Dunántúli Napló, 1966. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-10 / 136. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló _____ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM ÁRA 36 FILLÉR 1966. JÚNIUS 16., PÉNTEK Felsőbb utasítások nélkül... Idem túlzás azt monda­­ni, hogy a gazdasági mechanizmus reformja iz­galomban tartja most az or­szág gazdasági köreit, külö­nösen a párthatározat meg­jelenése óta. Valóban, nagy horderejű társadalmi, poli­tikai és gazdasági feladatról, további fejlődésünk kulcsá­ról van szó. A határozat főmotívumaiban olyan meg­határozások szerepelnek, mint: ésszerűbb és rugalma­sabb árrendszer kialakítása; az életszínvonal szakadatlan javítása; vállalati önállóság és egyéni anyagi érdekelt­ség; lényegesen több és szak­szerűbb munkáért lénye­gesen több bért, tervutasítá­sok nélkül, azaz alkotó mó­don dolgozni. A gazdasági mechanizmus reformjának fontos politikai céljai közé tartozik, hogy megszűnjenek a túlzott , fölösleges kö­töttségek, megszűnjön min­den néven nevezendő talaj, amely segítheti a bürokrácia virágzását, s miután a gaz­dasági ügyek a termelés és értékesítés viszonylatában a konkrét gazdasági egységek­ben bonyolódnak le, ezeket a helyi gazdasági vezetők szaktudására és felelősségére kell bízni, illetve az egyéni alkotó kezdeményezésekre. Korábban is elég sűrűn hangoztatott törekvés volt, hogy a helyi vezetők minél nagyobb önállósággal rendel­kezzenek, ha ez a törekvés nem is járt valami fényes sikerrel. Most azonban tör­vényerőre emelkedett ez az önállóság. Mindaz, amit az üzemek, vállalatok vezetői azelőtt a kisebb-nagyobb je­lentőségű értekezleteken ke­seregve tártak föl, most törvényes módjuk lesz meg­oldani. A korábbi tapaszta­latok alapján — a szabályo­kon belül — alkalmuk lesz kikeresni az üzem gazdasá­gosságához vezető legrövi­debb útvonalat, és amiről korábban azt hitték: a bü­rokratizmus keretei között megoldhatatlan, az most szépen, tisztán megoldható lesz. A gazdasági mechanizmus reformjának egyik lényeges vonása, hogy az alkotó mun­kára épít, amely — valljuk csak be férfiasan — hosszú időn át sokkal inkább je­lentett misztikumot, mint konkrét megfogalmazásokat. A gazdaság­irányításra vo­natkozó reform határozat ugyan, de nem azért hatá­rozat, mert dátumokhoz fű­ződik. 1968. január elseje a népgazdasági életben nem úgy fog elkövetkezni, hogy addig csak spekulálgatunk s várakozunk szép okosan, az­után adott pillanatban ér­kezik majd a központból egy mindent tudó csodálatos út­mutatás, amely mindenre fényt derít, ,s a határozat, mely tegnap még a ködös messzeségben volt,, ma itt van, teljes alkotó fényében ragyog s repít bennünket különböző boldogságok felé. Nagy tévedés volna azt gon­dolni, hogy majd különböző, felülről érkező utasítások ha­tároznak meg mindent. Ott lennénk pontosan, ahol ko­rábban már voltunk, s ahon­nan el akarunk mozdulni. A párthatározat szerint ... mainál nagyobb te­ret biztosítunk a vállalatok gazdasági versenyének”, s vonatkozik ez elsősorban a (Folytatás a 2. oldalon) 11 brüsszeli kompromisszum nem oldotta meg a NATO-válságot A txfceseri NATO-t konfe­­rencia után bonni körökben elsősorban azt hangoztatják, hogy a drámai fordulatok után létrejött kompromi­sz­­szum még nem oldja meg a problémák magvát, csupán lehetővé teszi a további tár­gyalásoket, elsősorban a fran­cia—nyugatnémet tárgyalá­sok megindulását A West brüsszeli tudósító­ja úgy értékeli a zárónyilat­­kozatot, hogy végeredmény­ben a „tizennégyek” sikert arattak a francia diplomáciá­val szemben.­­De majd csak a Párizsban sorra kerülő to­vábbi tárgyalásokon dől el, vajon ez a siker tiszavirág életűnek bizonyul-e vagy sem” — teszi hozzá a tudó­sító. Ami a brüsszeli konferen­cia másik fő témáját, a kelet —nyugati kapcsolatok kérdé­sét illeti, Bonnban ezzel kap­csolatban hangsúlyozzák: Schrö­der külügyminiszter a kon­ferencián „erőteljesen meg­húzta a vészféket” annak megakadályozására, hogy sor kerülhessen közvetlen tárgya­lásra a NATO és a Varsói Egyezmény között. Az Unitá rámutat, hogy a Brüsszelben nagynehezen tető alá hozott kétes értékű kompromisszum nagyrészt annak tudható be, hogy Bush hajthatatlan politikai vonal­­vezetése nem talált egységes helyeslésre a 14-ek