Dunántúli Napló, 1956. június (13. évfolyam, 129-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

*> Nemzetközi hírek Gyűlés a polgárjogok védelmében New Yorkban gyűlést ren­deztek a polgári jogok védel­mében. A gyűlésen körülbelül húszezer néger és fehér dolgo­zó vett részt. Egy bizottság szervezte ezt a gyűlést, amely­ben vezető szerepet játszik a vonatkísérők egyik szakszerve­zete és a színes lakosság hala­dását elősegítő országos társa­ság. Vendégségben a Kerguelen szigeteken A szovjet délsarki expedíció tudósai a napokban az Ob ha­jón ellátogattak a Kerguelen szigetekre, ahol a francia dél­sarki tudományos állomás van. E szigetcsoport a világóceán legviharosabb vidéke. 1772-ben fedezte fel a Kerguelen féle francia expedíció. Utána a bál­na- és fókavad­ászat központja lett. A bálnákat és a fókákat azonban hamarosan kiirtották, s a későbbiekben védett terü­letnek nyilvánították a szigetet. Hat éve francia délsarki tudo­mányos állomást létesítettek itt. Tizenegy milliárd utast szállított a moszkvai földalatti A moszkvai Metro első sza­kaszát 1935-ben helyezték üzembe. A Metrón azóta 11 milliárd utast szállítottak. „Nem nyugszunk mindaddig, míg az egész arab világ felett nem leng az arab zászló...” Egy szociális kérdésekkel foglalkozó szemináriumon Hu­szein jordániai király 500 résztvevő lelkes helyeslése kö­zepette kijelentte: „Nem nyug­szunk mindaddig, amíg az egész arab világ felett nem leng az arab zászló. Csak akkor mondhatjuk majd: Kiharcoltuk szabadságunkat és önmegbe­csülésünket”. Tisztogatási akciók Celebes déli részén A Celebes déli részén nemré­giben lefolytatott tisztogatási akció során a „Dar al-Iszlam” terrorszervezet 300 tagját öl­ték meg. Cyrankiewicz Párizsba utazik A Lengyel Távirati Iroda je­lentése szerint Cyrankiewicz miniszterelnök még el nem döntött időpontban nem hiva­talos látogatást tesz Franciaor­szágban. A két ország közt az utóbbi hetekben diplomáciai megbeszélések folytak Len­gyelország és Franciaországot egyaránt érdeklő kérdésekről. Indiai-lengyel hajózási megállapodás India és a Lengyel Népköz­társaság közt május 17-én ha­józási megállapodás jött létre. Kína több mint 60 országgal kereskedik A Kínai Népköztársaságnak ma már több mint 60 ország­­­gal, illetve területtel van ke­reskedelmi kapcsolata. N­a­p­i: ő A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének üdvözlete a magyar úttörőkhöz Kedves Pajtások! Magyar Úttörők! Tíz éve, hogy az első úttörő­­csapatok kibontották zászlai­­kat. Azóta hatalmas folyammá duzzadt ez a hajdani kis ér. Most, a tizedik születésnapon, városok, falvak, kicsiny ta­nyák úttörőit köszöntjük. Kö­szöntünk benneteket népünk reménységei, jövőnk hordo­zói, magyar úttörők! Tíz év alatt megmutattátok, hogy méltók vagytok az úttörő névre, méltók vagytok pár­tunk szeretetére. „Úgy élek és tanulok — hangzott el tíz esz­tendő alatt sokszor a fogada­lom, — hogy hazám hasznos építője, a béke védelmezője váljék belőlem“. Híven telje­sítettétek fogadalmatokat, meg álltátok helyeteket az iskolá­ban, tanulásban. Szívós, ki­tartó munkával, egymás segí­tésével meghódítjátok a tudás várát. Tanuljatok továbbra is szorgalommal, készüljetek arra hogy felnőve majd tudástok legjavát adva építsétek tovább drága hazánkat. Ha szükség volt rá, mindig úttörőkhöz méltón helyt állta­tok. Az év minden szakában módot találtatok magatoknak, hogyan segítsétek, hogyan szol­gáljátok becsülettel, hűséggel a dolgozó nép ügyét. Nyáron jártátok a tarlót, a határt, gyűjtöttétek az elhullott ka­lászt. Amikor a természet pusztító elemeivel az ország együttes erővel szembeszállt, jöttetek ti is az első hívó szó­ra. Megmutattátok, milyen egységes és erős egymilliós