Dunántúli Napló, 1956. november (13. évfolyam, 259-286. szám)
1956-11-01 / 259. szám
2 DUNÁNTÚL" Fontos határozatok a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsának tegnapi ülésén A Baranya Megyei Mun* késők Nemzeti Tanácsa tegnap folytatta tanácskozásait. Elhatározták, hogy a megyei és a városi tanács mellé 3—3 tagú munkástanácsi bizottságot küldenek ki, amely a tanácsok ténykedését ellenőrzi. A megyénél ennek tagjai: Haffár Rudolf, Békés László és Vér Elemér. A városnál: dr. Csolosz Jenő, Varga István és dr. Abay Gyula. A délelőtt folyamán megalakult a baranyai értelmiség forradalmi tanácsa, amely képviseletet kért a megyei munkástanácsban. Ezt a tanácsülés egyhangúlag megszavazta. Komlón még mindig vannak politikai foglyok. Ezeknek kiszabadítására egy bizottságot jelölt ki a megyei munkástanács Ez a három tagú bizottság azonnal elindult Komlóra a politikai foglyok legrövidebb időn belüli kiszabadítására. A tanács javasolta, hogy a jelenlegi karhatalmi szerveket új igazolvánnyal lássák el és a nemzetőrség karszalagjain tüntessék fel, hogy az illető nemzetőr melyik vállalattól vagy intézménytől való. Ennek végrehajtásával a katonai tanácsot bízták meg. A munkástanács előtt megjelent a taszári repülőtéri légierők forradalmi tanácsának küldöttsége és bejelentette, hogy ők szíves lélekkel a forradalom oldalán állnak- A taszári és más légierők egységei ellenőrzés céljából légi felderítést végeznek a Dunántúl felett, hogy megállapítsák a szvjet haderők mozdulatait. A megyei munkástanács utasította Csikor Kálmán alezredest, a baranyai fegyveres erők parancsnokát, hogy gon 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1 2 3 4 5 6 7 8 9doskodjék Pécs városának védelméről, idegen, szovjet csapatok esetleges behatolása esetén. A munkástanács helybenhagyta Nemes Alajos rendőrőrnagy azonnali leváltását és őrizetbevételét. A Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa csatlakozott a győri rádió felhívásához, mely nem tartja időszerűnek különböző politikai pártok szervezését addig, amíg a forradalmi követelések nem valósultak meg. Egyben kér az összes munkás, ifjúsági paraszt, értelmiségi tanácsokat hogy ezt az álláspontot meszszemenően képviseljék. Erre azért van szükség, mert a forradalom teljes győzelmének kivívásához a nemzeti egység megtartására van szükség. A forradalom teljes győzelméig egy párton vagyunk, a forradalom pártján. A megyei munkástanács utasította a katonai tanács parancsnokát, hogy minden fegyverrel ellátott egyént lásson el újkeletű katonai igazolvánnyal. Egyben elrendelte azt is, hogy kezdje meg mindazoknak a személyeknek azonnali lefegyverzését, akikről feltételezhető, avagy köztudomású, hogy a jelenlegi nemzeti forradalommal szembenállnak, vagy a bűnös sztálini restaurációra törekednek. A tanács ülése alatt beérkezett az MTI munkatársa útján a Dunántúli Nemzeti Tanács rádióközleményének szövege, melyet a tanácsülésen ismertettek és a tanács ezt egyhangú lelkesedéssel magáévá tette. A közlemény lényege, hogy a Dunántúli Nemzeti Tanács megbízottai jelenleg is tárgyalnak a budapesti kormánnyal, és ha követeléseiket nem teljesítik 24 órán belül, a budapesti kormányt még feltételesen sem ismerik el. A megyei nemzeti tanács elhatározta, hogy három tagú küldöttséget meneszt az egyházak vezetőihez és felszólítja őket, nyilatkozzanak atekintetben, hogy a forradalmi tanácshoz csatlakoznak-e? És egyben felhívja őket, hogy egyházi képviselőiket Baranya Megye Dolgozóinak Nemzeti Tanácsába azonnal küldjék el. A küldöttség tagjai: dr. Bagosi Sándor, Vörös István és Kecskés Károly. Minthogy a Dunántúli Nemzeti Tanács álláspontja az, hogy a fennhatósága alá tartozó üzemeknél és intézményeknél