Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Dunanmnn napja ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1964. DECEMBER 1. KEDD A nemzetközi közvélemény határozott fellépésére eltakarodtak Kongóból a belga ejtőernyősök Ben Bella bejelentése : Russell világhírű tudós nyilatkozata Csembe és pártfogói tagadják az intervenció tényét A Kongóból érkezett legújabb hírügynökségi jelentések arról tájékoztatnak, hogy a szabadságharcosok szilárdan tartják magukat, sőt az utóbbi időben jelentősebb katonai sikerekre is szert tettek. A harcokban jelenleg már nem vesznek részt a belga ejtőernyősök, mert — mint ismeretes — a nemzetközi közvélemény határozott fellépése meghátrálásra kényszerítette Brüsszelt. Vasárnap amerikai katonai repülőgépeken a belga katonaságot elszállították Kongóba. Az ejtőernyősök Ascension- sziget útbaejtésével kedden érkeznek viszsza a brüsszeli katonai repülőtérre. Stanleyville térségében jelenleg Csombének körülbelül ezer katonája tartózlkodik, közöttük 200—300 zsoldos. A szabadságharcosok szívósan küzdenek, hogy visszahódítsák az átmenetileg elvesztett területeket és — mint a hírügynökségek elmondják — megszállva tartják Stanleyville repülőterét. A város belsejében is harcok vannak. Az ország más vidékein a szétszórt felkelők ismét gyülekeznek és mindinkább kiszélesítik az ellenőrzésük alatt álló területeket. A Reuter hírügynökség becslése szerint a felkelők 409 000 négyzetkilométernyi területet tudhatnak magukénak és a jövőben is igen elkeseredett harcokra lehet számítani. Csembe megismételte azt az álláspontját is, hogy elutasítja az Afrikai Egységszervezet ad hoc bizottságának döntését, kereken tagadta, hogy hazájában külföldi intervenció zajlott le, majd szidalmazta az arab államokat, mivel szerinte „anarchiát akarnak előidézni”. A hírügynökségek Brüsszelből kelt jelentései szerin Spaak belga külügyminiszter vasárnap jegyzéket adott át Geraszimov szovjet nagykövetnek és a jegyzékben megismételte kormánya álláspontját a kongói kérdésről. A belga külügyminiszter azzal próbált érvelni, hogy a katonai intervencióra „emberiességi szempontok miatt” volt szükség. További jelentések Ball amerikai külügyminiszter-helyettes Londonba érkezéséről adnak hírt. Ball rövidesen tárgyal Wilson miniszterelnökkel és más angol politikusokkal, tárgyalásai két napig tartanak. Megérkezésekor újságíróknak nyilatkozván ő is az amerikai belga intervenció szükségességét bizonygatta és ő is emberiességi okokat emlegetett. Russell angol filozófus, a világhírű tudós vasárnap nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államokat azért, mert korszerű gépekkel, rakatékkal, napalm és foszfor bombákkal segíti a kongói zsoldosokat és nagy számban küld katonai tanácsadó-kat is Kongóba. Ben Bella algériai elnök vasárnapi beszédében bejelentette, hogy hazája fegyvereket szándékozik a szabadságharcosok rendelkezésére bocsátani, sőt ha kell az algériaiak maguk is elmennek Kongóba, hogy harcoljanak az imperialista agresszorok ellen. Az „emeletnek“ is szól... „ .. . Ha mi felenetünk az emeletre, hirtelen nem te tudjuk, hol vagyunk: gyárban-e, vagy pedig a presszóban ...” (Idézet egy taggyűlés felszólalásából). Cseng egyet a blokkolóóra, a szerkezet jelzi a kártyán a belépés