Dunántúli Napló, 1957. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
MAI HÍAR SZOCIÁLIS SZÓ BIZOTTSA .M, 1. SZAMJUNI 5S A R5071) SO BANYA MEGYEI IACS LAPJA SÜTÖRTÖK, 1957 JANUAR 3 A MAI SZAMBAN: Bulganyin, Tito, Csou En-laj újévi nyilatkozatai Jön a Kossuth, Munkás, Terv ' Bepillantás a láthatatlanba Prágától—Karacsiig »traces éve» ért nyH, 39* zmus«/szőrefogás, a szocialista ének szilárdsága Fekesni kell a népek éberségét imperialista agresszorokkal szemben Biscsov elvjáró újévi nyilatkozata (MTI) •! A....!"A TASZSZ] egyszeriben erősen fokozódott az új világháború veszélye. De midkét kaland kudarcba fullsíit. illírt nem sikerült az imperiatistáknak megvalósítani tervüket. Mindenekelőtt azért, mert a béke mellett állást foglalt erők most elég hatalmasak ahhoz, hogy megfékezzék a kalandorokat, akik önös céljaik miatt új háború nyomoryába akarják taszítani a őket. mIndezin előtt világosnak kell lennie, hogy kellő Ásrautasításban részesül az imperialisták minden, háború kiobbantására irányuló kísérlet, a reakció erőinek minden akvím móháss svác, ampllvol a Rudezlovák Kominak főszerk. Sz. HrusKözponti Btitkárát, vákérdésrek között a lotta: az elondó esemébizonyítotfenn tartás áisáért folyó tő fontossáarc a népek it fejezi kia békeszeeszités élnek lentékenyen -'•í*? mentílt ! I! vesén motyavánvatÉftp. et össze KO* lésre jutottizraeli agi elleni magyarországi rendszer elit fasiszta Uj módon ! Minidegzíti a neaszeiumi mignei javpisát, nemzetközi feszültség enyitése és az egész világ békének szilárdulása szempontból véleményem szerint nagelentőségű volna a fegyver és a fegyveres erők csőtöltése, az atom- és hid-rog fegyver eltiltása. A fegyverkezési hajsza megszűnése elősegítené a nemzetközi bizalom megszilárdulását, az óriási fegyverkezési kiadások csökkenése pedig emelné a népek jólétét. A nemzetközi feszültség enyhítése céljából komoly jelentősége volna az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének. Az egyenjogúság elvein alapuló nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatok világszerte történő fejlesztése döntő tényezője a népek közti nagyobb bizalom és kölcsönös megértés megteremtésének. Ez véleményem szerint a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az egész világ tartós biztosításáért folyó ,ény problémája. Imáit eseményei újerővel hangsúlyozták it a tábor szilárd egys legszorosabb együttnek szükségességét, október 30-i szovjetyilatkozatban megírt elvek a Szovjet’tás szocialista országnos viszonya alapalapja. A múltban ezeket az elveket saj- 1100 ■.vj.a megsértették. Ez természetesen feltétlenül kárt keltett, hogy okozzon a szocialista országok népes barátságának és ellenséges elemek nacionalista hangulat szítására, országaink egységének gyengítésére használták fel. A szocialista országok együttműködésének további erősítése megköveteli az összes népek nemzeti érdekei tiszteletben tartása, egymás testvéri segítése, a baráti kapcsolatok minden módon való fejlesztése lenini elveinek megtartását, hogy minden állam érezze az ilyen együttműködés hasznos voltát. Mi a szocialista országok lebírhatatlan erejének forrása? Az egység és az összefogás, a szocialista országok közösségének szilárdsága. Ez a szocializmus új sikereinek biztosítéka. Meg kell óvni a népeknek ezt a nagy vívmányát, téka. A. k' Itt Jozsefft 3 ist Napló. veszem ik várni... eg embert k kórházbalesetet okocsúszós út érés szere'•b.m. Curnl renet :a ródlirólia szállítot- 28 éves állapotban az I. sobé-ig. Újévkor 1 1 is történt 10% léki szánt- Bok töréses a mentők. es fiút leszállították • 'zúhetényben hívták a ■ Dizella bea fehér írói egy tízset hoztak , Péter Jórautóról és ■ tt. Agyráz, idegklimpen most töréses be-Au Via a bpl napján Bányásztrecsinet Energiaszükségletünk gyors és jobb kielégítése elsősorban szénbányászaink munkájától függ. Az egész ország érdeklődve tekint bányászaink munkájára, figyeli a napról napra örvendetesen emelkedő termelést. Bányászaink megértették, hogy az ország gazdasági vérkeringésének egészséges megindulásához és folyamatához különösen ők tudnak hozzájárulni. Elismerés és megbecsülés illeti ezért bányászainkat. Amikor örömmel nézzük a termelés növekvő grafikonját, amikor dicsérőleg beszélünk bányászainkról, az