Dunántúli Napló, 1962. május (19. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-03 / 101. szám

tan. május­a. A kereskedelmi árukészletek és a forgalom problémáiról A megye gazdasági életének fejlődése, az ipar termelésének növekedése mellett figyelembe véve azt a döntő változást, amely az utóbbi években a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével bekövetkezett,­­ a vásárlóerő alakulásában, a kereskedelmi forgalomban, az árualapok helyzetében is érez­teti hatását. Mind a lakossági A kereskedel­mi forgalom változása a következőikre ve­zethető vissza: Az élelmiszerértékesítés növekedésében a falusi lakos­ság vásárlásai és a lakosság megváltozott igényei mutat­koznak meg. A központi áru­alapot fogyasztók száma emel­kedett és az egyes alapvető élelmiszerek forgalma állandó­an növekvő jellegű. (Pl. zsír­ból 11,8 százalékkal, cukorból 9,9 százalékkal, finomlisztből 32,4 százalékkal, kenyérből 10,4 százalékkal adtak el többet 1961-ben, mint 1959-ben.) Nőtt a magasabb értékű élel­miszerek kereslete. (Pl. a kon­­szerv-értékesítés megkétszere­ződött.) Említés­re méltó még a ven­déglátás forgalmának növeke­dése (a városi 18 százalék, a falusi 22 százalék, ezen belül az italforgalom emelkedése (56 százalék). A ruházati értékesítés részaránya csökkent. A férfi és női konfekció értékesítés visszaesett (1959-ről 1961-re 71,6, illetve 82,6 százalék.) Van olyan vélemény, hogy a lakos­ság a korábbi években történt beszerzéseivel kielégítette szük­ségleteit és kereslete más áru­félék iránt nyilvánult meg. (Élelmiszer, tartós fogyasztási cikkek, építkezés, stb­.) Hinnek részben ellentmond az, hogy a legutóbbi idényvégi kiárusítás során Pécsett kb. háromszoros mennyiségű értékesítés történt ruházati cikkekből. Ez arra is utal, hogy a lakosság egy ré­szénél ezekből az árukból nincs telítettség és a forgalom a különböző akciókkal, idény­vásárokkal növelhető. A városi és vidéki ruházati forgalom között eltérés van. Pl. a férfi konfekció iránti ér­deklődés hiánya inkább vidé­ken jellemző, ami a városba­­vándorlás folyamatára is utal, másrészről arra, hogy a divat­változást gyorsan követő kon­fekció nem mindig felel meg a falusi igényeknek. Pl. a tsz­­tagok kb 60 százaléka 50 éves felüli, akiknek igénye a ruhá­zat tekintetében csökkenő és a divatváltozásokra kevésbbé reagálnak. A­ női konfekció forgalmá­ban viszont a városi kereske­delem alacsonyabb értékesíté­sével szemben talán 30 száza­lékos növekedés van. Ez azzal magyarázható, hogy a tsz-ben dolgozó 20—40 éves nők ará­nya magasabb az ugyanilyen korosztályú férfiakénál és a megváltozott igények mellett a divatosabb női fehérnemű és felsőruházati cikkek felé irá­nyul a kereslet. A vegyesiparcikkek forgalmának 25 százalékát a tartós fogyasztási cikkek teszik jövedelmek arányaiban, mind a pénz elkötésében sok új vo­nás jelentkezik, amely a keres­kedelmi készletekkel szemben új követelményeket támaszta­nak. Baranya megyében a keres­kedelem forgalmának belső összetétele az utóbbi években az alábbiak szerint változott­ ki. Az építőanyag, televízió, különböző háztartási gépek for­galmának emelkedése mellett pl. a motorkerékpár értékesí­tése vontatott. Ismeretes, hogy a használt gépkocsi és motor­Az összehasonlítás kedvező képet mutat, miután a készle­tek jobban nőttek mind a for­galom és így a kereskedelem látszólag kielégítheti a jelent­kező igényeket. Ebből olyan téves következtetés is levon­ható, hogy a feszített kereske­delmi tervek teljesítése csak a lakosság vásárlási kedvén múlik és a piackutatás, válasz­tékbővítés, a készletek belső összetételének javításában ke­vesebb a teendő. A közelmúltban a kereske­delemben lezajlott vizsgálatok alapvető megállapítása szerint a készletek a fentiekben is­mertetett aránya, növekedése nem volt indokolt és az egyes szakmákban