Dunántúli napló, 1958. június (15. évfolyam, 128-151. szám)

1958-06-01 / 128. szám

ATILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNAKÉT UH NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁG­A ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM ARA 10 FILLÉR VASÁRNAP, 1958. JÚNIUS 1 A mi iskoláink Két nevezetes ünnepi ese­ménye van ma a magyar mű­velődésügynek. Az egyik a ne­velő-oktató intézmények álla­mosításával a szocialista isko­larendszer megalapozásának 10 éves évfordulója, a másik pe­dig — szervesen összefüggve vele — a hetedik pedagógus­nap megrendezése. Mindkét nagyjelentőségű esemény dol­gozó népünk szabadságának a Szovjetunió által történt kiví­vásában gyökerezik. A műve­lődés minden osztály társadal­­mi formában a gazdasági és politikai körülmények függvé­nye, s egy szűk uralkodóréteg­nek az érdekeit szolgálja. Az uralkodó osztály legerősebb bázisait pedig mindig az egy­házakban találta, így volt ez nálunk is 1945-ig. Történel­münk során éppen ezért­­­­kezdve Apáczaitól egészen a 48-as szabadságharc nagy ha­zafiaiig (Kossuth, Petőfi Tán­csics, Eötvös, Tavaly) számos esetben harcoltak a nemzet legjobbjai azért, hogy az isko­láztatás és vele a közművelő­dés ügyét egységessé, általá­nossá, szabaddá, ingyenessé és így kizárólag az állam felada­tává tegyék. Nemes törekvéseik­nek mindenkor útját állta az a tény, hogy a társadalmi kö­rülmények nem kedveztek a nép gazdasági és id­eológiai ér­dekeinek, a dolgozók hatalom­­rajutásának. Mindez nélkül a nép széleskörű államilag biz­tosított bevonása a művelődés áldásaiba csak vágyálma ma­radhatott haladásunk szószó­lóinak. A dolgozó nép javára ezt a sorsfordulatot jelentő kérdést egyedül a szocializmus útjára lépett népi demokrati­kus állam tudta megoldani. A felszabadulás —­ a dolgozó többség nagy tömegeinek a ki­zsákmányoló kisebbség felett hatott nagy győzelmével — elősegítette a kultúrforradal­­m­at is, melynek eredménye nyomán megszűnt az uralkodó osztályok művelődési egyed­uralma. Ehhez a népünk bol­dog jövőjét biztosító vívmány­hoz az utat az iskolaállamo­­®itási 1948. évi 33. tc. nyitotta m meg, amely a föld, a gyárak, és a bankok után az iskolát is visszavonhatatlanul a nép tu­lajdonává tette. A tanügy állami kézbe vé­tele jelentette voltaképpen gyakorlatilag a dolgozók műve­lődéshez való jogának biztosi­ját, így valósulhattak meg a demokratikus kultúrpolitika alapelveit: a tanszabadság, az egyes iskolafajok nyitottsága, egymásraépültsége, a lelkiisz­ N­ezeti szabadság, a nők és a Nemzetiségek művelődésbeli Egyenjogúsága. A párt részle­sen kidolgozta azt a műve­lődési programot, mellel az új arculatú, minden­oldalúan képzett, alkotó módon dolgozó, hazaszeretetét tetteivel igazoló ,és a dolgozók nemzetközi szo­­lidaritását valló szocialista em­bertípust kell nevelőinknek a riadalom támogatásával ki­alakítani. Ebben a főelvek a következők: a dolgozók legszé­lesebb rétegei számára az ól­­í®lános és szakműveltség, a haladó nemzeti és emberi kul­­■hfa kincseinek biztosítása, tó­ikba az iskolarendszer min­­den­ fokozatában az egész ma­gyar nép, de főleg a jövő nem­zők szocialista szellemű né­zését kell szolgálni a reak- i előítéletek maradványai­­va­c megszüntetésével. Ezzel­­a tervezettel pártunk hosszú ide­rem­egszabta nevelésügyünk arspektíváját és teendőit. Az egységes és kötelező 8 osztályú általános iskola meg­­teremtésével ledöntöttük a vé­dőfalakat az egyes osztályért­éekeket szolgáló iskolák