Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-03 / 102. szám

1961. MÁJUS 3. Vasárnap tartotta harmadik megyei küldöttértekezletét a IK­ Baranya megyei szervezete A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Baranya me­gyei szervezete vasárnap tar­totta harmadik megyei küldött­­­értekezletét. A küldöttértekezletet Pécsett az orvostudományi egyetem aulájában rendezték meg dél­előtt 10 órai kezdettel Az el­nökségben helyet foglalt Ku­­rucz Imre elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális alosztályá­nak munkatársa, Novics János elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Vajda Imre, a TIT orszá­gos elnökségének tagja, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanára, Pol­led Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Lissák Kálmán Kossuth-díjas akadé­mikus, dr. Bihari Ottó, a Pécsi Tudományegyetem jogi kará­nak dékánja, dr. Takács Jó­zsef, a TIT Baranya megyei titkára; az ismeretterjesztő tár­sulat megyei, járási, városi ve­zetői és aktívái. Dr. Bihari Ottó, a küldöttér­tekezlet elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Karnin­ger Gy. Tihamér orvosprofesz­­szor, a TIT Baranya megyei szervezetének elnöke tartott beszámolót.­­A beszámoló az 1958—69. év­ben elvégzett feladatokat is­mertette és megjelölte az 1961 —62. évben a TIT-re váró új felada­tokat. Dr. Karninger Gy. Tihamér professzor beszámolója elején rámutatott arra, hogy az MSZ­MP művelődéspolitikai irány­elvei, valamint a megyei párt­bizottság hároméves kulturális terve kiemelte az ismeretter­jesztés fontosságát. A pártha­tározatok és irányelvek hang­súlyozták, hogy a munkások és parasztok körében a TIT-nek szélesebb körű tevékenységet kell kifejtenie.­­ A TIT a határozatok ál­tal megjelölt feladatok végre­hajtása során általában jól működő értelmiségi tömegszer­vezetté lett, munkája fejlődött — mondotta a továbbiakban Karninger professzor, majd a mezőgazdaság szocialista át­alakulásával együtt járó új művelődési igények kielégíté­sének lehetőségeiről beszélt. — A megyei, városi és járá­si pártbizottságok és a terüle­tükön lévő TIT-szervezetek kapcsolatának javulása alap­­feltétele volt a szervezet ki­épülésének és megszilárdulá­sának. Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy ez év tava­szán­ 1300 TIT-tagot tartha­tunk nyilván, hogy hét járási, valamint három városi jól ki­épített szervezettel és 67 kör­zeti előadói munka­közösséggel rendelkezünk — mondotta Karninger professzor a beszá­molóban. A továbbiakban a szervezeti megerősödésről, az ismeretter­jesztő munka kibontakozásáról és az előadások számának ala­kulásáról­ beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy a dolgozók minden rétegében megnőtt a tudásvágy és a politikai érdeklődés, amit a TIT-nek ki kell elégítenie a maga eszközeivel. Elmondotta, hogy a TIT megyei szervezete 1958-ban 1118 előadást tartott, 1960-ban pedig már 2308-at, közel 140 000 főnyi hallgatóság előtt. A TIT előadásainak nagy szerepük volt abban, hogy a soviniszta nézetek maradvá­nyai gyorsabban eloszlanak az emberek fejében, tisztulnak a nézetek, erősödik a magyarok és a nemzetiségiek közötti ba­rátság és együttműködés. Ezt a célt is szolgálták 1960-ban a munkás- és bányászakadé­miák. Harminckét munkás- és bányászakadémiát rendeztek a múlt évben, működött 53 ifjú­sági akadémia, 34 nők iskolája. Jól beváltak a falusi népfőis­kolák is, amelyek tematikájá­ban