit ma, hogy „mozgósítson“. Ez azé az újság!.. . A S*emte1?AhovAamiside^’ fcüWW5s?n ***** ..............t állni nehány órára ott az Újságárus standja mellett. Sok érde* * —- — •- —. kését lehet látni. Például, hogy hányan vesznek újságot.. Vajon mennyit is? — Hétköznapokon eladok öt-hatszáz lapot is — mondja Lombosi elvtárs, akit 1948-ban aranyoklevéllel tüntetett ki a Posta Hírlapterjesztő Osztálya, mert jól végzi munkáját. — Vasárnap, másfél ezernek is akad gazdája... Mert kérem, Pécs az olvasó emberek városa!... T. M. Az ócsárdiak új kultúrháza . Találkoztam emberekkel, amikor bekötőutat kapott a község. Napokig, hetekig másról sem beszéltek. Tanúja voltam annak is, amikor idős parasztember elfújta a kiöregedett kormos petróleumlámpát és hunyorogva nézte a nagyobb fényt adó villanykörtét. Sóhajtott egyet és kibuggyant a száján, ezt is megértem ... Hasonló örömük van most az ócsárdiaknak. Azt az istállót, amely Engel Miklós földbirtokos tulajdona volt, kultúrházzá alakították. — Ugye szép lesz a kultúra Tóth mesőszövetkezet kőművese, aki házunk? - édeklődő Tóth egyben r munkát irány’ítot_ György, a . . . é'e vakota, még az éjszakáit is felálltára. A külső ^k TMeg vako ^ dolgozott_ es„ S tSAA gigi*bri*áddal hisz októberben kezdték az át- $^' Tultúrházunk.. ezt hallani bárkivel beszélünk; f1 Valamennyien magukénak ér 68 • zik, még akkor is, ha nem a községben van, hanem a gépállomás udvarában. Ha nem így lenne, talán kevesebbet beszélgetnének a traktorosokkal és a gépállomás vezetőivel. Ha elmennek a kultúrházba, nem mulasztják el azt sem, hogy körülnézzenek, érdeklődjenek az itteni munkákról. — Már most sokan megfordulnak a kultúrházban — újságolja a gépállomás párttitkára. — Ötször volt mozielőadás, tetszenek a filmek a dolgozóknak ... A nagyteremben katonásan sorakoznak a székek s a mennyezetről vetítővászon függ alá. E mögött épül a színpad. A bejárattól jobbra büféhelyiség és ruhatár, ezenkívül itt van a mozigépház is. A szereplők részére két öltözőhelyiséget és egy másik szobát is építettek. Itt tartják majd a próbákat , F. E. alakítást. — Hogy kik építették? termelőszövetkezet tagjai a gépállomás dolgozói mondja Tóth Lajos, a gépállomás párttitkára. — Mondhatom, mindenki derekasan dolgozott. Schmidt Imre, a tér Csongor Árpád Négy éve vagyok szilógépész Béke-aknán. Mint munkáslevelező és szakszervezeti aktvista, írásaimmal és népnevelő munkával igyekszem elősegíteni a termelés növekedését. A legutóbbi szakszervezeti választáson betegellenőrnek és központi bizalminak választottak, örömmel vállaltam a megbízatást, mert szeretem a közösség munkát. Ez az én „sportom.