között, amelyek elválasztották egy­mástól a vagyonosok és a nép iskoláját Gondoskodtunk a tankötelesek beiskolázásáról és a lemorzsolódásuk fokozatos csökkentéséről. Az osztatlan iskolák lehetőség szerinti össze­vonásával jelentősen szaporí­tották a szakosított általános iskolák számát. A munkásér­telmiség megteremtésére egy­re több munkás-parasztfiatalt iskoláztunk­­be a középiskolák­ba, az egyetemekre, és a fő­iskolákra. Ennek nyomán már ott tartunk, hogy a dolgozók gyermekeinek arányszáma át­lagosan 70 százalék körül mo­zog a közép- és felsőfokú tan­intézményekben. A tervgazdál­kodás szükségleteinek megfele­lően iskolapolitikánk jelentő­sen gyarapította és szakosítot­ta középiskoláinkat (techniku­mok, gimnáziumok). Ezzel ki­elégíti szakember szükségle­teink utánpótlását. Ezt és vele majdan az életszínvonal gyors­ütemű emelkedését kívánják szolgálni az egyes gimnáziu­mokban már szépen működő politechnikai tanműhelyek, szakkörök. (pl a Széchenyi Gimnáziumiban a motoros, technikus, modellező és a fo­tó szakkör, továbbá a gazda­sági gyakorlókért.) Államunk óriási összegekkel támogatja a kollégiumok révén, azután a tandíjkedvezmények, az ösz­töndíjak, a tanulószobák és a különféle segélyek juttatásán keresztül a dolgozók gyerme­keinek továbbtanulását. Tanterveinkben és tanköny­veinkben az anyanyelv, a hazai és világirodalom nagy értékei mellett döntő helyet kapott a korszerű és a környezet át­alakítására vállalkozó termé­szettudomány az elmélet és gyakorlat egységében, a társa­dalom valóságos szerkezetének és fejlődési törvényszerűségé­nek ismertetése, végül pedig a gazdag, művészi néprajzkul­túránk. Mindezzel meggyőzésre törekedve szolgálják nevelőink a haladó tudományos világné­zetre való nevelést. Erkölcsi nevelésünk a kommunista ember nemes jellemvonásait oltja bele a KISZ-fiatalokba és példájuk nyomán az egész ifjúságunkba, nevezetesen: a kollektív érzést, a hummaniz­­must, az alkotó munkakészsé­get, a harcos, öntudatos fegyel­met, az önállóságot, az önbizal­mat, derűlátást és a szocialista hazaszeretetet Nevelőink igen sokat köszönnek az élenjáró neveléstudomány eredményei­nek, főleg Makarenkó pedagó­giai rendszerének és mindeze­ket sajátosan, produktív mó­don fel is használják, így lett oktató-nevelő munkájuk élet­szerű, józanul politikus, tuda­tos, rendszeres, bírálatra nevelő és az elmélet-gyakorlat köl­csönhatására építő. Ma már a felnőttek, a szülők tízezrei előtt is megnyílt a művelődés útja, melyből a múlt szándé­kosan távoltartotta őket. Ez is jelentős biztosíték arra, hogy az iskola vezetése mellett az egész dolgozó társadalom részt vegyen az ifjúság, a szocialista jövő építő nevelésében. Nevelőink társadalmi hely­zetét, látókörét, műveltség­­szintjét és nem utolsó sorban anyagi körülményeit is jelen­tősen átformálta a szocialista országépítés. Népi demokrá­ciánk és benne dolgozó né­pünk fokozottan megbecsüli, értékeli és támogatja felelős­ségteljes munkájukat. Az elért nagy eredmények viszonzásaképp a nevelőtársa­dalom a jövőben még fokozot­tabb munkakedvel fogja kor­mányzatunk művelődési pers­pektíváját megvalósítani. Köszöntjük a megye pedagógusait A VII. Pedagógusnap alkalmából szeretettel üdvözöljük ifjúságunk fáradhatatlan ne­velőit, azokat a tanítókat, tanárokat és óvónőket, akik hivatás­szeretettől áthatva igaz, mű­velt, becsületes, hazájukat szerető emberekké formálják a jövő nemzedékét. A népi rendszer tisztelete és megbecsülése övezi mindenkor a