Dunántúli Napló, 1957. október (14. évfolyam, 230-255. szám)
1957-10-01 / 230. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK: DUNÁNTÚLI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ARA: 50 FILLÉR KEDD, 1957 OKTÓBER 1 20 millió nyereség Üde zöld gyepszőnyeg, árnyékot adó fák, gémesdent a távolban és legelésző csorda. De szép ilyet látni! De szép lenne, ha csak ilyet lehetne látni! Mert nemcsak ezt, sok mást lehet még látni, ha szemügyre vesszük a megye legelőit, amiből 65.775 kot. hold van a megyében, kisebb részben állami, nagyobb részben tanácsok kezelésében. Hivatalos szervek adatai szerint is a legelők állapota nagyon elromlott az elmúlt években. Ha valaki friss vizet akarna inni és elindulna a legközelebbi gémeskút felé, vizet találna, csak vödröt nem, amivel meríthetne. Van ilyen is. Útközben belegázolhat bokáig érő vízbe, kerülgetheti a sásos ingoványt, a bogáncsot, a tövises gyomok változatait. Ilyen még több van. Ez a kép. Ha az ember alaposabban istána néz, kikéri a szakemberek véleményét, az illetékes szervek tapasztalatait, megdöbbentő tényeket kap. Bizony leromlott a legelők állapota — mondják és fő oka ennek egy, évekkel ezelőtti meggondolatlan rendelkezés, amely csak meggondolatlan emberek fejében születhetett, hogy minden vízlevezető árok kezelését állami feladatnak tették. Kiderült, pénz nem volt rá, de egyszerűen erő sem. Azok a falusiak, akik azelőtt összefogva maguk ásták ki a legelők árszaiból az iszapot, vezették le a rakoncátlan vizet, karbatették kezüket és várták az állami cselekedetet. Vagy sürgető leveleket írtak. Miután a leveleken egy jószág sem legeltetett, az árkokban pedig csak gyűlt az iszap, a hordalék, röpke 6—7 év után ilyen tényeket találni. A Villány—pogányi árok, a Pécsi Víz, a Karasica, a Gyöngyöspatak, a Baranya-csatorna stb. minden évben mintegy 17.000 kát. hold legelőt önt el. Kiszámították, hogy milyen kár származik ebből. Igaz, összevették a legelőket és réteket, mert e kettő végső soron nem sokban különbözik egymástól és bajaik, bajaiknak oka is majdnem teljesen azonos, de területük között is mindössze 12.000 kat. hold körüli különbség van, a legelők javára. Tehát a mételykor elterjedése miatt, amelyet az elvizesedett legelők és rétek tettek akkorává, amekkora, a szarvasmarhánál egy évben 6 millió forint veszteség van csak húsból. Ha ehhez hozzátesszük a tejhozam, a vemhesülés kárait, 10 millión jóval felüli veszteséget kell számolni. Ha még alaposabban számolunk — de csak reális valóságot — és a legelős fű, a réti széna mennyiségének és értékének összegét is hozzáadjuk az előbbiekhez, akkor 20 millió forinton felüli összeget tudunk kimutatni. S ez az összeg a megye parasztságának, az államnak a zsebét kerüli el minden évben. 20 millió 1200 kétszobás családi ház. Hát ez sok és bosszantó egy dühítően rövidlátó rendelkezés miatt, amit a munkásparaszt kormány már hatályon kívül helyezett. Ha van ok, akkor van okozat is és ebből fakadóan megint csak elfogultság lenne mindent csak a rendeletre hozni. Voltak neki következményei, amelyeknek nem kellett volna lenniök. A községi tanácsok — tisztelet a kivételeknek — nem sokat törődnek a legelőikkel, a legeltetési bizottságok rendszeres ellenőrzése is sok helyen hadilábon állt. Voltak szép számmal, akik a legelő használatáért a bért, az úgynevezett fűbért a magasságos égért