Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA­ MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1957. FEBRUÁR 1 " Egy évvel ezelőtt is megün- írókat sajnáljuk. De nem üzo­­nepeltük a Magyar Sajtó­kat, akik éveken át elvtelenül, Napját. Akkor fényesebb, gaz­ pénzért mindenre készen zemg­­dagabb volt, több pénz pazar­­ték dicshimnuszaikat, hogy lódott, több kitüntetés poty­ egyetlen fuvallatra lehulljon­­yant — mégis hivatalosabb, és róluk a szolgálatkészség álarca ezért hidegebb volt az a tava­lyi ünnep. Minden­­ újságíró megemlékezett róla, azok is, akik nem szívesen emlékeztek meg, mert jól jött ugyan a ju­talom, de nem volt szívük sze­rint való, hogy ez a nap éppen a kommunista sajtó nevezetes évfordulója. De hagyjuk a múltat, ma azok az újságírók, a sajtónak azok a munkásai ünnepelnek, akiknek február 1. a magyar kommunisták har­cának nevezetes dátuma, a Szabad Nép illegális megjele­nésének évfordulója ünnepük, és­ vad ellenségként fordulja­nak szembe a párttal, s nem csak a párttal, hanem a nép­pel, a hazával, amelyet nagy­betűvel írtak, de nem szeret­tek. Ilyenek is akadtak szép­számmal, s ezeket nem írjuk veszteségeink közé. Sőt, nyere­ségünknek kell tekintenünk, hogy képmutatásuk nem fer­tőzi többé a magyar sajtó lég­körét. Ez a legutóbbi év sok tanul­sággal szolgált nekünk. Meg­tanultuk jobban felismerni valóban barátainkat és ellenségeinket. Megtanultuk, hogy nem mint Évfordulókon szokás számot- den mosolygó arc tükröz őszin­­tetni a legutóbbi év munká-­t, érzéseket. Megtanultuk, jával. Van miről számot adni, hogy az igazságot megtalálni. Harcos év volt a legutóbbi. A felismerni nem mindig köny­­b­ejebb kommunista újságírók­nyit,­de éppen ezért fáradva­­két fronton is küzdöttek. A­datlanul és szüntelenül kell be­bürokratikus korlátozások, az igazmondást gátló szűklátó­körű követelések ellen, de ugyanakkor a sajtószabadság követelésének leple alatt rá­resnünk. S az igazságról is megtanultuk, hogy csak egy­féle lehet: a nép igazsága, a munkásosztály igazsága. Aki nem ezt az igazságot keresi,­galmazni, ködösíteni és a mun­­kanem valami általános, el­­kasosztály pártja elleni fellé­­vont, abszolút, pártok és oszto­­pésre buzdítani akaró törekvé­­lyek fölötti igazságot — az sek ellen is. A harc éles volt sohasem fogja megtalálni, az és kíméletlen. Októberben érte örök homályban botorkál, el tetőpontját és addig már se- Egy ilyen tanulságos eszten­­kán elvesztették a fejüket. Az eső után különösen jó megün­­októbervégi események folya­ nepelni évfordulónkat. Jó az­­tán és után pedig szomorúan ért is, mert sokan fáradoztak nézh­ünk végig a magyar azon október óta, hogy sohase sajtó hegyestollú harcosainak ünnepelhessük többé. Most sorain. Megritkultak ezek a mégis, újra, mint 1945. óta már sorok, de nem mondhattuk sokszor, a nép igazsága gyö­­megkönnyebbülten, hogy „el­­zött, s ha a mai évfordulóra­ hullott a férgese“,, mert nem megemlékezünk, ez is csak egy csak a férgese hullott el. Igen jele annak, hogy győzelme sok becsületes és jószándékú egyre szilárdul. Kommunista újságíró is eltévelygett, ahogy újságíró többé nem tántorod­­manapság , mondják: „elcsú-' hat'meg. Október leckéjét nem szőtt“, s­ ha nem is lépett át felejtheti el. Ennek a leckének ellenségeink táborába, ma és legfőbb tanulsága, hogy esté­­talán még hosszú ideig nem Ved, mocsárba süllyed, aki