Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BTOANTULI­­ N­APLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BTVIII. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 1. KEDD A kommunista társadalom felépítésének programja Közzétették az SZKP új programjának tervezetét Moszkva (TASZSZ). Július 30-án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma egyhangúlag jóváhgyta a prog­ram tervezetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit. A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztik megvitatás és jó­váhagyás végett. A programtervezet bevezetésből és két részből áll. Az alábbiakban közöl­jük a tervezet tartalmi összefoglalóját. A programtervezet beveze­tése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyi­tott az emberiség történeté­ben: a kapitalizmus pusztulá­sának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A tervezet bevezető része a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi forradalmi moz­galom középpontja a XX. szá­zad elején Oroszországba tevő­dött át. Oroszország hősi mun­kásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom él­csapatává vált Bevezetés: A tervezet ezzel összefüggés­ben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszor­szág munkásosztályát és vala­mennyi dolgozóját harcba hív­ta a cári önkényuralom meg­döntéséért, majd pedig a bur­­zsoá-rendszer megszünteté­séért és a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VIII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének fel­adatát A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik programját: a kom­munista társadalom felépíté­sének programját A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyo­más és kizsákmányolás min­den formájától, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. Az imperializmus végérvénye­sen elveszítette hatalmát az emberiség többsége felett. Az emberiség történelmi fejlődé­sének fő tartalmát, fő irányát és fő sajátosságait a szocialis­ta világrendszer, azok az erők határozzák meg, amelyek az imperializmus ellen, a társa­dalom szocialista átalakítá­sáért harcolnak. Az első világháború és az októberi forradalom előidézte a kapitalizmus általános vál­ságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során számos európai és ázsiai országban kibontakozott a ka­pitalizmus általános válságá­nak második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új, harmadik szaka­szba lépett. Ennek az új szakasznak az a legfonto­sabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bonta­kozott ki A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperia­lizmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagy­­arányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust mar­cangoló legmélyebb elllentmon­­dásokat, rámutat, hogy az ál­lami momopolkapitalizm­ust hallatlanul fokozza a militariz­­mus A militari­zm­us, miköz­ben a momopolsztikus bur­zsoázia egyes csoportjait gaz­dagítja, ugyanekkor a nemze­tek kimerülésére, a népek el­­nyomorod­ására vezet Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus bár­(Folytatás a 2. oldalon.) ­. rész: A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja Az emberiségnek világtör­ténelmi jelentőségű fordulata a kapitalizmustól a szocializ­mus felé, amelyet az októberi forradalom indított el, a társa­dalom fejlődésének törvény­­szerű eredménye. A tervezet első része hang­súlyozza: a kapitalizmus belépett utol­só szakaszába, a monopol­kapitalizmus, az imperializ­mus szakaszába. Az imperia­lizmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A ka­pitalista világrendszer egész­ben véve megérett a prole­tariátus szocialista forradal­ma számára. A tervezet ezután leszögezi: a Szovjetunió a kommunista építés feladatait nem egye­dül, hanem a szocialista or­szágok testvéri családjában oldja meg. A német fasizmus és a ja­pán mi­li­tarizmus szétzúzása a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepével — kedvező feltételeket terem­tett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország népei meg­­döntsék a kapitalistáik és föl­desurak hatalmát. A szocia­lizmus építésének útjára lép­tek Albánia, Bulgária, Ma­gyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, Lengyel­­ország, Románia, Csehszlová­kia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megala­pították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájukkal szembeállították Jugoszláviát a szocialista tá­borral és a nemzetközi kom­munista mozgalommal, s elő­idézték azt a veszélyt hogy » A tervezet ezután taglalja az­­ októberi forradalom világtör-­­ténelmi jelentőségét mélyre­hatóan elemzi azt az utat amelyet a szovjet nép a szo­cializmus győzelméig a Szov­jetunióban megtett s levonja ez út legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: a Szov­jetunió tapasztalata bebizonyí­totta, hogy a népek csu­pán a szocialista forradalomnak és a proletárdiktatúra megvalósítá­sának eredményeként juthat­nak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata telje­sen igazolta azt a marxista- leninista tanítást, amely a Kommunista Pártnak a szocia­lista társadalom megteremté­sében és építésében betöltött döntő szerepéről szól jugoszláv nép elveszti forra­dalmi vívmányait. Az európai és ázsiai orszá­gok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mér­tek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forradalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradalmai 1917 ok­tóbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét alkot­ják. A társadalom politikai szer­vezetének új formája keletke­zett: a népi demokrácia a pro­letárdiktatúra egyik formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésének sajátosságát fe­jezte ki olyan viszonyok kö­zött, amikor az imperializmus meggyengül, az erőviszonyok a szocializmus javára változ­nak meg, kifejezésre jutottak benne az érdekelt országok történelmi és nemzeti sajátos­ságai is. Kialakult a szocialista vi­lágrendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján ha­ladó, a közös érdekek és cé­lok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szoli­daritás szálaival szorosan összefűzött szabad és függet­len népek társadalmi, gazda­sági és politikai együttműkö­dése. A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista orszá­gok világméretű együttműkö­désétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helyt álló, mert ellene mond a szo­cialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Gazda­ság tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékozlására, a termelés növekedési ütemé­nek csökkentésére, s az ország­nak a kapitalista világtól va­ló függőségére vezet Ponfitika e tekintetben reakciós és veszé­lyes, mert nem összeforraszt­ja, hanem elválasztja egymás­tól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a burzsoá­­narianalista irányzatokat, s végső soron a szocialista vív­mányok elvesztésére vezethet. A szocialista világrendszer magabiztosan halad a döntő győzelem felé a kapitalizmus­sal vívott gazdasági verseny­ben. Már a legközelebbi idő­szakban biztosítja fe­lsőbbsé­­gét a kapitalista világrendszer­rel szemben a teljes ipari és mezőgazdasági termelés tekin­tetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista vi­lágrendszer hatása a társad­al­mi fejlődésnek, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A világkapitalizmus általános válságának harmadik szakaszába lépett A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitailiz­­mus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyat­lás és a pusztulás időszaká­ba lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan fo­lyamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gaz­dasági és állami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Kialakult a szocialista világrendszer Magyarország részt vesz Ghana iparfejlesztési terveinek megvalósításában A magyar—ghanai közös nyilatkozat A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására dr. Kwame Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke 1961. jú­lius 28-tól 31-ig hivatalos lá­togatást tett a Magyar Nép­­köztársaságban. Nkrumah elnök magyaror­szági tartózkodása­­ folyamán hivatalos tárgyalásokra került sor a két ország képviselői között. A megbeszéléseken a Ma­gyar Népköztársaság és a Ghá­nai Köztársaság közötti kap­csolatokat vizsgálva mindkét fél örvendetes fejlődést álla­pított meg, amit a felek közti azon megállapodás is mutat, hogy országaik között diplo­máciai kapcsolatokat létesíte­nek. Az 1961. áprilisában aláírt magyar—ghanai kereskedelmi és hitelügyi egyezmények lerakták a két ország közöt­ti gazdasági együttműködés alapjait. Magyarország­­ lehetőségeihez mérten részt vesz Ghana ipar­­fejlesztési terveinek megvaló­sításában és fokozza árubeho­zatalát a Ghánai Köztársaság­ból. A két fél között 1961. áp­rilisában megkötött technikai­tudományos segélynyújtási szerződés és kulturális szerző­dés lehetővé teszi a szakembe­rek cseréjét, a technikai és tu­dományos tapasztalatok mind­két ország javát szolgáló ki­cserélését. Magyarország szak­embereket küld Ghánába a tudományok fejlesztésének elő­mozdítása és a természeti erő­források kiaknázásának fej­lesztése céljából. A kulturális egyezmény ér­telmében ghanai ösztöndíjasok fognak tanulni a magyar egye­temeken. A Magyar Népköztársaság kormánya őszinte elismeré­sét fejezi ki Nkrumah el­nöknek és az általa vezetett ghanai kormánynak a nem­zetközi kapcsolatok terén folytatott pozitív tevékeny­ségéért. A megbeszéléseken a felek véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfonto­sabb időszerű kérdéseiről . Egyidejűleg megbeszélték a két ország közötti baráti kap­csolatok további fejlesztésének lehetőségét és módozatait is. Mindkét kormány leszögezi, hogy támogatásáról biztosítja a Szovjetunió kormányának az általános és teljes leszerelésre tett javaslatát, amely alkalmas arra, hogy a leszerelés, tár­gyalások alapjául szolgáljon. Mindkét kormány egyetért abban, hogy a világbéke meg­(Folytatás