található nagy mennyiségek mögött sok össze­tételbeni, választéki hiányos­ság húzódik meg. Ebből kö­vetkezik, hogy nem egyedül a vásárlóerő, vagy a vásárlási kedv elégtelensége az oka an­nak, ha a kereskedelmi ter­vekben időnként lemaradás tapasztalható. Az élelmiszerkészletek viszonylag kevés problémát okoznak. Az összes kereskedői kerékpárból jelentős kínálat tapasztalható a pécsi országos vásárokon. A tulajdonosok fő­ként új gépkocsi beszerzése céljából árusítják használt jár­műveiket. A bútorértékesítés 40 százalékkal nőtt, ennek el­lenére egyes fajtákból bizo­nyos lerakódás tapasztalható , amely választék-problémák­ból adódik, miután a kismére­tű lakáshoz kevés a megfelelő bútordarab. Érdekesség, hogy a televíziók 61 százaléka a részleteké­iókiba­n került érté­kesítésre. Az élénk kereskedelmi for­galom lebonyolítására és a megyében jelentkező vásárló­erő lekötésére mennyiségileg jelentős árukészlettel rendel­keznek a kereskedelmi válla­latok, amit a következő táblá­zat bizonyíté­mi készleteken belül mindösz­­sze 4,5 százalék az arányuk és gyorsabb forgásuk nagyobb forgalom lebonyolítását is le­hetővé teszi azonos készlet­mennyiség mellett Az itt je­lentkező emelkedés indokolt, amely részben a hálózatbőví­tésnek is következménye. A ruházati készlet, amely az összkészleten belül arányaiban is a legnagyobb mennyiséget teszi ki (67,5 %), a jelenlegi forgalomhoz képest túlzott. Az összetétel sokat ja­vult, azonban a divat gyors változása maga után vonja az elfekvőség keletkezését is. A magas ruházati készletek ellenére is főként idényjelleg­gel gyakran hiányoznak egyes áruk, miután a kereskedelem — és az ipar is — lekésik az idény indulásáról. A forgalom növekedését a vegyesiparcikkekben haladta túl legjobban a készlet emelkedés és az összes készle­ten belüli arányuk az 1959. évi 23,3 százalékról 28 százalékra nőtt. Ha a lakosság megválto­zott igényeit, a tartós fogyasz­tási javak iránti keresletet fi­gyelembe véve, az arányeltoló­dás nem volna hiba. A kész­letek összetételében azonban ellentmondások találhatók és az egyes áruk lerakódása az utóbbi időben itt jelentős volt. Ugyanakkor a hiánycikkek nagy száma is erre az árucso­portra jellemző. Pl. a különfé­le alkatrészek mellett az olaj­­kályha, fürdőszoba-berendezés, porszívó, nagyképernyős TV,­­készülék, tranzisztoros rádió, idomacélok, horganyzott leme­zek, mosóporok, stb. említhe­tők meg, a bútorok közül pe­dig a keresettebb, kisméretű darabok. Túlzottak a motorkerékpár­készletek. A gépkocsik iránt megnöve­kedett igényeket nem ellensú­lyozzák az évről-évre azonos formában kibocsátott motorke­rékpárok. Több ízben felme­rült, hogy csökkenteni kellene a motorok termelését — annál is inkább, mert nemcsak érté­kesítésük, hanem tárolásuk is nehézségekbe ütközik. (Jellem­ző, hogy a Vas- és Műszaki Nagyker. Vállalat készleteit fő­ként a szükségraktárakban 104 helyen tárolják). Meghaladják az igényeket a rádiókészletek. Az érdeklődés hiánya indokol­ható azzal is, hogy Baranyá­ban pl. minden 3 személyre jut egy rádió, ezért általában csak cserélik a készülékeket és a nagyobb rádiók iránt nyilvá­nul meg az érdeklődés. A kereskedelem jelenlegi készletei — a hiányosságok el­lenére is — alkalmasak arra, hogy a vásárlóerőt és a lakos­ság növekvő igényeit kielégít­sék. A választék bővítése és az összetétel javítása érdekében mélyrehatóbbá kell tenni a piackutatást. Jobb tervezési módszerek kialakítására és az iparral való közvetlenebb kap­csolatra van szükség ahhoz, hogy az áruk szervezettebb el­osztását megoldhassuk és a készletek terén a megfelelő szintet kialakíthassuk. Dr. Nagy József élelmiszer 1959. 1960. 1961. 