Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio -MK||U|MLuai,|- - - |———■—«MIMH. II | | || , , in, | — —————————— Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁMAra 80 FILLÉR 1985. AUGUSZTUS 1», VASÁRNAP Folytató diák a magyar és a guineai küldöttség tárgyalásai A guineai párt- és kor■ roápyküldöttség, amely Sekou Tourénak, a Guineai Demokrata Párt főtitkárának, a Guineai Köztársaság elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban, szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csémi Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, Kőmíves István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, továbbá a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású munkatársa. A koszorúzás után a Parlamentben folytatódott a magyar és a guineai küldöttség tárgyalása. Mint már jelentettük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására hazánkba érkezett a Guineai Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Sekou Touré, a Guineai Demokrata Párt főtitkára, a Guineai Köztársaság elnöke vezetésével. — Képünkön: Megérkezés után a Ferihegyi repülőtéren. Fergeteges siker az országos táncfesztiválon Jelesre vizsgázták eddig az előadásokon fellépett együtteseit. A péntek esti nyitóműsorban a pécsi Mecsek Együttes után a Szabadtéri Színpad dobogóját olyan vendégegyüttesek foglalták el, melyek a népitánc-repertoár legszebb táncait keltették életre. Húsz év alatt igen gazdag anyag gyűlt össze, igen sok és szép koreográfia született. Talán egyetlen egy öntevékeny művészeti ág sem járt meg olyan eredményes utat, mint a népitánc-mozgalom. A Gyöngyös-bokrétából sarjadó, illetve feléledő népitáncmozgalmunk időben rövid, de fejlődésben hosszú utat járt meg. Olyan koreográfus-nemzedék nevelkedett vele együtt fel, mely biztosítani tudta és tudja e rendkívül sokszínű művészet továbbfejlődését. A művészetek birodalma tele van kihasználható lehetőségekkel és állomásokkal, azok kihasználása, helyesebben felhasználása, a „határállomások” elérése, izgalmas feladatokat jelentenek az alkotóknak és a megvalósítóknak. Nem hat túlzásnak, ha azt állítjuk, hogy népitánc-mozgalmunk ma reneszánszát éli. Feladata, szerepe világossá vált. Az elért eredmények további lendületet adnak a mozgatón harcosainak. Nagy tábora van ma már ennek a művészeti ágnak is. Ezt bizonyítja az első pécsi előadás telt háza és az eddigi előadások sikere. A szatmárököritói együttes Fergeteges című tánca akárcsak Sári—Tímár: Fehér liliomszál című száma, a Vegyipari Bartók Táncegyüttes előadásában. Czövek—Béres—Varga: Hortobágyi pásztortáncok alkotása, a Debreceni Népi Együttes tolmácsolásában. Daróczi—Novák: Lírikus szvitje a HVDSZ „Bihari” Táncegyüttes előadásában és sorolhatnánk még a sort, hamar utat talált a közönség szívéhez és eredményezett fergeteges sikert. A francia, dijoni együttes könynyed mozgású, a szüret hangulatát idéző tánca üde színfoltja volt a péntek esti előadásnak. A bolgár együttes elkápráztató tempójú, csodálatosan kidolgozott, megértett számai a bolgár népitáncmozgalom magas színvonaláról tettek tanúbizonyságot. Szombaton délelőtt a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében a népművészek adtak műsort. A forró hangulatú előadást a madocsai táncegyüttes veteránjai nyitották meg. Táncuk nyomán a múlt elevenedett meg; falusi mulatságok őszinte örömből fakadó forgataga. Csombor József és neje marosszéki táncokat mutatott be nagy sikerrel. A galgahévízi „négyesfogat’ Zsíros Ferencbe vezetésével galgahévízi dalokat énekelt. A mátészalkai cigány-együttes frenetikus táncát szűnni nem akaró taps követte. Megyénket Ardai