pedagógusokat. A leg­féltettebb kincsnek, a gyermeknek oktatása és nevelése van a tanítók és tanárok kezében, hogy a fogékony gyermeki szívekbe plántálják a tudásvágyat, a magasabbrendű erkölcsöt, a szocialista hazafiságot. Egyenes jellemű, bátor és szilárd embereket neveljenek a szocialista társadalomnak, akik majd az idősebbek helyére lépve folytatják apáik nagy művét, a szo­cialista haza építését. A mostani ünnepen is övezte a tanítványok, szülők és az egész társadalom szere­­tete az ifjúság igaz nevelőit, akiknek munkájához ezúton is jó egészséget és sok sikert kí­vánunk! A magyar SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSA ELNÖK­SÉGE ­v ÜNNEPSÉG a VII. Pedagógusnap alkalmából Kitüntették a megye és a város legjobb nevelőit A VII. Pedagógusnap alkalm bevezetőjében foglalkozott a mából tegnap délután a me- pedagógus felelősségével, majd gyei tanács kultúrtermében kö- így szólt: szöntötték a kitüntetett peda­gógusokat. Az ünnepségen a párt, a szakszervezet, a tanács, a Nőtanács, a Hazafias Nép­front képviselői is megjelen­tek. Részt vett az ünnepségen Ilku Pál, a Központi Bizott­ság tagja, művelődésügyi mi­niszterhelyettes; Sztergár Jártas, a Hazafias Népfront megyei titkárának megnyitó szavai után az óvo­dások, az úttörők, a KISZ- fiatalok dallal, virággal kö­szöntötték nevelőiket. Ezután Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács vb-elnöke mondott ünnepi beszédet. Beszédének , Az idei pedagógusnap­nak jelentőséget ad az is, hogy egybeesik az iskolák és óvo­dák államosításának tízéves dicséretére váljék, hogy aho­gyan tíz évvel ezelőtt dereka­san kivették részüket az isko­lák államosításáért folytatott küzdelemből, az ellenforrada­lom alatt többségükben helye­sen viselkedtek, elítélték, sőt a legjobbak szembefordultak, az ellenforradalommal. Ezután arról a hatalmas fej­lődésről beszélt, amely meg­mutatja a párt és a kormány kultúrpolitikájának eredmé­nyeit. Elmondotta, hogy a fel­­szabadulás előtt Baranya me­gyében és Pécs városában 39 ezer tanköteles volt. Ezek alig 40 százaléka végezte el az ele­mi iskola hat osztályát. Ma a tankötelesek száma 45 ezer, jubileumával. Pedagógusaink kiknek 60 százaléka eredmé­nyesen elvégzi a jóval maga­sabb színvonalat biztosító ál­talános iskola nyolc osztályát. A fejlődés további eredményeit mutatja, hogy az iskolák osz­tálytermeinek száma 475-el gyarapodott, a nevelőlétszám 821-ről 2257-re emelkedett. Az óvodák száma 32-ről 85-re, az óvónőké pedig 42-ről 244-re nőtt. Beszédét így fejezte be? *­% A hetedik pedagógusnap alkalmával, amikor a tanítvá­nyok és szülők szeretetük sok­sok megnyilvánulásával veszik körül a tanítókat és tanárokat, engedjék meg, hogy a megyei párt-végrehajtó bizottság, va­lamint a megyei tanács végre­hajtó bizottsága nevében me­leg szeretettel köszöntsem az idei évben kitüntetett pedagó­gus elvtársakat. Palkó Sándor elvtárs ezután átnyújtotta a kitüntetéseket a kitüntetett pedagógusoknak. Az ünnepségen felszólalt Ilku Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja, művelődés­­ügyi miniszterhelyettes. A párt Központi Bizottsága forró elv­ben meghatározott mennyisé­geit meg nem haladó mezőgaz­dasági terméket a tiltó rendel­kezés ellenére vásárol; e mér­téken felül a cselekmény bűn­tettnek minősül. A szabálysértési eljárást az ellen a dolgozó, illetőleg szö­vetkezeti tag ellen is meg kell indítani, aki a szabálytalan cselekmény elkövetésére uta­sítást adott, vagy a cselek­mény elkövetését