jelenleg munkabeszüntetés legyen s mivel a Baranya Megyei Munkások Nemzeti Tanácsa is csatlakozott a Dunántúli Nemzeti Tanácshoz, azért a munkabeszüntetésre vonatkozó jelenlegi rendelkezés érvényben marad. A megyei tanács legközelebbi ülése időpontjául 1956. november 1- ének délelőtt 9 óráját határozta el A Dunántúli Nemzeti Tanács határozata 1. A Dunántúli Nemzeti Tanácsok Győrben megjelent kiküldöttei 1956. október 30-án megalakították a Dunántúli Nemzeti Tanácsot. A Dunántúli Nemzeti Tanács jelenlegi székhelye Győr. A tanács teljes mértékben azonosítja magát a szabadságharc hőseivel. 2. A Dunántúli Nemzeti Tanácsban a csatlakozott megyék nemzeti tanácsai 4—4, valamint a megyei jogú városok nemzeti tanácsai és Győr város nemzeti tanácsa 2—2 küldöttel képviselik magukat 3. A Dunántúli Nemzeti Tanács maga állapítja meg szervezetét és ügyrendjét. 4. A Dunántúli Nemzeti Tanács csatlakozásra hívja fel az ország összes nemzeti tanácsát és megállapítja, hogy Borsod megye nemzeti tanácsa, a Bács Kis-Kún megyei tanács és Csepel munkástanácsa csatlakozott. 5. A Dunántúli Nemzeti Tanács elhatározta, hogy a kormánnyal 24 órán belül tárgyalásokat kezd a nemzet követeléseinek teljesítése érdekében. 6. A Dunántúli Nemzeti Tanács bizonyságot kíván szerezni és biztosítékokat kapna a kormány ígéreteinek valóraváltásáról. Elsősorban a szovjet haderőnek az ország területéről való kivonásáról és annak időpontjáról. 7. A Dunántúli Nemzeti Tanács tudomásul veszi a pápai, a győri, a tatai és a zalaegerszegi honvéd alakulatok csatlakozását és azt a határozott ígéretét, hogy a népet minden idegen támadás ellen esetleges felsőbb utasítás ellenére is megvédi. A Dunántúli Nemzeti Tanács kívánatosnak tartja a Dunántúlon egységes katonai vezetés megszervezését. 8. A kormány a szovjet csapatok kivonása után, de legkésőbb 1957. január végéig több párt részvételével írjon ki általános és titkos választást. 9. A kormány a helyi illetékes nemzeti tanácsok jóváhagyásával hozza létre a helyi karhatalmi szerveket. 19. Az országgyűlés összehívásáig a honvédség és egyéb fegyveres testületek, ezredes és ettől magasabb rendfokozati tisztjeit a megalakítandó nemzeti tanács jóváhagyásával nevezze ki. 11. A nemzeti tanács a kormány összetételére vonatkozóan tárgyalásokat kíván folytatni és biztosítaná a szabadságharcosok részvételét a kormányban. 12. A kormány jelentse be az ENSZ felé Magyarország semlegességét. 13. Követeljük biztosítaná a szólás-, sajtó-, gyülekezés- és vallásszabadságot. 14. Amennyiben a kormány nem teljesítené főbb irányelvek szerint lefektetett követeléseinket, feltételesen sem ismerjük el. *■ .................■■■ Szakadás a nyugati hatalmak között • . .. Anglia és Franciaország megvétózta az Egyesült Államok javaslatát Bécs. A bécsi rádió jelentése szerint a Biztonsági Tanács kedd esti második ülésén, amelyen folytatták a középkeleti helyzet ügyében az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslat vitáját, nyílt kenyértörésre került sor a három nyugati nagyhatalom között. Nagy- Britannia és Franciaország ugyanis élt a vétójoggal az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslattal szemben, amely szerint a Biztonsági Tanács mind Izraelt, mind pedig Egyiptomot hívja fel az ellenségeskedések azonnali megszüntetésére. Az angolok és franciák egyben bejelentették elhatározott szándékukat, hogy a Szuezi-csatorna övezetet az adott körülmények között mindenképen meg fogják szállni. A Szovjetunió és a Biztonsági Tanács öt más tagja az amerikai határozati javaslat mellett szavazott, amely felszólítja Izraelt, vonja vissza azonnal fegyveres erőit Egyiptom területéről. Ausztrália és Belgium tartózkodott a szavazástól. Első ízben