Dunántúli Napló, 1959. június (16. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
2 NAPLÓ Igyolceser fiatalsínpompás demonstrációja a Széchenyi téren (Folytatás az 1. oldalról) geink még egyszer ed akarnák csavarni a kezetekből, épp úgy védjétek meg — ha kell elesetek árán — mint dicső kommunista elődeitek tették. Palkó elvtárs meleghangú beszédét nagy lelkesedéssel fogadta a tér nyolcezer ifja Amikor Ibrahim Khereshi lépett a mikrofonhoz, nem akart szűnni a tapsorkán. Ibrahim Khereshi ugyanis tőrt magyarsággal mondott és néhány üdvözlő szett Ibrahim Khereshi a DIVSZ és az arab ifjúság üdvözletét tolmácsolja repelt „Mecsek Művészegyüttes" ének-, zene- és tánckarának. Az újmecsekaljai, meszesi és a Tettye téren felállított szabadtéri színpadokon egymást váltották a város üzemi, középiskolás kultúrcsoportjai, Vasas I. és II. általános iskolák tánccsoportjai, énekkarai, zenekarai. Úton-útfélen egyenruhás úttörőktől volt hangos a város és este, miután a szórakozásban elfáradt fiataljaink már lassan-lassan álomra hajtották fejüket, helyüket elfoglalták az ifjú szerelmesek, hogy most már ők vegyék át az úttörők helyét és „gyermekmódra” szórakozhassanak a karneváli felvonulásban, a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek vidám műsorában, hogy utána a számukra mindent jelentő „Utca- A pogány délszláv tánccsoport bállal” tegyenek pontot erre az ünneplőbe öltözött tagjai, emlékezetes napra. Ibrahim Khereshi, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és az arab Ifjúság üdvözletét tolmácsolta, majd megállapította: sohasem találkozott Magyarországon faji előítélettel. A DÍVSZ néger tagjait mindenütt a legbarátságo* sabban fogadják s ez nagyon jól esik nekik. A Jordániád ifjú ezután kemény szavakkal ostorozta a nyugati háborús gyújtogatókat, síkraszállt a népek közötti barátság és béke eszméje mellett. Részletesen beszélt a világ békeszerető ifjúsága nagy seregszemléjéről, a VII. bécsi VIT előkészületeiről. — A világ ifjúsága még egyszer sem készült annyira intenzíven, mint most — mondotta az arab ifjú. *— Biztosan mondhatom, hogy az egész világ ifjúságának küldöttei részt vesznek a bécsi fesztiválon. Ott lesztek ti is, és találkozni fogtok a világ ifjúságával, közöttük az arab ifjúsággal, a szovjet, kínai ifjúsággal, az algériai, a bátor Iraki fiatalokkal : Ibrahim Khereshi a béka, a bécsi VIT és az arab-magyar barátság éltetésével fejezte be felszólalását, amire a nyolcezer fiatal viharos lelkesedéssel válaszolt. Ezután felcsendült a DÍVSZ Induló. A dísztribün mellől békét szimbolizáló galambrajok emelkedtek a levegőbe. A megyei ifjúsági és úttörő béketalálkozó első része ezzel végetért A gyermeknapi műsor már szombaton délután megkezdődött az óvodákban. Iskolákban, hol, bábműsorokkal, mesedélutánokkal és filmvetítéssel szórakoztatták a kacagó fiataljainkat A Dózsa legényszállásának uszodájában úszóbemutatókkal, vidám vízirevükkel kápráztatták el a nagyszámú, jórészt felnőttekből összeverődött közönséget. A „béke és barátság bál"-on melyet a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házának dísztermében rendeztek, már javában állt a bál, tele volt a terem vidám, táncolni vágyó fiatalokkal; a fal melletti széksorokban örömtől sugárzó arcú mamák, nagyanyák, már fiaik, lányaik önfeledt szórakozását figyelték, mikor megérkeztek a Pécsett tartózkodó grúz turistacsapat tagjai is, hogy jelenlétükkel még ünnepélyesebbé tegyék ezt a feledhetetlen estét Rövid ismerkedés, jelvénycserék után máris elvegyültek a táncolók tömegében Lipkima Ijugova az Inturisz képviseletében jelenlevő, szovjet idegenvezető és Csipasvili Margaret, a Grúz Geológiai Központ geológusa is, akik a tánc után — kissé fáradtan ugyan —, de boldogan mesélik élményeiket. Nagy élményt jelentett számukra, hogy közvetlen megismerhették