Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁMÁRA: 6U FILLER CSÜTÖRTÖK, 1959. JANUÁR 1. » iM»mMnn·Minnnmmmnm»Mimmii»iiiniiii·Miinnim»«»«»Nt«mnM4 ̋ .I Boldog úr éves kedves olvasóiának ÚJ ÉV KEZDETÉN Az ó év búcsúztatása, az új esztendő köszöntése idején mindenki telve van vágyakkal, terveikkel. Boldog, békességes életet kíván magáénak, másoknak, hogy folytathassa eddigi munkáját, hogy családjának, szeretteinek orom teli napokat szerezhessem. Ennek jegyében vet számot a távozó év eseményeivel és tervezi meg a jövő tetteit. Az elmúlt év gazdag volt nagy jelentőségű eseményekben. A rohanó, szinte egymást kergető események közepette nehéz lenne eldönteni, hogy melyik a legjelentősebb? Talán az iraki forradalom győzelme és az amerikai flotta zsarolási kudarca? Vagy a Fekete-Afrika erőteljes megmozdulása? Lehet, hogy a tajvani kérdést, vagy a berlini helyzet napirendre tűzését illeti az első hely? Talán a gigászi „utolérni és elhagyná“ szovjet program meghirdetése, Kína hatalmas nekirugaszkodása nyomja rá bélyegét a most távozott esztendőre? Bármelyik eseményt is emlegeti majd az utókor az 1958-as esztendővel együtt, egy tény: ez az év ismét a szocialista tábor megerősödésének, imperialist tábor gyengülésének az esztendeje volt. A most zárult év tanúja volt annak, hogy a gyarmati uralom fenntartásának hagyományos módszerei rendre kudarcot vallottak. Az Arab-Kelet izmosodó egysége, a Bagdad nélküli bagdadi paktum, az indonéziai lázadás kudarca, Algéria és Ciprus népének nem alkuvó harca bizonyítja, hogy új távlatok nyíltak a gyarmati rendszer viszonylag gyors felszámolására. Ezek az eredmények nem tehettek volna elérhetők a Szovjetunió vezette béketábor nélkül. A magyar dolgozó nép munkája sem gyümölcsözhetett volna a nagy testvér, az önzetlen barát, a szovjet nép szerető gondolkodása, segítsége nélkül. A magyar dolgozó nép nyugodtan végzi munkáját, mert tudja, hogy nincs erő, amely a most járt helyes útról letérüthetné Ezt a magabiztosságot, ezt a határozott állásfoglalást — amelyet az elmúlt évek eredményei még csak tovább mélyítettek — tükrözte az elmúlt esztendő kiemelkedő eseménye, a választás is. Ismételten bebizonyosodott, hogy a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek egyetértenek a párt politikájával, amelynek helyességéről nap mint nap a gyakorlatiban győződnek meg. Pártunknak soha nem volt ilyen egészséges és mély tömegkapcsolata mint napjainkban e érmék a tömegkapcsolatnak erősödését az 1958-as év jelentősen elősegítette. Ennek konkrét b bizonyítéka volt a párt és a kormány vezetői, de különösen Kádár elvtárs iránt megnyilvánuló szeretet és megbecsülés, amellyel megyénk dolgozói látogatásukkor körülvették őket. A Párt és a kormány politikája iránti bizalom kifejezésre jutott az 1958-as év gazdasági eredényeiben is. Ezek az eredmények ismét tanúbizonyságát adták gazdaságpolitikánk helyességének. Pártunk és kormányunk helyesen cselekedett, amikor gazdaságpoliti- •á Icánkat reális lehetőségeinkre, a bányászok, a munkások, a műszaki- gazdasági értelmiség égi'10 növekvő kezdeményezésére, lankadatlan szorgalmára építette. Számolt azzal, hogy a dolgozók megértik: gazdasági eredményeink fokozás® a érdekük, mert csak jobb munkával teremthetnek jobb életfeltételeket. A hetman esztendő a magyar nép számtára eredményekben gazdag esztendő volt. Gazdasági és Politikai vonatkozásban egyaránt jelentései léptünk előre . 1113 az új év első napján elmondhatjuk: ismét megtanultunk a magunk lábán állni. Ha gazdasági eredményünket, tesszük a mérlegre, kitűnik, hogy elsősorban a termelés növelése, a teljesítmények emelkedése, a termelési költségek csökkentése terén értünk el jelentős javulást A termelés, a tervek teljesítése e tégré egyenletes volt Ebben az évben már a mennyiségi túlteljesítése mellett a gazdaságosságra, a minőség javítására irányuló törekvések sem hiányoztak. Az 1968-as esztendő legnagyobb gazdasági sikere**1* ^Végtelenül a külkereskedelmi és a fizetési Térségünk kedvező alakulását kell elkönyvelnin*- Köztudomású, hogy az ellenforradal®11 milyen súlyos anyagi károkat okozott és h°£y ennek következtében ^kénytelenek volam* a baráti országok, elsősorban a Szovjeté110 segítségét kérni gazdasági életünk nehézségetek elhárításába2- Önvendetes, hogy munkás**2**1TM'*. műszakú gazdasati értelmiségünk’ ° Kozó parasztságunk 1958. évi szolgalé8? TM]£*ája lehetővé tette, hogy _ ha kis mértékben is — már ebben az esztendőben meg^e^Jük a baráti támogatás viszem- ZÁJS&t Az' lítfMs.