József drávakereszturi dudás és Sajgó János abaligeti sipos-citerás képviselte. A műsort a szatmárököritói frisz táncegyüttes lendületes tánca zárta be. A Nemzeti Színházban tegnap délután „Új utakon” címmel bemutatott műsor mind a tíz számát vastapssal jutalmazta a közönség. Ezen az előadáson kerültek bemutatásra azok az alkotások, melyek az útkeresés „jegyében” láttak napvilágot. Rendkívül biztatóak ezek az utak. Novák Alkatrész és Bartók—Orsovszky: Requiem 1965 című száma a pantomim, illetve a balett felé mutat irányt, a többi kompozíció népi gyökerekből táplálkozó utat épít tovább. Ezek közül is Vavrinecz—Szigeti: Néptánc régi szeretőkről, Jakab—Simon: Vágyódás, Sári —Tímár: Vissza se tekintek és Bodnár—Vass—Falvay: Sárga rózsa című alkotását kell kiemelnünk, melyekben a tartalom és a forma legszervesebb egységet alkot. s A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti Fokozott erőfeszítés az élet minden területén A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése szerint 1965. év első felében a megye gazdasági életében nemcsak a termelési feladatok megoldása kívánt fokozott erőfeszítést, hanem az elemek, a természeti tényezők által okozott nehézségek leküzdése is. Az átlagosnál esősebb tavaszi időjárás, a mezőgazdasági kártevők elszaporodása, majd a huzamos ideig tartó árvízveszély jelentős anyagi többletráfordítást, munkaerőátcsoportosítást igényelt. A Az ipar nyereségesen dolgozott Az ipari termelés volumene ez év első felében 4,6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szocialista iparon belül a tanácsi ipar termelése nőtt a legkisebb mértékben (2,9 százalékkal). A megyei önálló ipari termelő egységek félévi termelési tervüket közel 100 százalékig teljesítették. A megyében gyártott és megfigyelt 71 fontosabb termék egyharmadánál a féléves előirányzatot nem teljesítették a termelő egységek, és csaknem egynegyed részénél a termelés csökkent a múlt év I. félévéhez képest. Ezek közt van több olyan termák, melyekből a tervek túltejesítése kívánatos lett volna, így például feketeszénből 39 ezer tonnával, a villamosenergiából 86 ezer megawattórával termeltek kevesebbet a tervezettnél. Jelentős még a lemaradás a gyümölcskonzervből, sajtból, vajból, színeit farostlemezből, könyvből és több építési anyagból. Néhány termékből azonban mind a tervezettnél, mint az elmúlt évinél többet állítottak elő, így cigarettából, csontos nyershúsból és étkezési zsírból. Exportszállítási kötelezettségének teljes egészében a vállalatoknak csak fele tett eleget. A lemaradások egy része objektív okokkal, például rendeléshiánnyal, más része kooperációs nehézségekkel, anyaghiánnyal indokolható. Az iparvállalatok I. félévi termelése nyereséges volt, és a nyereség a tervezett értéket 5 millió forinttal meghaladja. A takarékossági intézkedések eredményeként a termelés aránylag kisebb létszám felhasználásával történt, mint a múlt év első felében. A termelékenység a szocialista iparban 2,6 százalékkal növekedett, ez lehetővé tette, hogy a termelés növekedésének több mint felét a termelékenység emelése révén érték el a vállalatok, és újabb létszám alkalmazásával. A gazdasági eredményt kedvezően befolyásolta, hogy több helyütt javult a termékek minősége és kevesebb volt a selejt Kétszer annyi lakás mint tavaly A megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetkezetek ez év első felében 3,7 százalékkal több építési-szerelési munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszakában. Ezzel éves tervüknek 41,8 százalékát teljesítették az előírt 42,9 százalék helyett. Bizonyos tekintetben mégis a termelésnek a múlt évinél jobb