a szórakozásban is a szocializmust építő fiataljainkat Ezek a találkozások egy egész életre szóló élményt jelentettek mindannyiuk számára. Vasárnap az Ifjúsági Békegyűlés és az Úttörők megyei díszszemléje és fogadalomtétele után filmszínházaink ifjúsági filmmatinékkal, a Városi Tanács Művelődési Házának vezetősége bábjelenetekkel, az Úttörőház az ifjú úttörők megyei kulturális seregszemle döntőjének lebonyolításával tették izgalmassá, eseménydúsabbá a vasárnap délelőttöt. Délután a Szabadtéri Színpadon nehezen tudtunk átvergődni a tömegen s kezdetben jóformán azt is nehéz volt eldönteni, vajon szereplők, vagy csak a megyéből szórakozni vágyó, színes népviseletbe öltözött németek, horvátok igyekeznek ide a Káptalan utcába, hogy részt vegyenek az Ifjúsági Kultúrcsoportok díszbemutatóján. Mindez csak akkor derült ki, amikor helyet foglaltunk a felhők mögül most már végérvényesen előbújó és a nap melegétől hirtelen átforrósodott padsorokban. A kezdeti nehézségek és problémák gyors megoldása után, — ha kissé késve is — de már ott vannak a színen a szentmihályi horvát tánccsoport tagjai, hogy utána helyet adjanak a mohácsi cigány, a pogány délszláv, kozármislenyi német tánccsoportnak és a közelmúltban nagy sikerrel szó Leöwey Gimnázium labdajátéka a béke és disztomán, ifjúsági Tömör Márta, Wolf Agl és Kiticsics Mária úttörők, a megyei kulturális seregszemle keretében rendezett szavaló, ének és zenei verseny győztesei. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács ülése Hétfőn megkezdődött az Országos Földművesszövetkezeti Tanács kétnapos ülése. A tanácskozást Nyerrs Rezső, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi tanácsülés óta alakult több mint ezer termelőszövetkezeti községiben előtérbe került a kereskedelmi munka jó megszervezése és változatlanul fontos feladata a szövetkezeti mozgalomnak a felvásárlás zavartalan lebonyolítása. A földművesszövetkezeteknek el kell látniuk az egyénileg gazdálkodó parasztokat a zavartalan termeléshez szükséges eszközökkel. Tovább kell javítani a városok és iparvidékek zöldáru ellátását, s ennek érdekében segíteni kell a termelőszövetkezetek árutermelését is. A földművesszövetkezeti kereskedelem időszerű feladatról Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese számolt be. 1959. JÚNIUS 2. Vasárnap is árusítanak utalványos tejet Értesítjük a város lakosságát, hogy a fogyasztók jobb ellátása érdekében 1959. évi június hó 1-től ■ első ízben június 7-én, vasárnap — az utalványos (csecsemő) tej árusítása céljából vasárnaponként a következő boltok 7—10 óra között nyitva tartanak: 374. sz. tejbolt, Irányi Dániel tér 353. sí tejbolt, Engels út 7. sz. 351. sz. tejbolt, Gyárváros, Huba utca 11. sz. 354. sz. tejbolt, Tolbuchin út. 358. sz. tejbolt, Újmeszes, Korvin Ottó utca. 357. sz. tejbolt, Pécsbányatelep. 223. sz. fűszerbolt, Borbála-telep. 32. sz. tejbolt, volt Repülőtér. 145. sz. tejbolt, Doktor Sándor utca 74. sz. 152. sz. tejbolt, Sallai utca 41. sz. 156. sz. tejbolt, Jókai tér 5. sz. 151. sz. tejbolt, Szabadság út 54. sz. 148. sz. tejbolt, Bajcsy-Zsilinszky utca 30. sz. 154. sz. tejbolt, Hunyadi János út 12. sz. 7. sz. vegyes élelmiszerbolt, Kertváros. A tejutalványok beváltása úgy történik, hogy az utalványok „V” jelű (vasárnapi) szelvényeit a vasárnap is nyitvatartó, fenti boltok közül szabadon választott boltban le kell adni. Minthogy a ciúniusi utalványokat a vásárlók már leadták, az utalványok „V” jelű szelvényeit vissza kell kérni, és a vasárnap nyitvatartó boltnál kell leadni. VÁROSI TANÁCS VB. KERESKEDELMI OSZTÁLYA A VÁCI Forte gyár négytagú küldöttsége a mecseki Fotoklub rendezésében kedden 18 órai kezdettel a Városi Művelődési Házban (Déryné u.) előadást tart. Az előadás felöleli a Forte gyár készítményeivel kapcsolatos tudnivalókat, technológiai