időpontját, illetve délután a kilépést. A kártyákról aztán pontosan leolvasható, ki késett, ki maradt távol, ebből némi statisztika is készíthető aztán, ami majd bekerül a jegyzőkönyvbe. A legelső alkalomadtán az értekezleten konkrét bizonyítékként szolgál a kis kártyalap a munkafegyelem lazulását illetően. Ez a módszer — ha fedi is az igazságot — mégis csak hamis, mert nem ad teljes képet. Hogy a két blokkolás közötti nyolc óra műszakot miképpen töltik el egyesek, — annak már nincs nyoma az órakártyán. Az elfecsérelt munkaórákról sajnos statisztikát sem lehet kimutatni, mert megfoghatatlan és ködös tünet, csupán azt tudjuk, hogy van és létezik Néha egy egészen bagatell pillanatképről következtethet az ember. A városba beérkező autóbuszról leszáll két hölgy, elbúcsúznak, majd így szól az egyik: „Ha beérsz, hívjál fel szívem és folytatjuk...” Mármint a csevegést, amelyet munkaidő alatt nyugodtan folytathatnak. Van rá idő bőven. Az örökös telefon-csevegéseik aztán főleg szombaton délelőtt „tetőznek”, amikor már hivatalos ügyet telefonon elintézni — egyszerűen meddő kísérlet, mert a vonal állandóan foglalt E cikík fenti mottójában lehet, hogy van némi túlzás, de tagadhatatlan, hogy a hivatali feketézés már-már majdnem polgárjogot nyer hazánkban. Ne vegyék üstökénél előráncigált példának, de már a magyar filmekben, vagy színpadi művekben is mintegy korrajz epizód szerepel a duplázás, feketézés- Mert —, ... természetes. Enélkül nem hivatal, a magyar hivatal. Sajnos, A lógásra adódik alkalom az esztergagép mellett is. De sokkal kevésbé, mint a hivatalban, ahol már a teljesítmény nem ölthet közel sem olyan konkrét formát, következésképpen az ellenőrzés sem, mint , fent” a műhelyben. És köztudomású, hogy az üzemek zömében olyan feszítettek a munkakörülmények, hogy egyszerűen lehetetlen csak egy félórát is mással, mint termeléssel eltölteni. Hogyan tudnak csak öt percet is feketézésre vagy csevegésre fordítani az autóbuszok vezetői, kalauzai, vagy az élelmiszer- és tejboltok dolgozói, akik — tisztelet nekik! — de hónapok, évek óta állják reggeltől estig a vásárlók nem mindig türelmes tömegének rohamát? Hogyan tudná a hétvégi „víkendet” telefonon megbeszélni a porcelángyári , korongos, vagy a Fémipari Vállalat lánchegesztője, vagy a Csemegebolt pénztárosa, amikor az elvégzendő munka- feladat egy percnyi szabadidőt nem enged, mert a gépet etetni és etetni kell, megállás nélkül. Egyik üzemünk osztályvezetője ijedten rohant le a műhelybe, mert a gépek el-csendesedtek, leálltak. És áll- tak a munkások is. „Miért áll- nak?” — „Önök nem állnak? ! Látjuk az ablakon keresztül, hogy fél órája csevegnek és kávéznak .. .!” — hangzott a válasz, majd a ..sztrájkolok” megindították a gépeket. Gro iteszk eset, de talán nem jó baj, hogy megtörtént, amennyiben az érdekelt személyek szintén levonták ebből azükséges tanulságot. A munkaidő-kihasználás mindenkire kötelező, akár esztergályos vagy oszályvezető, akár gépírónő vagy állalati vezető, ez végül is érvény, amelyet világosan igzít a Munkatörvénykönyv,z igazsághoz tartozik az is,ogy adott körülmények közzt a kávéfőzésre is szükség va, hiszen alig akad olyan ivatal, ahol szinte rendszerein zajlik le egy-egy fontos irgyalás, vagy más