Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
2 Ápoljuk az őszi vetéseket! A laikosság jobb kenyérellátása, a magasabb búzatermékátlagok elérése érdekében a következő napok és hetek fontos feladatot rónak a mezőgazdaság, dolgozóira. Ebben az idősíkban, a legfontosabb munka a tavaszi búza gyors elvetése triálett a gyengén áttelelt, kései vetésű — és a csapadékos ősz miatt ilyen a legtöbbr őszt búzák, rozsok és általában az őszi gabonafélék tavaszi növényápolása. A hengerezési és fogasolási munkák időbeni elvégzésével a gyengén áttelelt gabonaállományunkon igen sokat segíthetünk. A növényápolási munkák során első a rögök eltüntetése, ezért mihelyt a talaj annyira felszikkad, hogy nem tapad a hengerre alaposan hengerezzük meg. Ezzel nemcsak a rögöket nyomjuk szét, illetve be a talajba, hanem a fagy által felszívott részeket is visszanyomjuk és biztosítjuk a szinte levegőben légő növény tápanyag-felvételét. Mivel őszi vetéseinknek a sok eső miatt magágyat, jó nehéz volt biztosítani, ezért először azokat a vetéseket hengrez j zük meg, amelyek kelése már az ősszel megindult és ahol fennforog a felfagyás veszélye. Hengerrel dolgozzuk be a fejtrágyának szánt műtrágya felét is. Helyes, ha a fejtrágyázást két részletben végezzük. Az első adagot 30 vagy 40 kilót a hengerezés előtt, a másodikat a fogasolás előtt a növény fejlettségétől függően, 20—30—40 kilós mennyiségben szórjuk ki. A fejtrágyázás ép annak, hengerrel, illetve fogassal történő bedolgozása után végezzük el az őszieknek talán a legfontosabb ápolási munkáit, az acatolást, illetve gyónóstást. Azt minden termelő tudja, hogy kapálás nélkül a kukorica nem ad jó termést, de sokan elfelejtik, hogy a gabonafélék is meghálálják a tápanyag- és nedvesség-elszívó gyomok kiirtását. A vadrepce, a repcsényzetek és az acat különben úgy elszaporodik, hogy a gabonaféléket visszaveti fejlődésükben, s így a termést is veszélyezteti. Veszély Mihály NAPLÓ Új módszerekre van szükség a termelőszövetkezeti pártmunkában ! Néhány kérdést tettünk fel Ilarenics János elvtársnak, asiklósi járási pártbizottság titkárának azzal kapcsolatban, hogy" az új, nagyobb területű termelőszövetkezetek kialakításával"új pártfeladatok jelentkeztek. — Milyen szervezeti kérdéseket kell megoldani az egyesített termelőszövetkezetekben a pártszervezetek vonalán? — hangzott az első kérdés. — Eddig a termelőszövetkezetekben kislétszámú pártszervezeteink voltak — mondotta Maremics elvtárs — most ezek a pártszervezetek is egyesültek, a tesemelőszövetkezetek egyesülésével párhuzamosan. Az új termelőszövetkezeti üzemegységekben tehát már nem önálló pártszervezetek, hanem az egyesített pártszervezet pártcsoportjai működnek. — Új feladatok is lesznek tehát? — Lesznek. Most huszonkét termelőszövetkezetünk van, ebből tizenegy már összevont, nagyobb területű. A másik tizenegy még a régi szervezeti formákban gazdálkodik, ott a pártszervezetek is megmaradtak az eddigiek szerint. A régimódszerek azonban már azokban sem jók a politikai munkára. Sem a pártszervezetekbben, sem az állami és téeszszervekben nem jók. A nagyobb szövetkezetekben sikerült függetlenített titkárokat állítani a pártszervezetek élére és ez megkönnyíti a feladatok jó elvégzését. Számukra is jelentkeznek az új feladatok. A legfőbb most a nagyüzemi gazdálkodás fellendítése, de ezzel egyidőben a párt elvárja funkcionáriusaitól, hogy elvégezzék az öthónapos pártiskolát, vagy annak megfelelő más pártiskolákat és tanfolyamokat, ugyanakkor középfokú mezőgazdasági szakképzettséget is szerezzenek. Vagy úgy, hogy beiratkoznak a technikumba, vagy más tanulási formában. — Milyen volt a múlt évi munkaegység-átlag