folyamatokat és ismertetik a helyes eljárásokat is. A kérdésekre válaszolnak. A fotó iránt érdeklődőket várja a Mecseki Fotóklub. Belépés díjtalan. □ Új kerthelyiség is épül a Misinán. A régi kerthelyiség területe mintegy négyszeresére növekszik a bővítés után. □ A VETÉSFORGÓK kialakításán dolgoznak a pécsi járás öt termelőszövetkezeti községében, Belvárdgyulán, Olaszon, Ócsárdon, Dinnyeberkiben és Tésenyben a szakemberek, a tsz-vezetők és a tagság segítségével. Ezekben a községekben befejeződtek a földrendezések, ami nagy segítséget jelent a táblák kialakításában. □ MŰVÉSZI kivitelű térképtáblákat helyez el a Mecseken a Megyei Idegenforgalmi Hivatal. A térképtábláik bemutatják az egész Mecseket átfogó turista és sétautak hálózatát. Több táblán külön feltüntetik a parkerdő sétaútjait, pihenőit, kirándulóhelyeit. Ezeket a táblákat a Mecsek legforgalmasabb helyein, elsősorban az Üdülő szállónál, a Dömörkapunál, a Tettyén, a Misinán, a Fehérkúti turistaháznál és a Lapisnál helyezik el. □ TURISTA-szállót nyitnak meg rövidesen a volt Francia borozó épületében. A szállót jövőre adják át rendeltetésének. □ ÜLÉST tart a Hazafias Népfront II. kerületi bizottsága szerdán délután hat órakor. — ERŐSEN Ittas állapotban verekedett, • a mentők a pécsi idegklinikára szállították Kurucz Pálné 30 éves, foglalkozás nélküli budapesti lakost. — MEGCSÚSZOTT a piactéren és térdkalácsát törte Ragoncsa Györgyné 63 éves, kő- vágószőlősi lakos. A mentők a Megyei Kórházba szállították. A könyv ünnepi estje t MA este hét órakor tartják meg Pécsett, a város művelődési házában a Könyv Ünnepi Estjét, a művelődésügyi osztály és a Pécsi Irodalmi Színpad közös rendezésében. Az esten részt vesznek Fodor József és Illés Béla Kossuth-díjas írók és a Jelenkor folyóirat kollektívája képviseletében Bárdos Németh János, Csozba Győző, Galambosi László, Lovász Pál, Mészáros Ferenc és Pákolitz István. A klasszikus és modern magyar irodalom válogatott alkotásait az Irodalmi Színpad tagjai tolmácsolják. A műsort Turán György rendezi, közreműködik: Bánky György zongoraművész. □ MEGJELENT a Pécsi Tanácshíradó ötödik száma. A lapban beszámolnak a munkásosztály helyzetének megjavítására hozott határozat végrehajtásáról. □ ÉLMÉNYBESZÁMOLÓT tart a Városi Művelődési Ház nagytermében Molnár Gábor tudományos kutató „Kalandozások Brazília őserdeiben” címmel. Molnár Gábor hasonló című könyve a közelmúltban jelent meg. A beszámolót pénteken este hét órakor tartják meg. Bogacsov ezalatt a tükör előtt ülve, a borotvaecsettel sziappanharbot kevert a kis alumínium csészében. Az volt a szokása, hogy ha fellöntött a karaira, nekiült borotválkozni, s utána beparfümözte magát. Befelé fordította gimmasztyorkája gallérját, és hosszan szappanozta az arcát. Fogta a borotvát, hunyorogva megnézte a kés élét a gyertya világánál. Biztos kézzel húzogatta végig az arcán, és hideg szemmel, józanul nézett a tükörbe. Hirtelen elmosolyodott. Eszébe jutott, hogy most, amikor végigment a futóárkon, szó nélkül lépett el Tonya mellett, csak gúnyos pillantást vetett rá, szippantott a cigarettából és meg sem állt. Jól tette, hogy nem szólt hozzá. A lányok általában kedvelték, nem panaszkodhatott. Szerették könnyed természetét, azért, mert sem érzelmeivel, sem pénzével nem fukarkodott , talán még azért is voltak hozzá jó szívvel, mert egyikük sem tudta tartósan magához kötni. Leereszkedően jólelkű volt hozzájuk, egyenlően osztotta el szerelmét közöttük. A lányok meg soha semmiért nem hibáztatták. Egymással veszekedtek, de rá nem harargudtak. Tonyával azonban nem így alakult a dolog. A lány ,,Petya Bogacsovnak“ hívta, néha pedig tréfás komolykodón „hadnagy elvtársnak“. Mikor a férfi különféle történeteket mesélt neki a németekről, úgy nevetett, hogy még a könnye is kicsordult. — De szerencsétlen