értendőben iparunkban „ ^ rttbbi évékwlsokkal jobban érvényesült a gazdaságosság szemlélete. Kormányunk takarékossági felhívása széleskörű visszhangra talált. A pécsi és a komlói bányaüzemekben a KISZ takarékossági és anyagmentő brigádjai például jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy mindkét szénbányászati trösztünk a tervezettnél alacsonyabb önköltséget ért el. A takarékosság, a gazdaságosság szemléletének érvényesülése — bár e téren van még tennivaló — tette lehetővé azt is, hogy évközben megemelíhettük a beruházásokat, hogy lehetővé vált olyan fontos létesítmények továbbépítése, mint a tofoáka, vagy a hosszúhetényi ikeraknák. Külön kell beszélni arról az előrehaladásról, amelyet a bányák, az üzemek, gyárak műszaki színvonalának emelése terén elértünk. Itt nem is annyira az a tény örvendetes, hogy például a Pécsi Szénbányászati Trösztnek már több mint 13 kilométer hosszú vágata van TH-gyűrűkkel biztosítva, a komlói trösztnek pedig még ennél is több, hogy megkezdődtek a fémtámforzttosítási kísérletek, hogy az utóbbi időben fellendülőben van az újítók és feltalálók mozgalma, stb., hanem az, hogy hozzákezdjünk sok év mulasztásának pótlásához, hogy általában mindenütt előtérbe került a műszaki fejlesztés kérdése. S ez a biztató a jövőre nézve. Gazdaságpolitikánk helyességének, gazdasági sikereinknek köszönhető, hogy a vártnál gyorsabban hozzákezdhettünk pártunknak a munkásosztály helyzetével kapcsolatos határozatának megvalósításához, így például máig az 1959-es évben 630 millió forintot fordítunk a nyugdíjak rendezésére, 220 millió forintot a pedagógusok fizetésrendezésére, 45 millió forintot az alacsony fizetésű munkások fizetésének javítására és ugyancsak ebben az évben sor kerülhet a családi pótlék, az egészségügyi dolgozók bérének rendezésére is. Ennek közönhető, hogy az elmúlt esztendőben jelentősem javult munkásosztályunk szociális és kulturális ellátottsága, hogy a bányákban az üzemekben egyre nagyobb gondot fordítanak a dolgozókat közvetlenül érintő problémák megoldására, a munkások, különösen a dolgozó nők, családanyák helyzetének, életkörülményeinek állandó javítására. A mai árleszállítás minden egyes család életére közvetlenül kihat és jelentősen emeli a lakosság életszínvonalát. Nagy lépést tettünk előre az elmúlt évben falun is. Gondoljunk csak arra: termelőszövetkezeteink területe 1958-ban egy év alatt 16 000 holddal gyarapodott. Ezer család ezerhétszáz tagja határozta el magát arra, hogy munkáját a közösben folytatja. Ma már a megye összterületének 50 százaléka, a szántóterületének pedig 30 százaléka szocialista szektor. A szövetkezetek, állami gazdaságok, az aszály ellenére is jól gazdálkodnak: 321 forinttal több értékű gabonát, kapást, takarmányt termeltek egy-egy holdon megyei átlagban, mint az egyéniek. Nem ritka az olyan tsz-család, mely a zárszámadáskor közel 100 ezer forint értékű terményt, készpénzt vitt haza az egész évi jó munkája jutalmául. Az 1958-as év ismét bebizonyította, hogy a nagyüzemi, gazdálkodás többre képes, mint a nadrágszipar cella, hogy a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Jelentős eredményeket hozott az elmúlt esztendő megyénk dolgozói kulturális szinvoma,áinak emelésében a szociális gondoskodás javulásában, igényeinek fokozottabb kielégítésében. Melyik szülő nem örül annak, ha gyermekét szép napköziben, bölcsődében helyezheti el, ha gyermeke új iskolában tanul. Az 