egy számíthatunk rá, pillanatra is megfeledkezik a A zavaros időkben eltévedt, nép igazáról, aki pártjának, „elcsúszott" becsületes újság­ osztályának útjáról letér. Mai számunkban : A sellyei „államtitkár" és társai Hősies életmentés a zajló Dunán Két fegyverrejtegető rendőrkézen Szertintes divzidalól A nép igazát keressük! A munkásönkormányzatot előkészítő bizottság ülése A munkásönkormányzatot előkészítő bizottság január 30- án Apró Antal iparügyi mi­niszter elnökletével ülést tar­tott. Apró Antal bevezetőjében tájékoztatást adott a bizottság tagjainak néhány, a munkás­tanácsok tagjai részéről felme­rült kérdésben. Többek között hangsúlyozta, hogy Magyaror­szág szocializmust építő állam, csak tervszerűen gazdálkodhat és a tervszerűség feltételez bi­zonyos centralizációt, központi irányítást. Határozott nézetünk — mon­dotta —, hogy a tervgazdál­kodást fenn kell tartani, az ipart továbbra is a minisz­tériumoknak kell irányítani. Ugyanakkor a termelés irá­nyítását demokratikusabbá kell tennni. A kormány úgy látja, — foly­tatta Apró Antal —, hogy a tervgazdálkodás, a központi irányítás és bizonyos mértékű decentralizálás, demokratiku­sabb irányítás, nem mondanak ellent egymásnak. Nem mon­danak ellent még akkor sem, ha a jelen pillanatban részben az ellenforradalom pusztításai nyomán előállott súlyos politi­kai és gazdasági helyzet, vala­mint a gazdasági vezetés tény­leges demokratizálásához szük­séges tapasztalatszerzési idő miatt átmenetileg nem kaptak még kellő tartalmat a mun­kástanácsokról szóló törvény­­erejű rendelet egyes pontjai.­­ Többen felvetik, hogy egyes kormányintézkedések­ben a munkástanácsokról szó­ló rendelettel ellentétes ten­denciák érvényesülnek. Vilá­gosan meg kell mondani, hogy egyes kormányintézkedések még nem a munkástanácsok­ról szóló törvényerejű rende­letben adott jogkörök realizá­lása irányában hatnak. Ez azonban csak átmeneti, adott gazdasági helyzetünkből kö­vetkező jelenség, amelyből helytelen volna távolabbi pers­pektívára vonatkozó következ­tetéseket levonni. A kormány január 6-i nyilatkozatában megmondotta, hogy a gazdasági vezetés de­mokratizálása mellett átmenetileg, amíg nehézsé­geink jelentős részét leküzd­­jük, erős központi irányítást kell bevezetni, különösen az anyag- és az energiaellátás­ban. Erre éppen azért van szük­ség, hogy minél hamarabb leküzdjük nehézségeinket, si­kerrel harcoljunk az inflációs veszély ellen, ésszerűbben osz­­szuk be javainkat, hogy így az ellenforradalom által oko­zott mérhetetlen károkat, töb­bek között a munkanélkülisé­get minél kisebb körre szo­rítsuk.­­ A kormánynyilatkozat vi­lágosan megmondta: a mun­kástanácsok azok a szervek, amelyeken keresztül a terme­­lők jogot kaptak ahhoz, hogy választott képviselőik útján részt vegyenek az üzemek gaz­dasági irányításában. Voltak olyan elképzelések,­­ hogy a munkástanácsokról szóló tör­vényerejű rendelet valóravál­­tása jelentőse­n csökkenti a minisztériumok feladatait. Mi a minisztérium szerepét, fel­­-o-­k-rét' ábnemeitleg nem vál­toztattuk meg. A miniszté­riumok továbbra is gazdálko­dó, irányító szervek és döntő t­öbbségükben megtartják régi feladataikat. Ugyanakkor javasoltuk az Elnöki Tanácsnak egyes mi­nisztériumok megszünteté­sét, C’etro összevonását és elrendeltük a megmaradt minisztériumok létszámának 40—50 százalékos, vagy még ezt is meghaladó csökken­tését.