részéről. Kitüntetések az építők napja alkalmából Tegnap délután 2 órakor a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Rákóczi úti klubjában bensőséges ün­nepség keretében a közelgő építők napja alkalmából ki­tüntették és megjutalmazták az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Szakszervezet Baranya megyei Bizottságának legjobb társadalmi aktivistáit. A rész­vevőket Kiss József, a me­gyei bizottság titkára üdvö­zölte és méltatta az építői munkásmozgalmi hagyomá­nyait és a felszabadulás óta végzett munkát. A Baranya megyei építőmunkások orszá­gos viszonylatban a megyék között az első helyen állnak, szervezettségük 11,7 százalé­kos. A IX. pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben 451 brigád 5844 fővel vesz részt a me­gye különböző vállalatainál és küzd a szocialista cím elnye­réséért. Az Építőipar kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta Jan­ko­v­i­t­s Józsefné a Pécsi Porcelángyár, Domsits Já­nos, a Pécsi Beton áru­gyár dolgozója. A Közlekedés ki­váló dolgozója kitüntetést B­e­n­c­z­e Zoltánná a Közúti Üzemi Vállalat, a Könnyű­ipar kiváló dolgozója kitün­tetést Fodor József, a Szök­és Kárpitosipari Vállalat sik­lósi gyáregysége dolgozójának adták át. Negyvenhét akti­vista jutalomban részesült. B­arany­a idegenforgalmának fejlesztéséről tárgyalt a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képvise­lők Baranyai megyei cso­portja tegnap ülést tartott. Megyénk idegenforgalmú­­helyzetéről Keserű Sándor, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal veze­tője mondott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy megyénk természeti, kulturális és gaz­dasági helyzeténél fogva von­zó az idegenforgalom számá­ra. Elsősorban Pécs az érdek­lődés központja. Évente két­millió vendégnapot töltenek hazai és külföldi turisták vá­rosunkban. Keresett hely me­gyénkben Abaliget, Orfű, Si­­konda és Óbánya, elsősorban természeti gazdagságuk miatt, de fejlesztésük szükséges. El­sősorban az utakat kell meg­építeni, kulturált ellátást kell biztosítani, hogy az alkalmi turisták mellett az idegen­­forgalomba is bekapcsolhas­sák. Nincs kihasználva a Du­na és a Dráva adta lehető­ség. Időszerű a vízisport fel­lendítése, ami Mohácson va­lamikor országosan is érdek­lődést váltott ki. Dunaszekcső is számításba jön ilyen szem­pontból. Keserű Sándor java­solta a képviselőcsoport ülé­sén, hogy a keleti Mecsek természeti szépségekben rend­kívül gazdag vidékét — Pécs­­várad, Óbánya, Magyaregregy közötti részt — nyilvánítsák nemzeti parkká, tegyék vé­detté. Gyógyfürdőinkről szólva el­mondotta, hogy Harkány után számításba jön Sikonda, Ma­­gyarhertelend és Szentlőrinc. Fejlesztésük az anyagi lehe­tőségektől függ, de a jövő években sor kerül ezek tel­jes kiépítésére is. Ahhoz, hogy a turizmust Baranyában fo­kozzuk, gyorsabb közlekedést igényelnek a turisták és tisz­tább vonatokat kérnek. A Harkány—Pécs közötti vonat menetidejének rövidítését is szorgalmazni kell. Nincs meg­oldva az autók szervize és a benzinellátás. Ezenkívül ét­keztetési és a szállodagondok is befolyásolj­ák­ megyénk ide­genforgalmának javulását Pécsett például nincs megfe­lelő reggeliző helyiség. A képviselőcsoport ülésén szóba került, mi indokolta a Művelődésügyi Minisztérium felhívását az iskolákhoz, ami azt állította, hogy a harká­nyi gyógyfürdő a víz össze­tétele és hőfoka miatt káros hatású a fiatalok szervezeté­re és ezért ne látogassák. Dr. D­o­n­h­offer Szilárd egye­temi professzor, országgyűlési képviselő, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem rektora — a képviselőkkel egyetértésben — a miniszteri felhívást in­dokolatlannak tartotta. — E víz elsősorban a betegek gyó­gyítását szolgálja — mondot­ta. A gyerekek zavarják a gyógyulást keresőket. Keres­sék fel a gyerekek a harká­nyi fürdőt, de elsősorban a részükre épített sportmeden­cét vegyék igénybe. Külön­ben ismert, hogy minden gyógyvíznek van káros hatá­sa nemcsak a gyerekekre, de a felnőttekre is, ha azt nem megfelelően használják. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese a gazdasági mechanizmus reform­jával kapcsolatos kormányzati teendőkre, az Országos Ár­hivatal elnöke az 1968. évi árreform irányelveire és előké­szítésének ütemtervére tett javaslatot. A kormány az elő­terjesztéseket megvitatta, elfogadta és a további munkára határozatokat hozott. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a népgazdaság első negyedévi fejlő­déséről és a munkaügyi miniszternek az első negyedévi munkaügyi- és bérhelyzetről szóló jelentését. A pénzügyminiszter jelentést tett a múlt évi állami költségvetés végrehajtásáról, a kormány az erre vonatkozó törvényerejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé ter­jeszti. A kormány megvitatta és tudomásul vette a földműve­lésügyi miniszter beszámolóját a mezőgazdasági munkák menetéről, az aratásra történt előkészületekről. A SZÖVOSZ elnöke a burgonya, a zöldség és a gyü­mölcs felvásárlására és értékesítésére tett előkészületekről tájékoztatta a kormányt. A SZOT főtitkárának és az igazságügy miniszternek együttes javaslata alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a dolgozók betegségi biztosításáról szóló törvényerejű rendelet módosítására előterjesztést tesz az Elnöki Tanács­nak. A kormány az egészségügyi miniszter javaslata alapján határozatot hozott a gümőkórban megbetegedett termelőszö­vetkezeti tagok fokozott anyagi támogatására. A kereskedelem szocialista brigádvezetőinek tanácskozása A Baranya megyei Élelmi­szer kereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetői ta­nácskoztak tegnap délután Pécsett, a KPVDSZ József utcai székházában. A hetven brigádvezető, mintegy hat­száz kereskedelmi dolgozót képviselt Megvitatták ez év első negyedévének tapaszta­latait és meghatározták az éves feladatokat. 1966-ban csaknem 80 millió forinttal több terméket kívánnak a fo­gyasztókhoz juttatni, mint 1965-ben. A fogyasztók érde­­kében minden lehetőséget megkeresnek. Szerződést kö­töttek a szegedi Haladás Ter­melőszövetkezettel friss me­legágyú zöldségfélék szállítá­sára. Gyáraktól félig kész ter­mékeket vásárolnak és hely­ben feldolgozzák. A községek­ben szorgalmazzák az önki­­szolgáló rendszer bevezetését vagy az áru­házhoz szállítá­sát. Központi feladatnak te­kintik a városok peremkerü­letei élelmiszer-ellátásának fokozott biztosítását. A MÍG 15 és társai Siklóson Ma délelőtt nyitják meg a haditechnikai parkot Attól kezdve, hogy az IA- tapogatják, bekukkantanak a egyenesen Siklósra telepal­­katrészeket lerakták az öt- sötéten ásító szívótorokba, tank, a várfesztivál miatt. tonnás teherautóról, az ezüst magyarázatokkal W-ig maradunk itt. , , , traktáljuk egymást, aztan Sopronba megyünk, színű gépmadár a gyerekek A haditechnikai park meg­ A haditechnikai park két kedvence lett. S miután ilyen­ nyitása előtt nagy tetszést részből áll. A vár feljárója­kor vakációban a siklósi vár aratott. Kovách Sándor alezred előtt, a gépkocsiparkírozó­kat és környékét ellepi a ki- des természetesen örül ennek, adott helyet a technikai fel­­ránduló gyerekhad, elképzel- e ezt a kiállítást a Had­­szereléseknek. A MÍG 15-ös hete, hogy a konyákig olajos történeti Intézet és Múzeum mellett pihen a második vi­­kiskatonák naponta hányszor állította össze, a budapesti­­lágháború híres harckocsija, rettentik el őket. Még a fel­­nek hű mása. Vándorkiállt­ a T 34-es, közvetlenül az,­rt nőttek is csoportosan, szinte tájként járjuk vele az ország mellett légvédelmi löveg­es áhítattal kerülnek közel a gáz. Néhány nappal ezelőtt gépágyú, páncéltörő és na- MIG 15-ös léglökéses géphez, Győrben mutattuk be, onnét gyobb méretű aknavető. Ko­vár alezredes azt mondja, hogy ezek a tegnap fegyve­rei, bár még ma is használa­tosak.­­ A járási művelődési ház termeiben kabinet és tablók láthatók — mondja Kovár al­ezredes. — Különböző híradó, műszaki és vegyvédelmi esz­közökkel ismerkedhetnek meg a látogatók, kiállítjuk a kézi­fegyvereket és az optikai fel­szereléseket is. A harckocsik fejlődését maketten ábrázol­juk. A tablók képet adnak a magyar és a Varsói Szer­ződés tagállamai hadseregé­nek életéből. Itt is képzett tárlatvezetők várják az érdeklődőket s ese­tenként filmet vetítenek a néphadseregben folyó kikép­zésről, a szabad idő felhasz­nálásáról és a magyar nép szabadságharcáról. A hadi­­technikai park ma délelőtt tíz órakor nyílik meg a nagy­­közönség számára, szerény hozzájárulásként a várfeszti­vál ünnepségéhez. fc. »»

Next