ütemességéről lehet beszélni, különösen a lakásépítkezéseknél. A megyei vállalatok által átadott 432 lakás az éves tervnek közel felét teszi ki, és csaknem kétszerese annak, amit a múlt év első felében átadtak. Az építőipar erőinek koncentrálását gátolja az a körülmény, hogy az első félévben több építmény kivitelezéséhez fogtak hozzá, mint amit átadtak. Ennek következtében a félév végén 6 százalékkal több volt a kivitelezés alatt álló építmények száma, mint egy évvel korábban. Az építőipari szövetkezetek termelése 5 százalékkal volt több a múlt év első félévinél, a lakosság részéről jelentkező építési igényeket azonban főleg a pécsi építkezéseknél nem tudják kielégíteni. Az építőiparban a munkáslétszám megközelítően azonos, mint egy évvel korábban. Az építőipar eleget tett annak a követelménynek, hogy termelését a termelékenység emelése révén növelje, mert az egy építőipari munkásra jutó termelés 3,4 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A munkafegyelem némi javulására mutat, hogy valamivel kisebb volt a munkaerőforgalom. Az építmények munkaerő-ellátottsága viszont romlott, egyépítményen ránk végén átlagosan 10,3 fő dolgozott A éz állami lakásépítkezések műszaki fejlesztését jelzi, hogy a lakásoknak fele a félév folyamán panelemekből készült A panelépítkezés mintegy felére csökkenti a lakások átlagos kivitelezési idejét. Az átadott lakások 60 százaléka típusterv alapján épült Gazdaságosságra kell törekedni a mezőgazdaságban is A mezőgazdaságilag művelt földterület egy év alatt több mint 5 ezer holddal csökkent. A tavaszi vetésterületi összeírás szerint a vetetlen terület több volt, mint a múlt évben, amit még növelt az árvíz és belvizek miatt víz alá került jelentős terület. A kenyérgabona vetésterülete 2,8 százalékkal kisebb a múlt évinél. A szálastakarmányok vetésterülete 24 százalékkal, a kukorica vetésterülete 11 százalékkal növekedett, ugyanakkor a pillangós takarmányok területe 40 százalékkal csökkent. A megye nagyüzemi gazdaságaiban az összes takarmánytermő terület 3,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor, amikor az állatállomány számosállatban mérve 2,3 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság árutermelése a tanácsi szektorban mintegy 5,4 százalékkal magasabb a múlt év első felénél. A vágóállat és állati termékek felvásárlása csak egyszázalékos növekedést mutat A lakosság ellátását is kedvezőtlenül érintette, hogy kevesebbet vásároltak fel zöldségből, gyümölcsből, gabonából, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdasági termelés terén is nagyobb gondot kellene fordítani a gazdaságosságra. A termelőszövetkezetek például egy kg marhahús előállításához 4,3 kiló abraktakarmányt használnak fel, az állami gazdaságok viszont csak 3,1 kilót. A felhasznált abraktakarmánytöbblet például az I. félévben a termelőszövetkezeteknek 692 tonna sertéshús előállítását tette volna lehetővé. fiz árengedmények 20 millió forintos megtakarítást jelentettek Annak ellenére, hogy a lakosság pénzjövedelme lényegesen nem változott, a lakosság vásárlása — a takarékbetét-állomány nagyobb mérvű emelkedésével egyidejűleg — nőtt. A kiskereskedelem forgalma 4,2 százalékkal volt nagyobb, mint múlt év első felében. A falusi vásárlások csökkenésére mutat, hogy a szövetkezeti boltok árueladása a tervezettnél 1,4 százalékkal kevesebb volt. A lakosság központi árualapból történő élelmiszerfogyasztása a félév folyamán 3,7 százalékkal növekedett. Az ellátás a húsféleségeken kívül tejtermékekből sem volt kielégítő. Zöldség- és gyümölcsféleségekből nemcsak a piaci felhozatal és a MÉK boltjaiba (folytatás az 5. oktofon)