történt az ENSZ alapítása óta, hogy a három London A londoni rádió jelentése szerint Eden miniszterelnök az alsóház keddi ülésén nyilatkozott a Közép-Keleten kiéleződött helyzetről. Kijelentette: Egyiptom megnövekedett katonai ereje gyanakvást keltett, amelyet az egyiptomi kormány nyilatkozatai és cselekedetei még jobban kiéleztek. Az angol és a francia kormány sürgős üzenetet intézett Egyiptomhoz és Izraelhez, felszólítva mindkét kormányt, tartózkodjanak minden háborús cselekménytől, szüntessék be a tüzet és kölcsönösen vonják vissza csapataikat tíz mérföldnyire a nyugati nagyhatalom között nyílt nézeteltérés támadt egy nagyjelentőségű világpolitikai kérdésben. Ugyancsak első ízben történt, hogy Nagy-Britania élt vétójogával, Szuezi csatornától. Az angol és francia kormány felhívta az egyiptomi kormányt, járuljon hozzá, hogy az angol és francia fegyveres erők átmenetileg kulcsfontosságú állásokat foglalhassanak el Port Szaid, Izmailia és Szuez városok körzetében. A válaszra tizenkétórás határidőt tűztek ki. Nyilvánvaló — mondotta a miniszterelnök, hogy ha akár Egyiptom, akár pedig Izrael, vagy egyikük sem lenne hajlandó ezt a felhívást elfogadni, angol és francia fegyveres erők egészen állnak, hogy beavattanak és biztosítsák a felhívás elfogadását. Eden a középkeleti válságról Most már nyíltan és őszintén megmondom amiről az elmúlt években még a legjobb ismerősökkel, barátokkal is csak súgva lehetett beszélni. Nem politizáltam soha, most is csak azt mondom, amit a józan ész diktál. Hogy maga újságíró? Nem muszáj megírni, de ha megírja, azt sem bánom... Helyes József, a sellyei gépállomás esztergályosa megtörli olajos kezét, nekitámaszkodik a satunak és folytatja: Hogy megértsük egymást, magammal kezdem. Hét testvéremmel vagy harminc éve széledtünk szét, igyekeztünk megállni a saját lábunkon. Szakmát tanultam, nem csapkodtam a lábam száráról a legyeidet, nem ittam el a keresetemet. Sokan voltunk így, akik ma már kezdünk öregedni. Namármost tizenöt-húsz év alatt összedolgoztam egy cséplőgépre valót. De másom nem volt. Amikor aztán tömegével csinálták a kulákokat, önként leadtam a gépet, így nem lettem kulák, de mit számított, amikor éveken át hiába törtem magam. És a sok barátom és paraszttársam, akiket gyalázatos módon rátettek a listára?! Ugyanúgy fájt az nekem is, és csak gyenge vigasz, hogy kifosztva őket, majdnem mindenükből, áthúzták most a nevüket. Mert én csak megvoltam valahogy• A szaktudást nem lehet elvenni. De itt is, a gépállomáson, mi mindenért nem kell mérgelődnie az embernek! Kértem én is egy hold földet. De mivel 600 négyszögölnél több bérelt földem van, nem adtak. Ugyanakkor a járásban több ezer hold fekszik parlagon, a kutya se törődik vele. Hát nem pocsék egy gazdálkodás ez?! Nem engedik, hogy én ebből a rettenetes parlagból egy holdat bevessek kukoricával és hizlaljak belőle két hízót az államnak. És még másoknak sem engedik, csak egyes kiváltságosok, akik közel ülnek a tűzhöz, halásznak zavartalanul, ebben a parlag dzsungelben, akiket OFA-grófoknak nevez itt a nép. Mondok mást. A beadási kálváriáról. Drávafokon az ergyik gazdaismerősöm nem szállította be rögtön a géptől a gabonáját. Elvitték két évre. A másik gazda, aki erre megijedt, mindjárt leadta a gabonáját. Aztán ősszel vetnie kellett volna, de csak kellett volna, mert nem volt neki mit. Őt emiatt zárták el két évre: „megtagadta a vetést“. Hát gazdálkodhat így egy ország?! A két esetben mindegy, hogy beadták, vagy nem adták be a gabonát, mind a kettőt elzárták• Vagy Itt van a drávaiványi — ha jól emlékszem — Pék József esete. Télidőben városba járt be kenyérért. Hogy ne kelljen annyiszor ázni-fáznia, tíz kilót hozott egyszerre, őt ezért