Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napja ________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXII. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JÚNIUS 1. KEDD Kádár János és Biszku Béla visszaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, akik a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tettek a Szovjetunióban, vasárnap visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök­­helyettese, Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei And­rás, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügy­miniszter és Puja Frigyes, az MSZMP KB. külügyi osztályának vezetője. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Átszivárgás Mohácsnál Megbeszélések jugoszláv vízügyi szakemberekkel A Duna Mohácsnál a múlt hét péntekjén bekövetkezett tetőzés óta 14 centit apadt és szombat délelőtt a mohácsi vízmérce 876 centit mutatott. Az apadás még mindig igen lassú és a magas víz erősen áztatja a védőgátakat. A víz­ügyi szakemberek, a munká­sok és a kirendelt lakosság szünet nélkül erősíti a gáta­kat. Már a zúzalékkövet szál­lítják az uszályok Boltba, ahol mintegy fél kilométeres sza­kaszt erősítenek meg termés­kővel és zúzalékkal. Másutt homokzsákokat töltenek meg földdel a munkások. A teher­autók ingajáratban hordják a földet a gátakra. Egyes helyeken a magas víz átszivárgott a gátak alatt és feltört a gát lábánál. Eze­ket a feltörő „forrásokat” az árvédelmi munkások homok­zsákokkal vették körbe, közel egy méter magasan, így a homokzsákokon belül meden­ce keletkezett, amelyben a víz ellennyomást gyakorol és megállítja a további átszivár­góét. Az árvédelmi és vízügyi szakemberek tegnap délelőtt 10 órakor Kölked alatt a ha­tárnál találkoztak jugoszláv árvízvédelmi szakemberekkel. A találkozó a jugoszláv elv­társak kérésére jött létre, és megbeszélték a legfontosabb közös feladatokat. A jövőben csakúgy mint korábban, to­vábbra is állandó telefonösz­­szeköttetés marad a jugoszláv árvízvédelmi szervekkel, köz­ük egymással a vízállást, a várható helyzetet. Mint meg­tudtuk, a határon túl, mint­egy négy kilométeres sza­kaszon a gát igen jó állapot­ban van és állja a víz nyo­mását. Azon túl viszont szin­tén nehéz a helyzet, s a víz­ügyi hatóságok mindent meg­tesznek a veszély elhárításá­ra. Hétfőn reggel elterjedt Pé­csett a hír, hogy Kőskésnél lakóházakat öntött el a víz és nagyarányú kitelepítésre került sor. Az a hír is tartot­ta magát, hogy Dunafalvánál áttörte a víz a gátat. Értesü­léseink szerint egyik sem fe­lel meg a valóságnak. Ugyanakkor tájékozódást kaptunk Mohácsszigetről, a víz által elborított területről. A gáton túl feltörő talajvíz­ becslések szerint mintegy félezer hold szántóterületet, 100 hold rétet és legelőt, 50 hold erdőt borított el. A Duna mindkét oldalán — a mohácsi szakaszon — fo­kozott erővel tovább folyik a védekezés. Hétfőn este jelentették: Fekete Károly főmérnök tá­jékoztatta Lapunkat tegnap este lapzártakor. A Duna víz­állása a mohácsi vízmércénél 874 centi. Dél óta az apadás 2 centiméter. Az árvízvédel­mi osztag két műszakban dolgozik a gátak erősítésén. Az apadás nagyon lassú és felülről kisebb árhullám ér­kezik. A Duna felső szaka­szán Dunaremetéig árad a víz. Mohácsnál 24 óra alatt 31 centit emelkedett a víz. Dunaremetétől Apatinig vi­szont apad a Duna. Lehetsé­ges, hogy az újabb áradás már Mohácsnál nem jelent vízszint-emelkedést, csupán az apadást lassítja. Uszályon érkezett kővel erősítik a töltés külső oldalát Béda közelében. 5 Magyar-jugoszláv " -tárgyalások Belgrádban befejeződtek a Magyar Országos Atomener­gia Bizottság és a Jugoszláv Szövetségi Atomenergia Bizott­ság tárgyalásai, amelyeket ma­gyar rész­ről Kökény Mihály, az Országos Atomenergia Bi­zottság titkára, jugoszláv rész­ről Luk­a Salo professzor, a Szövetségi Atomenergia Bi­zottság titkára vezetett. A delegációk megállapítot­ták: fennáll a lehetőség a magfizikai kutatások, az izotóp termelés, valamint a mezőgaz­dasági, az orvosi és az ipari izotóp alkalmazásának terüle­tén folytatandó együttműkö­désre. Szovjet küldöttség érkezett Budapestre P. F. Lomakónak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének ve­zetésével hétfőn délben szov­jet delegáció érkezett Buda­pestre, az 1966—1970. évi terv egyeztető tárgyalásokra. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Apró Antal a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke, Karádi Gyula a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Vályi Péter a Tervhivatal elnöké­nek első helyettese, dr. He­­tényi István, a Tervhivatal elnökhelyettese, valamint az Országos Tervhivatal, a Kül­ügyminisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Hu­lcsa csáttál pénzt a tátva normásan Kincslelet Him­esházán Értékes régészeti leletre bukkantak a napokban Himes­­házán. A falutól északkelet­re levő homokbánya közelé­ben tárcsázás közben egy cse­répkorsó került a felszínre. A korsóban csillogó ezüstpénzt találtak, pontosan harminchat darabot. Szombaton délután a helyszínre érkezett dr. Bándi Gábor, a Pécsi Janus Panno­nius Múzeum archeológusa és megállapította, hogy rendkí­vüli történelmi jelentőségű le­letről van szó. Sajnos azonban időközben a lelet megtalálói a harminchat ezüstpézből tizen­hatot eladtak magángyűjtőnek, így régészeti vonatkozásban igen csökkent az értéke. Ugyanis emiatt nem lehet megállapítani, az elrejtés leg­későbbi időpontját, hiszen nem tudják pontosan, hogy a leg­utóbbi évjáratú pénz mikor készült. Annyit mindenesetre megállapítottak, hogy a meg­maradt húsz érme közül a „legfiatalabb” 1961-ben került forgalomba. Dr. Bándi Gábor elmondot­ta, hogy a 16—17. században rendkívül fejlett volt ezen a vidéken a marhakereskedelem, különösen Horvátország felé vitték innét a jószágot. Azon­kívül Erdélyből is szállítottak marhát Baranyán keresztül. Valószínű tehát, hogy egy ke­reskedő rejtett kincsére buk­kant a himesházi tárcsa, eset­leg egykori katona elásott va­gyonát vetette fel. A húsz ér­me ugyanis öt féle pénzből áll, tehát sok­felé járó ember lehetett a gazdája. Van közöt­te 1585, 1618, 1628, 1644, ille­tőleg 1651-ben kelt pénz is. A legérdekesebb ezek közül Báthory István Miksa császár, valamint III. Ferdinánd ezüst­­tallérja. A tallérok átmérője 5—6 centi, ezért a tulajdonos letörte a szűk agyagkorsó nya­kát, hogy a pénz beleférjen. Súlyuk sem kevés, általában három deka ezüst van egyben­­egyben. A legutóbbi múzeumi jog­szabály szerint minden olyan lelet, amit földben találtak, az állami múzeumokat illeti meg. Erre a rendelkezésre ép­pen a már említett időpont meghatározás miatt is szükség volt, így a magángyűjtők ál­tal megvásárolt 10 érme is ál­­lami tulajdon maradt. A kincslelők himesházaiak egyébként jól járnak, mert a múzeum annyi pénzt ad az ezüsttalérokért, mint ameny­­nyit a bennük levő ezüst sú­lya ér. Ezen felül jutalmat is kapnak. 1 Hatezer kisdobost és úttörőt avattak a gyermeknapon Kisdobos- és úttörőavatás az Ágoston téri Általános Iskolában. — Szokolai felv. — (Gyermeknapi beszámoló az 5-ös oldalon) Vasárnap megnyílt a könyvhét A Városi Doktor Sándor Művelődési Házban vasárnap este 7 órakor ünnepélyes ke­retek között megnyílt az idei pécsi könyvhét. A megnyitó ünnepségen részt vettek a Pécsre érkezett budapesti, va­lamint a Pécsett élő írók és költők. A megnyitó beszédet Sze­derkényi Ervin, a Jelenkor fő­­szerkesztője tartotta. — Ez a könyvhét a szám­vetések ünnepe — mondta, majd hangoztatta, hogy ezt a számvetést részben a felszaba­dulás óta eltelt húsz év, rész­ben pedig az új alapokkal va­ló indulás jelenti. A pécsi iro­dalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy ezzel az évvel talán új élet kezdődött a magyar irodalom­ban. Lehetőség nyílott arra is, hogy bekapcsolódjanak a kor­szerű európai irodalom áram­latába. Ezután irodalmi est kezdő­dött és azon Bede Anna, Ge­­relyes Endre, Csorba Győző, Kende Sándor, Kónya Lajos, Pákolitz István és Szakonyi Károly műveit adták elő. Az előre bejelentett vendégek kö­zül Hidas Antal és Fodor Jó­zsef nem érkezett meg a Pé­csett és Baranyában rendezen­dő könyvhét ünnepségeire. Elsőnek Bede Anna lépett a pódiumra és verseiből olva­sott fel. Ugyancsak saját ma­ga olvasta fel írását Gerelyes Endre is. Csorba Győző József­­ Attila-díjas költő verseit, a Városi Művelődési Ház iro­dalmi színpadának tagjai sza­valták. Az irodalmi est második ré­szében Kónya Lajos Kossuth­­díjas költő olvasott fel versei­ből. Kende Sándor pedig ké­szülő regényéből ismertetett részleteket. Pákolitz István József Attila-dí­jas költő ver­seit az irodalmi színpad tagjai adták elő. Végül Szakonyi Ká­roly olvasta fel elbeszélését. Az ünnepi megnyitót és az utána rendezett irodalmi es­tet színessé tette a Városi Mű­velődési Ház irodalmi színpa­dának közreműködése. A pécsi Zeneművészeti Szakiskola­ nö­vendékei pedig szép hangszer­szólóikkal növelték az est színvonalát. Az ünnepi könyvhét alkalmából Baranyában tartózkodó íri csoportot tegnap fogadta Palkó Sándor elvtárs, a megye ta­nács elnöke. A fogadáson Kónya Lajos Kossuth-díjas költ Gerelyes Endre író, Szakonyi Károly SZOT-díjas író és Bee Anna költőnőn kívül a tanács több vezető munkatársa részt vett.

Next