tá­borotok. Tíz év alatt sok szép­pel és jóval lett szívetek gaz­dagabb. Szorgos keretek mun­kája nyomán kivirultak, meg­szépültek az iskolák, a kertek is. Sok százezer facsemete is a TI munkátokat dicséri. A hétköznapi élet küzdelmei­ben nagy hőstettek is szület­tek. A DISZ dicsőségkönyve sok régi harcos és kiváló ifjú között úttörők nevét is őrzi. Kiváló úttörőmunkátokkal, fo­gadalmatok teljesítésével mél­tókká váltok arra, hogy pár­tunk tartalékcsapatába, a KIMSZ útját járó ifjúsági szö­vetségbe, a DISZ-be lépjetek. Csapatgárdisták! Úttörők! Szervezetetek tizedik születés­napjára minden jót kívánunk nektek: erőt a­karotokba, tu­dásvágyat, hűséget szívetekbe, lendületet munkátokba, sok derült és friss vidám kedvet! Idősebb testvéreitek, a diszis­­ták mindig mellettetek állnak, segítő kézzel, szerető szívvel. DOLGOZÓ IFJÚSÁG SZÖVETSÉGE KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Elutazott a magyar labdarúgó válogatott Pénteken reggel a magyar labdarúgó válogatott elutazott több mint kéthetes nyugat­­európai vendégszereplésre. Győrből társas gépkocsin Se­bes Gusztáv, az OTSB elnök­­helyettese és Barcs Sándor, az Országos Társadalmi Labdarú­gó Szövetség elnöke vezetésé­vel a következő játékosok utaztak Bécsbe, ahonnan a sport­küldöttség repülőgépen folytatja útját az első mérkő­zés színhelyére, Brüsszelbe: Ilku I., Buzánszky, Szojka, Kárpáti, Teleki, Bozsik, Be­­rendi, Budai, Kocsis, Tichy, Machos, Puskás, Fenyvesi. A belga fővárosban csatla­kozik az együtteshez a Bp. Vörös Lobogó nyugatnémetor­szági portyáján részt vett Gel­­lér, Lantos, Hidegkúti és Pa­lotás. A küldöttséggel tart még Titkos Pál állami edző és dr. Kreisz László orvos is; Befejeződött a jeges árvíz okozta gátszakadások elzárása Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság pénteken tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát ar­ról a nagy munkáról, amelyet a különböző szervek a jeges ár okozta gátszakadások hely­reállításánál kifejtettek s egy­ben ismertette a munkálatok jelenlegi állását. Mint ismeretes, az idei je­ges árvíz magassága a Duna déli szakaszán minden eddigi árvízszintet meghaladt. A vé­dekezés az ár ellen a magyar árvédelem történetében példa nélkül álló, hatalmas erők ös­­­szefogásával folyt. Ennek ered­ményeként sikerült az árvízi elöntést az adott rendkívüli körülmények között minimá­lisra, — a dunavölgyi ártér 14 százalékára — korlátozni. A százharmincezer kataszt­­rális hold elöntésével jelentős károkat okozott árvíz levonu­lásával egyidejűleg­­ megindult a víz visszavezetésének mun­kája. A gátszakadások után nyom­ban, mihelyt a munkagépek felvonulása lehetővé vált, az Országos Vízügyi Főigazgató­ság szerveinek irányításával megindult, s éjjel-nappal folyt a gátszakadások elzárása. A munkálatoknál 3­600 személy, 56 nehéz földmunkagép, 187 gépi szállítóeszköz, 600 kordé, három gőzdaru és három szívó­nyomó kotrógép dolgozott 350 ezer köbméter föld és 62 ezer tonna kő beépítésén. A szakadások zöménél a töl­tés a vízbetörési helyeken a szakadás előtti állapotában épült meg. Néhány helyen, ahol a szakadáson átbukó víz na­gyobb kimélyüléseket idézett elő, s emiatt a töltés helyreál­lítása hosszabb és körülménye­sebb munkát igényel, a szaka­dások előtt és mögött körgá­tak épüln­ek. Két-három mun­kahely kivételével mind az eredeti vonalon, mind a kör­­gátak­kal történő elzárásokon a munka befejeződött. Annál a két-három munkahelynél, ahol még dolgoznak, a hátralévő ki­sebb munkákat napokon belül befejezik. Ezzel a jeges árvíz­okozta gátszakadásoknál elér­tük az eddig észlelt legna­gyobb nyári árvízszint feletti biztonságot* { ‘ A francia légierő vezérkari főnöke is részt vesz a szov­jet légierők napján