Dunántúli Napló, 1966. december (23. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Magyei Tanács lqpja________ xxm. ÉVFOLYAM, 883. SZÁM 1 ARA­M PILLÉR 1966. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK Számunkra a Népfront nem taktika, hanem politikánk szerves része Kállai Gyula elvtárs felszólalása a szilárduló szocialista népi-nemzeti egységről A kongresszus csütörtökön reggel folytatja munkáját Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában szerdán reg­gel 5 órakor folytatódott Magyar Szocialista Munkáspárt IX kongresszusa. A délelőtti tanácskozást Ajtai Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Terv­hivatal elnöke nyitotta meg. Kantán Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisz-­­­tertanács elnöke emelkedett szólásra. " Senki sem támadhat büntetlenül a néphatalom ellen Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A magyar kommunisták és a többi magyar hazafi önfel­áldozó harcainak eredménye­ként sikerrel megoldottuk a szocialista forradalom két nagy szakaszának , a mun­káshatalom megteremtésének és kiépítésének, továbbá a szo­cialista termelési viszonyok létrehozásának­­ történelmi feladatait. Most forradalmunk harmadik nagy szakaszában vagyunk, amelynek célja a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ezt tűzte népü­k elé pártunk VIII kongresszu­sé, ezen munkálkodtunk az elmúlt négy évben, jelenlegi kongresszusunknak is ez a fő jelszava. Társadalmunk döntő több­sége magáénak vallja pár­tunknak a szocializmus teljes felépítésére irányuló célkitű­zéseit és odaadóan munkál­kodik megvalósításán. Ennek az egyetértésnek az alapján formálódik a legszélesebb kö­­rű nemzeti egység. Leninnek a proletárdiktatú­ráról szóló útmutatásai azt is tartalmazzák, hogy a m­unkáshatalom egyben a legszélesebb osztályszövet­­ség is a munkásosztály ve­zetésével. Fejlődésünk je­lenlegi szakaszában mi ezt az osztályszövetséget a nem­zeti egység politikájával valósítjuk meg. A formálódó erősödő szo­cialista nemzeti egység azon­ban nem jelenti azt, hogy az osztályharc már befejeződött hazánkban. Természetesen az osztályharc nálunk már nem a tőkések, a földesurak, a ku­lákok ellen folyik és nem ut­cai tüntetésekben, sztrájkok­ban nyilvánul meg, hanem abban, hogy milyen sikerre­ vezeti és irányítja pártunk a legszélesebb tömegeket a­zo­­cializmus teljes felépítésére. Ennek megfelelően az osztály­harc eszközei és módszerei is tovább változnak az admi­nisztratív és hatalmi eszkö­zöktől és módszerektől gazda­sági, ideológiai, szervezési és nevelési irányban. A szocialista nemzeti egység megszilárdításáért folytatott küzdelmünk szempontjából nagy fontossága van a Haza­fias Népfront-mozgalomnak. Többször elmondtuk már, de kongresszusunkon ismét hangsúlyozni kívánom: szá­munkra a Népfront nem tak­tika, hanem politikánk szer­ves része, amelyet nélkülöz­hetetlennek tartunk az osz­tály nélküli társadalom meg­teremtéséért folytatott küz­delmünkben — mondotta Ka­lai Gyula majd így folytatta: A szocializmus építése több párt együttműködésével is .e­ A szocializmus alapjainak lerakásával kiszélesedett a nemzeti összefogás társadalom bázisa. Megnövekedtek tehát a lehetőségek arra, hogy a szocializmus teljes felépítésé­nek szakaszában a Népfront­mozgalom még szélesebb kör­ben, még eredményesebben te­gyen eleget feladatainak vá­rosban és falun egyaránt. A Hazafias Népfront az utóbbi időben mind nagyobb kétséges. Sajátos történelmi körülményeink folytán nálunik 1948 után megszűnt a több­­párt­rendszer, s fejlődésünk ugyancsak sajátos vonása van az, hogy a többpárt­rendszer visszaállításához mindig a ha­zai és a nemzetközi reakció fűzte reményeit Ezzel szemben dolgozó né­pünk nagy történelmi győ­zelmét, a szocializmus alap­jainak lerakását egy párt a mi pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével vívta ki! A töme­gek odaadó, alkotó munká­ja és pártunk iránt meg­nyilvánuló mélységes bizal­ma igazolja, hogy népünk túlnyomó nagy többségében nincs semmiféle társadalmi vagy politikai igény más pártok létezésére! A magyar nép a szocializ­mus teljes felépítésének nagy művét is egy párt a