Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-01 / 127. szám
TORGUIOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BUMÁKTBU A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1961. JÚNIUS 1, CSÜTÖRTÖK NAPLÓ Hruscsov elvtárs Csehszlovákiába érkezett Cierna Nad Tisou (TASZSZ) Nyikita Hrucsov, Bécs felé tartó szovjet miniszterelnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának meghívására szerdán Csehszlovákiába érkezett. Cierna Nad Tisou csehszlovák határállomás ez alkalomból ünnepi díszt öltött. Az épületet a Szovjetunió és Csehszlovákia állami lobogói és vörös zászlók díszítették. A homlokzaton Hruscsov és Novotny fényképe, valamint a szovjet kormányfőt üdvözlő feliratok voltak láthatók. Helyi idő szerint 11.25 órakor a különvonat befutott az állomásra s a kocsi ablakában megjelent a barátságosan mosolygó, integető Hruscsov. „Éljen a Szovjetunió, éljen Hruscsov elvtárs” — harsant fel az üdvözlő kiáltás, amely tapsba ment át, amikor a szovjet miniszterelnök kiszállt a vonatból, szívélyesen megölelte és megcsókolta a fogadására megjelent vezetőket és barátian kezet rázott velük. Az egybegyűltek lelkesen éltették Hruscsovot, a Szovjetuniót, a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet barátságot és a világbékét. Ősi szláv szokás szerint egy nemzeti viseletbe öltözött nő kenyeret és sót nyújtott át a szovjet kormányfőnek, az úttörők pedig virágokkal halmozták el. A magas vendég tiszteletére díszőrség sorakozott fel az állomáson. Nyikita Hruscsov szívből megköszönte az egybegyűlteknek a testvéri, barátságos fogadtatást és a tömeg tapsától kisérve a különvonat elindult Cserna Nad Tisou állomásáról Pozsony felé. Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva, június 29-én és 30-án tartja az idei második államkölcsön-sorsolást. Ezúttal a második, a harmadik és a negyedik békekölcsön 1961. első félévi húzására kerül sor. A sorsolásokat mindkét napon délután fél három órai kezdettel Újpesten, a Magyar Pamutipar művelődési otthonában bonyolítják le. A két nap alatt a három békekölcsönből több mint négys briftfézer kötvényre, körülbelül 10!? millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. Dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök Romániába utazott Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatás után szerdán elutazott Magyarországról. Az elnök búcsúztatására az indonéz és a magyar zászlókkal díszített ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Kiss Károly az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Losonci Pál földművelésügyi miniszter és a politikai élet több más vezető személyisége. Dr. Sukarno elnök dr. Münnich Ferenc és Kiss Károly társaságában ellépett a díszőrség előtt és köszöntötte azt. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az indonéz köztársasági elnöknek, aki ezután búcsút vett a megjelent magyar vezető személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Budapesten tanuló indonéz diákoktól. Dr. Sukarno elnök Budapestről a Román Népköztársaságba utazott. A népművelési dolgozók nyári továbbképzéséről tárgyalt a művelődési bizottság Május 30-án, kedden tartotta a megyei pártbizottság mellett működő művelődési bizottság idei utolsó ülését, amelyen az előzetes brigádvizsgálat alapján a járási és községi művelődésügyi bizottságok munkáját, valamint a népművelési dolgozók nyári továbbképzését, s az 1961/62-es népművelési évad előkészítését beszélték meg. A tanácskozást megelőzően a sásdi, sellyei és siklósi járásban 32 község művelődési bizottságának tevékenységét tanulmányozták. Örvendetes tényként állapították meg, hogy a termelőszövetkezetek egyre aktívabban kapcsolódnak be a művelődési bizottságok munkájába. A sásdi járásban például menetközben jelentkező igény kielégítésére 24 községben szerveztek a művelődési bizottságok termelőszövetkezeti