ötven olyan téma szere­pelt, amely alkalmas volt a nacionalista, soviniszta néze­tek eloszlatására. A feladatokról szólva hang­súlyozta, hogy a szocialista tartalom céltudatos ismeretter­jesztő munkát kíván. A szak­osztályok alakítják ki tudo­mányáguk leghatékonyabb is­meretterjesztési módszerét, úgy, hogy a tudományos igé­nyesség fenntartása mellett előadásaik közérthetőek legye­nek. A TIT harmadik megyei kül­döttértekezlete megválasztotta a 27 tagú megyei elnökséget, a 7 tagú ellenőrző bizottságot és az országos küldöttközgyűlés 24 küldöttét. A TIT megyei elnlökévé dr. Karninger Gy. Tihamér, egye­temi tanárt, alelnökeivé dr. Bihari Ottó jogi kari dékánt és Márk Bertalan főiskolai igazgatót választották. Az ügy­vezető elnökség tagjaivá vá­lasztották " dr. Lissák Kálmán Kossuth-díjas akadémikust, dr. Tóth Józsefet, a marxizmus­len­inizmus esti egyetem igaz­gatóját, Zuemle Gézát, a megyei tanács v. b. népművelési cso­portvezetőjét, Szentiványi Jó­zsefet, az MSZMP megyei bi­zottsága köznevelési felelősét. A megyei titkári teendők ellá­tásával dr. Takács Józsefet bízták meg. Javaslat a tsz-ek villamosítására és öt községi tanács összevonására Kútfej, kútház és vállfás öltöző Harkányfürdőn, új komp Dunaszekcsőn •Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. A plénum előtt sok és változatos témájú napirendi pont szerepelt, melyek közül különösen a Kilián Testneve­lési Mozgalommal és az azzal kapcsolatos tanácsi feladatok­kal foglalkozott behatóan. A végrehajtó bizottság meg­tárgyalta és elfogadta Bara­nya megye 1960. évi zárszáma­dását. E szerint a megye tanácsai, valamint a felügyeletük alá tartozó intézmények csaknem 402 millió forint bevétellel zár­ták az évet, s 378 millió 953 ezer forintot költöttek beru­házásokra, a köz javáb­a — utakra, iskolákra, művelő­dési házakra, óvodákra és másra. A vb. külön napirendben foglalkozott a panaszügyek in­ .n­tézésével. Mint Vértes Tibor elvtárs, a megyei tanács tit­kára előterjesztéséből kitűnt, 1960. szeptember 1. és 1961. március 1. között 1546 külön kezelés alá vett beadvány ér­kezett a dolgozóktól a megyei é­ tanácshoz, és az irányítása alá tartozó városi, valamint járási tanácsokhoz. Ezek több mint felét közvetlenül a dolgozók adták be, illetve a tanácstagok továbbították. A panaszok túl­nyomó többségét — szám sze­rint 1229-et — a tanácsok sa­ját hatáskörükben intéztek el, a hátralévők zömét pedig más szervekhez továbbították orvos­lásra. A vb. megállapította, hogy a panaszok intézése javult, de még korántsem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzet­tel. A vb. megfelelő határoza­tokat hozott a gyorsabb és ha­tékonyabb ügyintézésre. Beremend és Kásád, vala­mint Villánykövesd, Patkánya, és Ivánbattyán tanácsa hatá­rozatot hozott a tanácsok egye­sítésére. Indokaik: Beremend és Kásád termelőszövetkezete egyesült, s egy szövetkezetben gazdálkodik már Villánykö­­vesd, Palkonya és Ivánbat­­­tyán parasztsága is. Mivel a jelzett falvak közel esnek egy­máshoz, célszerű lenne az öt tanácsot két tanáccsá össze­vonni, beremendi, illetve vil­­lánykövesdi székhellyel, s ká­sári, illetve patkányai és iván­­battyáni kirendeltséggel. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága egyetértett az öt tanács határozatával, s javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak e ta­nácsok a jelzett módon való egyesítésére. A vb. a megye 49 termelő­szövetkezetének villamosítá­sára tett indítványt. A villamosításokra, vagy ún. trafósításcsőra 1962-ben kerülne sor. Az ülés 1 millió 912 ezer forintot szavazott meg 12 ta­nácsi beruházásból épülő szi­getvári lakásra. A lakások át­­lagalapterülete 46 négyzetmé­ter lesz, a Pécsi Tervező Vál­lalat tervezi, s a jövő év au­gusztus elsejére kell elkészül­niük. Hasonló határozat született a dunaszekcsői komppal kap­csolatban is. Mivel a régi, Du­­naszekcső és Dunafalva között közlekedő komp kiöregedett és használhatatlan mérv­ű kb. 400 ezer forintot bizto­sít egy új komp mielőbbi el­készítésére. 258 ezer forintot szavaztak meg a harkányi új termálkút kútfejének, azt védő kútházá­­nak, valamint egy ideiglenes jellegű vállfás öltöző építésére Az építkezést még a föidény előtt be akarják fejezni. A végrehajtó bizottság mind­emellett még számos belső, ta­nácsi élettel kapcsolatos ügy­­gyel foglalkozott Gerdei Béke TSZ szakképzett és gyakorlattal rendelkező AGRONÓMUST keres. Fizetés megegyezés szerint. Lakás biztosítva. Jelentkezés írásban vagy személyesen a tsz elnöké­nél. 15730 NAPLÓ A közlekedési balesetek száma a korábbi hetekhez viszonyítva valamelyest csökkent. Köztük azonban csak egy volt, amelyben nem a gépjármű vezetője, hanem a gyalogos volt a hi­bás. Petrovics Sándorné 59 éves pécsi lakos április 30- án a Tüzér­ utcai futball­­pálya közelében át akart menni az úttesten anélkül, hogy előzőleg körülnézett volna. A Pécsi Posta Snobli János vezette tehergépkocsi­ja elütötte s az idős asszony súlyos sérüléseket szenve­dett. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a gépkocsiveze­­­tőt nem terheli felelősség. Sajnos ismét, bajt okozott az ittasság. Hiába a sok fi­gyelmeztető szó, az egyik motoros, a 31 éves kapos­­szekcsői Izovás Antal erősen beszeszelve nyerget­te meg a motorkerékpárját április 26- án. Következmény: déli .12 órakor nekihajtott az egyik — Kaposszekcső és Dombó­vár között — villanyoszlop­nak, könnyebb horzsolások, a vezetői igazolvány elvéte­le, rendőri eljárás. A többi baleset a köve­tési távolság be nem tartása miatt következett be. A leg­többet ennek a számlájára, kell írni ezen a héten, intő tanulságként. íme: Valek Ferenc, a PKV autóbuszvezetője április 30- b­an beleszaladt a 24-es AKÖV Fábián János vezette kis­te­herkocsijába. Fábiánnak hirtelen meg kellett állnia, a mögötte haladó Valek Fe­renc pedig belefutott Sze­rencsére nem sérült meg ember, viszont 450 forint kár keletkezett az autóbu­szon. Valek Ferenc vezetői igazolványát bevonták. Április 30-án és május elsején is a követési távol­ság be nem tartása miatt lett baleset. Április 30-án Meller Dezső, a 21-es AKÖV gépkocsivezetője a Zsolnay utcában nekiütközött egy — ugyancsak a 21-es AKÖV tulajdonában lévő — teher­autónak. Az anyagi kár 2000 forint, az igazolványt itt is f­elvették, s megindították az eljárást a gondatlan sofőr ellen. Május elsején egy fiatal komlói Moszkvics-tulajdo­nos, Kovács Ferenc okozott kisebb karambolt. Este 8 órakor Komló felé tartva belefutott az előtte haladó városi autóbuszba. Sérülés itt sem történt, a két kocsi­ban keletkezett kár 350 fo­rint. Természetesen Kovács Ferenc igazolványát is el­vették. A bizanci dolgozók fefejth­etetle­n KOMLÓ SIKLÓS SELLYE Tizenötezer ember a Lenin téren. SZIGETVÁR Az ott iskolások nyitják meg a sort. A Kesztyűgyár munk­ásai­ az ünnepi felvonuláson. Szemerkélő esőben vonultak ' ' a sellyei úttörők.

Next