Dunántúli Napló, 1957. november (14. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-01 / 257. szám

) TAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , N­APLói h­i­ mm mm Stb A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 251. SZÁM ARA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1951 NOVEMBER 1 Nem népszerűtlen Kétségtelenül van népszerűtlen feladat is. Például azt magyarázni X. Y. egyénileg dolgozó parasztnak, hogy ük­apjának milyen nagyszerű sorsa volt, mint nyolcadtelkes jobbágynak és arról csevegni, hogy milyen kár volt el­hagyni az úrbér rendszert, a kötelező papi tizedet és így tovább. Ezzel sem teremne sok babér az illetőnek, de az­zal sem, ha házról-házra járva így beszélne az egyéni pa­rasztokkal: „Nézze papa, lehet, hogy magának egyelőre nem tetszik, de majd tetszeni fog, így hát, ha kissé fanya­logva is, de belép a termelőszövetkezetbe.” Afölött aligha lehet vitatkozni, hogy e két véglet nép­szerűtlen-e vagy sem. Afölött már annál inkább, amit a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban egyes elvtársak, becsületes szándékú emberek is miért, miért sem hangoztatnak, elhisznek. Csak néhány hete, hogy kö­zöltük „Amiről nem beszélünk címmel cikkünket, amely­ben vitába szálltunk egyesek olyan véleményével, hogy a termelőszövetkezeti mozgalomról nem kell beszélni, mert a róla való beszéd sérti a fejlesztés önkéntességét. Most újabb terminológiát hallani. Eszerint a termelőszövetke­zeti mozgalmat népszerűsíteni, a fejlesztése érdekében te­vékenykedni népszerűtlen feladat — és a­mi szörnyű —■ gyengíti a párt és az egyénileg dolgozó parasztok kapcso­latát. Nem érdemtelen szólni, hogy milyen forrásból táplál- Ikozhat e hamis nézet. Ha valaki figyelemmel kíséri ha­zánk, a népi demokratikus rendszer, a párt és kormány ellen folyó külföldi propagandát, észreveheti, hogy a fék­telen gyűlölködés, szitkozódás mellé újabban ismét jó adag ,,tárgyilagosság” került. Sőt gazdasági, politikai, kulturá­lis kérdésekben már „jóakaratú tanácsokat” is küldöz­getnek az éter hullámain. Nevetséges, de „óvni” akarnak bennünket hibák elkövetésétől, „tanácsokat” adnak, hogy hogyan lenne jobb a szocializmus építése. Mintha csakis azért kapnák a dollárokat, hogy teljes erejükkel szocia­lizmust segítsenek építeni. Nos, ebbe a keretbe tartozik bele olyan politikai nézet elhintése, hogy bízzuk a teljes spontaneitásra a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Tudják külföldön is, hogy az egyénileg dolgozó paraszt fütyül a meséjükre, de tudják, hogy még élénken él em­lékezetében a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél elkövetett túlzás, túlkapás, erőszakoskodás. Ebből csinál­nak politikát. Sikerüket egy dologtól remélik, a hiszékeny­ségtől. Úgy látszik, e számítás nem maradt teljesen ered­ménytelen. Ha ma szocialista építésről szólunk, akkor elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezését értjük. Városon a szocialista termelés már megteremtődött, Falun csak részben. Ezt a részt akarjuk fejleszteni, erősíteni, de nem úgy, mint 1950—52-ben előfordult néhány esetben. Annak az időszaknak soha nem szabad visszatérnie, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése sok esetben egyet jelentett az erőszakossággal, a meggyőződés sem­mibe vevésével, a gazdasági kényszerrel, a lélektani nyo­mással. Ennek még csíráját sem engedi meg a párt, a kor­mány. Ma termelőszövetkezet fejlesztéséről beszélni nem azt jelenti, amit jelentett. A cél azonos, de más a cél el­érésének eszköze. Attól még egy egyénileg dolgozó pa­rasztnak sem görbül meg a haja szála, nem érez haragot egyetlen kommunistára sem, ha őszintén, becsülettel, a valóságnak megfelelően