­­ A lényegében változat­lan feladatot ellátó miniszté­riumok és a munkástanácsok ká­rót h­ozása gyakorl­a­til­a­g azt­ jelenti, hogy nálunk az üzemi igazgató vonatkozásában a szocialista államigazgatásra jellemző kettős irányítás ér­vényesül, a vállalat igazgató­jának a minisztérium és a he­lyi munkástanács is irányító­ja.­ A vállalat vezetése viszont teljes egészében az igazgató feladata. Apró Antal a továbbiakban foglalkozott a munkásönkor­mányzatot előkészítő bizottság feladataival és javasolta, hogy a bizottság szerezzen minél több konkrét tapasztalatot a magyarországi munkástaná­csok tevékenységéről, igyekez­ik a jól működő munkásta­nácsok tapasztalatait általáno­sítani, tanulmányozza a bará­­ti országok munkás-önigazga­tási szerveit is. A bizottság a továbbiakban tárgyalta Kossa István pénz­ügyminiszter javaslatát a vál­lalati gazdálkodás egyes kér­déseiről és a munkástanácsok ezzel kapcsolatos feladatairól, hatásköréről. A bizottság az előterjesztésen több módosítást javasolt és egyetértett azzal, hogy az átdolgozott rendelet­­tervezetet a pénzügyminisz­ter terjessze a kormány elé. A bizottság helyesnek tartja, hogy a szakszervezetek vezető­­szerepet vállalnak a munkás­­tanácsok megerősítésében, sok­irányú támogatásában. A mun­­kásönkormányzatot előkészítő bizottság felülvizsgálta január 4-i ülésén kialakított állásfog­lalását és a népgazdaság jelen­legi helyzetében nem kíván javaslatokat tenni az 1956. évi 25. számú, a munkástanácsok működését szabályozó törvény­­erejű rendelet hatályának más — a rendeletben fel nem sorolt — vállalatokra és szervekre való kiterjesztésére. Sok a liszt, kevés a munka, ötletes újítások A SZIGETVÁRI MAL A szigetvári malom, ezelőtt egy hónappal még éjjel-nap­pal dolgozott, mégsem győzte őrölni a sok gabonát. Naponta 150 gazda várt a malom előtt, hogy rákerüljön a sor és vala­mennyi gabonáját megőrölhes­se. Most meg örülnek a mol­nárok, ha jön egy-két kocsi és ha a közellátásiak őrölhet­nek. Annyi liszt még soha sem volt a malomban, mint most van. Hasznek Sándor igaz­gató ezt mondja: — Mostanában, nem esznek kenyeret az emberek? Egye­nek! Kérjük őket, mert... Mert már eddig is a három műszak helyett csak két mű­szakban dolgozhatnak a mol­nárok és 5—6 embert el kell bocsátani, mert nem tudják foglalkoztatni.­­ Pedig a nyáron alakították át a szitákat és a hengereket, hogy minél nagyobb legyen az üzem kapacitása. A szov­jet minta bevezetése óta 4—5 vagon helyett hat vagon gabo­nát őrölhetnénk 24 óra alatt, ha volna annyi gabona. Cserveni Géza főmolnár a korpával kapcsolatos munká­kat ötletes újításával tette ol­csóbbá és könnyebbé. Közön­séges tizedes mérlegre szerelt egy forgódobot és egy szám fiókjába behull hat kiló kor­pa, egyet fordul, s telik a má­s­ik fiók. Az óra számlálja mutatja a fordulatokat. hti­ Negyedmilliós beruházás Az Állatifehérje és Takar­mányokat Előállító Vállalat dolgozói a legutóbbi időkig eléggé korszerűtlen műhelyek­ben dolgoztak. Decemberben megszűnt ez az áldatlan álla­pot. Ugyanis ekkor vették át a mintegy 250 ezer forintos be­rendezéssel korszerűsített mű­helyeiket. De nemcsak a mű­helyük lett szebb, korszerűbb, hanem fürdőt, öltözőt és ebéd­e­lőt is kaptat­tak elő, amit az állami gazda­ságok, sertéstelepek, halgazda­ságok és termelőszövetkezetek használtak fel. A vállalat ve­zetői remélik, hogy ebben az évben