tűrte. (Folytatás a­ 6. oldalon.) Ha­tározo­t a mezőgazdasági felvásárlásról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány rendele­tet adott ki az állami felvásár­lás érdekeit sértő egyes cse­lekmények szabálysértéssé nyilvánításáról. A rendelet ki­mondja többek között, hogy szabálysértést követ el és há­romezer­ forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az álla­mi vállalatnak vagy szövetke­zetnek az a dolgozója, illetve tagja, aki a vállalat vagy szö­vetkezet részére mezőgazdasá­gi terményt, terméket,­ vagy állatot a megállapított felvá­sárlási árnál vagy az állami felvásárló vállalatok (szövet­kezetek) által meghirdetett he­lyi árnál­­ magasabb áron vá­sárol. Szabálysértésnek minő­­­sül az is, ha a vállalat (szövet­kezet) telephelyén kívül vagy a megállapított körzeten kívül vásárol, valamint, ha a vásár­lásnál a jogszabályban előírt minőségi és egyéb átvételi fel­tételeket megszegi. Ugyancsak szabálysértést követ el és háromezer forin­tig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki az élelmezés­­ügyi miniszter által rendelet­ ötéves program keretében korszerűsítik a pécsi villanyhálózatot Pécs energiaigénye is je­lentős mértékben megnöve­kedett az elmúlt években. A statisztika szerint a város energiaigénye (csak a háztar­tási fogyasztást figyelembe­­véve) hétévenként megduplá­zódik. Ez az állandóan nö­vekvő energiaigény követeli meg, hogy a város elektro­mos hálózatát korszerűsít­sék. A korszerűsítés lényege: magasabb feszültségre térnek át a primőr- és a szekunder - hálózatnál egyaránt. Köztu­domású ugyanis, hogy ma­gasabb feszültségű elektro­mos energiát vékonyabb ke­resztmetszetű vezetéken, ke­vesebb veszteséggel lehet szállítani, mint ugyanolyan mennyiségű kisebb feszült­ségű energiát. Pillanatnyi­lag már az a helyzet, hogy különösen a város belterüle­tén a meglévő primőr­ kábe­leken a meglévő feszültség­gel több energiát nem lehet szállítani. Ez jellemző a köz­vetlenül a háztartásokba energiát szállító szekunder­­vezetékekre is. Ezért egy ötéves program keretében a primőr­ vezeté­keknél fokozatosan áttérnek a kétezer voltos feszültségről az ötezer voltos feszültségre, a szekunder-vezetékeknél pe­dig a még meglévő 110 voltos feszültséget a szabványos 220 voltos feszültségre állítják át. Az átállást és korszerűsí­tést már meg is kezdték. En­nek keretében bővítik a Pécs 2. számú elosztó állomást (a Tüzér utca sarkán) és szere­lik már az Új-Pécs 1. nevű elosztó állomás berendezését, amely a vásártér északi ré­szén épült. Ebben az évben a primérhálózat átállítását 11 alállomáson hajtják végre a belváros területén, ahol a legjobban túl vannak terhel­ve a régi kábelek és vezeté­kek. A jövő évben a város keleti részén folytatják a há­lózat korszerűsítését. A korszerűsítésekkel kap­csolatosan a DEDÁSZ dolgo­zói felkeresik valamennyi 110 voltos feszültségű áram­mal ellátott lakást és megál­lapítják, hogy a hálózat kor­szerűsítésével párhuzamo­san, milyen korszerűsítést kell a lakásokon belül elvé­gezni. (Régi típusú rézkap­csolók kicserélése, falon kí­vüli vezetékek falbasülyesz­­tése, stb.) Hruscsov elvtárs Bulgáriába utazott Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Moszkvából repü­lőgépen elindult Szófiába, hogy részt vegyen a Bolgár Kommunista Párt VII. kong­resszusán. A küldöttség veze­tője N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Ma: Szovjet ének-, zene- és tánc­­együttes ajándékműsorű­ a szabadtér színpadán