elmondjuk, megmutatjuk neki a termelőszövetkezet eredményeit, ha megmutatjuk a szö­vetkezetben élő és egyénileg dolgozó paraszt élete közötti különbséget. Ez még nem kötelezi őt, hogy belépjen a termelőszövetkezetbe, ezzel nem kerül még semmiféle gazdasági hátrányba. Sőt, ha akarja meghallgatja, amit mondani akarunk neki, ha akarja nem. Kétségtelen, hogy falun nagy fellendülés van. A párt, a kormány politikája kedvez a termelőszövetkezetnek is, az egyénileg gazdálkodónak is. Vannak szép számmal kö­zépparasztok, akik jobban, vagy lényegesen jobban élnek, több jövedelmet érnek el, mint a termelőszövetkezetbe lépők. De nem mindenkinek ilyen a sorsa falun. A falun élő agrárpoletárok, szegényparasztok, kisparasztok talán elérik, vagy el sem érik életnívójukban azt a szintet, amit a termelőszövetkezetek tagjai. Hozzájuk kell elsősor­ban fordulni, ők képezik jelenleg elsősorban azt a réte­get, amely legközelebb áll a termelőszövetkezethez, amely ha sorsának jobbra fordulását látja benne, szívesen tag­jává válik. A középparasztokkal jelenleg más a helyzet. A falu fellendülésének ők kapják elsősorban krémjét. Sokhelyütt talán lényegesen alacsonyabb színvonalú életkörülmények közé kerülne, ha termelőszövetkezetbe lépne. Ez viszont nem ok arra, hogy neki is nyíltan, őszintén ne mondjuk meg: fellendülését gazdaságának adottságai bizonyos ideig teszik lehetővé, fellendülése nem végtelen, de a saját gaz­daságában elért legmagasabb szintet is túlszárnyalja majd a termelőszövetkezetben, mert ezek elérik, túlhalad­ják az ő gazdálkodásának, jövedelmének színvonalát. Ez nem holnap lesz, talán nem is két év múlva, ha néhány év alatt meglesz. Türelmesség — ez a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésének egyik igen fontos követelménye. Hirdetni igazsá­gunkat még­ akkor is, ha lesznek, akik először, másodszor, sőt talán még huszadszor is azt mondják, hogy számom­ra nem időszerű ez”. Nem zaklatunk senkit, senkinek nem fogjuk meg lajbliját és húzzuk a termelőszövetkezet­be Eszünk ágában sincs és nem is lesz, mert jóvátehe­tetlen károkat okoznánk vele. Azokkal sem tesszük, akik e napokban jelentkeznek megyeszerte a termelőszövetke­zetbe és azokkal sem, akik várják a zárszámadás ered­ményét, hogy eldöntsék, maradnak-e tovább is egyenileg, vagy belépek a közösbe. Rájönnek igazságunkra, meg­győzi őket jól dolgozó termelőszövetkezet eredménye és nem eltávolodnak, hanem még közelebb kerülnek hozzánk, szemükben és előttük nem népszerűtlenek, hanem nép­szerűbbek leszünk. ... .. .. . Erre az oldalára kell gondolni és nem abban hinni, hogy holmi rés támad, kapcsolat, lazulás lesz az egyéni­leg dolgozó parasztsággal. ­Az NDK népi kan­arájának­­ küldöttsége a Pedagógiai Főiskolán 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi hétnek külön tartalmat adott a Szovjetunióval test­véri barátságban élő Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája küldöttségének látogatása. A tanári testület, az ifjúság, de különösen a né­met szakos hallgatók az MSZMP és a KISZ-szervezet irányításával nagy örömmel készült a küldöttség fogadásá­­r­a. Fél hat óra tájban gördül­tek a főiskola kapuja elé a küldöttség autói. A bejáratnál a KISZ-szervezet nevében egy hallgató német nyelven köszöntötte a küldöttséget, s a küldöttség vezetőjének vi­rágcsokrot adott át. A főiskola tanácsa nevében a főiskola­­ igazgatója többek között eze­ket mondotta: „Megtisztelte­tésnek és kitüntetésnek érez­gozói 100, a III-as üzem bá­nyászai 200 tonna szén terven felüli kihozatalára, tettek kö­telező ígéretet. Mindkét trösztnél pénzjutal­mat kapnak a felajánlások tel­jesítésében élenjárók. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt 35­ ezer forintot fordít a ver­­­senyben legjobb eredményt♦ elérők jutalmazására. A jutal­­­­mok kiosztására november 10 . után, a verseny értékelésével­­ egy időben kerül sor. Ö­zük ezt a látogatást, és öröm­mel mutatjuk be főiskolánkat kedves vendégeinknek, mert ezt az intézményt teljes egé­szében népi demokráciánk hívta életre és mert főiskolán­(F­oly­tatás a 2. oldalon) A Pedagógiai Főiskola taná­­■­r­ testülete és ifjúsága nagy­­ örömmel értesült az NDK­­ népi kamarája küldöttségének­­ érkezéséről és tervezett főis­­­­kolái látogatásáról. A főiskola­­ ünnepi hetet tart a Nagy Ok­­­­tóberi Szocialista Forradalom Ma kezdődik a bányákban a forradalmi műszak Ma, november elsején reg­gel forradalmi műszak indul pécsi és komlói bányákban. A hónap elején a bányaüze­mek nagy része nem tel­jesítet­­te tervét, a hónap utolsó nap­jaiban azonban, amikor már kezdetét vette az ünnepi ké­­szülődés, elérték, sőt túl is tel­­­­jesítették a száz százalékot. A­­ pécsi bányászok 26 óta teljesít­j­tik a tervüket, a komlóiak 31-­­ én reggel érték el a száz szá-­­zalékot. A két tröszt hagyo­­­mányos párosversenyében el-­­sók a pécsiek, 101,1, második­ helyen állnak a komlóiak 100,11 százalékos havi eredményük-­­kel. _A pécsi tröszt legjobb ke­rülete a szabolcsi, melynek dolgozói 122 százalékra telje­sítették harmincadiki tervü­ket, havi eredményük 105 szá-­­­zalék. Komlón az Anna-ak-1 na­iáké az elsőség 105,1 száza-­­ lákkal. A III-as akna dolgozói­­ csak egy tized százalékkal ma-­­rannak mögöttük, Mázán 105,4, a Bétán 105,2 százalékra teljesí-­­tették október 31-ig esedékes­­ tervüket. November hetedike tiszte­letére minden bányaüzem egy­­ hétig tartó forradalmi mű- ♦ szakba kezd. A Béta-aknai bá-♦ nyászok 100, Anna-akna dol-S Ünnepélyes keretek között nyitották meg A SZOVJET FILM ÜNNEPÉT Tegnap este Pécsett a­ Petőfi filmszínházban ünnepélyes ke­retek között nyitották meg a szovjet film ünnepét. A meg­nyitáson az ünnepi közönség között foglaltak helyet a párt és a tömegszervezetek képvise­lői, munkatársai. A magyar és szovjet himnusz elhangzása után Szabó Ottó, a Pécsi Nem­zeti Színház művésze Maja­kovszkij : Beszélgetés Lenin elvtárssal című költeményét szavalta, majd Gábriel József elvtárs, a városi tanács műve­lődési osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet. — Tizedszer rendezzük meg hazánkban a szovjet film ün­nepét — kezdte beszédét, majd azokról a szovjet filmekről szólott, amelyek méltán nőt­tek a mi szívünkhöz is. Meg­említette többek között az „Egy életen át’’, a „Szibériai rapszó­dia’’, „Bátor emberek”, „Othel­lo” és a többi nagysikerű szov­jet filmet, majd így folytatta: — Ebben az esztendőben kü­lönösen nagy a mi ünnepünk,­­ amikor a szovjet film ünnepe egybeesik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom negy­venedik évfordulójával. — Amikor egy-egy új mű kerül a közönség elé, azt szok­ták mondani: fogadják szere­tettel! Az elmúlt esztendők szovjet filmünnepei és a fel­­szabadulás óta hazánkban be­mutatott jó szovjet filmek elő­­ értek annyit, hogy ezt márs nem szükséges külön hangsú­lyozni. Akik a szocializmus ügyével rokonszenveznek, akiknek a Csupajevek, Maxi­­mok, Zsurbinok, Timur úttörők a szívükhöz nőttek, bizonyára ugyanúgy megszeretik a most bemutatásra kerülő új szovjet filmek hőseit is, bizonyára sze­retettel fogadják a szovjet filmművészek új alkotásait is. Ezen gondolatok jegyében nyi­tom meg a szovjet film 1957. évi ünnepét. Gábriel elvtárs beszéde után a „Negyvenegyedik” című szovjet film került vetítésre. Az erőmű építését télen is folytatják Az erőmű-építkezés égnek meredő pillérsorai már való­ságos erdőt alkotnak. Az A és B sori pillérek