1958-as évben több mint 3 millió forintot fordítottunk új iskolák építésére, a meglévők berendezéseinek gyarapítására. Ekkora összeget ilyen célok megvalósítására ez a megye még soha nem ruházott be. Osztatlan örömöt keltett megyénk dolgozói között a televíziós adóállomás építésének elkezdése, a művelődést, szórakozást kereső színházkedvelőik számára új kamaraszínházat nyitottunk, a művészetek pártolásátés segítését dokumentálja az új folyóiratnak, a Jelenkornak megjelenése. Szinte nincsen, a kulturális munkának olyan területe, amely ne mutatott volna jelentős előrehaladást az elmúlt esztendőben. A művelődési, szórakozási lehetőségek kiterjesztését célozzák a művelődéspolitikai irányelvek. E dokumentum alapján a megyei pártbizottság is elkészítette a kulturális tervezetét, mely erjesztő hatással lesz a művelődési színvonal emelésére, a falu és a város közelebbhozására. Általános tetszést aratott a részletvásárlási kedvezmények bevezetése, amelyek a dolgozók kulturáltabb életmódjának segítését szolgálják. Az 1958-as év eredményei alapján megállapíthatjuk: megteremtettük az alapjait a további, az eddiginél gyorsabb előrehaladásnak. Az 1959. évi népgazdasági terv — a 3 éves terv irányelveinek alapján — már ennek megfelelően készült. Célkitűzéseink persze még mindig igen szerények. Ahhoz, hogy nagyobb ütemben — a baráti országok, aSzovjetunió, Kína példájához hasonlóan —léphessünk előre, nekünk «sőbb erőt kell gyújtani, ki kell javítanunk a még meglévő fogyatékosságainkat, méghozzá minél gyorsabban. Az idei év — különösen nálunk Baranyában — erre módot is ad és a baranyai bányászoknak, ipari munkásoknak, a műszaki és gazdasági szakembereknek az elmúlt két évben végzett szorgalmas, áldozatkész, eredményes munkáit, kezdeményező készségét figyelembe véve számíthatunk és számítunk is arra, hogy a tervezettnél gyorsabban haladunk majd előre. Ezért ebben az évben már nemcsak a tervek — értve alatta a különböző gazdasági mutatókat is — teljesítése, hanem azok túlteljesítése is várható. A baranyai dolgozók is tudják: minél gyorsabban erősödünk, annál gyorsabban haladunk előre, vagyis ha jobban akarunk élni, jobban is kell dolgozni. Különösen takart várnsak ebben az évben a baranyai bányászoktól. A fekete szénre, a jó minőségű kokszolható szénre nagyon nagy szükség van. Számítunk arra, hogy a bányászok, fizikai és műszaki dolgozók egyaránt lelkes és odaadó munkát végeznek, hogy a tervezettnél több, jobb minőségű és olcsóbb szenet termelnek. Nagy feladattok előtt áll építőiparunk is. Megyénkben 1959-ben nagy beruházásokat végezünk. A pécsi hőerőmű, a bányaüzemi létesítmények továbbépítése, a lakásépítkezések továbbfolytatása, körültekintő, alapos irányítást, áldozatkész munkát, az építőanyagokkal való rendszeres takarékosságot igényel. Az építő és az építőanyagiparban dolgozók már sokszor tanúbizonyságát adták annak, hogy tudnak jól, eredményesen dolgozni, képesek megbirkózni a nehézségekkel. Rájuk is számítunk s számítanak rájuk mindazok, akiknek az új munkahelyét, új lakását építik. A pécsi üzemekben és a megye más területein dolgozó munkásoktól is azt várjuk, hogy ebben az évben nagy gondot fordítanak a tervek teljesítésére, hogy maradéktalanul, lehetőleg határidő előtt teljesítsék az exportfeladataikat, hogy takarékosan bánjanak az anyagokkal és termékeik minőségének további javítására tovább öregbítsék a baranyai gyártmányok, fogyasztási cikkek jó hírnevét. A gazdasági feladatok megvalósításának ugyanakkor együtt kell járnia a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat megvalósításával. Ez a határozat, a munkásosztály legalapvetőbb problémáinak a megoldására, a munkásosztály helyzetének állandó javítására irányul és ennek megvalósítása egyaránt megtisztelő kötelessége a gazdasági vezetőknek, a párt- és tömegszervezeteknek, az állami és kereskedelmi szerveknek. Nagy és szép feladatok várnak a mezőgazdaság dolgozóira is. Termelőszövetkezeteink mintegy 22 