jobb körülmények kö­zött több nélkülözhetetlen ta­karmányt tudnak juttatni a mezőgazdaságnak. HIKE­H Embercsempészt tartóztatott le a mohácsi rendőrkapitány­ság Herner József mohácsi la­kos személyében. Herner az ellenforradalom ideje miatt nemzetőrként teljesített szol­gálatot. Majd a múlt év végén kiszökött Jugoszláviába. Akkor a jugoszláv hatóságok vissza­dobták. Másodszor is megkí­sérelte a disszidálást és köz­ben három budapesti személy­nek akart segítséget nyújtani. Átadták az ügyészségnek és embercsempészés vádjával kere­rül a bíróság elé. * Új igazgatója van a siklósi járási művelődési otthonnak! A régi — Hidasi Gyula kar­mester — visszatért a művé­szeti életbe. Győrbe szerződött s elsőnek a Mosoly országa cí­mű operettet vezényelte. Fele­sége — Kiss Bazsa — szintén szerződést kapott a győri Kis­faludy színháztól, ahol már ko­rábban is szerepelt. A beremrendi Kossuth Ter­melőszövetkezet december 28- án alakult 24 taggal. Alig egy hónap alatt csaknem megkét­szereződött a taglétszám s je­lenleg 40 tagot számlálnak. Olyan tagjuk is van, aki most ismerkedik a közös gazdálko­­dással, mint Fuszt Katalin. * A szentlőrinci tanács­­segííts­­égével több kisiparos kapott eddig iparengedélyt a falu­ban, így két darálás kezdheti meg a működését. Azonkívül Dobszai László és Hollósi Já­nos kőművesek is idén lettek önálló iparosok. *K­omló 286 ShymLd­: pécs 264 vá gmi s­zék A komlói és pécsi bányászok ismét több szenet termeltek, a vártnál. A komlóiak 130, a pé­csiek 115 százalékát adták az előirányzatnak. Ezen a napon valamennyi bányaüzem túltel­jesítette napi tervét. A kom­lóiak közül a legszebb ered­ményt a Kossuth-bánya dolgo­zói nyújtották, 140 százalék­kal. Bátran mondhatjuk, hogy a bányászok érzik a rájuk há­ruló felelősség nagy súlyát és megértést tanúsítanak a tőlük szenet kérő üzemek dolgozói­val szemben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a szerdai nap „leggyengébb” üzemi eredmééé­nye százalékban 113 volt. Ezek szerint a trösztök vég­eredménye is jó: a komlóiak 2868,5, a pécsiek 2645 tonna szenet termeltek január 29-én.?. Több építőanyagot vár a lain í'jfy áta a icmáudHÖktníl A szent lőrinci tanácselnök éppen az író- .... . .. gép előtt ül. Végleges jelentést készít egy kis­,...egyik korúról, akit a bíróság egy évre gyámság alá helyezett viselkedéséért. Most, hogy letelt az év a megyénél várják az eredményt. — Ilyennel is kell foglalkozni — mondja .­­ Varga Ferenc —­­és még sok mindennel... szak végén leszámolják és­ Kopogtatnak, ahányat mutat, annyiszor héti Zsufa Laci bácsi lép be. Községgazdálkodó­­kiló korpa a termelés. Zsákol-­­, sí­eleadó a tanácson. Közli, hogy a szentlő­ri nem kell senkinek, mert a (i gépállomás 11 hold helyett 17 hold földet forgódob azcaimal a garatba , művelésre a földrendezéskor, önti, majd a felvonóra, esi- — Szdrrum tartjuk. S ha megkapjuk az in­­gához viszi, ami aztán a záró­­­­tézkedést, figyelembe vesszük a kérést. Egye­lőre még nincs rendelet. Nem minden kérésre elutasító vagy türel­met kérő a tanácselnök válasza. A faluból több kisiparos ismét iparengedélyért folyama­­­dott a tanácshoz. Helybenhagyólag terjesztet­itek a felettes szervek elé s már sokan kezük­­­­­ben az engedéllyel várják a tavaszt. Dobszai­­ László és Hollósi János kőművesek is idén is kaptak iparengedélyt. Munka is akad a fa- 11 Inban. Illés József házat épít. A Szentlőrinci Ennek a mezőgazdaság szá-t, KTSZ-nél már­­ kért tervrajzot, mára igen fontos vállalatnak­,Kárpáti János is gyűjti az épületanyagot. A a dolgozói az elmúlt évben­, tanácson úgy tudják, hogy 20 ezer téglája 2126 mázsa takarmányt állított" lási helyére szórja a korpát. Igen okos az újítás, de ed­dig még egy malom sem vette át, már a kőművest várja. De mások is építkez­őnek, csak legyen anyag hozzá.