között már betonozzák a tetőhojdongáikat is, amelyeket majd a jövő hó­nap első felében emelnek a helyükre. Ezzel meg is válto­zik majd az építkezés képe. Az első tetőszerkezeti elem már jobban sejteti majd a ki­alakuló üzemépület végleges alakját. Az építkezés a téli hóna­pokban sem szünetel majd. Az F sori pillérek előregyár­­tási tervét már teljesítették. Az A és B soron pedig még 2—2 darab pillért kell legyár­taniuk. Ezzel a munkával még a fagyok beállta előtt szeret­nének végezni, hogy biztosít­va legyen a téli emelési prog­ramhoz a megfelelő számú pillér. Teljes erővel folytatják majd télen az úgynevezett kistelemek gyártását. A kis­dérnek négy-öt tonnás abla­kok, homlokzati díszítő ele­mek és egyebek. A kisdém­ek gyártásához ötletes hordozha­tó bódékat terveztek, ame­lyeket hulladékfából lehet összeállítani. Télen ezekben a bódékban szárítják majd a lebetonozott beton kiseleme­­ket hőlégfúvók segítségével. Amikor az elemek betonozása megkötött és megszáradt, a bódét eltolják görgőkön a kö­vetkező elem fölé, így nagy beruházás nélkül is biztosít­va lesz egész télen át a kis­­elemgyártás folytonossága.­ Télen készülnek majd el az üzemépület alagsorában a malomalapok és egy turbina­alap. A vezénylőépület belső munkáit is a tél folyamán végzik el. A vízlágyító épüle­tének jelenleg a födémezése folyik. Amikorra beállnak a fagyok, ott is már csak a bel­ső vakolást és a burkolást kell elvégezni. A betongyártásnál sem okoz majd fennakadást a téli hi­deg. A betongyár előmelegí­tett kaviccsal és vízzel dolgo­zik majd. A munkahelyek és az előregyártott elemek szárí­tóinak fűtéséről pedig öt gőz­kazán és kilenc hőlégfúvó gondoskodik majd. Kim Ir Szen vezeti a koreai küldöttséget Phenjan (TASZSZ). A Ko­­­­reai Központi Távirati Iroda­­ jelentése szerint a küldöttsé­get, mely képviseli a Koreai­­Népi Demokratikus Köztársa­­­­ságot a Nagy Októberi Szocia­­­lista Forradalom 40. évfordu­lójának ünnepségein, Kim Ir­­Szén, a minisztertanács elnö­­öke vezeti. Továbbra is enyhe marad az idő Egy hét óta tart a vénasz­­szonyok nyarának harmadik szakasza, az ajándék-ráadás. A hőmérsékleti maximumok állandóan 15 fok körül inga­doznak. Az éjszak­ai lehűlés csupán helyenként okozott kisebb talajszinti fagyoldat. A reggelek ősziesen párásak, kö­dösek, a nappalok derültek s az évszakhoz képest szokatla­­­­nul melegek. * A Meteorológiai Intézet táv­­­­prognózis osztálya tájékoztatá­­­­sában elmondotta, csaknem­­ egész Közép-Európában rend­kívül enyhe, szép idő uralko­dik, amit a magas légnyomás­nak és a felhőképződést gátló leszálló légáramlásnak köszön­hetünk. Észak-Európában vi­szont változékony jellegű, hű­vös az idő. Az enyhe, szép idő nálunk előreláthatólag tovább tart. Mérsékelt déli, délnyu­gati szél várható ugyan az elkövetkező napokban, s a bo­rulás így gyakoribb lesz, sőt a jövő hét első fele valószí­nűleg már esőt is hoz, jelentő­sebb lehűléstől azonban egye­lőre nem kell tartanunk. VÉGIG A­ KO­SSUTH UTCUS UTCÁN Egy kis séta a Kossuth Lajos utcában... Egy kis nézge­­lődés, s elszomorodik az ember. És bizony, ha a cégtáblákat nézi. A pécsi 10. sz. Ruházati Boltnál például hatalmas üveg-­ táblák hiányoznak a feliratból. Nem messze innen, az Állami Biztosító csonka cégtáblája csúfítja az utca képét. Vagy ve­rniük a Zetkin Klára utcával szemben a közkedvelt Csemege Boltot, hosszú ideje egyáltalán nincs cégtáblája. Aztán a lim­lom­bolt, meg a többiek. Valamennyit nem tudja az ember feljegyezni, már csak azért sem, mert a cégtáblák hiányában nehéz megállapítani a bolt „kilétét”. Úgy gondoljuk, hogy az ízlésesen és nagy vá­­lasztékkal berendezett kirakatok megérdemlik, hogy a cégtáb­láidat is rendbehozzák.

Next