akadémiákat, amelyeken a közös gazdaságokat érdeklő kérdéscsoportban tartottak előadásokat, míg a sellyei járásban új módszerrel a felvetődött kérdések összegyűjtésével, majd ankétszerű megválaszolásával tartottak kérdezz—felelek esteket. Mattyon művelődési ház építésére mozgósított a művelődési bizottság. Ugyanakkor hiányosságként említette a jelentés, hogy a mozik üzemvezetőjét és a könyvtárak vezetőjét szinte sehol sem választották be a falusi művelődési bizottságokba. A nyáron a különböző népművelési célokat szolgáló továbbképző tanfolyamokon 1000 flénművelési aktíva részvételét biztosítja a megyei művelődési bizottság, e programot részletesen megvitatták. Ugyanakkor már ezen az ülésen beterjesztették a különböző társadalmi szervezetek az 1961/62-es népművelési munkával kapcsolatos irányelveiket, amelynek figyelembe vételével dolgozza ki a megyei tanács népművelési csoportja az összesített irányelveket. Ezeket még júliusban eljuttatja a járásokhoz, majd azok a községekbe és így biztosítják, hogy ennek alapján szeptember 1-re — az eddiginél korábbi időpontra — elkészüljenek az éves művelődési programok. Pécs mindinkább a Dunántúl irodalmának központjává válik A Jelenkor dunántúli írókonferenciájának első napja Szerdán reggel 9 órakor a Megyei Tanács tanácstermében Palkó Sándor elvtárs, a Megyei Tanács vb-elnöke nyitotta meg a dunántúli írók ■konferenciáját, amelyen a Dunántúl minden megyéjéből meghívott írók vesznek részt. A konferencia elnökségében helyet foglalt Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss István elvtárs, a párt Központi Bizottsága kulturális és művészeti osztályának munkatársa, Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság, Szentistványi Gyuláné a városi pártbizottság agit prop. osztályvezetője, Gócz Béla elvtárs, a városi tanács vb elnökhelyettese, és Tatay Sándor író. Palkó Sándor elvtárs üdvöző szavai után Koczkás Sándor elvtárs, az Élet és Irodalom munkatársa tartott vitaindító előadást. Bevezetőben hangsúlyozta, nem ítéletet kíván mondani, hanem saját véleményét fejti ki a Jelenkorról, amelyet a vidéki folyóiratok között a legfigyelemreméltóbbnak tart. Ezután vázolta, milyen körülmények között fejlődött az irodalom vidéken a felszabadulás óta, milyen áramlatok hatottak — részint a felszabadulás előttről hozottak, részint újak — e fejlődésre. Hangsúlyozta, hogy a további fejlődés csak a szocializmus talaján képzelhető el, figyelembe véve társadalmi fejlődésünk sajátosságait. Ezután rátért a Jelenkor folyóirat elemzésére. Elmondotta, hogy afolyóirat első számában megadott célkitűzés általában véve helyes volt, bár a folyóirat kereteit csupán általánosságban határozta meg, majd a második évfolyam egyik számában következett a szerkesztő bizottság konkrétabb állásfoglalása a folyóirat szándékait illetően. A folyóirat e célkitűzéseket igyekezett is valóra váltani, bár a továbbiakban e tekintetben hibák is jelentkeztek, amelyeket a folyóirat további számainak szerkezetében lehet kimutatni. A korábbi irodalmi irányzatok közül a Jelenkorban már nem jelentkezett a „polgári népies” irányzat, míg a „polgári, sznob urbanizmus” irányzata később ismét felbukkant, s e tekintetben a szerkesztés engedményeket tett A folyóirat rovatait elérmézve elmondta, hogy helyes kezdeményezés volt a „Pillanatképek” rovat, amelyben a folyóirat riportokat közöl, hiányzott azonban a másik, az életre frissen reagáló műfaj, az irodalmi publicisztika. A „Fiatalok” rovat szándékát tekintve szintén hasznos, mert új tehetségek felfedezését tűzi ki célul, néha azonban gyenge művek „bújtatására” is felhasználták, s életkorban már nem fiatal írók gyenge műveit is közölték itt. A folyóirat egyik erőssége a „Dokumentum” rovat, amelyben a helyi irodalmi hagyományokat dolgozza fel. E rovatból hiányzik azonban a munkásmozgalmi múlt feldolgozása. Általában helyes tájékozódást