Dunántúli Napló, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

tí:58 Április 1 FALURÓL FALURA Tavaly arról beszéltünk, nyár derekán, meg későbben is, hogy majd az őszön, majd a betakarítás után megindul a paraszt a termelőszövetke­zetekbe. Meg is indult. Sorra alakultak a tsz-ek, egyre-más­­ra érkezett a hír, hogy új be­lépők kérik a felvételüket. Ha­nem ami akkor volt, az csak kezdetnek felel meg, mert az igazi, a nagy belépések most indulnak. Szinte ritka az a ter­melőszövetkezet, amelyik egy helyben topog, nem­ gyarapo­dik a tagsága. Másuott a héten két csa­lád is belépett a közösbe és öt taggal kezd­te meg a mun­kát. HIDASON az Új Élet Tsz a napokban három tagot vett fel s ezzel idén tizenkét új tag kezdte meg a közös gaz­­­dál­kodást. Olyannyira meg­erősödtek, hogy elhatározták, terven felül öt holdas öntö­zéses kertészetet létesítenek. Piacra sem lesz nagy gondjuk hiszen a helyi bányaüzem dol­gozói csak örülnek, ha friss zöldségfélével ellátják őket. Új termelőszövetkezet is alakult a közelmúltban. Ma­­rázán kilenc család 12 tagga 1 270 holdon gazdálkodik közö­sen. Elnöknek Katles Berta­lant választották meg. A járá­son igen dicsérik a községi tanács titkárát, akinek nagy része volt a termelőszövetke­zet megalakításában. Szulimánból is arról érkezett hír, hogy termelőszö­vetkezet alakult Március 15 néven. Az új tsz-nek nyolc család, 14 taggal volt a meg­alapítója és 76 hold földjük van. Elnöknek Jerszi Józsefet választotta a tagság. De nemcsak tagokkal, fia­tal munkaerővel erősödnek a termelőszövetkezetek, hanem gazdaságilag is gyarapodnak. A mohácsi Új Barázda a na­pokban adott le hét megyei törzskönyvezett tenyészkant, melyet állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek to­vábbítanak tenyésztésre. A már­­akéméndi Rákóczi, a monyoródi Új Élet, és a véméndi Új Tavasz Ter­melőszövetkezetek törzste­nyészeteikkel részt vesznek az országos tejtermelési verseny­ben. A szigetvári járás ter­melőszövetkezetei pedig növe­lik a pillangósok vetésterüle­tét. Míg tavaly csak 12 száza­lék volt pillangással bevetve, idén 20,5 százalékra növelik ezt a területet. Tavaly csak hét szarvasmarha jutott száz holdra a szigetvári járás ter­melőszövetkezeteiben, idén meghaladják majd a kilencet. A műtrágya felhasználása is növekszik a tsz-ekben. A szi­getvári járásiban tavaly hol­danként 12 kiló műtrágyát szórtak ki átlagosan. Idén már 106 kiló jut egy holdra. ............ . A jó munkáért kiváló vállalat kitüntetést kapott a Baranya megyei Ter­­ményforgalmi Vállalat a mi­nisztériumi és a múlt év harma­dik és negyedik negyedévi fel­vásárlási eredményeiért, vala­mint az önköltségcsökkentés terén elért eredményeiért.­­ A vállalat a múlt évben harma­dik negyedévi tervét 160, ne­gyedik negyedévi tervét pedig szintén 100 százalék fölött tel­jesítette. A vállalat dolgozói április el­sején este nyolc órakor a Pan­nónia Szálloda nagytermében családi estet tartanak, melyen hat dolgozó megkapja a válla­lat kiváló dolgozója jelvényt és 10 az oklevelet. Ezen az estén a jó munka jutalmául mintegy 31 ezer forintot osztanak szét a dolgozók között. NAPLÓ 64 szta.