sem voltak hajlandók fizetni, mondván: „elvégre minden a mienk ...»gy behajtására évekig nem volt törvényes alap. Tehát itt tartunk. Ebből a bajból is ki kell lábalni és ki is lábalunk. Ha nem, akkor az állattenyésztés fejlesztéséről szóló intézkedések, a tapasztalható növekvő kedv csak írott málaszt marad. Fejlett, korszerű legelő- és rétgazdálkodás nélkül nincs fejlett állattenyésztés. A vízrendezésre már megjelent hetekkel ezelőtt a kormány rendelkezései alakulnak és szervezik a vízgazdálkodási társulásokat, idén az állam pénzt ad a legelők használóinak, tulajdonosainak a vízvezető árkok tisztításáért. A bajokat Alapkérdésben már megtörtént tehát az intézkedés- Most ezt kell végrehajtani és a következményeket felszerolni. Erre is megvan már a pontosan kidolgozott tennivaló a megyeig érés mezőgazdasági fejlesztési programjában. 20 millióról van szó, érdemes sorra venni, hogyan lehet a 20 millió veszteségből 20 millió nyereséget csinálni. Ahogy mondani szokták: ritka jó üzlet ez, vízteleníteni kell legelőből 1967-ig 6 734 holdat, amiből ez évre 505, 1960-ra pedig 4.546 kát. hold jut. Rétből 7.805 hold vár víztelenítésre 1967-ig, de ige0-ra már 5 530-nak el kell készülni, míg idén 615 holdról kell száműzni a kárt okozó vizet. E munkát a Vízügyi igazgatóság irányítja és szervezi a tanácsok segítségével. A savanyúvá vált talajt meszezéssel kell javítani. Erre a Tétterület 25, a tegelőterület 23 százaléka szorul. Ebből is el kell végezni 1960-ig a munka mintegy negyed részét Ezekhez járul még számos más intézkedés, a tanácsok kötelezése a lepedők rendszeres felülvizsgálására, a szükséges gyomtalanítási munkák elvégzésére. Itt is született egy életre való elhatározás. Ha az érdekelteknek a szép szó nem használ — bár ezt nem hinnénk—, akkor a községi tanácsnak joga van a gyomos legelőkön a legeltetést betiltani mindaddig, míg az előírt munkát az erre kötelezettek el nem végzik. Végre vége szakadt a fűbér fizetésével való spekulációnak is. Nincs többé anarchista módon értelmezett „minden a miénk” elmélet. Aki nem fizeti ki időre a legelő használatáért járó díjat, attól behajtják, mert van rá rendelet, mert erkölcstelenség lenne hagyni, hogy az fizessen, aki akar, de mindenki jogot formáljon magának legelő használatra. Választanak a közeljövőben életképes legeltetési bizottságokat is ott, ahol csak papíron voltak, vagy csak előnyöket élvezők voltak, de a köz, a népgazdaság érdekeivel keveset törődtek. Van még számos intézkedés, amelyeknek ezután érvényt kell szerezniök a helyi tanácsoknak és reméljük, lesz foganatja- ai magyar kormányküldöttség látogatása egy pekingi gyárban Peking (MTI). A magyar kormányküldöttség tagjai vasárnap délelőtt ellátogattak a pekingi magyar követségre és megismerkedtek a magyar kolónia tagjaival. A látogatás alkalmával Kádár János miniszterelnök rövid, beszámolót tartott a magyar kolónia tagjainak a hazai helyzetről, majd válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A közvetlen és meleg baráti légkörben lefolyt találkozót közös ebéd zárta le. Vasárnap délután látogatást tettek egy Peking környéki elektroncsőgyárban. A gyár több száz munkása a bejáratnál üdvözölte őket. A kormányküldöttség tagjai megtekintették a különböző üzemrészeket. Kádár János miniszterelnök nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szovjet gyártmányú gépek