őszinteség követeli meg, hogy a széntermelésben mutatkozó néhány visszás helyzetről is beszéljünk. A teljesítményről van szó! Félreértés ne essék! Senkinek nem célja az, hogy akár csak gondolatban is vissza kívánja az elmúlt évek, sokszor ésszerűtlen és káros munkatempóját, a fejteljenmény minden áron való emelését, akár megvolt annak előfeltétele, akár nem. Ez a hibás gazdaságpolitikánkká a túlzott iparosításból fakadt. De nem mehetünk el sz nélkül olyan jelenségek mellett sem, amelyek sem az országnak, sem a bányásznak nem válnak hasznára. Számon még az olyan bányász, aki rendszeresen leszív' ugyan ■ bányába, de nem érzi még át teljesen munkájának fontosságát, kevésbé szorgalmas. Az ilyen bányászok &?.‚:‹:' lerontják a többi áldozatos munkájának az eredményét. A pécsi szénmedencében például az összüzemi teljes'' mény decemberben még a fele sem volt a pár hónap előttinek. A teljesítmény csökkenése számos körülménnyel öszszefügg és hogy csökkent, az érthető. De az már borona sincs rendjén, hogy ennyire alacsony. Egyetlen becsület:a bányász sem helyesli azt, hogy míg ő legjobb tudásával , az adottságokhoz képest a legésszerűbb munkaszervező -, igyekszik fokozni a széntermelést, ugyanakkor számolóa« csak immol-ámmal dolgoznak és már jóval a műszak elött elhagyják munkahelyüket. Nem vitás, hogy az előforduló közlekedési nehézségek nem egyszer arra kétszerítik a bányászokat, hogy siessenek a felszállással. Nos az ilyen esetekről beszélünk, nem is az ilyen ritkább előforduló körülményeket tesszük szóvá. De mindnyáju érdeke megkívánja, hogy becsületes és fegyelmezett mikát kérjünk. Mindnyájunk érdeke, hogy munkánkat csületesen és szívesen végezzük. Aki ma még nem érti nek fontosságát, meg kell neki magyarázni. Ki magyaré., meg? A munkatársai, bányászok, fizikai és műszaki es iránt. Mindannyiunk érdekében azt sem lehet elhalna, hogy sok bányász ás műszaki úgy gondolkozik: miért szóljak, még utóbb azt mondják majd rólam, hogy „hajaroskodak". Erről szó sincs. A hajasároskodásból nem írünk, sokszor tapasztaltuk, elegünk volt belőle. De azrának, akik lustaságukkal és fegyelmezetlenségükkel háltgatják az ésszerű és reális munkafolyamatot, akik akárátosan, akár tudatlanul gátolják gazdasági kibontakozóunkat, megmondjuk: velünk egy sorban haladsz, iparkohát hozzánk alkalmazkodni. Nem kérünk többet, csak annyit, amennyit a szived a bányászbecsületed diktál. e.: n Német kormányküldöttsége utazott Moszkváia Berlin (MTI/ Mina: DBA jelenti, kedden este keletnémet kormányküldöttség utazott Moszkvába Otto Grotewohl miniszterelnök vezetésével, hogy tárgyaljon gazdasági és politikai kérdésekről. A küldöttség tagjai között van Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, a Német Szocialista Egységpárt első titkára, dr. Lothar Boltz külügyminiszter, valamint Nuschke, Loch, Scholz, Leuschner, Rau és Oelesner miniszterelnökhelyettesek. A küldöttséggel együtt utazik Hermann Matern és Karl Schildewan, az NSzEP Politikai Bizottságának tagja. . .iired "IÁ,ij..-i-,i"., ■ keletberlini elnöke, valamint Johannes König, az NDK moszkvai nagykövete is. Mint a berlini rádió jelentette, Moszkvában tárgyalások LESDI-'k4"* (My* u!" ■ V ... - - - ■ és a más államok belül) való be nem avatkozás köznös tiszteletben tartása szellemében“. A kiadötti szakértők kísérik. A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsán A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői január 1-én délben tisztelgő látogatást tettek a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál és átadták jókívánságaikat az év alkalmából. A megjelenteket Dobi Iván, a Népköztársaság Élmi Tancsának elnöke, Kristóf Iván, a tanács titkára, továb Csatorday Károly, a külürminisztérium protokollosztajának vezetője fogadta. Bérbeadják a kisebb Nagy az érdeklődés a belkereskedelmi minisztérium javaslata iránt „Népszabadság” január esei számában „Javaslatként egyes boltok bérbeadórói” címmel érdekes közlés.y jelent meg. Eszerint alkereskedelmi minisztériu megállapította, hogy az állai kiskereskedelem szer-ine- ivele túlzott volt, ezért a törtennsztérium javaslatot készít cgl k kiskereskedelmi boltokon szakképzettséggel rendelte: emberek részére történő támodásáról, illetve tulajdonadásáról. A közlemény szórt az