Párizs (MTI): Az AFP je­lenti, hogy Paul Bailli tábor­nokot, a francia légierők ve­zérkari főnökét meghívták Moszkvába a szovjet légierők napjának június 24-én tartan­dó ünnepségeire. Bailli tábornok a meghívást elfogadta; Nasszer Egyiptomban szövetkezeti társadalmat akar megteremteni Kairó (TASZSZ) Nasszer egyiptomi miniszterelnök Ka­mel El-Sinavinak, az Al Gum­­hurija szerkesztőjének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Egyiptom érdekei teljes mértékben megfelelnek a többi arab ország érdekeinek. — össze kell fognunk — mo­­ndotta, — hogy megvédjük nemzeti érdekeinket az elle­nünk szőtt imperialista össze­esküvéssel szemben. Elszántan síkraszálltunk a bagdadi egyez­mény ellen, mert az imperia­listák az egyezményhez tartozó országok területén olyan hídfőt szeretnének létesíteni, amely­ről rátérhetnének Jordániára, Libanonra, Szíriára, Egyiptom­ra és Szudánra. A nemzeti szövetségre vo­natkozó kérdésre válaszolva — amelynek létesítését az új al­kotmány írja elő — Nasszer kijelentette, hogy ez a szövet­ség egyesíti majd a nép erő­feszítéseit a forradalom cél­kitűzéseinek megvalósítására, nevezetesen a teljes függet­lenség és az egészséges gazda­sági élet megteremtésére. Nasszer miniszterelnök a je­lenlegi egyiptomi társadalmat olyan „kapitalista társadalom­nak minősítette, amelyet az állam törvényekkel ellenőriz, azért, hogy mindenki számára kedvező életkörülményeket biztosítson. Ebben a társada­lomban — mondta — még meg­van a kizsákmányolás. Mi szö­vetkezeti társadalom megte­remtésére törekszünk. A két társadalom között nagy a kü­lönbség. A szövetkezeti társa­dalomban mindazok, akik jobban dolgoznak, nagyobb jö­vedelemre is tesznek szert. Azt akarom, hogy országomban is ilyen társadalom alakuljon ki”. Hajóval Európa körül Az Inturiszt és a Szovjet­unió tengerészeti minisztériu­ma társasutazást szervez a Pobjeda nevű gőzhajón Euró­pa körüli útra. Az út teljes hossza mintegy 5350 kilomé­ter. A hajó hat külföldi ki­kötőben vet horgonyt. Június 6-án reggel 425 szovjet turista kel útra a Pobjeda gőzhajón az odesszai kikötőből. A turisták estére a bulgáriai Sztálin kikötőbe érnek. Második állomásuk a görögországi Pireusban lesz, ahonnan kirándulást tesznek Athénbe. A szovjet turistákat görögországi tartózkodásuk során a Karajanidesz Travel Offices utazási iroda látja el. A szovjet turisták ezután Nápolyban kötnek ki. A leg­nagyobb helyi idegenforgal­mi hivatal, a CIT szervezi háromnapos olaszországi lá­togatásukat. Az első napon­ megtekintik Nápolyt, kirán­­­dulást tesznek Pompeiba és­­ Sorrentoba, majd másnap Rómába utaznak. Mielőtt Olaszországot elhagynák, Capri szigetére is ellátogat­nak. Nápolyt elhagyva, a hajó Le Havre felé veszi útját.­­ Franciaországban a Trans­­tours utazási iroda szervezi a szovjet turisták látogatá­sait. A szovjet vendégek meg­tekintik Párizst, majd Hol­landia felé folytatják útju­kat. Hollandiában Rotterdam­ba és Amszterdamba vezet útjuk. Az Európa-körüli hajóút ’k utolsó állomása Stockholm. A­­ turisták megtekintik a svéd­­ főváros nevezetességeit, majd a Leningrádon át térnek visszás hazájukba. Az utazás össze­s­­en 25 napig tart. i 195« Javros l '1 Néhai Tamás Albert igazgató úrnak Mélyen tisztelt Igazgató Úr! SZÉKELTUDVARHELY Városi temető Bocsásson meg, amiért ilyen bizarr ötletem támadt és levelemmel megzavarom közel két évtizede tartó síri nyu­­­galmát, de ma olyan valami történt egyik órámon, hogy kénytelen vagyok levelet írni önnek, helyesebben emléké­nek. . Ma délelőtt tíz és tizenegy között ábrázoló órát tartottam az I. A-ban s mint ilyenkor, év végén szokás, ismételtünk. Ismételtük a térelemeket és éppen a második vetítősíknál tartottunk, amikor valahonnan