Dunántúli Napló, 1960. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-01 / 258. szám
ITT JÖJET AJUAI, EGYESÜLJETEK!D NANYI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA FOLYAM, 258. SZÁM ÄRA: 50 FILLER I960. NOVEMBER 1. KEDD ül Pécs távfűtővezetéke erőmű fűti majd az iskolákat, lakásokat. A 16 kilométer hosszú vezetékhez 1020 tonna csőanyagot, és több mint ezer betonoszlopot használnak fel itt épülő új hőerőmű azért hasznos létesítőt három gépegysésgbehelyezése után ratt villamosenergiát tervek megvalósapedig még 100 meszolgáltat az országnak és természetestanyai üzemeknek, kiumoknak, hanem mert felesleges hőtávfűtésre is fel leilni. A pécsi erőmű a tehát iskolákat, munkásszállásokat ébiekben üzemépülőcsöveken szállítottal ellátni.ban felkerestük az és Fűtésszerelő Válllalkozóját, a Bazamélyépítőket és a epítésének helyzeledtünk. A Mélylat közmű-építésdolgozó szakembe Iták, hogy a mintnyolc (összesen 16) hosszú vezetéket bér 31-ére kell el- A beruházás eszaladja a 35 millió leji részét keletnyban átszelő veíz- és Fűtésszerelő Mélyépítő Vállalat szítik. A csővezes ábra mutatja, az egészen a nyugati kiépül. Az erömunalom úton át ardő alatti lápos rarodik a városba stadion, valamint a r között tér a Buhaladó vasútvonal egyeri út keresztea szakasz 4 és 7 s betonoszlopokon húzódik. A 31" a csővezeték, mely sast is kap, a hő hatására bizonyos mozgást (tágulást, összehúzódást) végez, s ezért építéséhez csuklós lengőoszlopok igénybevétele szükséges. A 800 csuklós lengőoszlop és a 200 darab fix betonoszlop 960 tonna súlyt fog tartani. A Megyeri út kereszteződésénél a földbe kerül a vezeték s innen már ott folytatja tovább útját a hőelosztó-központig, majd a nyugati városrészig. A nyugati városrészben az iskolát, az Olimpia éttermet, a munkásszállásokat, a későbbiek folyamán pedig a postát, az áruházat, a négy- és hétemeletes épülettömböket fogja fűteni az erőmű gőze. A Mélyépítő Vállalat már elkészítette az iskola, a munkásszállások, az Olimpia étterem belső és külső csővezetékeit. A távfűtés bekapcsolásáig jelenleg 3 gőzkazán szolgáltatja a fűtéshez szolgáló energiát. A 3 gőzkazánra már nem lesz szükség a teljes 16 kilométer hosszú vezeték elkészülte után. Ebben az évben kivitelezésre került a Megyeri úttól a hőelosztó-központig tartó csőhálózat, az épülő hétemeletes lakótömbökhöz tartó vezeték, valamint a vezetékhálózat egyéb szakaszai. A levegőben húzódó, illetve az oszlopokon nyugvó csővezeték munkái még nem kezdődtek el. Az idei tervek előírták a Mélyépítő Vállalat részére, hogy 400 oszlopot gyártson le, de egyrészt a beruházó késedelmes tervdokumentációja, másrészt a Közúti Hídfenntartó munkáinak lemaradása miatt nem tudták az oszlopok gyártását elkezdeni. A Közúti Hídfenntartó csak december 31-ig igazolta vissza az oszlopok csuklóinak elkészítését és leszállítását. Az oszlopokat elhelyezték már a nyugati városrésztől a Basamalomig, azonban még ennek a munkának elvégzését leszámítva is tervlemaradásban vannak. A távfűtővezeték elkészülte népgazdaságunknak sok tüzelő megtakarítását jelenti. A csaknem 40 millió forintos beruházás azonban akkor lesz valóban energiamegtakarító, ha mielőbb elkészül, ha az új erőmű felesleges mellékterméke mielőbb fűti a lakásokat, iskolákat, épülettömböket. Elképzelések vannak a meszesi lakások távfűtéssel való ellátásáról és több pécsi nagyüzem bekapcsolásáról is. Ezek a tervek szép perspektívát tárnak a pécsiek elé, egy-két esztendő múlva a hagyományos „slaarm” mellett megjelenik a korszerű, higiénikusabb fűtőanyag, melynek nagy előnyét nem kell külön bizonyítani senkinek. Szfits István tartott a KGST szénipari állandó bizottsága tartották meg a Gazdasági Segítségipari gazdasági és a műszaki együtt tandó bizottságás ülését. ág munkájában a Bolgár Népközlagyar Népköztárnet demokratikus a Lengyel Népa Román Népa Szovjetunió és a Szocialista Közviselői. Megvizsgálták a tagországok