Dunántúli Napló, 1960. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­ivil. évfolyam, 1. szám ARA: 10 FILLÉR 1960. JANUÁR 1. PÉNTEK Újévi köszöntő írta: Palkó Sándor, a megyei tanák elnöke Szilveszter éjszakája az 6­ esztendő vidám temetése, a szórakozás ünnepe. Meleg csa­­ládi otthonokban, a szórakozó­helyeken vigadnak az embe­rek. Szilveszter azonban nem­­csak a mulatósnak, nemcsak a szórakozásnak az ünnepe, ha­nem a számadás napja is. Az esztendő végén visszapillant az ember 365 nap minden je­lentős mozzanatára. Szocializmust építő társadal­munkban így vetődik fel a számadás: az elmúlt esztendő­ben ki-ki hogyan állt helyt a munkájában, hogyan használt a közösségnek és önmagának. "Nem arról van szó, hogy létre­hozott-e valamilyen világra­­szóló nagy találmányt, csupán erről, hogy az egyszerű hét­köznapokban lelkiismeretesen­­végezte-e munkáját. Erre a kérdésre feleljen mindenki a híve szerint. Azonban nem­­csak az egyes ember, az em­beri közösség, az egész világ s­­zámadást készít az elmúlt ■sztendő nagy eseményeiről. Büszkén gondolunk az embers­zellem nagy diadalára, arra a világra szóló eseményre, mely a világűr meghódításá­­ban az első lépést jelenti. Ba­­át és ellenség egyaránt csp­­álja a holdra ért szovjet űr­­akétát. Ami a nagy álmodók­­ak csak titkos messzeségű vá­­ga volt, az maholnap valóság asz. Az ember alakítja, for­­g bízik abban, úgy amit ma még nem tud, olnap már azt is tudni fogja: incs már előtte semmi" titok­­atos, mindent tudni kíván,­indent fel akar tárni, hogy k­özösség hasznára fordítsa. Ezt a célkitűzést azonban sok békés alkotómunkával theti el az ember. A békés egkör megteremtésére irá­­yuló törekvés egyik sarkala­­ts pontja volt az esztendő irténetének. Hruscsov elvtárs Afrikai körútja, a szovjet le­­t­erelési javaslat ékes bizonyí­­tka annak a nemes emberi "■ándéknak, mely végül is le­­teszi a kardcsörtetőket. Ez a­­vaslat az egyetemes emberi­­-S programja, az emberiségé, mely két szörnyű világégés tán joggal követeli magának '■ emberhez méltó, békés éle­­■t. A szilveszteri számadásnál magyar népnek sem kell egyenkeznie. Az ellenforra­­lomban megedződött párt­­vetésével elég rövid idő alatt hevertük a bajokat: különö­­n az 1959-es esztendőben­utatkozott meg egész gazda­­sági életünkben az átgondol­­­b irányítás, a bölcsebb ter­­ítés, s ami ennek velejárója: e­gyre biztonságosabb és velkedőbb életszínvonal. Por­tik hetedik kongresszusa­in­­k a helyes politikának foly­na mellett foglalt állást. A gYeszteri terített asztalok őszem eléggé bizonyítják, egy egyszer­ű mindenkorra .m.ú,té lett hazánkban a má­­.. 01 napra ten tód és fenye­nk réme Szilveszterkor bi­p-’em árt, ha erre is gon­ S nem árt, ha erről be­­hiszen fiatalságunk se hiszi, hogy a szu­­bttusága milyen kilátáste-SzűkebKm°rú vs­ában hazánkban. Bara­­tményeV^s év egyik naffir szövetk„ Volh hogy a terme haladtukf^ alakításában ma már a,: 50 századot fából köz^gátk 323 köz­­tkezeti u­l 180 termelőszö­­nk egyre f**- Parasztsá­­?g a nagynk­ban megérti, db gazdáikTM?1 ■ * bel tér­je­le meg MüSban találja "ójának értel­mét: csak a nagybami gazdál­kodással válik vesenyképessé a világpiacon, csal, ezen az úton tudja levetkőz a pa­­raszt­i konzervatizmus és csak így gyarapodhat anagy szellemi kultúrája, legérti hogy a szocialista ipar őrlődé­­sének csak fékje lehet a kis­­parcellás gazdálkodás, m­ásik jelentős eseménye az ,nem hogy a Duna vizét elvertük Pécsre. Hogy ez a város,sz. ellátása szempontjából mi je­­lent, azt csak a jövőben érz­­zük majd a gyakorlatban .