csukták le két évre, aztán egy év után amnesztiával kiengedték. De egyáltalán hogyan akarják, hogy dolgozzon a falusi ember, ha még elég kenyeret sem ehet? Amit ő termel. Érthetetlen és elkeseredést szül az ilyen eset minden falusiban, akár a földet munkálja, akár mást. Cipökeres változás kell ide, és nem is késhet soká, mert addig hiába beszélünk a mezőgazdaság felvirágzásáról. Mit mondjak még?... Beválasztottak a gép állo más munkástanácsába. A budapesti népforradalom első napjainak eseményeiről szólva hazudott a rádió. Nem ellenforradalmi és reakciós bandák tüntettek és fogtak fegyvert, hanem olyan fiatalok, munkások és a többiek akik úgy érezték: egy életem, egy halálom, de már csak a hazáért! Mert egyes embereket meg lehet alázni és gyalázni a végletekig, de egy nemzetet soha. ■ • WEIDINGER VILMOS 1959 NOVEMBER 1 " Nemzeti egységet, független Magyarországot! Várjunk a pártok alakításával, intézkedjünk nyugodtan, higgadtan! Értelmiségi tanácskozás Pécsett Szerdán, a délelőtti órákban a volt MSZT-székházban tanácskozásra gyűltek össze a város értelmiségének képviselői. Résztvettek" a politikai helyzet megbeszélésében egyetemi tanárok, orvosok, ügyvédek, mérnökök, írók, művészek, közép- és általános iskolai tanárok, tisztviselők, s minden értelmiségi, aki tudott tanácskozásról, s tenni, alkotni akar a szabad Magyarország felvirágzásáért. Elemi erővel tört fel a furó hangulatú hozzászólásokban a magyarság nemes érzése, a haza végtelen szeretete, a tenni akarás, az ország sorsa iránt érzett rendkívüli felelősség. Azok a magyarok mondhatták el őszinte szóval érzéseiket, akiket hallgatásra kényszerített az elmúlt évek tévesen értelmezett kommunista internacionalizmusra támaszkodó, a hazafias érzelmeket, az igazi nemzeti múltat elferdítő, erőszakos politika. Azok az emberek, igaz magyar hazafiak, akiket a honfibú éveken keresztül lehangoltá, pesszimistává tett, s már-már mindenben elvesztették hitüket, újerővel, lelkesedéssel, Magyarország jövőjébe vetett derült bizakodással, felszabadult, boldogító magyar öntudattal állították képességeiket, energiájukat, törhetetlen hitüket a megújhodott nemzet szolgálatába. Ahány hozzászólás, anynyi okos javaslat. Ahány szó, alanyi hitvallás a magyarság mellett. A hozzászólóik nagy része amellett foglalt állást, hogy nem szabad felszítani a boszszú érzését. Nem tömeges felelősségrevonást kell végrehajtanunk, hanem acélkeménnyé kell kovácsolnunk a magyar nemzeti egységet, s egy boldog országot kell varázsolnunk ebben a sokat, szenvedett hazában. Ennek a gondolatnak képviselésére, a magyar népi-nemzeti törekvések mind nagyobb térhódítására a munkástanácsok aktív támogatására alakult meg az értelmiség forradalmi bizottsága, amely képviseli a város, de ezen túlmenően az egész megye értelmiségét. Javaslattételkor a legnagyobb tekintélynek örvendő politikusok, szakemberek, művészek és tisztviselők neve hangzott el. Az intézőbizottság megválasztása előtt közfelkiáltással kívánták a jelen lévők dr. Esztergár Lajos volt polgármester beválasztását. — Ugyanígy, közfelkiáltással, s általános helyesléssel válaszották meg dr. Abay Gyula professzort. S ezután egymás után röppentek fel a nevek, azoknak az embereknek a neve, akikben leginkább megbízik a pécsi értelmiség, s akiknek feltétlen forradalmiságéhoz és magyarságához semmi kétség nem fér. A választás sorrendje: a Dunántúli Tudományos Intézet a múzeumot s könyvtárak képviseletéhez Csernády Ferencet javasolták az egyetem jogi karáról dr Begré Alajos egyetemi tanárt az orvosi kar részéről dr Szentágothai János egyetemen írt. Az írók Pákolitz Istvánt jelölték ideiglenesen. A opászok dr. Somogyvári Józsefet és dr. Mateovics Ferencet, a Keresztény