millió, állami gazdaságaink 30. gépállomásaink pedig 6 millió forintot fordítanak ebben az évben beruházásokra. A megszokott régi gazdálkodási formát a jövőben egyre inkább felváltja az új, a megszokott kultúrák helyébe új kultúrák lépnek. Bízunk abban, hogy 1959 a termelőszövetkezeti mozgalom további erősödésének esztendeje lesz. A célért, amelyet az 1959-es év a mezőgazdaság dolgozói elé állít, érdemes küzdeni, mert valamennyiünk, a megye, az ország javát szolgáljuk a megvalósításukkal. Jelentős feladatok állnak előttünk a kulturális színvonal emelésében is. Tevékenységünk arra irányul, hogy elsősorban a munkás - lakta vidékek, a városperem, az új lakótelepek és munkásszállások kulturális ellátottságát emeljük. Azt akarjuk, hogy minden dolgozónak még az eddiginél is fokozottabb mértékben lehetőséget nyújtsunk a művelődésre. Azt akarjuk, hogy tudása, tapasztalata gyarapításával — amelyekre a különböző előadások, rendezvényeik, szakkörök látogatása ad módot — műveltebb, még kulturáltabb emberré váljon. Ebben a munkában lényeges szerep jut az értelmiségre, a pedagógusokra. Annak, hogy az elmúlt esztendőről mint eredményekben gazdag évről adhatunk számot, részesei voltak pártunk tagjai, KISZ fiataljai, a munkásőrség tagjai. A kommunisták tavaly is elsősorban a munkában, kötelességteljesítésben mutattak példát. Pártszervezeteink sokkal jobban, sokkal szélesebb körben, foglalkoztak a termelés kérdéseivel, mint a korábbi években, igen jelentős erőfeszítéseket tettek a gazdaságosabb termelés, a termelési költségek csökkentése érdekében. Az elmúlt évben tovább erősödött a pártszervezetek és a párton kívüli dolgozók kapcsolata. Ez az év ismét gazdag programot tartalmaz a kommunisták, a pártszervezetek és a KISZ/ fiatalok számára is. Az elkövetkezendő hónapok munkáját a párt megalakulásának, a tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulójára való készülődés jegyében végezzük, s utána a párt kongresszusára való készülődés következik. Biztosak vagyunk abban, hogy a kommunistái az 1959-es esztendőben is önzetlenül, a legnagyobb feladatokat magukra vállalva végzik munkájukat, az egész dolgozó nép érdekében. Ezt várjuk a társadalmi és tömegszervezetek tagjaitól is. Példájuk, jó munkájuk minden bizonnyal eredményes munkára lelkesíti a megye többi becsületes dolgozóját. Ez az együttes munka, összefogás jelenti nagyszerű terveink valóra váltásának, életkörülményeink további javulásának legfőbb biztosítékát. Célunk az, hogy a megye dolgozói ebben az évben is békében, biztonságban élvezhessék jó munkájuk eredményeit. Ehhez erőt, egészséget és boldog új esztendőt kíván a megye valamennyi dolgozójának az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és az MSZMP Pécs véres Bizottsága Dobi István elvtárs kitüntetése Az MSZMP Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének 60. születésnapja alkalmából az állami és társadalmi élet vezető posztjain szerzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Magyar Népköztársaság Érdemrendjekitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán délben 12 óraikor az Országház Munkácsy termében nyújtot■i át. A kitüntetés átadásánál jelen voltak: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, a kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula és Marosán György államminiszterek, Biszku Béla belügyminiszter, Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politiai Bizottságának póttagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Krisitef István, az Elnöki Tanács titkára, az Elnöki Tanács több tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, Vass Istvánná és Dinnyés Lajos, az országgyűlés elnökei és más párt- és államf vzetők. Dobi István elvtárs tiszteletére 60. születésnpja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szűkkörű baráti ebédet adott. Az ebéden Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte Dobi Istvánt, majd Dobi István elvtért válaszolt a pohár köszöntőkre.