­­Most maga a tény jelentősen nagy: ilyen mű létesítése cs­ a mi társadalmunkban képze­hető el, a „hozzáértő okos nő gyülekezetében“, ahogy József Attila mondja. Amíg a vidám szilveszteri hangulatban összecsendülnek a poharaik, szeretettel köszön­töm bányászainkat, akik ki­­tartó, derék munkával, bá­nyászbecsülettel, határidő előtt teljesítették évi tervüket. Bá­nyászaink jól tudják, és érzik feladatuk nagyszerűségét. A jól végzett munka utáni pihe­nés, szórakozás legyen újabb energiagyűjtés a következő esztendőre. Köszöntöm az épí­tőmunkásokat, az erőművek, gyárak építőit és azokat, akik egyre több és szebb családi otthont építenek, meleg fész­ket, ahol felnőnek gyerme­keink, kiknek számára köny­­nyebbé akarjuk tenni a holna­pot, az ígéretes jövendőt. Kö­szöntöm gyáraink, vállalataink minden dolgozóját, akik pár­tunk kéréséhez híven teljesí­tették az 1980-ra kitűzött terv­­feladatokat. Köszöntöm a ter­melőszövetkezeti parasztjain­kat, a régieket és az újakat, akik megértették, magukévá tették a nagyüzemi gazdálko­dás gondolatát és ráléptek ar­ra az útra, amely jobb módot, több kultúrát, biztosabb meg­élhetést hoz számukra. Kö­szöntöm a még töprengő, bi­zonytalankodó egyéni parasz­tokat is és azt kívánom nekik, hogy bölcs belátással minél hamarabb kövessék azokat, akik már megtalálták helyüket a közös nagy családban. Szeretettel köszöntöm me­gyénk nevelőit, akik nemcsak az oktatásban és nevelésben buzgólkodnak, de helytállás­sal, józan érveléssel segítik falusi népünket az anyagi és szellemi kultúra felvirágozta­tásában. Köszöntöm a mérnö­köket és technikusokat, akik odaadó munkájukkal tervezik, építik egyre boldogabb jövőn­ket. Köszöntöm orvosainkat és a kórházak dolgozóit, különö­sen azokat, akik most is a be­tegágyak mellett virrasztanak, hogy minél több embernek visszaadják az egészségét. Kö­szöntöm határőreinket, a rend őreit, a tűzoltóságot, akik ép­pen most teljesítenek szolgá­latot, amíg mi vidáman koc­cintunk m a még boldogabb új esztendőre. Köszöntöm a köz­lekedés dolgozóit, vendéglátó­­ipari munkásainkat, köszön­töm művészeinket, színészein­ket, írókat, képzőművészeket, akik műveikkel nemcsak gyö­­ntyörködtetnek, de segítenek is bennünket, szocialista hazánk felvirágoztatásában. A látható és kézzelfogható eredmények sarkalljanak mindnyájunkat a további mun- 1X3' h’szen van tennivalónk ,0­ el?’,hogy a párt irányításá­­ra ,e ?b*?Te jussunk szocialista hazánk építésében.­­ Jegyében kívá­ boldog új­ érni! Jó egészséget, sok boldogságot az új esztendőben Az 1959-es esztendővel sikerekben gazdag évet zártunk le, komoly eredményeket értünk el a népgazdaság fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Az elmúlt esz­tendőben pártunk helyes politikájának ered­ményeként tovább erősödött népi demokrati­kus rendszerünk. A pécsi kommunisták, pártonkívüli dolgo­zók lelkes munkája nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy már ez évben meggyorsítottuk ha­zánkban a szocializmus építését. Dicséret il­leti a Magyar Szocialista Munkáspárt Pécs Városi Bizottságát, amely igen sokat tett pártunk politikájának megvalósítása, helyes alkalmazása, a tömegek közötti politikai munka erősítése érdekében. Dolgozzanak az elvtársak az új esztendőben is hasonló lelkesedéssel. Tegyenek meg min­dent az ipari tervek maradéktalan teljesítése, a termelékenység növelése, az önköltség csök­kentése érdekében. Fokozzák erőfeszítéseiket a lakosság jobb áruellátásáért, a szociális és kommunális helyzet további javításáért. Se­gítsék az elvtársak a mezőgazdaság szocialista átszervezését, amely jelenleg társadalmunk egyik legfontosabb feladata. Kívánok Pécs város kommunistáinak, pár­­tonkívüli dolgozóinak jó egészséget, sok bol­dogságot az új esztendőben. Kívánok a városi