az utolsó pad környékéről felrepült egy cserebogár. Olyan volt, mint egy kis repülő­gép, szabályosan körözött és búgott. Írnom sem kell, hogy a következő pillanatban megszűntek a vetítősíkok, általános és különleges helyzetű egyenesek s harminc szempár, min­­den figyelmeztetés és felszólítás nélkül, a legt­öbb igye­kezettel követte tekintetével és gondolataival a cserebogár röppályáját. Bevallom, súlyos szabálytalanságot követtem el, mert szünetben is benntartottam a tanulókat körültekintő, alapos vizsgálat céljából, de minden igyekezetem kárbaveszett; a tettes személye ismeretlen maradt. Az osztály harminc per­cen át egyöntetűen vallotta, hogy a szünetben az ablak nyit­va volt, akkor repülhetett be — ezt ugyan senki sem látta, — „közben elfáradhatott, leszállt, megpihent", majd a kri­tikus pillanatban ismét „felrepült.“ Becsengettek, így egyelőre ennyiben maradtunk. Arra gondoltam, hogy a vizsgálatot tovább folytatom, a tettest, vagy tetteseket kinyomozom és megérdemelten megbünte­tem s ekkor... Ekkor az emlékek mélyéről egy ici-pici sárga cserebogár repült elő. > Most múlt huszonhat éve, szintén május volt és termé­szetrajz óra igazgató úrral. A mikroszkópról beszélt és ab­ban a pillanatban, amikor behányta bal szemét, hogy meg­mutassa, hogyan kell jobb szemmel a kémlelőbe nézni (Alvász János meg is kérdezte, hogy vajon ezt nem lehetne fordítva csinálni, mármint a belenézést­, valahol hátul, ha jól emlék­szem, az utolsó előti padból, az ablak mellett, felrepült egy hasonló kis repülőgép, egy barna-sárga szárnyú, fekete pot­rohú cserebogár, vígan körülröpülte a természetrajzi elő­adótermet, majd némi tétovázás után kikötött igazgató úr hajszálpontosan megkötött nyakkendőjén. írnom sem kell, hogy azonnal másodrendű kérdés lett a mikroszkóp, (Alvász Jánost sem érdekelte már, hogy melyik szemmel kell bele­nézni), az érdeklődés középpontjába a cserebogár került. A vallatás mélyen belenyúlott a tíz percbe, sőt, ha jól em­lékszem még azon is túl, de mindhiába, csak annyi derült ki, hogy a szünetben nyitva volt az ablak, akkor repülhetett be, „elfáradt, megpihent, majd ismét felszállt., Ennél az­tán kikötött az osztály, hiába ígért igazgató úr teljes bűn­bocsánatot amnesztia jelleggel, kizárást, elégtelen magatar­tási jegyet az egész osztálynak. Azóta is homály fedi a cserebogár ügyet. Ss én ezt a homályt akarom eloszlatni. A cserebogarat én vittem be az osztályba és én enged­tem el, sőt kihasználva a mikroszkóppal kapcsolatos elmé­lyülését, egy kicsit segítettem is neki, hogy könnyebben re­püljön. Mentségemül szolgáljon, egyik osztálytársam arra biztatott (megbocsát, de a nevét elfelejtettem), hogy hat cserebogarat vigyek be, de ezt én túlzásnak tartottam. A többit igazgató úr már úgyis tudja. Ezt akartam megírni, ezért zavartam és kérem, bocsás­son meg nekem és bocsásson meg az egész osztálynak, hi­szen nagyon szerettük és éppen ezért bátorkodtunk megten­ni, mert nem „egyéni akció“ volt, hanem közös elhatározás szülötte és én voltam a végrehajtó. Azt is meg kell írnom, hogy utólag nagyon szégyeltük magunkat, mert azzal szem­ben voltunk komiszak, aki a legjobb volt hozzánk. Úgy érzem, hogy annyi év után, ma is abból a szeretetből oszto­gatok, amit öntől kaptam nyolc éven át, úgyis mint taná­romtól, úgyis, mint igazgatómtól. Azt is meg kell írnom, hogy közben én is tanár lettem és az elmúlt években sokszor, nagyon sokszor gondoltam igazgató úrra, a­ki soha egy pillanatra sem felejtette el, hogy honnan jött: mindvégig a szegény gyermekek igaz szívü ba­rátja volt, aki a legnagyszerűbb ajándékot adta tanítványai­nak, így nekem is, népem és hazám iránti olthatatlan sze­­retetet. Ezt köszönöm önnek és kérem