47.2 47.6 48.8 ruházat 25.9 25.4 23.4 vegyesipar 26.9 27__ 27.8 100% 100%­, 100% Kereskedelmi készletek és a forgalom növekedésének aránya (1359 — 100%) 1951. Kisker, készletek Nagyker. készt, élelmiszer ruházat vegyesiparcikk Összesen: 122 108 144 124 114 122 156 Kisker forg. 117 109 US 130 04 Helybeli és vidéki munka­helyekre , kubikos munkakörbe dolgozókat vesz fel az ÉM. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, Pécs, Rákóczi u. 56. Munkaügyi osztály, 19616 NAPLÓ Ahol már térdig ér a Un és araszol a kukorica A környező tsz-eket is segíti a bogá­d­mindszenti gazdaság A tavasz mindenütt elkésett az idén, az emberek azonban nem mindenütt. A Bogádmind­­sze­nti Állami Gazdaság táblái­, járva,, a leggyakorlottabb szem sem fedezné fel, hogy késett a tavasz. A Drávától a Dunáig nem látni szebb búzatáblákat, nem találni szebb kukoricát. Az egész gazdaságban szárba szökkent az őszi búza. A tése­­nyi üzemegység hatalmas töm­bösített búzatábláin térdig ér a növényzet, s a szovjet Szko­­roszpalka fajta — melyből a gazdaság vezetői 20 mázsán fe­lüli termést várnak — kalá­sra már hasban van. Éjjel, nappal vetettek legnagyobb tavaszi munka­csúcsot a bogádmindszenti gaz­daságban is a kukorica vetése okozta, hisz a szántó terület­nek 54,6 százalékán, összesen 2756 holdon termelnek az­ idén fővetésű kukoricát. Kovács Gábor, a gazdaság igazgatója elmondta, hogy a kukorica ve­tését akkor kezdték meg, ami­kor az összes többi tavaszi nö­vény — lucerna, lóhere, nap­raforgó, burgonya, stb. — a földben volt. Ezután minden erőt erre a csúcsmunkára össz­pontosítottak s április közepé­től május elsejéig, tehát két hét alatt sikerült végezni a ku­korica vetéssel. A megkésett időjárás miatt most első ízben vezettek éjjel-nappal, éspedig sikerrel. Az elmúlt évben egy jól felszerelt szerviz­műhelyt építettek s most tavasszal az éjszakai szervizszolgálat beve­zetésével lehetővé tették a gé­pek­ zavartalan munkáját. A gazdaság dolgozói a traktoro­sok is kitettek magukért, vál­lalták az éjjeli vetést és nagy gonddal jó minőségben végez­ték, úgy, hogy a nappal vetett kukoricát senki meg nem kü­lönbözteti attól, amit éjjel ve­tettek. A bogádmindszenti határban több száz holdon kikelt már a kukorica, sőt, helyenként csak­nem arasznyi magasságú. A mélyebb részeken a múlt éj­szakai talajmenti fagy kissé megcsípte a kukorica hegyét, de a szívlevél érintetlen ma­radt, ezt a fagyot még kiheve­ri. A táblák mellé mindeneset­re odakészítették a dudvát, hogy fagyveszély esetén füstöl­hessenek. Kapálják a kukoricát A bogádi üzemegységben szerdán megkezdték a kukori­ca kapálását. Nem sok kapálni­­ valójuk lesz az idén a bogád­­miindszentitekinek, csak 400­­hold, mégis sietnek, hogy a vetéshez hasonlóan a kapálással is idő­ben végezzenek. Ebben az év­ben már 1500 holdon végeztek vegyszeres gyomilatásit, ahol kapavágás sem kell. Ezen a hatalmas területen kézel nem is nyúlnak a kukoricához. Tíz csőtörő kukoricakombájnja van a gazdaságnak s a kukori­­cabetakarítást az ősszel már 90 százalékban géppel végzik el. A csöveket aztán a táblák szélén elcsépelik, megszárít­ják és szemesen tárolják. Igen sok emberi erőt szabadít fel így a gazdaság. A kukoricát a forgón kívül monokultúrában termelik s ez megkönnyíti a kukorica munkálatainak gépe­sítését, egyfajta, tehát speciális gépek beszerzését. A növény tőszáma 23 000 holdanként s ez is hozzájárul a magasabb termés eléréséhez. Növényápolás kémiai szerekkel A vetés befejeztével a gaz­daság átadja ve­tőgépeit a kör­nyező termelőszövetkezetek­nek, hogy a kukoricavetést azok is mielőbb befejezzék. A gazdaság már a növényápolás­nál tart. Megkezdték a gabo­nák Dikonirtos gyomirtását, a kukorica Hungarinos utókeze­lését. Sőt, ebben az évben mér a lucernát is vegyszerrel gyomtalamiítják, az A rétit ne­vű új gyomirtó szerrel, mely a lucerna kivételével minden kultúr- és gyomnövényt el­pusztít. A cukorrépát már kop­tatott magból termelik az idén s a koptatott mag szemlénkén­ti