a siklósi járás termelőszövetkezeteiben? — Az eddig elvégzett összesítés eredményei 31 forint 40 fülért mutatnak. A célunk most az, hogy az új gazdálkodási évben Harminc forinton aluli munkaegységérték ne legyen a járásban, de ne legyen mérleghiány sem. Egyetlenegy téeszben sem. A pártszervezetek és minden kommu-nista ennek érdekében kell hogy tevékenykedjen. Jelenleg sajnos az a helyzet a járásban, hogy a téeszek jövedelmének egyharmad része származik az állattenyésztésből és a kétharmad része a növénytermelésből. Márpedig a járás adottságainak jobban megfelelne, hogy a jövedelem kétharmad része származzék állattenyésztésből. Erre meg lehet teremteni minden lehetőséget, hiszen jórészt már meg ■s van, csak ki kell használni. Ha a pártszervezetek helyesen alkalmazzák a gazdálkodás ellenőrzésének jogát, beleszólnak a gazdálkodásba, a termelésbe és nem csak a vezetőség gondolkodik, hanem minden párttag és téesz-tag is töpreng a jobb munkamódszereken, akkor ezt meg is fogják valósítani. — Mit kellene ennek érdekében tenniök? — Stabil, jól képzett, fegyelmét tartani tudó munkacsapat vezetők és brigádvezetők kellenek. A pártszervezettel együtt fejlesszék ki a versenyszellemet, de elsősorban a kommunisták mutassanak jó példát a termelőmunkában. Emellett végezzenek pártmunkát is, rendszeresen vegyenek részt a pártgyűléseken és végezzenek egyénileg is felvilágosító munkát. — A járási pártbizottság hogyan kivan ebben segíteni? — Most átszerveztük az aktívahálózatot. Instruktori csoportokat hoztunk létre a járási pártbizottság mellett. A társadalmi munkában vállalt instruálást hetenként egyszer, egy napon vállalták ezek az aktívák. Heti egy napot töltenek egyes téeszekben és segítenek az ottani pártszervezeteknek, elvi, módszerbeli segítséget adnak. Ezzel is — reméljük, nagyban hozzá tudunk járulni majd az új, megnövekedett feladatok jó megoldásához — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Marenics János elvtárs, Gy. K. Az építőmunkások műveltségének emeléséért Az építők szakszervezetének megyei bizottsága mellett megalakult a megyei kultúrbizottság. A bizottság kulturális intézkedési tervét már a megyei választmány is megvitatta és jóváhagyta. Az intézkedési terv alapján minden építőipari vállalatnál létrehozzák az agitációs, propaganda és oktatási bizottságot. Ennek az lesz a feladata,hogy a szakmai vezetőkkel közösen és a szakszervezeti bizottságok tevékenységével összhangban félévre előre megadják a dolgozók szakképzésére vonatkozó tematikát és tervet.A műszaki tanács bevonásával szaktanfolyamokat, szakmunkásképző iskolákat és munkásakadémiákat indítanak a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál, a Komlói Építőipari Vállalatnál, a Pécsi Cementipari Vállalatnál, a porcelángyárban, a Közúti Üzemi Vállalatnál, a Téglagyári Egyesülésnél és a Megyei Tatarozó Vállalatnál. A nagyobb szálláshelyeken klubokat alakítanak ki, bővítik a könyvtárakat. Feladatuknak tekintik a szakma ifjú mestere és a József Attila olvasómozgalom kibontakoztatását és segítését. Az 1961—82-es oktatási évben meg kívánják indítani az Építőipari Technikum mellett az Anyagipari Technikumi tanfolyamot is egyelőre ötven hallgatóval. A szakmunkások továbbképzését a tíz legnagyobb vállalatnál ötszáz hallgatóval indítják meg és a most működő hat üzemi általános iskola helyetttízet szerveznek az új iskolaévben. Középiskolákra is küldeni szándékoznak kétszáz építőipari dolgozót. Szigetvári Konzervgyár felvételre keres villanyszerelő és babonos szakmunkásokat. 