egyéb, — jellemileg kimerítő — muna. Ellenkező hatást érnénk elzzal, ha kiirtásra ítélnénk a ávéfőzést. De ahol nincs er szükség és mégis szinte mndennapi gyakorlattá vált, éppen úgy vall a laza muna erkölcsre, mint a munkaidő atti vásárlások, a fodrásználzajló csevegések és a hivatli szobák egyik eldugott zitában megrendezett teremek. Kedves, meghitt ünnepik számítandók a névnapok, illetéknapok. Hasonlóképpen a lakásavatás, névadás és egyebek. Természetes az is, hogy az ilyen kiruccanások résztvevői végül is a közvetlen munkatársak, akikkel együtt dolgozunk. Csak az ivászat rendszerint már a munkahelyen elkezdődik, táskákkal, szatyrokkal több fordulót is megtesznek az üzemi büfétől az íróasztalig. Nem sokat, csak egy fél órát, az utolsó fél órát lopják el a nyolc órából, de ez már éppen elég. Aki nem hiszi el, hogy így van, az gondoljon csak a hagyományos Katalin-, Erzsébet- vagy István- és Sándor József-napokra, amikor már közvetlenül a műszak végeztével spicces emberek láthatók az utcán, kifelé jövet az üzemből, vállalattól. Mikor ittak? Már a kabaré-színpadokról is ismerjük a szokásos választ: „Házon kívül van kérem”. A házon kívüliség aztán végérvényesen bonyolítja az ügyet. A kiszálló ember reggel korán, gyakran hajnalban elindul, el is végzi — tételezzük fel — a reábízott feladatot, az alsóbb szervnél. Négy óra alatt. Vagy öt óra alatt. A többit már nem nehéz elképzelni. Egy kisvendéglő, pince halászlé a helyi kollégákkal. A napidíj és a „dugi-pénz” itt kel lábra. Mindegy, hogy mire költi a pénzét, e fölött senki nem dönthet, de hogy mikor?, az már más lapra tartozik. Azaz, hogy pontosan erre a lapra, semmiképpen sem munkaidő alatt-szót kell, hogy értsünk. Magánbeszélgetések alkalmával kivétel nélkül mindenki falrafesti az ördögöt: „Nálunk ilyen, meg olyan lógás van, csoda, hogy kibírja a szocializmus!” Még sóhajt is hozzá, mintha eme gondot éppen ő viselné a vállán. És utána elrohan, mondván, hogy kettőre benéz még a hivatalba, mert X-nek névnapja van és már beszerezték a „vinkót”. Kiderül tehát, hogy az ilyen vonatkozású gondoknak még csak a töredékét sem, vagyis ami reá vonatkozik, még azt sem viseli a vállán. Pedig a munkaerkölcs szól az „emeletnek” is. R. F. Új gépek munkába állításával a szalagokon belüli munka jobb megszervezésével jelentősen javult az egy főre eső termelékenység a Pécsi Ruhaipari Vállalat József Attila utcai konfekció-üzemében. Ebben az évben eddig 26 varrógépet és 10 speciális gépet helyeztek üzembe. Jelenleg a fehérnemű-szalagnál az egy főre eső termelés 12 darab. Elhordák a nagyharsányi hegyet A vulkanikus eredetű, csúcsos süvegű nagyharsányi hegy oldalában hatvan évvel ezelőtt, 1904-ben nyitották meg a kőbányát. Azóta sokmillió tonna mészkövet szállítottak innen cukorgyárakba, illetve vasművekbe. A nagyharsányi hegy a fia az ország legjobb minőségű mészkövét 99,6 százalékos karonát-tartalommal. A szinte teljesen gépesített kőbányából az idén ötvenhatezer vagon terméket indítanak útnak és ezt az óriási mennyiséget alig kétszáz ember bányássza ki. A kép a Cseh gyártmányú óriásbaggerek markolói emelik a dömperbe a hegyoldalból lerobbantott követ. Az előtérben „aprítóra” készítik elő a nagyobb kőtömböket a kőzetfúró munkások. Hóesés, szélviharok, kánikula