Demokrata Párt sokat szenvedett volt képviselőjét választották meg A képző- és zeneművészeket Aratai András grafikus és Erdőssy András festőművész, az iskolákat dr. Harcos Ottó és Pálffi József, a MTESZ-t Háda Sándor vegyészmérnök Taksonyi Zsolt mérnök és Zambach Károly statikus képviselik. A Pedagógiai Főiskola dr. Péczely László adjunktust jelölte. A TTIT-szervezetet továbbra is dr. Bácskán János képviseli. A gyógyszerészek képviseletében dr. Nékám Károly foglal helyet. A megválasztottak között a színház, a sajtó, a rádió, a Petőfi kör és a MEFESZ helyét fenntartják. Választás közben szétnyílt az ajtónál helyet foglaló résztvevők tömege, s megjelent a tanácskozók körében a város hajdani vezetője, dr. Esztergár Lajos. Nem lehet meghatódottság nélkül leírni azt a felemelő pillanatot, amikor dr. Eszterfár Lajos belépett a terembe. Ősz feje, kopott kabátja, szerénysége, egyszerűsége és kedves, meghatott mosolya olyan volt, hogy a tengerek önkéntelenül verődtek össze. A szabadság, a szabad magyar haza megtestesítője volt abban a pillanatban. Élete — a fasiszták, nyilasok, rákosisták bőrönében ült — amely mintegy Magyarország eddigi keserű sorsát jelképezte, — késztette az egybegyűlteket a Szózat eléneklésére. Szem nem maradt szárazon, de a megilletődés és a könnyek mögött a Témámért a szívekben. És ez a remény biztosan valóra válik mert segítik azok, akik résztvettek ezen a gyűlésen, s az ■egész magyar nép. Röviddel dr. Esztergár Lajos megérkezése után megjelent, tanácskozáson dr. Mateovics Ferenc is. Nyolc évi kínzatésáról nem beszélt, de megtört arca és fáradt tekintete beszéltek helyette. Az oly sok évi kegyetlen szenvedés ezt az embert nem tudta megtörni. Tudását, lelkesedését, összeköttetéseit, s töretlen hitét, Magyarország felvirágzásáért vívott harc szolgálatába ajánotta. A heves viták és forróhonlatú felszólalások és szavazások után a kora délutáni órákban sor került a Pécs Város és Baranya Vármegye Érdmisége Forradalmi Tanácsa vezetőségének megválasztására, s a határozat megszövegezésére. Az elnök: dr. Szentgothai János titkár, dr. Bácsay János. A vezetőség tagjai: Taksonyi Zsolt, dr. Somogyári József és dr. Harcos Ottó. Az értelmiség forradalmi tanácsa a Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsába a követkeő delegációt választotta: dr. Esztergár Lajos, dr. Abay Gyua, Háda Sándor, dr. Somogy- Zári József, Zambach Károly és Antal András. Az értelmiség forradalmi tanácsa a következő határozatot hozta: „1. A győri nemzeti tanács 14 pontjában foglalt követéért magunkévá tesszük és azt teeljes mértékben támogatjuk. 2. A Baranya Megyei Munásság Nemzeti Tanácsának munkáját támogatjuk és abban részt veszünk. 3. Javasoljuk, a Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának, hogy munkája megkönynyítésére, gyorsítására, illetve a halasztást nem tűrő sürgős ügyekben történő azonnali inézkedés lehetősége végett végrehajtó bizottságot (szűkkörűt!) alakítson. 4. A forradalom jelenlegi helyzetében nem tartjuk időszerűnek politikai pártok alakítását és szervezését a nemzeti egység megőrzése érdekében. Meggyőződésünk az, hogy rennek ideje csak akkor fog bekövetkezni, ha követeléseink élesítésére garanciákat kapunk. 5. Az értelmiség forradalmi tanácsa nem tekinti magát az értelmiség érdekképviseltének, hanem szaktudását a nemzet egyetemének, munkásságának, parasztságának egyaránt kívánja rendelkezésére bocsátani.“ Így szól az értelmiség határozata, amelyet dr. Szentágothai János egyetemi tanár írt alá. Az értelmiség jelenlévő képviselői megvitatták a megye sajtó helyzetét és az ott dolgozó munkatársakkal kapcsoatos észrevételeket is. \ q kp*'''’ Ip1-itárai órákban ért vége. Teokelyz Miklós—Igaz. Béláné