széniparának 1980-ig terjedő távlati fejlesztési terveivel kapcsolatos munkák összehangolásának szervezési kérdéseit. Nagy figyelmet fordítottak a tagállamok közötti tudományos — műszaki együttműködés elmélyítésére, hogy az országok széniparának legfontosabb problémái gyorsan megoldódjanak. Ezenkívül több szervezte kérdésben hoztak határt Kilencszáz mázsa tészta Kilencvenezer kilogramm száraztésztát, tarhonyát, kagylótésztát, spagettit, cérnametéltet stb. gyárt havonta a Pécsi Sütőipari Vállalat Könyök utcai tésztaüzeme. Az üzem a Dunántúl nagy részébe szállítja áruit. Képünkön Sonkoly Antalné a pécsi boltokba kerülő cérnametéltet csomagolja. Erb János felvétele. Magyar—szovjet tervezőhiyád kidolgozta a szászhalombiattai kőolajfinomító elrendezési tervét Jöbb száz millió forintos megtakarítást eredményez az új terv V. Sz. Fjodorov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő állami vegyészeti bizottság elnöke, aki szabadságát szeptemberben hazánkban töltötte, pihenőjét arra is felhasználta, hogy megbeszélje a magyar vegyipar kérdéseit az iparág vezetőivel és tanácsokat adjon a kérdések megoldásához. V. Sz. Fjodorov a konzultáción közölte: a szovjet szakemberek szívesen segítenek a Szászhalombattára tervezett dunai kőolajfinomító generáltervének kidolgozásában, hogy a beruházást az eredeti elgondolásnál célszerűbbé, olcsóbbá lehessen tenni. A konzultáció után nem sokkal a magyar tervezők egy csoprtja elutazott Moszkvába, ahol az állami gáz- és fűtőolajipari tervező intézet szakembereivel együtt kidolgozta az új kőolajfinomító elrendezési tervét. Több hetes munka után a brigád magyar tagjai a napokban érkeztek haza a szovjet fővárosból. Dr. Vajta László vezérigazgató-helyettes elmondotta az MTI munkatársának, hogy a szovjet szakemberek nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a hatalmas olajfeldolgozó üzem tervezésébe. Az új terv jelentős terület-megtakarítással jár. A beruházás költségét több százmillió forinttal csökkenti. Elsősorban a földmunka lesz kevesebb az eredetileg tervezettnél. A gyár Szászhalombattától délre, Ercsi határában másfél négyzetkilométernyi területen épül fel, négy kilométernyi távolságra a Duna menti erőműtől, amelyet fűtőolajjal lát el és amelytől az üzemeltetéshez szükséges energiát kapja. A kiegészített tervjavaslat alapján a Vegyterv most hozzáfog a tervdokumentáció kidolgozásához. Egyébként a nehézipari miniszter rendeletére Dunai Kőolajipari Vállalat néven a napokban megalakult a nagy létesítmény beruházó vállalata, amely a gyárat felépülése után üzemeltetni fogja. A dunai kőolajfeldolgozó első részének építését 1965-ben fejezik be. Az üzem az ekkorra ugyancsak felépülő nemzetközi kőolajvezetéken érkező szovjet olajat dolgozza majd fel. A gyár második része a harmadik ötéves tervben készül el 1968-ig. Teljes kiépítése után hárommillió tonna olajat dolgoz fel évente. Teljes üzem a földeken Október utolsó vasárnapján a ritka napsütés jóval kevesebb őszi vetést talált Baranyában, mint amennyinek az ősz előrehaladása miatt már földben lenne a helye. Kint, az olaszi Május Elseje Termelőszövetkezet lankás dombjain azonban serény munka tárul azok elé, akiket arra vitt az útjuk. Megszívlelve a megyei tanács felhívását, a pihenőnapot elhalasztották a — sajnos minden bizonnyal bekövetkező — esős időszakra és teljes erővel szántottak, vezettek a földeken. A kozámislenyi gépállomás három traktora késő délutánig húzta a barázdákat és szántott mindaddig vetés alá, míg az eső ki nem zavarta őket a táblából. Mindegy, ezzel is előrébb jutottak és a traktorosok azzal a jóleső érzéssel térhettek nyugovóra, hogy mindent elkövettek, ami csak rajtuk múlott. A termelőszövetkezetben, rajtuk kívül még egy fogatos vetőgép is munkába állt. Petz Ádám kocsis és Otterheim Raj már vasárnapjukat feláldozva vetették a búzát. Megindultak volna több géppel is, azonban nem volt elég szántott