pártbizottság minden tagjának és munkatár­sának, valamennyi pártszervezetnek új sikere­ket a VII. pártkongresszus határozatainak megvalósításáért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcukban. APRÓ ANTAL a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. Mérföldes léptekkel haladunk előre a fejlődés útján Dobi István elvtárs rádióbeszéde Kedves hallgatóim! Az óra éjfélt ütött, 1960-ra lapoztunk a kalendáriumban. Az ünnepi percben sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok a rádió minden hallgatójának, egész magyar népünknek. Jus­son el üdvözletem mindenüvé, ahol ezen a Szilveszter éjsza­kán magyarok ünnepelni ösz­­szegyültek. Gyárak, üzemek, szövetkezetek kultúrotthonai­­n, nyilvános szórakozóhelyek­­, és jusson el a csendes csa­­di otthonokba is, az ünneplő Városba, a városokba és az­­ó falusi házakba is. Csen­gjenek össze a poharak, ürít­sd őket elért sikereink örö­­mti és az induló új év bíz­­teti kilátásaira. Gondtalanság f? kedv uralkodjék ezen az éjsz­án minden magyar szí­­vébe és derűsen induljunk az új esendőbe v isszatekeintünk 1959-re, e“t’°**'atjuk, hogy minden okunk egvan az elégedettség­re. ■ Hazán a szocialista építke­­zzesis terű etenmént-t­­ixtl ?yafw£°r‘­ és népünk élete tovább bőült Tiszteléig hála illesse ezért a gyárak, a mező­gazdaság, tudományos ku­tatás, a kult-álig élet a keres­kedelem, a­­zlekedés mun­kásait, műszókat, akik az IV. f°jyamán ’áradhatatlanul dolgoztak. Ebi­, a kis ország­ban, a mi dna hazánkban, százezrek és azezrek érez­hetik önmaguk­­ azt a fel­emelő érzést, a büszke elége­dettséget, amelye csak a tisz­tességes helytállás az igen jól végzett munka adhat meg em­bereknek. Békében, biztonságban él­tünk és dolgoztunk, s megvan a reményünk, hogy békesség­ben élhetünk az idei esztendő­ben is. * A szovjet tudomány csodá­latos műszerekkel a szocializ­mus dicsőségét irta az égre, a szovjet politika biztosítani tudta az emberiségnek a bé­két és 1960-ra új távlatait nyi­totta meg az általános haladás­nak, a népek békés egymás mellett élésének. Szép terveink vannak az új esztendőre. Né­pünk tehetsége, szorgalma és becsületes igyekezete, hazánk földjének gazdag adottságai mellett, terveink valóraváltá­­sának biztosítékát megtalálhat­­juk abban is, hogy a szocia­lista tábor nagy családjában, a szocializmust és a kommu­nizmust építő népek nagy test­vériségében élünk és dolgoz­hatunk. Mérföldes léptekkel haladunk előre a fejlődés út­ján és megvan­ az erőnk, meg­vannak az eszközeink, megvan a nemzeti egységünk, belső egyetértésünk, hogy a nének békés történelmi versenyében ne maradjunk le, hanem ez­után is az elsők, a legjobbak közé törekedjünk. Ezekkel a gondolatokkal kí­vánok minden kedves hallga­tómnak, egész népünknek bol­dogságot, sikereket, nyugodt, munkás, eredményekben gaz­dag új esztendőt. Csebény, Zádor és Piskó is termelőszövetkezeti község Minden nap újabb és újabb községekben határoznak úgy az egyénileg dolgozó parasz­tok, hogy a jövőben szövet­kezetbe tömörülve művelik meg az egész község határát. Legutóbb a csebényiek, a zádoriak, a piskóiak is így határoztak. Piskó is, Zádor is Csebény is termelőszövetke­zeti község lett, ahol már meg is kezdték a közös mun­kát. Hordták a földekre a trágyát és megkezdték az ál­latok és gazdasági felszerelé­sek értékelését is. Mind a három termelő­szövetkezeti községben a ta­gok kérése alapján rövid időn belül megkezdik a föld­­rendezést, hogy a tavaszi ve­tések már nagy táblákba kerüljenek. 