élelmiszer- és iparoil szakmában a 3—5 főt fogó részletei raliztató üzleteket, a vendégláraban pedig tíz főnél harban pedig tízesebbet foglalkoztató egyercet adnának bérbe. belkereskedelmi miniszteri javaslatával kapcsolatba felkerestük az illetékes kereskedelmi szerveket és iránt érdeklődtünk, miként kétik ezt a kérdést, milyenreik vannak a jövőre vártozólag. Sóder Görgy Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője: Érdekesnek tartom a bel-reskedelmi minisztérium zönség ajkáról múltban számtalanszor elhangzott az a megjegyzés, hogy: a magánkereskedelem idejében bizony nem így volt! A közönség azonban egyet elfelejtett, nevezetesen azt, hogy a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat 46 boltjának és 240 dolgozójának milyen kötöttségei voltak. A kiskereskedelmi boltok nagyobb önállósága lényegesen hozzájárulna a közönség jobb ellátásához. A belkereskedelmi minisztérium javaslata szerint arról van szó, egyes üzleteket szakavatott és megfelelő vezetői képességgel rendelkező személyeknek adják bérbe, illetve tulajdonába és az állami vagyon fokozott védelme érdekében az illető az árukészlet tíz százalékáig kauciót adna. Véleményem szerint az anyagi garanciánál is fontosabb az erkölcsi garancia. Az államnak szólónak szerint kellene megállapítania azt, hogy egy-egy szakma a forgalomnak hány százalékát tartozik az államnak befizetni. Minden egyéb, a bolt hitelével járó költséget az üzlet bérbevevőjének kellene viselnie. Természetesen az a kérdés, hogy az állam meddig kíván elvionni o u | 1 *r ot oL Le «»V‹ r\ -IA _ nyolcvanat bérbe adnának, feltétlenül szükséges lenne, hogy akár az Állami Kereskedelmi Felügyelőségen belül, vagy azon kívül egy 2—3 főből álló felügyeletet létesítenének. Ezeket hatósági jogkörrel kellene felruházni, feladatuk pedig ezeknek a „félmaszekos” boltoknak az ellenőrzése lenne. Ez arra ösztönözné az állami kezelésben lévő boltokat, hogy mozgékonyabbak legyenek és az eddiginél sokkal jobb munkát végezzenek, mert számolniuk kell a magánkereskedők versenyével. Herbst Ferenc a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője: A városi tanács kereskedelmi osztályának még nincsen különösebb elgondolása a minisztérium javaslatával, kapcsolatban. Január 3-án, csütörtökön Budapesten leszek és a belkereskedelmi minisztériumban lehetőségem nyílik majd a bővebb tájékozódásra. Amint Budapestről visszatérek, a sajtón keresztül részletesen tájékoztatom majd e rá Erdősi László az Iparos Intézőbizottság titkára: — örömmel üdvözöljük a belkereskedelmi minisztériumnak egyes boltok bérbeadásáról szóló javaslatát. Az ellen nincsen kifogásunk, hogy „a bolt bérlőinek kiválasztása a kiskereskedelmi vállalat kizárólagos joga”. Csak azt kérjük: ne feledkezzenek meg arról, hogy Pécsett rengeteg olyan önálló iparos van, aki iparengedéllyel rendelkezett, felszerelését és vagyonát az állam annak idején minden térítés nélkül vette át. Kérjük, hogy a boltok élére elsősorban kiválóan szakképzett, iparengedéllyel rendelkezettek kerüljenek. Véleményünk szerint helytelen lenne az, ha például vendéglő nyitására egy pincér kapna engedélyt, amikor számos vendéglősmester van. A kormány adjon lehetőséget arra, hogy az iparengedéllyel rendelkezettek — ha nem tartanak igényt az állam anyagi támogatására, segélyére, — visszanyerjék iparengedélyüket, helyesebben elsősorban ők kapjanak iparengedélyt. Az iparengedélyek kiadásánál pedig hallgassák meg — ---------.. •■-lelmiszer. P. J. Sík Endre és Mód Péter elutazott New Yorkba Sík Endre, a külügyministér első helyettese, az ENS XI. közgyűlésén részvevő ír gyár delegáció vezetője, vamint Mód Péter állandó ír gyár ENSZ megbízott. Ni Yorkba utazott, hogy résztegyen a közgyűlés ülésszak. Dr. Vajda Imre egyetemi pár, a delegáció harmad tagja néhány napon belül uzik a delegáció után. GyO’SVOfat Budapest—Pécs ISzi A MÁV Pécsi Igazgatója közli, hogy f. hó 4-től, pénttől kezdődően Budapest ke pu-ról 15.20 órai Indulással 1901. sz. gyorsvonatot (Péc crk. 20.11 órakor) és f. hótől, szombattól kezdődi Pécsről 5.45 órai indulással 1907. sz. gyorsvonatot (Bi pest keleti pu.-ra érk. 11 órakor) helyezi forgalomba. Az új gyorsroncsal menetrendben feltüntetett lomásokon állnak meg és pont a rendszeresen közteknek.