mutatnak a Jelenkorban megjelenő tanulmányok, bár e tanulmányok közlése gyakran esetlegesnek, tervezetlennek tűnik. Igen érdekes volt a modernizmusról folytatott vita, bár a felvetett kérdést nem oldotta meg. (Folytatás a 2. oldalon) Országszerte nagyiramú fejlődés tapasztalható Elutazott S. K. Padi, India földművelésügyi minisztere S. K. Patil, az Indiai Köztársaság földművelésügyi minisztere szerdán reggel elutazott. Elutazása előtt az alábbi nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: Igen kedvező véleményem alakult ki az országszerte tapasztalható nagyiramú, egyenletes és tartós fejlődésről. Hasonlóan mély benyomást keltett bennem a magyar mezőgazdaság fejlődése. Többek között megtekintettem egy termelőszövetkezetet és egy állami gazdaságot. Ezek a nagyüzemek néhány év alatt igen szép eredményekre jutottak. Igen helyesnek tartom az állatállomány intenzív fejlesztését, mivel egyrészt ez a modern mezőgazdaság feltétele. Az országaink közötti kapcsolat már az elmúlt években is kedvezően alakult, most szeretnénk még szorosabbra fűzni a magyar és az indiai mezőgazdaság kapcsolatát. Első lépésként javasoltam a mezőgazdaságban munkálkodó tudósok, kutatók, gyakorlati szakemberek és az egyetemek együttműködésének, illetve tapasztalatcseréjének kibővítését. Harmadszor kapálják a cukorrépát a kovácshidai Egyetértés Tsz drávacsepelyi üzemegységében. A tsz ebben az évben 50 holdon termel cukorrépát. 406 pecsenyebárányt exportáltak az állami gazdaságok Nyolcvan vagon hízott marhát szállítottak az NSZI£-ba, Olaszországba és Svájcba A megye állami gazdaságai 1961. évi exporttervük jelentős részét már az első negyedévben teljesítették. A kiviteli, cikkek közül előtérben még mindig a hízott marha és a pecsenyebárány áll. Lényegesen csökkent, szinte csaknem megszűnt a kivitel hízott sertésből és ürüből. Az év első négy hónapjában a tervezett évi 200 vagonos hízottmarha-kivitelből, 80 vagonnal szállítottak le, elsősorban Németországba, Olaszországba és Svájcba. Az exportmarhák súlya és kora különböző a külföldi igényeknek megfelelően. A németek igénye általában megegyezik a mi igényeinkkel, az olaszok vagy az egészen fiatal hízott bikákat, vagy a fagygyúsabb, nagy súlyú hízott marhát keresik, s egyre inkább az utóbbit. A legnagyobb exportszállító továbbra is a bikali, a bólyi, Villány-siklósi és görösgali gazdaság, az utóbbi időben azonban a kukoricatermesztésben országos hírre szert tett bogádmindszenti gazdaság lépett elő az egyik legjobb marhahizlaló gazdasággá. A második legfontosabb kiviteli cikk a pecsenyebáránig, melynek szezonja az év első hónapjaiban le is zárult. Az idei terv 2660 pecsenyebárány exportálása volt, ezzel szemben az állami gazdaságok 4506 húsvéti- és pecsenyebárányt exportáltak az év első négy hónapjában. A 30—40 kilós bárányok kivitele Görögországba és Franciaországba irányult. A pecsenyebárány kiviteli terv magas túlteljesítése a juhállomány gyors fejlesztésének köszönhető. A gazdaságok juhállományát az év elején növelték a beolvadó célgazdaságok — gyapjútermelő vállalat stb. — nyájat, valamint a természetes szaporulat. A cél most már nemcsak az ürühizlalás, hanem elsősorban az anyaállomány, a gyapjú- és tejhozam, illetve a bárányszaporulat növelése. Az ürütartásnak tehát kisebb jelentősége van, mint eddig, s a hízott ürükivitel is elenyésző. Új és fontos termékként jelent meg gazdaságainkban is a juhtej, s a belőle készült sajt keresett exportcikk. Ebben az évben 26 hektó juhtejet értékesítettek a gazdaságok, s a jövőben még fokozni kívánják a juhtejtermelést. Ennek érdekében minden nyárban teljesen gépesítik a fejést, s nagyobb nyájakat vonnak össze, hogy a tej elaprózott kis tételekben való szállítása ne növelje az önköltséget. Már a közeljövőben öntözhetővé teszik a juhlegelőket, s így a következő évben még több tej, gyapjú és bárány várható. i