munkáját. Marosán György államminiszter útközben a munkásokkal és munkásnőkkel beszélgetett, érdeklődött bérükről és életkörülményeik felől. A gyárépület bejárása után Kádár miniszterelnök részletes felvilágosítást kért a gyár igazgatójától a Kommunista Párt, a Kommunista IfjúságiSzövetség és a szakszervezetgyárbeli munkájáról. A magyar vendégek vasárnap este a pekingi opera előadására mentek. Megnyílt a vasúti forgalom Magyarbóly és Pélmonostor közön (Helyszíni undrestád) tanúi lehessenek ennek az ünnepélyes pillanatnak, amikor Vasárnap reggel 8 óra 20 az menetrendszerinti szépéskor indult a magyar delerelvény elindult Jrígo Szláv Lágáció különvonata, mely a tout- ötlötteket vitte a Magyarbóly— Pélmonostor közötti vasút forgalom ünnepélyes megnyitásához- A magyar delegációt Tóth József elvtárs, a pécsi MÁV Igazgatóság vezetője vezette. Tagjai voltak dr. Bonnyár Zoltán, a vasúti nemzetközi osztály vezetőhelyettese, vasúti osztályfőnökök, valamint a kerületi határőrség és az országos vámőrség képviselője. A különvonat Magyarbólyban várta meg, amíg a jugoszláv ívtársak kiérkeztek a határhoz. Röviden a mnagyarfüstyi állomásról. Az utóbbi két hónapban úgy megváltozott, hogy szinte alig ismerni rá. Négy sínpár biztosítja az átmenő nemzetközi forgalmat. A vasútállomás is forgalmasabb, mint volt a nyáron, s a virágok, a zászlók, a salakos, homokos utak mind ünnepséget jeleztek. Az állomáson kint voltak a község úttörői is, és a parasztok közül sokan, hogy A mozdony egy kocsival ráállt a különvonatra. A vámőrök és az útlevél-vizsgáló határőr tiszt megkezdte első tevékenységét. Ugyanis az első menetrendszerinti szerelvénynyel már utasok is mentek Jugoszláviába látogatóba. Jauch József magyarbólyi lakos is az első utasok között volt. Két fiával Laskafalura igyekezett, hogy meglátogassa 13 éve nem látott szüleit. A Jauch-család két hetet tölt a Pélmonostor alatti faluban, Wolf Józsefelé is az első vonattal utazott. A pécsi asszony ugyancsak két hétre megy látogatóba Dubosevicára a fivéréhez. Köziben csengett a telefon, a túlsó oldalról jelezték, hogy a jugoszláv elvtársak már elindultak a határra, s a mi vonatunk is indulhat. Ünnepélyes pillanat volt ez, hiszen hosszú évek óta ez az első alkalom, hogy megindult a szó(Folytatás a 4. oldalon.) A magyartólyi állomáson úttörők fogadják a delegációt. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai A Kínai Népköztársaság fennállásának nyolcadik évfordulója alkalmából Dobi István és Kádár János táviratban üdvözölte Mao Ce-tung ot, a Kínai Népköztársaság elnökét, a Kínai Kommunista Párt elnökét, Liu Sao-csit, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bizottsága elnökét és Csou En-lajt, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökét. A Kínai Népköztársaság nagy nemzeti ünnepe alkalmából Horváth Imre külügyminiszter és Somogyi Miklós, a SZOT elnöke ugyancsak táviratban üdvözölte Csou En- lajt és a Kínai Országos Szakszervezeti Szövetség elnökségét. Több mint ezer lakás épül december 31-ig Pécsett és Komlón Ebben az esztendőbentöbb mint ezer lakás épül Pécsett és Komlón. Októberben száznegyven lakás átadására kerül sor a volt repülőtéren,. Meszesen október ötödikén tizenkettő, 25-én 28, 30-án ugyancsak 28 lakásos bérház átadását tervezik A Baranya megyei Építőipari Vállalat ebben az évben, még 512 lakást épít. Ebből308 a