14359 Ülve ragasztják a „spaitot“ a Pécsi Bolivárban Megkezdődött a munka a Pécsi Bőrgyár vaspá-üzemében, ahol ő ér hulladékokat, az úgynevezett apaitól teszik, ragasztással ismét használhatóvá. A ragasztás eddig úgy történt, hogy asztalokon rámákat helyeztek el s ezekre ragasztották fel több rétegben a bőrhulladékot. Az asztalon lévő rámákat közben kerülgetni kellett, ha csak nem volt olyan magas a ragasztást végző munkás, hogy ráhajlással a forma túlsó oldalát elérte. Tóth Imre és Berta Gyula lakatsanok jó ötletet valósítottak , amikor olyan körben forgó asztalt szerkesztettek, amelyek mellett 1öve végezhetik munkájukat az ipartragasztók, igaz az újításnak nincsen forintokban kimutatható eredménye, de arra való tekintet-tel, hogy a forgó asztal használata lényegesen javítja a ruipalt-üzemben dolgozók munkakörülményeit, s a gyár vezetői tíz darabot rendeltek belőle, s jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a két újítót 50 100 forint eszmei újítási díjjal jutalmazzák. — TOMANEK NÁNDOR betegsége miatt a Pécsi Nemzeti Színház az R—34-es repülőjárat helyett ma a balett műsort mutatja be. — A SÁSDI JÁRÁSBAN a tavalyi évhez hasonlóan az idén is megtartják a járás nagyobb községeiben a 16 évesek ifjúvá avatási ünnepségeit.Vlágocson március 18-án Abaligeten március 11-én Magyarszéken március 25-én, Sásdon pedig március 4-én tartják az ünnepséget, ahol a 16 évesek személyi igazolványait is kiosztják. A SELLYEI JÁRÁS területén a községi tanácsok az 1961. évi községfejlesztési tervek során mintegy 13 ezer négyzetméter járda építését tervezték csaknem 1 millió forintos beruházási értékben. — ELKÉSZÜLT Szigetvár parkosítási terve. Ezek szerint a parkosítást a járási tanács székháza és a pénzügyőrség épülete közötti térségen végzik majd el. — SELLYÉN az Útfenntartó Vállalat mintegy 3 kilométeres szakaszon megkezdte a község területén áthúzódó harkány—barcsi út szélesítését.• ÉRTESÍTJÜK a lakosságot, hogy március 1-től az iszapszén szállítását az újhegyi telepről a KIOSZ Fuvaros Szakosztálya végzi, változatlan árak mellett. A fuvar megrendelése a fuvardíj egyidejű befizetése mellett Pécs, Rákóczi út 24 sz. alatt a KIOSZ hivatalos helyiségében Telefon: 60-60. „időszerű kérdések“ a beremendi termelőszövetkezetben A beremendi szövetkezet irodájában rend és tisztaság van. A sarokban duruzsol a kályha. Tizennégyen jöttek el az ..Időszerű kérdések” szemináriumára. A székeket a fal mellé húzzák és úgy ülik körül a szobát. Nem tartják be a ..kötelező” fél óra késést, hanem tíz perccel hét után megkezdődik a foglalkozás. A szeminárium anyaga: A termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelékenység emelése a mezőgazdaságban. A foglalkozást Sebők István párttitkár vezeti. Rövid jegyzetet csinált magának és abból mondja el az előadást. — Ha a gépeket jól kihasználjuk,akkor máris felszabadul munkaerő a szövetkezetben. S mit csinálnak majd azok az emberek? Lesz lehetősége mindenkinek, hogy dolgozzék. Belterjesebben kell gazdálkodni, munkaigényesebb terményeket kell termelni és aztán nem lesz semmi hiba. Az adottságoknak legjobban megfelelő növényeket kell termelni, az a kifizetődő, hiába erőltetjük mi itt azt a növényt, amely nem ad annyit, mint a homokos földeken. Azt kell termelni, ami itt a legjobban fizet, úgymint harsányban a cukorborsó, nálunk meg a cukorrépa. Persze, a népgazdaság szükségleteit is figyelembe kell venni, mert másképpen káosz lenne. Mi rezuse, ha senki se vetne búzát? — innen is, onnan is bólogatnak a résztvevők. Szóba kerül még a talajjavítás, s elmondja az előadásban Sebők elvtárs, hogy ebben nagy szerepe van a traktorosok munkájának. A sarokban ott ül a szövetkezet két fiatal traktorosa is. Rájuk mutat az előadó és úgy mondja: — Itt van a Kalmár, meg a Petykó. Ők