Észak-Perzsiában, a Kaspitenger partvidékén heves szélviharok dúlnak, amelyek következtében 60 ház rombadőlt és 300 megrongálódott. A viharos szél következtében különösen nagy erdőtűz is pusztított ezen a vidéken. Az erdőtűznek és a szélviharnak eddig öt halálos áldozata van. Európában előrenyomulóban van a hideghullám. Svájcban vastag hó borítja a zürichi, berni és genfi háztetőket. Az olasz alpokban a vasárnapra virradó éjszaka óta sűrűn esik a hó. Több hegyi völgyet elzárt a külvilágtól a vastag hótakaró. Sondrio környékén a hó vastagsága meghaladja a másfél métert. Az Egyesült Államok északi síkságain és közép-nyugati területeinek nagy részén hideghullám vonul végig. A hideghullámot hóvihar előzte meg, amely közel félméteres hótakaróval borította be az utakat és földeket. Bismarckban, Észak-Dakota fővárosában vasárnap reggel mínusz 33 fokot mértek. Novemberben ilyen hidegről még soha sem tettek említést a város krónikái. Ugyanakkor az Egyesült Államok nyugati partvidékét váratlanul hőhullám öntötte el. Dél-Kaliforniában vasárnap Palm Springsben 27.8 fokot és Los Angelesben 30.6 Celsius fokot mértek. Postagalamb kiállításon Turbékolás, búgás ... Ketrec ketrec mellett, s bennük szebbnél szebb galambok. És nem is akármilyenek! Postagalambok. A dél-dunántúli megyék galambtenyésztőinek legcsodálatosabb, legértékesebb kedvencei, példányai a Magyar Postagalamb Sportszövetség Területi Bizottsága által rendezett kiállítás résztvevői itt, Pécsett, a Széchenyi-aknai pártházban. Tízegynéhány férfi figyeli, méregeti komoly, szúrós szemmel a madarakat. Közülük kilencen nemrég egy kerületi bíráló tanfolyamon vizsgáztak megfelelően, s ez első igazi nagy bemutatkozásuk. A területi bírálókból később országos, nemzetközi, majd pedig olimpiai bírálók lesznek. Mondom, nagyon szépek a galambok, s bíráló legyen a talpán, aki a sok egyforma közül ki tudja választani a legszebbet. — Nem is olyan egyformák! — ez a véleménye dr. Teremi Gábornak, aki civilben szenvedélyes galambtenyésztőt. Nemcsak a színük tesz különbséget köztük, hanem sok egyéb, lailais szemnek talán egészen apró tény is. A bírálás nemzetközi standard alapján történik, száz pontos bíráló rendszer szerint. Vizsgálják a teljesítményt: egy tojónak két év alatt 1210 kilométert, a hímnek 1610 kilométert kell repülnie. Ez az olimpiai szint, s mivel az itt kiállított galambok mindegyike elérte ezt a teljesítményt, pályázhat a londoni olimpián való részvételre. Számít még a szépség, az, hogy csontja, izomzata, tollazata milyen — folytatja dr. Teremi Gábor —. Az elérhető pontok száma 92. íme, a bizonyíték: a háromszáz résztvevőből sokan megkapták a 90—91 pontot, s a legjobbak közülük, ez a kettő utazik majd Londonba. Olyan nagyságok estek ki az olimpián való részvételből, mint a főorvos neves galambjai, melyek négy hónapos korukban lerepülték már a 450 kilométert, a Brünn, Drezda, Berlin útvonalon. A kék, sötét kovácsolt, vörös, vörös kovácsolt és tarka tollú madarak három napig gyönyörködtették a nézőket, kíváncsiakat, szakértőket. Hazaszállításuk a lezárás miatt nehézségekbe ütközött, de reméljük, emiatt nem történik semmi bajuk, s Anaudban majd megállják helyüket a Belgiumból és Amerikából származó törzsek unokái, dédunokái.