A hazánkban tartózkodó szovjet haderő ének-, zene- és táncegyüttese ma este 8 óra­kor Pécs város dolgozói részére a szabadtéri színpadon aján­­d­ékműsort ad. 21 négytalálatos A lottó 22. játékhetére be­­érkezett 2,854 190 lottószel-­­vény. A nyertes szelvények közül felosztásra került 4 mil­lió 281 ezer 285 forint, öttalá­­latos szelvény nem volt. Négy találatot 24 szelvényen értek el, a nyereményösszeg egyen­ként 89 193,75 forint. A három­­találatos szelvények száma 2 896. A nyereményösszeg egyenként 370 forint. Két talá­latot 84 991 szelvényen értek el. Egy-egy kéttalálatos szel­vényre 12,60 forint nyeremény jut Ele Gaulle ma jelenik meg a nemzetgyűlés előtt A kommunisták álláspontja változatlan A szocialisták a tábornokot támogatják Tüntetések, verekedések, sztrájkok Párizs (MTI). A francia nemzetgyűlés úgynevezett „nemzeti” pártjai — a pou­­jadeistáktól a szocialistákig — úgy döntöttek, hogy megsza­vazzák De Gaulle miniszter­­elnöki beiktatását. A tábornok a La Pérouse nevű elegáns szállóban ütötte fel péntek este párizsi főhadiszállását. Szom­ Auriolnak, a volt köztársasági elnök helyettesítené De Gaulle tábornokot és feladata lenne az alkotmányreform előkészí­tése. Kérdésre válaszolva a tábor­baton délelőtt itt fogadta „Ke­­nek kijelentette, hogy a kivé­reltasztal értekezleten” a pár­tok vezetőit, számszerint hu­szonhatot. Az értekezlet részt­vevői között volt három olyan politikus is, aki a szerdai nagy párizsi tüntetésen a kommu­nisták oldalán haladt, a szé­teles állapotot elrendelő tör­vény akkor veszti majd hatá­lyát, ha az országban helyre­áll a rend. Ezenkívül ígéretet tett a „közszabadság” tisztelet­ben tartására. De Gaulle felkérte a pártok­cialista Ramadier, továbbá az vezetőit, hogy a kormányprog­ram keretében délután 5 órára adják meg válaszukat, támo­gatják-e beiktatását. A kora délutáni órákban va­lamennyi párt képviselőcso­portja, országos vezető szerve összeül. Elsőnek a ponjadeisták rohantak, hogy támogatásuk­ról biztosítsák De Gaulle­t.a­ UDSR Mitterrand-ja és Per­rin-je. De Gaulle tábornok a pár­tok képviselői előtt ismertette programját, majd ismertette „csúcskormányának” felépíté­sét. Hat vagy nyolc politikus állna egy-egy feladatkör élén, így a külügy, az igazságügy, a pénzügy, a hadügy, a tenge­rentúli ügyek, a belügy, stb. élén. Államtitkári ranggal „technikai” szakértőkre bízná e feladatkörökkel kapcsolatos teendőket. A „nemzeti” pártok vezetői közül jelölné ki mi­­bornokot, majd katonás min­isztereit,a kománya általános tossággal valamennyi párt sie­tett közölni válaszát, politikáját meghatározó mi­nisztertanácsi üléseken e mi­niszterek vennének részt, a gyakorlati kérdéseket minisz­terközi megbeszéléseken ren­deznék az érdekelt miniszté­riumok „szakértői”. A legnagyobb érdeklődéssel a szocialisták döntését várták: 77 szavazattal 74 ellenében a szocialisták úgy döntöttek, hogy támogatják De Gaulle kormányát. A Szocialista Párt A szocialisták kérésére kö­ állásfoglalásából nem tűnik ki,­zölte, hogy „az algériaiak” né- hány képviselő szavaz a beik­­tul senkit sem vesz be koz­­tatási vitában De Gaulle ol­­mányába és külön kijelentette: ien, párizsi belpolitikai meg­ Jacques Soustelle nem lesz figyelők mintegy 30-ra becsü­»?« « a.ka ,­lik azoknak a képviselőknek a Miniszterelnökhelyettest vagy számát, akik De Gaulle-t beikő államminiszter címmel külön­leges szerepet szánt Vincent (Folytatás a 6. oldalon.) A szocialisták támogatják De Gaullet

Next