a 4. oldalon.) Fs Ősszel 48000 holdon vetnek már olasz és szovjet búzát Baranyában Baranyában — több évi meg­figyelés után — tavaly ősszel kerültek először nagyüzemi termesztésbe a bőhozamú kül­földi búzafajták, amelyekből mintegy 14 000 holdat vetettek el a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok. Noha a vetés, a rendkívül esős ősz miatt, meglehetősen későn és kedvezőtlen körülmények kö­zött történt, megyeszerte szé­pen frizsetnek az olasz és a szov­jet búzák. Holdanként átlag három-négy mázsával múlják fel­ül a hazai búzafajták ter­méseredményeit, sőt a vemén­­di, a csilkóstöttösi, a dunafalvi, a nagynyárádi, a versendi, a batvarci és más termelőszövet­­kezetekben 20 mázsa feletti átlagtermést takarítottak be. A külföldi búzafajták minő­sége pedig minden várakozásit fedjülm­úl: hektoliter súlyuk a legtöbb esetben meghaladja a 90 kilogrammot. A gazdag termés láttán az idei őszön tovább bővítik a külföldi búzafajták termő­területét a megyében. Az álla­mi gazdaságok csaknem 12 000 holdon és a termelőszövetke­zetek 36 000 holdon vetnek már olasz és szovjet búzákat. A vetőmag jelentős részét sa­ját termésükből biztosítják. Már megkezdődtek az előké­születek a vetésre, mivel a kül­földi búzafajták vetési ideje korábban van, mint a hazai fajtáké. Mindenütt trágyázott, jó termőerejű táblákat jelöl­nek ki a szakemberek, gon­doskodnak megfelelő mennyi­ségű műtrágyáról és legelőször ezeken a területeken készítik elő a talajt a vetésre. A bőho­zamú külföldi fajták termesz­tése lehetővé teszi, hogy 1962- ben a vetésterület növelése nélkül is több kenyérgabonát takarítsanak be a megyében, mint az idei nyáron. Csupán a közös gazdaságokban — óva­tos számítás szerint is — mint­egy 1200—1500 vagonnal több búza terem majd a jövő év­­ben. Harmincöt gép csépelt vasárnap a mecseki hegyháton A Mecsek vidékére, a szom­bati ikoladós esőzés után, verő­­fényes idő köszöntött vasár­nap reggel. Mozgalmas volt a határ ezen a napon is: gabo­nát hordtak be, a szélükön csépeltek, szántották a tarló­kat, végezték a nyári gázoló­­kapélást és a meghibásodott gépeket javítgatták. A bara­nyai termelőszövetkezetek va­lamennyien csatlakoztak a csengeri és a tiszalöki járás versenyfelhívásához, s ahol a tagok úgy látták, hogy a csép­­lés augusztus 20-ra való befe­jezése nehéz feladatot jelent számukra, ott vasárnap is dol­goztak. Ez a helyzet a mecseki hegy­háton is, Baranya megye leg­északibb, leghűvösebb vidé­kén. Itt a hegyek között, min­dig egy-két héttel később érik meg a gabona, mint másutt a megyében és emiatt az aratás­­cséplés igen elhúzódik. A me­csesi hegyhátat felölelő sásdi járásban eddig rendszerint szeptember közepén, vagy vé­gén fejeződött be a cséplés. Joggal mondják a járás dolgo­zói: ha augusztus 20-ra elké­szülnek a csépléssel, ez for­radalmi tett lesz. A 44 hegy­háti közös gazdaság tagjai és a mágocsi gépállomás dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy vállalásukat teljesíteni tudják. Ezért vasárnap is mintegy 35 szérűn búgtak a cséplőgépek. A szél és a nap­sütés hamar mega hárította az előző napon megásott kévéket, úgy, hogy zavartalanul mehe­tett a munka. Eddiig az egész gabonatermésnek körülbelül egyharmad része került a mag­tárakba. A behordást is foly­tatták vasárnap, úgy hogy most már mind az 52 cséplő­gép dolgozhat a járás terüle­tén. Szerte a megyében is hord­ták vasárnap a kévéket a szé­rűkre. Mindenütt arra törek­szenek a szövetkezeti gazdák, hogy tartalék osztagok is le­gyenek a szélükön és így az esetleges esők után azonnal folytathatják a cséplést. A be-­­­hordással egyidejűleg több he­lyen csépeltek is. Különösen jól halad a munka a mohácsi járásban, a megye legjobb ga­­bonatermő vidékén, ahol va­sárnap estig a termés mintegy 60 százalékát elcsépelték. A járás termelőszövetkezetei már augusztus 15-re be akarják fejezni a cséplést. A hét végi csapadék kedvező körülmé­nyeket teremtett a tarlók meg­munkállására, a­m eddig igen vontatottan haladt a megyé­ben. A gépállomások traktoro­sai közül sokan vasárnap is dolgoztak. Mivel a talaj elég jól megázott, a tarlóhántásról egyre több helyen a nyári mélyszántásra térnek át. «■­ % Csaknem hatszáz nyeremény a lottó jutalomsorsolásán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság augusztus 4-én rendezi az esedékes tárgynye­­remény-húzást, amelyen a 28. játékhét szelvényei vesznek részt. Ezek között csaknem 600 értékes nyeremény tárgyat sor­solnak ki. Ezúttal hat főnye­remény jut a legszerencsésebb játékosoknak: három 2 szoba, hallos öröklakás a XIII. ke­rület, Kárpát utca 2. számú lottóházban, egy kétszobás, kertes lakás a XI. kerületi lottó-lakótelep, Homonna ut­cai 12. számú kis társasházá­ban, egy bárhol felépíthető kétszobás családi ház­ és egy Moszkvics személygépkocsi. Ezenkívül többek között nyolc szobabútort, huszonhét motor­­kerékpárt, negyvenöt televí­ziót, ötvennyolc rádiót, 20 fényképezőgépet, huszonhat porszívót, harminc mosógépet és huszonhét h­ű­tőszekrényt­­sorsolnak­­.

Next