mi pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével fogja megvalósítani, fontosságú közjogi funkciót is betölt. A kormány összetéte­lére, nagy jelentőségű törvé­nyek megalkotására pártunk Központi Bizottságával és Népköztársaságunk Elnöki Ta­nácsával együtt tesz javasla­tot az országgyűlésnek. A Népfront közjogi felada­tai különösen megnövekednek most amikor az országgyűlési választások is egyéni válasz­tókerületekben történnek majd. A Népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezé­sével és a választások lebo­nyolításában. Arra törekszünk, hogy a Népfront még nagyobb mér­tékben járuljon hozzá szocia­lista államéletünk demokra­tizálódásához. Kedves Elvtársak! A szocialista építésben el­ért eredmények és az erősö­dő szocialista nemzeti egység az alapja az állam és az egy­házak között kialakult vi­szonynak is. A Központi Bizottság beszá­molója üdvözli és helyesli azt a párbeszédet, amely több Népünk egyre szilárduló nemzeti egysége nem jelenti azt, hogy hazánkban a szocia­lizmusnak már nincsenek el­lenségei. Vannak, sőt az utób­bi néhány évben valamelyest élénkült is a tevékenységük főként amiatt mert úgy vé­lik, hogy a nemzetközi hely­zet éleződése őket támogatja De ezek ma már nem képez­nek szervezett osztályéról csupán egyedekről, kis cso­­portocskákról van szó. Politi­kai muníciójuk vagy a hagyo­­mányos antikommunizmus kel­léktárából kerül ki, vagy pe­dig — s ez a veszélyesebb — saját hibáink, problémáink felnagyításából, eltorzításából áll. Ezek a csoportok erős po­­litikai és számos esetben köz­vetlen anyagi támogatást is kapnak a nemzetközi imperia­lizmustól. E helyről is kijelentjük senki sem támadhat bűntet­lenül a nép állama, a ném hatalma ellen! Népünk el­lenségeivel szemben tovább­ra is a törvény teljes szigo­rát alkalmazzuk! Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! A demokrácia alapkérdése volt és marad: kié a hata­lom? A hatalom nálunk a munkásosztályé, amely ezt a parasztsággal és az értelmi­séggel szövetségben gyakorol­ja, vagyis a népé, s az övé marad a jövőben is! Azt akarjuk elérni, hogy dolgozó népünk még közvet­lenebbül jobban, aktívab­ban éljen a demokratikus jogokkal, mindenki kivegye részét üzeme, vállalata, ter­melőszövetkezete ügyeinek, de egyben községe, városa, megyéje, hazája országos nagy ügyeinek intézéséből is, és ily módon a gyakor­latban az eddiginél is job­ban valósuljon meg az az igazság, hogy a nép a ha­­talom birtokosa. Az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése — többek kö­zött — a szocialista demok­rácia kiszélesítését is szolgál­ja. A dolgozóknak több joguk lesz arra hogy a helyi párt- és szakszervezeti szervek út­lén de közvetlenül is bele­­szóljanak a termelés irányí­­tásába, a problémák megoldá­sába. Az állami és társadalmi szerveknek ellenőrző és ren­delkező jogkörükkel élve biz­­tosítaniuk kell, hogy az üze­m folytatás a 2. oldalon) Megállapodás az állam és egyház hozott nyugati országban most van kialakulóban katolikusok és kommunisták között. Ez a párbeszéd nálunk lényegesen már befejeződött, s az együtt­működés közös munkává ér­lelődött. A szocializmus építésének nagy munkájában a vallásos meggyőződésű emberek is be­­csülettel részt vesznek, mert alapvető érdekeik őket is a szocialista társadalomhoz bí­zik, egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeknek elérésé­ért a szocialista állam küzd Két évtized tapasztalatai az egyházi vezetők többségét is elvetették ahhoz a felisme-­ réshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműkö­dés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között kialakult nor­mális viszony hozta magá­val azt is, hogy államunk és a Vatikán megállapodást kötött. A Vatikán — törté­­nelme során először — Le jure elismerte egy szocialis­ta állam létét és a Magyar Népköztársaságban az állam és a katolikus egyház kö­zött kialakult viszonyt. A létrejött megállapodás nép­­köztársaságunk nemzetközi sikere volt. Népünk éljen aktívabban a demokratikus jogokkal Baranya megyei küldöttek­i tanácskozás szünetében. Bitró­ Pajja Sándor, dr. Tigyi József, dr. Csendes Lajos és Fáy Mihály

Next