“ A múlt héten végeztem el a villamos és telepkezelői tanfolyamot. Remélem, gyümölcsöztethetem tudásomat. Nagyon szeretem az elektrotechnikát és szívesen tartok ,égész fejlődésével. o Mivel töltöm szabadidőmet? Feleségemül megnézünk egy-egy jó darabot a színházban, moziban, csalgatunk, kertünkben dolgozgatunk. Az idén is szeretnénk ket netet eltölteni hazánk egyik üdülőhelyén. Munkámhoz nem szánok mást, csak egészséget és békét, magam és dolgozó társaim számára. Haraszti Tamás 1* Hat mázsa vasat gyűjtöttem ezárt jutalomként négy napot tölthettem Budapesten. Hatan mentünk a megyéből és igen jól éreztük magunkat. Ellátoiittunk a Parlamentbe, a Béke szállóban krémesevési versnyen vettünk részt, jártunk a stúdióban, ahol magnetofonra vették hangunkat. — Az anyám olyan volt, mint egy •"trombitáé. A budafoki papírgárban érdekes papírgyűjteményt szedtem össze iskolám tárnára. Utolsó nap a várba, tösjd a XI. kerületi uttörőházba mentünk. Az úttörők meg Venderreltek bennünket s legnagyobb örömömre*a tombolán adócsomagot nyerteim. A mi levelezőink Hopp Ferenc Lakatos művezető vagyok a *Sopiana Gépgyárban. Most kézem a Gépipari Technikum III. osztályát. Tagja vagyok a MTESZ-nek. Itt már több műszaki előadást hallgattam. — Üzemünk ugyanis prototípusgépeket gyárt és a Tervezőiroda értékes előadásokat rendezett a MTESZ-ben e gépek problémáival kapcsolatban. Ezek az előadások támpontokat adtak a problémák megoldásához. Szakmámat szeretem és minden alkalmat megragadok, hogy gyarapítsam műszaki tudásomat. Legközelebbi célom, az érettségi megszerzése. Kibédi Béla A Bőrgyár Mankos üzemrészében dolgozom, amely üzemrész nemcsak a cipőgyárak, hanem újabban nagy mennyisben exportra is dolgozik '953 első negyedévére több p . ből álló vállalásit tettem, amelyek közül úgy vélem legjelentősebb a rámabőrök szortimentjének emelése. A megengedett minőségi hiba a taszításnál nálam 100 darabonként 3 darab. Ezt még nem haladtam túl, de a következő negyedévben 2 darabra csökkentem. Vállaltam még, hogy gépemet úgy kezelem, hogy ne kelljen javítani, így 3 hónapig nem veszem igénybe az üzem. . szerint a por a 14— 15-ös kazán kéményéből száll ................év, lervanei a nőnap a környékre. Ezt szeretnénk nem veszem '"eJlyt5' szá pal előbb szeretném befejezni megakadályozni. lakóink munkájátzalékos átlagteljesítményem mellett év, tervemet 3 hónap- Kiel Ferenc Két újításommal kísérletezünk a Pécsújhegyi Erőműben. Az egyik a 14—15-6s kazán kéményében a koptatólemezek gazdaságosabb kihasználása, a másik egy rostélyszerkezet, munkatársaimmal, egy portalanító be- Kultúrtermünk szépen épül rendezésen dolgozunk. Gyár- társadalmi munkával. Már elvároson és környékén igen po- végezték az alapozást. Dolgozás a levegő - mosott ruhát lakó kőművesek is - ! Vasvári László, a kőbánya például nem lehet az udvarra üzemvezetője, « a munkák teregetni, mert pillanatok alatt fő irányítója — azt szeretné, ellepi a fekete szénpor. Véle- *és>y január végére elkészül* ményem szerint a por a 14- Pálfi Imre elvtárs, aköz* *"nács elnöke is segíti az * * •> q + CpQl a kultúrterem Nagyharsányban sok a fiatal és hogy minél többen szerepelhessenek, két színjátszócsoport fog működni a köz■ ■ —>nagy csoport fog működni a amelynek alkalmazása a tüzerségben. Az egyiket Bandella lőanyag jobb kihasználását„ ios vp7pH A *” eredményezi. jól vezeti és ,,A kőszívű ember fiai“-t akarják játszani. — A 1 másik színjátszócsoport Böhönyei Gizella tanítónő irányításával „Tamás bátya kunyhójá“-t tűzte műsorra. Molnár József Nagyharsány.