&ad­.eG.LietaM HETI PROGRAMJA Április 2., szerda: Zenetörténeti előadás „A versenyművek** cím­mel előadást tart Kincses József, a Zeneművészeti Szakiskola ta­nára. Előadás helye a TTIT Bar­tók Klubja (Janus Pannonius u. 11., I. em.) du. 6—8 óráig. Ven­dégjegy ára 3 forint, diákoknak 2 forint. Április 3., csütörtök, Biológia — egészségügyi előadás. „Gyermek­kori fertőző betegségek (vörheny, szamárköhögés, diftéria)** címmel előadást tart dr. Barla-Szabó Jenő igazgató főorvos. Az előadás helye a központi egyetem élettani előadóterme du. 6—8 óráig. Ven­dégjegy ára 3 Ft, diákoknak 2 Ft. Vasutas fiatalok versenye . Állomásunk forgalmi végre­hajtó szolgálatában igen sok fiatal dolgozik. Többségük ki­­szista és igyekeznek állandó ta­nulással és önképzéssel minél előbb jó vasutasokká válni. Fiataljaink örömmel fogad­ták a gyékényesi állomás KISZ-fiataljainak a felhívását amelynek a célja, hogy to­vább javítsa a fiatalok munká­ját és bevonja őket az anyag­takarékossági mozgalomba. Az állomást KISZ-szervező felhívással fordult az ország összes olyan típusú állomásai­nak KISZ-szervezetéhez, ahol az alábbi versenypontok telje­síthetők, hogy április 4. és május 1. tiszteletére teljesít­sék az élüzem szint követel­ményeit. A KISZ-szervezet fel­hívása szerint a következő ered­ményeket kell elérni: 1. Kocsi­tartózkodási idő csökkentése- 104 százalék. 2. Átlagos vonat­terhelés teljesítése: 107 száza­lék. 3. Menetrendszerinti vo­natindítás, teher- és személy­­vonatoknál: 100 százalék. 4. Fajlagos kocsimozgatás csök­kentése: 102 százalék. KISZ-fiataljaink szeretnék ha felhívásukhoz minél több KISZ-brigád csatlakozna. LESTI FERENC Osztrák, fiatalok Pécsett A FDJ, a Szabad Osztrák Ifjúsági Szö­vetség öttagú hivata­los küldöttsége a KISZ Központi Bi­zottságának meghívá­sára Magyarországra érkezett és tegnap Pécsre látogatott. A KISZ Megyei Bizott­sága fogadta a ven­dégeket, Kiss Dezső, a megyei bizottság titkára üdvözölte a küldöttséget, majd a vendégek kérdéseket tettek fel a KISZ munkájának különfé­le vonatkozásaival kapcsolatban. Érdek­lődtek a kulturális munkáról, a nagy egységes megmozdu­lásokról, a speciális pécsi és a bányász­problémákról. Ezek után elbeszél­gettünk a FDJ kép­viselőivel. — Miyen szerepe van a FDJ-nek az ifjúsági mozgalom­ban? — A FDJ a legelső­ként alakult ifjúsági szövetség — válaszolt a küldöttség vezetője, Sparl Friedrich. — Még 45-ben alakult, célja az volt, hogy­összefogja az ifjúság tömegeit. Később az­tán számos más szer­vezet alakult és a FDJ egyre inkább el­tolódott a Kommu­nista Párt politikája felé. Jelenleg is úgy tartják számon, mint kommunista ifjúsági szervezetet. Jelsza­vaink így hangzanak: jobb, rendezettebb életet, boldogabb, sza­badabb jövőt. Az utolsó szövetségi kongresszuson nyíl­tan kimondtuk, hogy célunk: Ausztriában is valósuljon meg a szocializmus. _ *— Hogyan lehetne összehasonlítani a FDJ és a KISZ mun­kál­ást? — Ez nagyon ne­héz, csaknem lehetet­len. Minekünk sok­kal nagyobb figyel­met kell fordítanunk a kulturális és sport­­munkára, érthetően. A mi eszközeink má­sok, de — ezt nyugod­tan állíthatjuk: ■— e cél közös. — Mi a legjelentő­sebb tapasztalatuk a magyarországi úton? —• Célunk van, hogy tapasztalatokat gyújtsunk