­­ Az anyagellátás körül még mindig ta­pasztalható nehézkes intézkedés. Hosszú utat kell megtenni a kiutalásokért. Jó lenne, ha megvalósítanák a tavalyi tervet és átadnák a tanácsnak a szentlőrinci téglagyárat. Sok baj volt vele az elmúlt években. Min­denki kapott innen téglát — Karacódfa, Aba-­­­iget és Mohácssziget —, csak a helybeliek szépülnek, bővülnek napja­inkban a falvak is. Nem tudni, hogy az igényesség kifejlődése, vagy a biztonságosabb élet készteti a gazdákat. Tény az,, hogy nincs olyan község a me­gyében, ahol ne épülnének új lakóházak. Endrődön alig számlálhatunk például 130 házszámot és eddig már nyolc gazda jelentette a tanácsnál, számára volt sokszor elérhetetlen, ők Mo­d­rogy házat akar építeni és hácsról, Szigetvárról szállították az épület-­­ TMar “ ,többen bekoltoz a­nyagot. Ugyanez volt a helyzet a homokkal tel. Ut lakásukba. ... is. pedig van a községnek homokbányája. I. Ammaphnszt Gyula járt­a Mindez elkerülhető, ha a téglagyárral a jövő-11 tanácson­ t-bb?J az u®'bc”~ az* ben a község maga­ rendelkezik. Budik Jbzse£ él — Ha már az építkezésnél tartunk, megem­ féSiManvo* litek egy gyakorlati kérést, ami itt az i­rámban csaknem naponta elhangzik. Kevés a­­ rrSf «t lakás s csokin a szomszédban tudok két j^dja­m St és összeházasodni‘ 11 ebből veszi meg a hiányzó mert nincs hova. n^nniok. '(anyagot. Van neki lakása, de -nek alakítsunk lakásépítfszövette^et Egyre ( akar Senkit nem riaszt VJSZ_ csak a. Valinkat vonogatUik és húzódoztak A­za ^ hogy Bükkösdről hiba ott van,­ hogy mindjárt ^ elejen a haz­­, kel Endrödre szállitani a te_ aravak 26 százalékot le kell tenni s ezt nem , mentelen sok követ. Persze, mindenki bírja Ugy sokan társulnám^, ha \ jobb vol­na már most vehet_ folyamatosan fizethetnének törlesztenének­­nének téglát és ha az építkezés minden előzetes összeg nélkül. Ha erre módot­­, vonalán is megszüntetnék a talábra az állam, akkor Szentlőrincen is meg- (l bürokráciát. Miért kell még oldódna a lakáskérdés. .... . , 11 mindig hárompéldányos jegy-A parasztokról is beszél. Mindennapos dől-­­,­zőkönyvet készíteni, ha valaki gok ezek s az új benne Varga Ferenc végkö-­­, saját területén akar új házat vetkeztetése, építeni? — A paraszt még mindig bizalmatlan egyé a helyi tanács minden lehe­­kicsit, de ha egyszer magának learatott s i1 tő módon segíti az építkezése­­utána úgy értékesíti a terményt, ahogy a 11 -et. A használhatatlan épüle kedve tartja, egy szó sem esik többe a bizal­d teket lebontják és a végrehajtó matlanságról. i1 bizottság döntése alapján alya-Még csak annyit végezetül: Szentlőrincen isir noknak adják az ebből száz­­nagyon várják már a részletes mezőgazda-11 mazó anyagokat, akik leg­job­­sági programot, az intézkedéseket, hogy tud-11 ban rászorultak. Az illetéke­­sek a parasztok, melyik darab föld, kinek te- é­­sektől is több megértést, na­­zem majd az idén.­a­gyobb segítséget várnak a mez­őlárdonyi ü­gye dolgozói.

Next