Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
2 hlAPJO (Folytatás az 1. oldalról) a helyzet arra, hogy a két Allan viszonyátzavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalos tám- valások kezdődjenek. A békés egymás mellett élés poétikájának érvényre julását szolgálja Hruscsov em.ár jvaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőkhel intézett a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb — A szocializmus teljes felépítésének munkája ma elsősorban termelő, gazdasági, kulturális és tudományos tevékenység. Azt jelenti-e ez a tény, hogy a politikai szervező-nevelő munka, a pártszervezetek, az állami és a társadalmi szervek tevékenysége háttérbe szorult, vagy másodrendűvé vált? Nem, természetesen nem jelenti ezt. Feladatainkat csak a tömegek odaadó munkájával, a szocialista építésben való öntudatos részvételével oldhatjuk meg. Helyes és jó dolog a prémium és a nyereségrészesedés, de nagy baj lenne, ha csak ez ösztönözné dolgozóinkat az eredményesebb, a jobb munkára. Ipari, mezőgazdasági, kulturális terveink teljesítésének elsőrendű feltétele, hogy a dolgozó tömegek odaadással, alkotóerővel vegyenek részt valóra váltásukban. Ez pedig nélkülözhetetlenül szükségessé teszi a tömegek között a kiterjedt, széleskörű felvilágosító és szervezőmunkát, javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel, kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim helyeslésével és egyetértésével találkozik. A párt és a kormány az élet minden területén arra törekszik, hogy kipróbált és helyesnek bizonyult politik * Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy az idén ősszel lesz 20 éve, hogy megkezdődött a történelmi fordulat, amelynek eredményeként hazánk felszabadult a fasizmus rabsága alól és elindulhatott a demokratikus fejlődés útján. Októberben lesz 20 éve, hogy hazánk földjére léptek a felszabadító szovjet hadsereg első egységei, üldözve és verve a fasiszta ellenséget. 20 évvel ezelőtt, 1944. december 22-én alakult meg Debrecenben az ideiglenes nemzeti kormány. A jövő év március 15-én lesz a huszadik évfordulója annak, hogy a magyar parasztság a munkásosztály támogatásával, az új, demokratikus hatalom segítségével diadalra vitte az ezeréves port, s megkezdte a földreform megvalósítását. A jövő év április 4-én ünnepeljük nemzetünk legnagyobb történelmi eseménye:« Magyarország teljes felszabadulása 20. évfordulóját, hat vonalát következetesen megvalósítsa és attól a jövőben sem tér el. Minél többen teszik benső meggyőződésből magukévá ezt a politikát, annál biztosabban és gyorsabban haladunk előre a szocializmus teljes felépítésében, annál erőteljesebben növekedhetik népünk jóléte. Országunk fejlődése annál biztosabb, minél szilárdabb társadalmunk egysége. Az alapvető politikai célok tekintetében általában egész társadalmunk egységes: megszűnt a belső széthúzás, s minden erőnket az építőmunkára fordíthatjuk. A Hazafias Népfront-mozgalom szerepe és hatóköre nő, s legfőbb feladata most az, hogy országépítő terveink megvalósítására mozgósítsa a dolgozó mai múlt időszakra, az öröm és büszkeség érzése hat át bennünket. Népünk küzdelme, munkája nem volt hiábavaló! Legyőzve az ellent, a tornyosuló millió akadályt, kijavítva saját hibáinkat, végül is közel értünk a célhoz: a szocialista Magyarország teljes felépítéséhez. Azt hiszem, mindnyájunk gondolatát tolmácsolva mondhatom: hazánk felszabadulásának huszadik évfordulóját ez évi terveink pontos végrehajtásával, a szocialista építőmunkában elért újabb eredményekkel ünnepelhetjük méltóképpen! Az idei költségvetésünk e célok elérését szolgálja. Elfogadva a költségvetést, képviselőtársaimat e nagy feladatok megoldására, eredményes, jó munkára hívom fel — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Kállai Gyula. A tortyogói területen a mai kutakkal minimálisan napi 12 000 köbméter ivóvíz termelhető ki. Hogy ez a mennyiség mit jelentene Pécsnek, azt az alábbiakban igazolhatom: a pécsi ivóvíz-hálózatban lévő Duna-víznek, többek között oly magas amoniatartalma is van, hogy ezt disztillálás után sem veszti el Ennek következtében sem a pécsi klinikák, sem a gyógyszertárak nem juthatnak hozzá a szükséges tiszta desztillált vízhez orvosságok készítése céljából. Ugyancsak a Duna