1960-ban kezdődik Pécsett az egyetemi városrész építése Mosható falak, sugárzó mennyezetfűtés, televíziós kamera a mittotarapuban, tranziss­toros­ rádióvevő az orvosi köpeny­­zsebben és egyéb technikai újdonságok a klinikaépületben A pécsi egyetem alapításá­nak 600. évfordulójára, 1967- re, Európa egyik legkorsze­rűbben berendezett egyetemi városrésze épül fel Pécsett. A Mecsek oldalába, festői kör­nyezetbe települő egyetemi városrész építését 1960-ban kezdi meg — és teljes egészé­ben 1970-re fejezi be — a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A kivitelezés három ütem­ben történik. Az első lépcső­ben 1960—65. között készül el a kilenc emelet magas, 190 méter hosszú „T” alakú fő-? épület. Tervdokumentációját a Fővárosi Általános­­ Tervező Iroda 1960 április 30-ig adja át a beruházóknak. A sebészeti, belgyógyászati és szemészeti klinikákat ma­gában foglaló 400 ágyas klini­ka elrendezésében és belső ki­képzésében a legmodernebb építészeti, technikai elveket alkalmazzák. A háromágú — „T” alakú — alaprajz megold­ja a fekvő betegek elkülöní­tését az igazgatás, a laborató­rium elhelyezésére, valamint a járó betegek rendelésére szolgáló épületrészektől. Az emeletiek közötti gyors­forgal­mat tíz felvonó, közöttük pá­­ternoszter­a bonyolítja le. A kórtermek kettő, négy, maxi­málisan hatágyasak lesznek. Minden ápolási egységhez tár­salgó járul. A víz-, gázellátást, központi fűtést szolgáló­­sze­relvényeiket az épület szerke­zeti elemeihez kapcsolva, fal­ba rejtve helyezik el, javítá­suk a lemosható falburkolat rongálása nélkül, a fal síkjá­hoz illeszkedő ajtók kinyitása után végezhető. Az egyetemi városrész fűtését az új pécsi erőmű távfűtésre beállított gépegysége biztosítja, ötletes berendezéssel könnyítik meg a külvilág és az egyetemi város­részben dolgozó orvosok kap­csolatát. Az orvosok parányi tranzisztoros zsebrádiót kap­nak, amely veszi a telefonköz­pontban elhelyezett rövid­hullámú adókészülék telefon­hoz hívó jeleit. Az első lépcsőiben, 1965-ig megvalósuló 400 ágyas klinika után kerül sor az egyetemnek átadott, az újonnan kialakuló városrész területén elhelyez­kedő, volt Dózsa Tiszti Iskola épülettömbjének 1967-ig befe­jeződő átalakítására, 77 millió forintos összköltséggel. Itt he­lyezik el a pécsi orvostudo­mányi egyetem valamennyi elméleti intézetét és hivatalát, szervezeti irodáit. Ezzel, az együttesen 250 millió forintos beruházást igénylő felfejlődés­sel a pécsi egyetem, illetve a grandiózus munkálatokat le­hetővé tevő népi demokrati­kus államunk méltó keretet ad az alapítás 600. évforduló­jának ünnepségeihez. A városrész kialakítása azon­ban ezzel még nem fejeződik be: a harmadik ütemben — 1970-ig — készül el a követ­kező 400 ágyas épülettömb, amelyben újabb klinikákat, így többek között a jelenlegi II-es sebészeti, II-es belgyó­gyászati klinikát, az urológiát, az orr-fül-gégeklinikát helye­zik rá. Ezzel valósul meg tel­jes egészében az 1960-ban kez­dődő tízéves program, amely­nek célja a korszerű követel­mények biztosításán kívül a jelenleg egymástól nagy távol­ságokra, előnytelen helyeken, szétszórtan fekvő egyetemi in­tézmények, klinikák tömörí­tése, megfelelő környezetbe telepítése. Igaz Sándor Li Fu-csun m­iszterelnök-helyettes Kína sikereiről Peking (Új Kína) Li Fu-csun kínai miniszterelnökhelyettes, „Üdvözöljük a jövő évi új ug­rást” címmel cikket írt a Vö­rös Zászló” című elméleti fo­lyóiratban. A miniszterelnökhelyettes bevezetőben közölte, hogy Kí­na teljesítette idei népgazda­sági tervét Jelentősen növekedett a me­zőgazdasági termelés értéke is, noha 1959-ben Kínát súlyos természeti csapások érték. A miniszterelnökhelyettes megállapítom, hogy „két év alatt elvégeztük azt, amit öt év alatt akartunk elvégezni”. Li Fu-csun a továbbiakban is­­mertette­ a második ötéves terv főbb célkitűzéseit

Next