és amit tu­dunk, hasznosítsunk is a munkánkban. Mivel jártunk itt a DISZ idején is, fel tudjuk mérni a kü­lönbséget: elmondha­tatlan örömmel töl­tött el bennünket az, hogy a KISZ létezé­sét szinte éreztük a levegőben. Ez az ifjú­sági szervezet olyan, amelyet mi elképzel­tünk és amelyet kö­vetni is szeretnénk. Legjelentősebb ta­­pasztalatunk talán az, hogy nyomát se talál­tuk a régebbi rózsa­szín szemüveges, kissé elleplező szellemnek. Meglepett és nagy örömmel töltött el bennünket az, hogy nyíltan és őszintén beszélgettek el ve­lünk a magyar fia­talok, amerre csak jártunk. Reméljük, hogy ezt a szellemet továbbra is megőrzik és a magyar kom­munista fiatalok si­keres csak növekedni 3 Művelődési otthonok április­bafG Mozik . . ... . L, készülnek Iskolák A város és a megye összes művelődési otthonában megem­lékeznek hazánk felszabadu­lásának 13. évfordulójáról. Az öntevékeny művészeti együtte­sek egyfelvonásosokat mutat­nak be, szavalatokkal, ének-­­ számokkal teszik színessé az ünnepet. A művelődési ottho­nok részére a megyei tanács művelődésügyi osztálya nép­művelési csoportja műsortájé­­koztatót küldött, amelyből az ünnepnap jelentőségéhez mér­ten a legmegfelelőbb műsort állíthatták össze. A Baranya megyei Moziüze­mi Vállalat műsorát április 4. tiszteletére úgy szervezte, hogy a filmek a nap hangulatához megfeleljenek. Április 4-én és 5-én Pécsett a Petőfi filmszín­házban játsszák a „Budapesti tavasz” című filmet, a Kossuth filmszínházban bemutatják a Don Quijote című szovjet fil­met, a Park filmszínházban új magyar filmet,­­ a Cimborák­at láthatja a közönség. A vidéki filmszínházak ma­gyar, szovjet és a népi demok­ratikus országok filmjeit vetí­tik. A vá­llalat tervezi, hogy a filmszínházak előcsarnokaiban az évfordulóval kapcsolatos ki­állítást rendez és képeket mu­tat be a Szovjetunió életéből. Az április 4-i ünnepi felvo­nuláson úttörő díszszázad is részt vesz és koszorút helyez el a szovjet hősi emlékműnél. Délután 3 órai kezdettel az If­júsági Színházban nagy úttörő ünnepség lesz , amelyen be­szédet mond Hocker Ferenc elvtárs, az MSZMP városi bi­zottsága másodtitkára. Az általános és középiskolák­ban április 3-án emlékeznek meg hazánk felszabadulása 13. évfordulójáról. A felső tagoza­ton összevonva, az alsó tagoza­ton pedig osztályonként mél­tatják az ünnep jelentőségét. Az iskolások készülnek a fel­vonulásra is, a bányász kerü­letek általános iskolásai a bá­nyászokkal együtt vonulnak majd a temetőbe. Az iskolaigaz­gatók és az úttörővezetők az úttörőcsapatokkal, a többi ne­velő és az óvónők pedig együtt teszik tiszteletüket a szovjet hősi emlékműnél. A középisko­lai nevelők a diákokkal együtt vonulnak fel. A középiskolák és az általános iskolák külön­­külön helyezik el koszorúikat az emlékműnél. A Pedagógiai Főiskolán ápri­lis 3-án délután 3 órakor ren­dezik az ünnepséget, Márk Bér­talan, a főiskola igazgatója el­nökletével, aki az ünnepi be­széd után tanulmányi érdem­érmet nyújt át a főiskola vég­zett növendékének. Az Orvostudományi Egyetem április 3-án délután 5 órakor ünnepel az egyetem aulájá­ban. Ünnepi beszédet mond dr. Rauss Károly, Kossuth-díj­as egyetemi tanár. A jogi kar ün­nepélye