szennyezettsége miatt Budapest ivóvízellátása is komoly nehézségekbe ütközik. Pécsett ez hatványozottan jelentkezik. Fűzfő és környéke ipartelepei rövid tárolás után a Séd patakba dobják a súlyosan szennyezett ipari vizet. Ebben nemcsak klórfenol, hanem más undort keltő szagú és ízű vegyi anyagok is bőven találhatók. Az ilyen vízben főtt hús élvezhetetlen. Az ilyen vízben a még életben maradt hal, vagy az ilyen vizen élő kacsa és liba húsa bűzös. Levesben, teában — volt rá eset, hogy tejben is — érezhető volt a rossz íz és a víz. Az Országos Közegészségügyi Intézet és a Baranya Megyei KÖJÁLL 1963 novemberében szervezett megfigyelés alapján kimutatta, hogy a Fűzfőn és környékén kibocsátott ipari víz végigszennyezi a Nádor-csatornát, a Sió alsó szakaszát és a Dunát. Ez a szennyezett víz Szekszárdnál ömlik a Dunába és ez alatt nem messze, Mohácsnál Pécs számára ivóvíznek emeljük ki. Mivel a szennyezettséget illető panaszok állandóan fokozódnak, utalnom kell Fűzfő és környéke területén a levegő nagymérvű szennyeződésére is. Idézek a Magyar Meteorológiai Társaság VIII. vándorgyűlésén elhangzott előadásából. A vándorgyűlés 1962 augusztusában volt Veszprémben. Az idézet a következő: „A fűzfői gyártelepekről kiinduló, patikaszagra emlékeztető levegőszennyeződés Veszprém megye területén nyolc községben okoz panaszokat a Balatonalmáditól Keneséig terjedő Balaton környéki településeken. Van olyan meteorológiai helyzet, amikor a fűzfői bűz a Balatonvilágos és Siófok közötti déli partszakaszon is érezhető. A fűzfői aitrokémia és a Medicolor Festékgyár által kibocsátott komplex bűzhatással állunk itt szemben, amely még a szennyvíz útján is terjed. A legtöbb panaszt Papkeszi községben okozza, ahol körülbelül 40 katasztrális hold szőlőterület hoz rossz ízű, nem értékesíthető bortermést. Az ezen a vidéken termett csemegeszőlőt, szilvát, diót, nem vették meg 1960-ban a piacon A kutak vizein és egyes belvizeken felnövő szárnyasokból készült étel élvezhetetlen még a tollakból készült párnákon is észlelhető a bűz”. Az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata szerint 1954 és 1963 között a Duna szennyezettsége 45 százalékkal romlott, ivóvíz-nyerés szempontjából semmi jó, nem remélhetünk nagyobb folyóink vízének jövőbeni felhasználását illetően. Nem remélhetjük, hogy Pécs esetében ivóvíz-minőségű Duna-víz lenne előállítható. Éppen ezért kérjük a Nehézipari Minisztériumot, hogy a tortyogói egészséges ivóvizet Pécs lakossága mielőbb visszakaphassa. Ez lényegében politikai kérdés. Ennek érdekében szükséges, hogy mielőbb — ha lehet, még ebben az évben vagy a következő esztendőben — elkészüljön, illetve elkészíthető legyen az a 6,5 kilométer hosszú csővezeték, amely a Duna-vizet a hőerőműtől Pécs ipari telepein keresztül a legtávolabbi nyugati nézmpari létesítményig is eljuttatja. Az ipari fejlődés ezen a területen még fokozódik. A Duna-vízre egyre nagyobb mértékben lesz szükség. Pécs abban a szerencsés helyzetben van, hogy a tortyogói vízterület birtokában, ennek fejl esz* ■'sce' és újabb egészséges víztermetőhelyről kielé'-'H’-'t a jövőben egyre nagyobb ivóvíz- és háztartási vízigényét. Mindezekhez kérem az illetékes minisztériumok segítségét és olyan intézkedéseket hogy Pécs lakossága mielőbb megszabaduljon az undort keltő, erősen klórfenolos és más bűzös vegyianyaggal szennyezett ivóvíztől. A költségvetést elfogadom Az országgyűlés pénteki ülése Széleskörű felvilágosító és szervező munkára van szükség Évfordulóra készülünk A Baranya megyei képviselők felszólalásai dr. Szabó Pál Zoltán: Oldják meg Pécs ivóvízellátását Tisztelt Országgyűlés! Az állami költségvetési javaslat népünk boldogulásának további nagyütemű fejlődését jelenti. Igen jelentős ipari beruházásokat is tartalmaz. A fejlődés üteme gyors. Ez felveti, hogy az ipari beruházások előzetes megtervezése minden esetben kellő körültekintéssel készül-e, nehogy amit népgazdaságunk egyik kezével alkotni szándékozik, azt a másik oldalról károsodás érje. A tervek megvalósításakor esetenként megfeledkezünk az 1/1961-es számú kormányrendeletről, amely az élővizek tisztaságának védelmére készült. Ilyen országos jelentőségű probléma orvoslása céljából emelek szót. Pécs város esete ugyanis megoldásban messze túlhaladja