traktorosok, nagyon jól tudják, hogy a talajmunka mennyit segít a termelékenység emelésében. Igaz? Erre a nyílt beszédre, amely nem a levegőbe „általánosan” szól, ha lehet mondani, még élénkebbek lesznek a szemek és látszik az embereken, hogy alig várják, hogy befejeződjön az előadás. Keringenek a fejekben a gondolatok. Az előadó tovább sorolja a helyi példákat, minden mondata után van valami „saját” példa a tarsolyban, hogy nálunk így, nálunk úgy, vagy a jelenben így áll, de a jövőben úgy lesz és ehhez hasonlóan. — A baromfitenyésztéssel valahogy úgy vannak még itt, mint a kertészettel, idegenkednek tőle, pedig ... Mennyit adtak maguk le Józsi bácsi? —kérdezi és mutat az egyik emberre. — Száznegyvenet — válaszolja az. — A Kocsisék meg háromszázat. Megéri? Vagy nem? — teszi fel a kérdést önmagának és mindenkinek. A többiek bólintanak. — Úgy kell foglalkozni vele, mint ahogy otthon régen is. Igaz Márta? — akinek szólt a kérdés, az kénytelen, kelletlen, de állásfoglalásra kényszerült. Az is igaz, hogy nagy hozzáértéssel ismeri a kérdezett fiatalasszony a baromfitenyésztés kérdéseit, hiszen nemrégiben jött haza a boldogasszonyfai tanfolyamról. Sok minden szóba kerül még. Az is, hogy ebben az évben nem gép fogja az összes gabonát learatni, hanem a kézi kaszát is elő kell venni, hadd menjen a gép a gyengébb szövetkezeteknek segíteni. Az öreg Honsréger ács esetét is megemlítik, aki másfél éve még bujkált, ha a belépésről esett a szó, sokszor magával vitte a töltött paprikát is, ha éppen ebédidő alatt keresték fel, most meg nálánál jobb agitátor nem is kell a szövetkezet mellett. Jobban keres a szövetkezetben, mint azelőtt. Azzal fejezi be az előadó — harminc perces vitaindító előadását —, hogy a jövedelem az még nem minden, s az emberekről a jó jövedelmek mellett sem szabad megfeledkezni. — Tessék, ha van valakinek kérdése, vagy ha valamit nem értett meg, akkor kérdezze, ha nincs, megkezdjük a vitát — summázza végül is. Az asszonyok ugyan kisebbségben vannak a szemináriumon, de ők az aktívabbak. Banyó Ferencné kezdi, s persze asszonyokat érdeklő témát penget. A baromfitenyésztést és a babot. — Azt mondták Siklóson, hogy lehet majd kapni tápszert kukoricáért cserébe. Lesz-e ebből valami, Sebők elvtárs? Meg azt is ígérték, hogy küldenek majd jegyzeteket a szakszerű etetésről — mondaná talán még tovább is, de Szalai Józsefné közbevág. (Ő volt a tanfolyamon.) — Te Pista, amikor azt mondjuk, hogy nagy gondot kell fordítani a kisállattenyésztésre, akkor nálunk a baromfiéiban miért borjúkat tartunk? Mert azok vannak benne. Nem vagytok képesek beszerezni valamilyen kályhát oda, hogy fűthetni lehessen — mondja pirulva. Megvitatják ezt is, meg azt is, hogy egyáltalán jó-e az a tápszer vagy se, hogy úgy kell keltetni a csibéket, hogy a téli időszakban tojjanak, mert akkor kevés a tojás. Végül terítékre kerül a bab is. — Ha ezer hold kukoricát vetünk, akkor kevés lesz az ötven hold köztesvetés. Úgy kell vetni, hogy a táblák széleire essen, akkor könnyebb lesz a betakarítása — mondja középen egy idősebb ember. S mindjárt teljes megelégedésre azt is megbeszélik, hogy milyen alapon részesedjenek a tagok, akik vetnek. Hajna János és Halek Ferenc a sarokba húzódtak, de nem azért, mert nem szeretnek vitázni, hanem éppen ott szokták meg. Hajnáról meg kell említeni, hogy az egész „plénum” előtt magabiztosan megjegyezte, hogy ő bizony nem menne gyárba dolgozni még akkor sem, ha ott ötezer forintot fizetnének havonta. Megkérdeztem tőle, hogy mennyi volt a jövedelme a szövetkezetben. — A teljesített munkaegységem 982, de egy hónapot beteg voltam, összesen 39 200 forintot kerestem, plusz az egy hold háztáji