ismételten, a cserebogár­ügyet bocsássa meg. S ha már ismét szóba került, még meg kell írnom, hogy ezek után a cserebogár-ügyet az első A-ban lezártnak tekin­tem, mert közben rájöttem, hogy tulajdonképpen ez egy örök cserebogár, amely minden tanár órájára berepülhet, sőt rendszerint be is repül, s ha majd egy volt tanítványom huszonöt, harminc év múlva, vagy talán előbb is, hasonló levelet ír nekem, akkor méltó tanítványa voltam. Fogadja a Pedagógus Nav alkalmából mélységes tiszteletemet és soha el nem múló hálámat. DEBITZKY ISTVÁN igazgató, az oktatásügy kiváló dolgozója A Több mint két esztendeje annak, hogy a sugárhajtású angol „Comet—I” utasszállító repülőgép a Földközi-tenger fölött elpusztult. A különböző országok lapjai még ma is ír­nak erről az esetről, ami ért­hető is, ugyanis a gép elpusz­tulása megmagyarázhatatlan­nak tűnt. A négy gázsugár­­hajtóművel ellátott óriási gép óránként 800 kilométeres se­bességgel repült több mint 10 kilométeres magasságban, s egyszerre darabokra esett szét és belezuhant a tengerbe. A szerencsétlenség a Rómából való felszállás után fél órával Elba-sziget és Monte Christo sziget között történt A repülő­gép kezelőszemélyzete és az utasok elpusztultak. Nagyon sok embert érdekelt, hogy mi volt az oka a kataszt­rófának. A rejtélyt a London­ban megtartott bírósági tár­gyalás fedte fel. A tárgyalást igen nagyarányú nyomozás előzte meg. Tudósok és mérnö­kök hónapokon át vizsgálták, tapogatták, méregették az el­pusztult gép 150—200 méteres mélységből előhozott darab­jait. A kísérletek végeredménye­képpen megállapították, hogy a szerencsétlenség oka az anyag kifáradása volt. A fülke fala nem bírta ki a belső és a külső nyomás különbsége foly­tán fellépő feszültségek hosszú ideig­­ tartó hatását. Ezek a fe­szültségek a repülőgép emelke­désekor növekedtek és lejjebb szállásakor csökkentek. A kí­sérletek alatt felvett film be­mutatta a katasztrófa részle­teit. A fülke fémburkolatában keletkező repedés mindent, ami belül volt, átváltoztatott gránáttá vagy sűrített levegős puska golyójává. A robbanás egy szempillantás alatt játszó­dott le és pusztító erejű volt. A kísérletek azt is megmu­tatták, hogy a fém belső fe­szültségei nagyobbak, mint ahogy régebben feltételezték, s a fém rövidebb ideig áll el­lent a kifáradásnak, mint gon­dolták. Régebben a gépet mondjuk 12 ezer órán át pró­bálták ki és úgy számolták, hogy bizonyára 6 ezer órát dolgozik. (Az arány 2:1). Most kiderült, hogy 18 ezer óráig kell folytatni a próbákat, hogy 2 ezer üzemórát garantálni le­hessen. (Az arány: 9:1) Mindezek az adatok bekerül­tek a­ repülőgép szerencsétlen­ségéről szóló terjedelmes szak­­véleménybe. A Science et vle 1955-1 egyik számában Louis Dalma részleteket mond el er­ről a jelentésről és a bírósági tárgyalásról és igen érdekes dolgokat közöl. Kiderült, hogy az úgynevezett „statikai“ pró­bák, amelyeknek a géptestet a szerelés idején kiteszik, meg­növelhetik a fém ellenálló ké­pességét a kifáradással szem­ben. E azzal magyarázható, hogy ezek a próbák megvál­toztatják a fémben a belső „m­áradék“ feszültségeket. A gyárban alaposan kipróbált kísérleti géppéldányok sokkal tovább megmaradtak, mint a sorozatban gyártott gépek. Ez utóbbiakon ugyanis nem vé­gezték a statikai próbákat és ezért kevésbé voltak ellenálló­­képesek. Ez is egyik oka a mérnökök hibájának. A „Comet“ pusztulásával kapcsolatban végzett k''”'í-ok lehetővé tették, hogy ezt a gép­típust tökéletesítsék. E gépek következő „nemzedékei" már megbízhatóbbaknak bizonyul­tak. A rendelkezésre álló érte­sülések szerint a „Comet—III" típusú új gázsugárhajtású sze­mélyszállító repülőgép már eredményesen végzi munkáját. „Comet a bíróság előtt

Next