a tanácsi feladatkört. Ismeretes, hogy Pécs ipari vízzel való ellátása céljából az új hőerőmű építésével kapcsolatban elkészült a dunai vízkitermelőmű Mohácson. Pécsre 45 kilométer hoszszú csővezeték hozza a Dunavizet. A város ivóvízellátásában 1962 nyarán fordulat következett be. Ugyanis a Pécsi Vízművek a várostól nyugatra fekvő, úgynevezett tortyogói vízterület kútjainak vizét ipari célra engedte át a környéken levő nehézipari létesítmények számára. Az engedmény fejében a dunai vízműből kellett Pécs város rendelkezésére bocsátani a szükséges vizet, ivóvíz minőségben. Ivóvíz-minőség előállítás az alkalmazott víztisztító eljárással nem lehetséges. Ezzel az eljárással ugyanis nem lehet a vízből eltávolítani az igen súlyos klórfenolszennyeződést, és más egyéb vízrontó, vegyi, bűzös anyagokat, többek között az amoniákot. Felmerül a kérdés: 120 000 ember igyék továbbra is szennyezett vizet, a kitűnő ivóvizet pedig használjuk-e fel ipari célra? Ez sürgős megoldást kíván. A megoldás módozatai lehetnek: Először: a várostól nyugatra, a nehézipari telepek vízigényét a jelentékeny menynyiségű és fel nem használt bányavízzel, patakok vizével és a visszaforgatható zaggyal is ki lehetne elégíteni. Másodszor: az üzemeltetés biztonsága céljából mindössze 6,5 kilométeren meg kellene építeni azt a háromszázas csővezetéket, amely a Duna-vizet a nyugati terület nehézipari létesítményeihez juttatná el. A fortyogó kutak vizét Pécs 1902 óta mint kitűnő minőségű ivóvizet használja. Ennek a víznek ipari célokra való felhasználása ma amikor az ivóvíz világszerte hiánycikk, népgazdasági kárt jelent. im. petritusra- Dobos József: Törődjünk többet Komló város fejlődésével Dobos József, Baranya megyei képviselő fiatal bányavárosunk, Komló eredményeiről, gondjairól beszélt. Az egykori elmaradott bányászközség az elmúlt másfél évtized nagyarányú építkezései, hatalmas összegű beruházás eredményeként mintegy 28 ezer lakosú várossá fejlődött, s lakóinak élete is gyökeresen megváltozott. Modern házsorok, bő választékú üzletek, iskolák, egészségügyi intézmények épültek. — Komló ma már sok vonatkozásban kinőtte a korábbi esztendőkben szabott ruháit — folytatta a képviselő. — Az új otthonok számának gyarapodásával például nem tartott lépést a Vízszolgáltató kapacitás. Bár az elmúlt években 64 új tanterem került tető alá, még mindig gondot okoz a tanulók elhelyezése. A komlóiak hiányolnak különféle művelődési létesítményeket, könyvtárakat, kultúrházakat stb. — A város központi rendelőintézete tízezer biztosított igényeinek kielégítésére épült A biztosítottak száma azonban ma már hetvenezerre nőtt — ha számításba vesszük a környező községek termelőszövetkezeteinek tagjait. A kórházat a közeljövőben csaknem kétszeresére bővítik.• Szükség lenne traumatológiai osztály felállítására is. Komló kereskedelmi hálózatának munkáját raktárhiány nehezíti, s indokolt az a kérés is, hogy a felszabadulás előtt épült bányászkolónia új járulékos beruházásokat kapjon. A képviselő felszólalása végén arra kérte az illetékeseket, hogy a következő esztendők terveinek kialakításakor fokozottabban vegyék figyelembe a bányászváros igényeit. Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalása Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter hozzászólásában a honvédelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963 ban előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. Tavaly a néphadsereg tagjai az elemi csapások elhárításán túl, több mint egymillió munkanapot dolgoztak az iparban, mezőgazdaságban és mintegy 400 millió forint értékű munkát végeztek. Az évi kiképzési feladatok maradéktalan teljesítése és az említett munka elvégzése a parancsnoki állománytól nagyon gondos szervezést, az egész személyi állománytól pedig odaadó helytállást kívánt. Jelenthetem, hogy népköztársaságunk fegyveres erői e követelményeknek becsületesen eleget tettek — mondotta Czinege Lajos. 450 millióval csökkentjük a katonai kiadásokat . Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásainak előkészítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a népgazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harckészültségünk színvonalát. A költségvetés további előkészítése során azon (Folytatás a 4. oldalon)