délután 2 órakor kez­dődik ugyancsak az egyetem aulájában. Az ünnepi szónok Vitányi Béla dr., egyetemi ta­nár, a nemzetközi jogi tanszék vezetője lesz. Itk­ozait-estpedagógiai T­áUU&latt A Pedagógiai Főiskola ének­zene tanszakán nemcsak ta­nárképzés, de élénk zenei élet is folyik. Az idei tanév első félévében Kodály születésének hetvenötödik évfordulóján Ko­dály-műsort adtak az éneksza­kosok, most, március 26-án pe­dig Mozart műveiből állítottak össze kamaraműsort. A tanszék hallgatói először Mozart-dalokkal, zongoradara­bokkal és fuvolaszólóval szere­­zönségnek, pellese, majd a „Szöktetés a szerályból” című opera tizen­egy tételét adták elő, Vági Ist­vánná tanárnő összekötő szöve­gével. A zenekari kíséretet Re­­zessy László főiskolai tanár zongorajátéka pótolta. A színvonalas Mozart-est nagy művészi élményt nyújtott az ének-zene tanszék előadó­termét zsúfolásig megtöltő kö- Szeretet nélkül Más, országos gondok után felszínre került az elha­gyott gyerekek gondja is, megmozdult az emberekben a felelősségtudat. Mint ahogy nincs igazi anya, aki meg ne könnyezné a gyermeket, aki egyedül nő fel, szeretet nél­kül, nincs egyetlen igaz ember sem, akiben fel ne támad­­j­a a segítés vágya. A Gyermekváros csak az első lépcsőfok a nagy kér­dés megoldásában. Ezért van szüksége százszorosan az egész társadalom támogatására. Ellátogattunk az épülő Gyermekvárosba, hogy meg­adhassuk a feleletet: milyen lesz ez az otthon és kinek épül?I­ I. Az első lakók Gulyásleves ínycsiklandó S maga árad a nagy ebédlőben, de a kis négyszemélyes aszta­loknál nyugodtan ülnek a kék­­melegítős fiúk, lányok. Megvárjuk, míg Mária néni jó étvágyat kiván — közli magyarázatul három asztaltár­sam közül az egyik, egy barna­képp, élénkszemű gyerek, aki a­ legnehezebben tud nyugodtan a széken ülni. Mária néni szavaira kórus felel, majd belemerülnek a merőkanalak a gőzölgő tábra. — Nézd a kezedet — böki ol­dalba a virgonc fiút jobboldali szomszédja, akinek alig látha­­tóan ütköző bajuszkája van és méltóságteljes tartása. A kis virgonc a kezére les. — Nem mostam meg valami rendesen — dünnyögi szégyen- kezve. Roppant udvariasak egymás­­hoz, „vegyél te előbb” — és Persze akkor is, amikor egy kis mesélés kerül sorra. Ki hogyan került ide? A harmadiknak csak az édes­­any­­a él és sokan vannak test­­vérek. Három éve intézetben nevelkedik, de itt a legjobb ki leghőbb vágya, hogy mér­ gyerek keresi a szüleit, ha in­­len nevelőszülőknél töltöttek a nők legyen. És ha sikerül!... tézetbe kerül és jó is ott neki? gyerekek, ő igyekszik a tanulással... Miért hozza világra az anya a M Juliska például 15 éve e. Itt alig van gyerek, aki ne gyerekét, ha utána eldobja ma­­lenére is alig tud megbirkózni igyekezne. A fiúk lelkesen dol­­gától, a hetedik osztállyal. A verse­goznak a két Józsi bácsi biro- A kis éjjeliszekrényeken szép hét, a szabályokat fújja, de amint nem elég a szorgalom, agya fölmondja a szolgálatot. Falun nevelték, hat ló, négy tehén és tizenkét disznó volt a gondjaira bízva. Ha valamelyik állat elcsatangolt, bottal ütöt­ték a kislány fejét. Most már tud örülni, értékeli ezt az új életet, de felmelegedni még nem tudott Tizenöt éves és így lehet