repülőtéren, 200 Meszesen, 4 pedig a kesztyűgyár üzemi telkén épül. Ezekkel együtt a vállalat összesen 1211 lakást ad át rendeltetésének 1957- ben. Meszesen 1959-ig, a repülőtéren 1962-ig szóló programjuk van az építőknek. Meszesen még 700, a repülőtéren pedig ötezer lakást fognak felépíteni. A Komlód Építőipari Vállalat dolgozói gyors ütemben készítik a kökönyösi bányászházakat és a kenderföldi bérházakat. A negyedik negyedben 581 lakást hoznak lakható állapotba. Ezekből kettőszáznyolcvannyolc Kökönyösön épül, főként ikermegoldásban. A Baranya megyei Tatarozó Vállalat Babarcszőlősön épít lakást, az új iskola mellett. A lakás, az egytantermes iskolával együtt a közeli napokban már használható lesz. Bükkösdön, az új, laboratóriummal felszerelt gyógyszertár mellett ugyancsak szép lakást építettek, amelyet, szintén néhány napon belül adnak át rendeltetésének. Pécs bölcsődei férőhely-hiányát lesz hivatva enyhíteni az Alsóhavi utcában épülő, negyven férőhelyes bölcsőde. A bölcsődét a tanács építteti. Az épület majdnem teljesen elkészült, néhány jelentéktelenebb igazítás után megtörténik az átadás és Pécs „legkisebbjei“ elfoglalhatják második otthonukat. amtán Vasárnap, szeptember 29-én szép műsor keretében avatta fel Kogád község új iskoláját. Az iskola, mely két tantermet, tanári szobát, politechnikai képzés célját szolgáló szakköri helyiséget, a bogádi népművészet alkotásait bemutató kis múzeum helyiséget foglal magában, túlnyomórészt társadalmi munkában épült. A munkából jelentős részt vállaltak a község lakói és a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum műszaki tanárai és tanulói. A megyei tanács kb. 200 000 forinttal és vadonatúj, modern bútorzattal járult hozzá az új bogádi iskolához, mely a régivel szemben, gyönyörű környezetben épült. Ludwig Károly mérnök a tervezésnél figyelembe vette a helyi népi építészeti formákat és azokat szerencsésen használta fel a környezetébe jól beleilleszkedő iskolaépületnél Vasárnap már a koradélelőtti órákban ünnepi arculatot öltött a község; előkerültek a ládák mélyéről a szép, színes bogádi ruhák, a lányok és asszonyok ősi népviseletükbe öltöztek ezen a napon. Ugyancsak népviseletet öltöttek az iskola leánytanulói is, akik szebbnél-szebb bogádi táncokat és népdalokat adtak elő nagy sikerrel. Különösen szép volt a felső osztályosok tánca Bogán és az alsósok játékos táncos jelenetei. A vendégeket Zákonyi László körzeti igazgató köszöntötte, mint házigazda, az ünnepi beszédet Palkó Sándor, a Baranya megyei Tanács V. B. elnöke mondta. Beszédében elismeréssel nyilatkozott a Zákonyi házaspár munkájáról, példaként állította őket a megye pedagógusai elé. Köszönetét fejezte ki Bogád dolgozó parasztjainak azért a lelkes munkáért, amellyel hozzájárultak az iskola felépítéséhez. Debitzky István, a pécsi Pollack Mihály Építőipari Technikum igazgatója az iskola építésének történetét ismertette, Bernics József előadó, a megyei tanács v. b. művelődési osztálya nevében átadta az iskolát, illetve annak kulcsát Zákonyi László körzeti igazgatónak. Kiss József, a községi tanács elnöke köszönetet mondott a község nevében az építőknek. Az ünnepség az Internacionálé eléneklésével ért véget. Ezután a község megvendégelte a vendégeket, a fiatalság pedig a késő éjszakai órákig tartó táncmulatságon vett részt Az új iskola és igazgatója: Záhonyi László.