is lesz az, aki feleségül megy hozzá — mondogatta. Egyszer, mintha csak tréfálkoznék, Bogacsov megkérdezte tőle: — Persze, te nem akarsz szerencsétlen lenni? — Nem, Petya, de mennyire nem! — válaszolt Tonya, és újra csak nevetett. Ezen bizony nehéz volt eligazodni. A rákövetkező napon — a Donyecnél álltak akkor és a gyalogság már régóta nem fogott „nyelvet”. — Bogacsov anélkül, hogy egy szót is szólt volna bárkinek, belefordított egy gerendát a folyóba, s belekapaszkodva, a víz alatt lefelé úszott az árral. Két nap múlva visszajött, mezítláb, csuromvizesen — de magával hozott egy félig megfojtott németet. Utána három napon át ivott a felderítőkkel, a fedezékből nótaszó szűrődött ki, s még a kéményfüstből is szesz illata áradt. Tonya arra járva látta, hogy Bogacsov krómcsizmás lábát a piices széleié rakta, s művészi pózban egyik kezével a térdére támaszkodott, a másikkal meg vezényelt. Egy hét múlva a Higgadt Goroskóval együtt géppuskát hozott a németektől és egy gramofont lemezekkel Éjjelente még többször átkúszott hozzájuk, kockáztatta életét, adatokat szerzett, s elhozta a zajtalanul másvilágra küldött nácik fegyvereit. Tanyát jóformán figyelemre se méltatta. Egyszer, mulatozás közben, a hadosztálytüzértechnikusa csupa barátságból a fülébe súgta: — Őrnagy kel neki. Neked még hibádzik egy-két csillag. De lehet, hogy egyből alezredes ... — Felkacagott, s egy közismert anekdotára célzott. — Hallgass csak rám, én ilyen dolgokban szakértő vagyok. Bogacsov hallgatta, s közben nagyújjának körmével az asztal lapját karcolgatta. Rá se nézett a technikusra. Hirtelen bal kézzel vállon ragadta, s anélkül hogy lendületet vett volna, az arcába vágott. A technikust fel kellett locsolni. A „nyelvért“ kitüntetett Bogacsovot, Tonyával azonban maradt minden a régiben. Telt-múlt az idő, s ő ismét vidám történetekkel szórakoztatta a lányt, újra könnyekig megnevettette, és Tonya elhitette magával, hogy most lettek igazi barátok. Aztán amikor az üteghez új parancsnok került, Belcsenko százados, a jóbarátok száma háromra szaporodott. Legelőször Bogacsov olvasta ki Tonya szeméből, amely egészen másként tekintett Belicsenkóra, mint reá, hogy hármuk közül ki a felesleges. De azért barátja maradt Belicsenkonak. Rajta kívül az embereket . Bogacsov két kategóriára szokta felosztani: felderítőkre ás egyebekre. A harcokban az ő szakasza volt a legjobb. De ha egységét hátravitték, az első vonal mögé, a legtöbb szabálytalanság az ő szakaszában fordult elő. Egyszer megjelent náluk afalun éjszaka átvonult lövészezred parancsnokának sápadt, szánalmas adjutánsa (ütegük a faluban állomásozott), és panaszkodott, hogy ellopták a lovát. Nagyszerű ló volt, a küldönc maga legeltette, lábát a sajátjához kötötte és esküdözött, hogy nem aludt el. Valamelyik felderítő kúszottoda, levágta a lábáról a kötelet, felpattant a lóra és elvágtatott. Noha senki sem tudta, ki lehetett ez a felderítő, Rebrov őrnagy természetesen Bogacsovot hivatta. Megismételtette előtte a történetet. Bogacsov higgadtan hallgatta, csak a részletek után érdeklődött. Volt a szakaszban egy lóbolond, Alsejev, aki ha tehette volna, az egész világról összeszedte volna a legjobb lovakat az ütegnek. Bogacsovot, az esztergályost, a lovak hidegen hagyták. De becsülte a felderítők találékonyságát. Amíg a front mögött tartózkodtak, Bogacsovot többször is hivatták a parancsnokságra. Aztán egységét a frontra irányították, és minden vétkét egyszerre leírták ... ... Bogacsov befejezte a borotválkozást, teletöltötte a markát pár fémmel, prüszkölve bedörzsölte kivörösödött arcát és helyes ádámcsutkás nyakát. Aztán csizmája orrát a pinces szélére rakta, s a kefál v» köpve, kifényesítette, pyönyörködött benne egy darabig, majd ledobta a csizmát éslefeküdt aludni. " ■" (Folytatunk) «neoni9'3ftftti.ro*f m