összefoglalni az életét, huszonnégy nevelőszülő. N. Jósika pécsi gyerek. Mi­kor idekerült, 2—3-as tanuló volt. Aztán rákapcsolt és fel­javult négyesre. Jeles szeretne lenni és mérnök, W. Ágnesnek bőtt,ön­ben van az anyja. Keveset beszél róla. Eleinte cipekedni kellett, si­kálni meg takarítani, egyszó­val nagyon izgalmas volt. Még most is hetenként nagytakarí­tás van és mindennap másik négy fiú takarítja ki a hálót... Meg aztán ott az asztalosmű­hely ... A kis komoly részletesen el­meséli, hol, milyen intézetben volt már eddig és így fejezi be: — És akkor végül ide kerül­tem a Gyermekvárosba, amely az ország szeme előtt van ... dalmában, az asztalosműhely­ben és a vasműhelyben. A Végül a kis virgoncé a szó. Arca elkomolyodik és száraz hangon hadarja. — Édesapám volt, de meg­halt, mert részeg volt. Akkor az Alföldi-intézetbe kerültem. Aztán egy kulákhoz adtak, de megszöktem, mert nem adtak enni. Utána Pesten voltam in­tézetben egy darabig, és éppen betegszobás voltam, mikor mondták, hogy ide lehet jönni, de eljöttem és itt nagyon jó ... Már újra vidáman csillog a szeme és a kérdésre, hogy mi szeretne lenni, ha jövőre befe­jezi az általánost, rávágja: bá­nyász! A kis komoly szégyenkezve mosolyog és bevallja, hogy ne­lányok buzgón kézimunkáznak, apró színes térítőket készíte­nek az éjjeliszekrénykékre. Ta­nulnak és segítenek minden­ben, akár szekrénytologatás, akár tálalás legyen az. Lassan oldódnak fel az új, szabad környezetben, ahol sze­­retetet is kapnak. De a múltat nem lehet olyan könnyen el­felejteni. És amikor lámpaoltás előtt odakuporognak­ a nevelő köré, aki kinyitja a kis ladikot, hogy feleljen a gyerekek kér­déseire, a maszatos kis papí­rokon ilyen szavak bukkannak elő, keserűen és szívbemarko­­lóan: Miért van az, hogy egy keretben annyi agyonszoronga­tott, kopott fénykép áll, és a nevelőknek annyiszor kell vé­­gighallgatniok a konok bizony­­gatást. ..de az én anyukám majd eljön értem!” A nevelők, ezek az önzetlen igazi pedagógusok (nem a nem­létező nagy fizetés csábította ide őket, és nem a lakás, hi­szen négyen laknak egy kis szobában), tudják, hogy a szü­lők nem fognak jönni, hogy ne­kik kell pótolni nevelést, sze­­retetet, figyelmet, megértést, mindent. Akkor is, ha úgyne­vezett nehéz esettel állnak szemben. Mert sokszor kísért az a né­hány év, amelyet lelkiismeret­mintha félne a gondolattól is, hogy vissza kell mennie hozzá. Jóeszű, szorgalmas gyerek, mondják róla nevelői és egy­szer talán megszabadul az any­ja nyomasztó árnyékától is. J. Zsuzsa, ez a ringójárású, feketeszemű kislány úgy került ide, mint egy nagyon nehéz eset Félrenevetség, zűrzava­ros családi körülmények álltak mögötte, a dicsőség a fejébe szállt és udvaroltatott magá­nak a fiúkkal. Büszke, kihívó­modorú, csöppet sem szorgal­mas lány volt és sok keserves verítékébe került a nevelőinek, amíg eljutottak vele idáig. Most már tanul, udvariasan viselkedik és majdnem sze­rénynek nevezhető. Lehetne sorolni tovább az első lakókat, de talán nem fon­tos. íme nekik és a hozzájuk hasonlóknak épül a Gyermek­­város. Kísérletet végeznek a gyerekek a kémiaórán Nagyban megy, a munka Józsi bácsi irányításával az asztalos-* műhelyben

Next