termése ... Kiderül, hogy a takarmányosoknál dolgozik és nagyon szorgalmas ember, aki a szezonban reggel négytől este kilencig is csinálta a munkát. De szükség is van a keresetre, mert otthon van négy kisgyerek, az asszony és egy beteges öreg. Van hova tenni a szép jövedelmet is. A traktorosok a saját munkájuk kérdései mellett, amelyet Kalmár Jancsi „terített” ki, még az állattenyésztés ügyeit is szóvá teszik. Petykó azt ajánlja, hogy az állattenyésztők menjenek át egy kicsit az állami gazdaságba és nézzék meg ott, hogy hogyan kell a takarmányt előkészíteni a jószágoknak. Azt is szóvá teszik, hogy akik iskolát végeznek, azok ne rejtsék véka alá a tanultakat, hanem adják át a többinek a tudományt, úgy ér az valamit, ha minél többen hasznosítják, nemcsak egy. Így kell a pártoktatást vezetni, így van értelme, mert előre viszi az embereket, segíti őket a saját és a közös élet útján. Elmondhatják, hogy ők valóban a „legidőszerűbb” kérdéseket beszélték meg. Gazdagít István 1961. MÁRCIUS 1. — KOMLÓ vízellátásának javítása érdekében a városban laboratóriumot rendeztek be, ahol ezután naponként ellenőrzik a városba érkező víz összetételét. — ÓFALU község lakói az elmúlt évben nagy társadalmi munkával új tanácsházat építettek. A lakók most újabb társadalmi munkára készülnek, mozi létesítését határozták el. — TAPASZTALATCSERE jellegű megbeszélésre hívják össze a megyében működő jogászok, állatorvosok, valamint a tudományos és kísérleti intézetekben dolgozó szakemberek közül azokat, akik részt vesznek a termelős•szövetkezetek patronálásában. A megbeszélést március első felében tartják Pécsett. a Hazafias Népfront rendezésében. — A SZIGETVÁRI járási tanács vb. március 7-én tartja ülését, ahol Molvány, Nemeske, Kistamási és Tótszentgyörgy községi tanácsok vb. irányító tevékenységét tárgyalják meg. — SELLYE és Felsőszemmárton községi tanácsa elhatározta, hogy 1 líőzségfejlesztési alapból ez évben orvosi rendelőt építenek. Áramszünet lesz vezetékátépítés miatt március 1-én 11—13 óra között a Sallai u. 220 V-os részén, a Hunyadi és Zrínyi utcákban. — A SÁSDI járás területén a tsz-vezetők képzése érdekében eddig 25 tsz-elnök vett részt 4 hetes tanfolyamon. ÚJABB golyósiron szállítmányok értekeztek a boltokba. Ma már a golyósiron a munkahelyen és a magánéletben egyaránt közkedvelt, nélkülözhetetlen kelléke az életnek. Átíráshoz is használható 6—8 példányon át éles, jól olvasható másolatot biztosít. Kezelése egyszerű és tiszta. A tartály kiürítése után a boltokban készen kapható póttartály, házilag behelyezhető és további hetekre biztosítja a folyamatos írásit. Találtak egy darab kesztyűt, egy aktatáskát, különböző tárgyakkal, 3 erszényt kisebb pénzösszeggel, erszény nélkül kisebb pénzösszeget, egy férfi kerékpárt, egy válltáskát különböző tárgyakkal. A fenti tárgyakat igazolt tulajdonosa átveheti a Pécs Városi Rendőrfőkapitányságon (Pécs, Kilián György u. 3. sz. I. 54). Szovjet házaspár látogatása Esztergomban hősi halált halt fiuk sírjánál Kedves, idős szovjet házaspárt látnak vendégül az esztergomiak. I. P. Kovtunovics szovjet orvos és felesége a Kijev melletti Kanatop városkából azért jött hazánkba, hogy felkeressék egyetlen gyermekük sírját. Fiuk, Vjacseszláv 1944-ben, 18 éves korában halt hősi halált a város felszabadításakor. Hős bajtársaival együtt az esztergomi temetőben nyugszik. A szovjet házaspárt nagy szeretettel veszik körül az esztergomiak. Az asszonyok díszes dobozt ajándékoztak az édesanyának, Valentina Ivanovnának, amelyben földet visz haza fia sírjáról. A városi pártbizottság a felszabadító harcokat és a város fejlődését bemutató emlékalbumot adott át a házaspárnak.