területük. Ugyanaz az eső, amely Olaszban kikergette a mezőről a szántótrákobrokat, Szentkútpusztára már későn érkezett. Kitől, mert a szentkuti kerület addigra befejezte valamenynyi őszi gabona, beleértve a búzát is — teljes elvetését. A nagyon helyénvaló kifejezéssel élve, a szentkutiak október eddigi vasárnapjain úgy lopkodták el az időjárástól az esőtlen órákat és nemcsak vasárnap tartottak teljes üzemet, hanem szükség esetén éjszaka is vezettek. A gépre felszerelt fényszóró világossága mellett sikerült elfogadható munkát végezniük. Bodor Pál kerületvezetőnek és Bősz Ernő brigád agronómusnak most már idén nem okoznak fejfájást a bevetetlen táblák. Mindössze a kukoricatörés egy részének befejezése maradt novemberre, azzal pedig meggyürkőznek, mert a kukoricát — ha nehezebben is mint máskor — a kevésbé esős napokon is törhetik. A menetrendszerű siklós— harkányi vonat elé vasárnap reggel két mozdonyt akasztottak a pécsi főpályaudvaron. Régen vége a fürdőidénynek és mégis tizenhat kocsiból állt a szerelvény, amikor indító tárcsáját felemelte a forgalmista. Egy teljes vonatra való gimnazista és orvostanhallgató indult Keresztespusztára segíteni a kukorica-betakarításban. Az Orvostudományi Egyetem hallgatóit már a múlt vasárnap megimerték a keresztesiek, most mákos, túrós is diósrétessel vendégelték meg őket ebédszünetben, ezzel is megköszönve segítségüket. Mire leszállt az este, a szentpáli üzemegység kukoricájából alig maradt valami töretlenül. Külön szólunk a Janus Pannonius Gimnázium diáklányairól és Németh Gyula kísérő tanár elvtársról. Ők az ősz folyamán szinte mindig ott voltak, ha a tanulmányi előmenetelt ez nem akadályozta, ahol csak segíteni tudtak a mezőgazdasági munkákban. A Kisdobsza községből tanuló lányok hírül hozták, hogy odahaza a termelőszövetkezetben az esőzések miatt nehezen boldogulnak. Az ötnapos szünetet felhasználva, kiutaztak az osztályok Kisdobszára és igen sok cukorrépát, takarmányrépát szedtek fel. A falusiak szeretettel fogadták és a szívükbe zárták a segítőket. A családok a tiszta szobában helyezték el ott-tartózkodásuk alatt a lányokat, akik felszabadították őket az őszi vetés és talajelőkészítés elvégzéséhez. Csutak Kati, Borbás Sára és még tizenkét társuk írásbeli igazgatói dicséretet kapott szorgalmáért. Különben a középiskolások októberben harmincezer munkaóra támogatást nyújtottak a mezőgazdaságnak. Baranyai néprajzi gyűjtőtalálkozó Bogádon rendezett a megye társadalmi néprajzi gyűjtői részére Bogádon. A nemrégiben közel egymillió forintos társadalmi segítséggel létrehozott szép új bogádi iskolában félszáznál több néprajzi kutató gyűlt egybe. Dr. Takács Gyula, a TIT Baranya megyei szervezete titkárának megnyitószavai után Morvay Péter, az Országos Néprajzi Múzeum muzeológusa a társadalmi néprajzi gyűjtők feladatairól, a gyűjtés módszertanáról tartott előadást Füzes Endre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának vezetője a kutató és gyűjtőmunka sajátos baranyai feladatait ismertette. Lemle Géza a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője a honismereti szakkörök működéséről, feladatairól tartott tájékoztatót, majd a konferencia számos résztvevője mondotta el javaslatait, elgondolásait a néprajzi gyűjtőmunka fellendítésére, eredményesebbé tételére. A konferencián országosan is újszerű kezdeményezés született: Baranya önkéntes néprajzi gyűjtői a jövőben szervezetten, a TIT néprajzi szakosztálya keretében végzik kutató, gyűjtő munkájukat tudományos ismeretekkel rendelkező szakemberek irányításával, segítségével. A találkozó résztvevői vasárnap délután a szomszédos Romonya községbe látogattak. Szíves megvendégelésük után szakemberek vezetésével csoportos bemutató-gyűjtésen vettek részt. A Magyar Néprajzi Társaság, a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó, a TIT néprajzi szakosztálya, valamint a Janus Pannonius Múzeum néprajzi szakosztálya találkozót