vetésével elkerülik az egy elés fárasztó munkáját A korszerű technika a kamizálás egyre in­kább hódít a bogádmindszenti gazdaságban. A gazdaság ve­zetőinek érdeme, hogy ezeket az előnyöket jól kihasználják, nem félnek az újtól, bátran al­kalmazzák a mezőgazdaságot forradalmasító új módszere­ket. Ugyanakkor megbecsülik a gazdasághoz hű, régi szakem­bereket és fizikai dolgozókat. Csakis így érhetnek el évről évre egyre jobb eredménye­ket ___________ & fbté . k egítmásst segítve Ma már nem ritkaság, hogy magyar szakemberek­­külföl­dön, külföldiek Magyarorszá­gon segítenek a gazdasági épí­­tőmunkában. Egymást segítve könnyebben haladunk. * A Pécsi Hőerőműben min­denki ismeri Navratilékat. „A ma Navratilunk” — így neve­zik a csehszlovák Josef Nav­­ratil szerelőt, aki „druszájá­val”, Josef Smetanával együtt 32 ***• fi mnotrv»'’’­­ szereli. Harmadik társuk, Frantisak Foucek viszont a bo­nyolult elektromos­ berendezé­sek szakértője. Szerencsésen együtt találták őket, még mi­előtt hazautaztak volna sza­badságra. Foucek elvtárs éppen nagy munkában volt, miért — mint mondotta — mielőtt elmegy, rendbe akar tenni mindent. Ebben a hazatérés előtti idő­szakban számára akkor kez­dődött a munkanap, mikor fel­ébredt, s addig tartott, míg rán tért. A két Josef, Navratil és Smetana azonban szívesen be­szélt arról, hogy miit dolgoz­nak, hogyan élnek Pécsett. — A mi szakmánk tulajdon­képpen a cementgyári beren­dezések szerelése — mondta Navratil elvtárs —. Nem is itt, a Hőerőműben kezdtük a mun­kát, hanem a lébattani ce­mentgyárban, s csak akkor jöttünk ide, mikor ott végez­tünk. De ez a feladat is nagy­jából azonos a cementgyári­val, így aztán boldogulunk. — Ami a munka utáni időt illeti? Hát az bizony nem mindig könnyű. Helybeli mun­katársaink hazamennek, s ilyenkor egyetlen szórakozá­sunk a könyv. De ilyenkor, mikor már több hónapja va­gyunk távol hazulról, bizony nincs már kiolvasatlan köny­vünk sem. Kocsmázni nem szeretünk, inkább kirándu­lunk, ahányszor engedi az idő. Persze, azért néha-néha elme­gyünk egy halászlére. Már nemcsak meg tudjuk enni, nem ízük is. Máskor meg­­­zervezgetünk, rádiót hallga­tunk a szálláson ... Nehéz így élni, távol a csa­ládtól. De Josef Navratil és Josef Smetana megszokta mér ezt az életet és szívesen vál­lalja. Most mindketten itthon vannak.* Remeznicsek Ferenc, a Pécsi Fémipari Vállalat 1-es telepé­nek vezetője már rész­szak­ember. Harmincöt éve javítja a motorokat, autókat. Talán éppen ezért is esett rá a vá­lasztás, amikor arról volt szó, hogy valakinek el kell mennie Németországba, hogy tanulmán­­nyozza a Simpson-motoro gyártásának, javításának mód­szereit, tapasztalatokat gyűj­­sön a gyárban s gyarapít műszüléi ismereteit. Ezeknek motoroknak garanciális javi vor­sát a vállalat végzi Pécsett s ezért a Simpson-gyár meghí­vására januárban vonatra ült — A Német Demokratikus Köztársaságban Suhl városban van a gyár­­— meséli németor­szági élményeit —. Majdnem egy hónapot töltöttünk ott Nagyon sokat tanultam ez idő alatt. Noha jól ismerem a mo­torokat, ilyen részletesen, ap­rólékosan még soha nem volt alkalmam megismerkedni a gyártásukkal, konstrukciójuk­kal. Még napi háromórás el­méleti oktatáson is részt vet­­tünk Tapasztalatokkal meggazda­godva jött vissza Remeznicsek elvtárs. Az ott tanultaikat pe­dig munkájában hasznosítja. Kölcsönös segítség ez, hiszen a gyárnak is érdeke, hogy olyan vállalat végezze a motorjainak javítását, ahol jól képzett s a gyártmányukat kitűnően isme­rő szakember irár­yítja a mun­kát. A Fér­i­pari Vállalatnak és Remeznicsek elvtársnak jó munkáiéhoz feltétlen hozzájá­rul a Simpson-gyárban töltött egy hónap. r'­ ~ ■ _ Frantisek Foucek, Josef Smetana és Josef Navratil a Hőerő­mű egyik „Skoda ’-gy­ártmányú gépén dolgozik. Remeznicsek Ferenc átveszi az egyik garanciális Simpson­t

Next