Dunántúli Napló, 1967. április (24. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-01 / 77. szám

2 Megrendített bennünket a hír, hogy finn testvérvárosunk, Lahti főpolgármestere, Olavi Kajala, életének 62. évében tragikus kö­­rülmények között meghalt. Legutóbb a múlt év áprilisában üdvözölhettük nálunk. A lahti férfikórust kísérte el pécsi útjá­­ra, hogy látogatásával még na­­gyobb nyomatékot adjon ennek az eseménynek. Tapasztalhattuk, hogy Olavi Kajala a népeink kö­­zötti közeledés őszinte híve volt, aki minden lehetőséget megraga­­dott és hasznosított ennek érde­­kében. Az­ akkori személyes ta­ lálk­ozás és tárgyalás új színekkel gazdagította Lahti és Pécs kap­ Vietnami jelentés Amerikai állásokat ágyúztak a partizánok Saigon­ Amerikai vadász­­bombázók csütörtökön — már­­ciusban immár ötödször — bombatámadást intéztek Észak-Vietnam legnagyobb acélműve, a Thai Nguyen-i kohómű ellen. Az évente mintegy százezer tonna acélt gyártó kohómű mindössze 51 kilométerre fekszik a VDK fővárosától. A Ticonderoga repülőgép-Mély részvétet érzünk, és Olavi Kajala emlékét kegyelettel meg­őrizzük, őszinte kívánságunk, hogy az a nemes törekvés, amelynek Olavi Kajala fő harcosa volt, továbbra is éltetője legyen a messzi északi városnak és hogy szépen indult, fejlődő együttműködésünk min­­dig meghozza gyümölcsét, a vá­­rosok, a nemzetek és népek fej­­lődő békés egymás mellett élését. HORVÁTH LAJOS, Pécs m. j. városi Tanács vb-elnöke, anyahajáról felszálló F—105- ös vadászbombázók Vinc vá­­rosától 62 kilométerre délre egy vasúti hidat, 56 kilomé­­ternyire pedig vasútvonala­­kat bombáztak. Dél-Vietnamban Pleiku kö­­zelében a dél-vietnami sza­­badságharcosok csütörtökön lelőttek egy amerikai heli­­koptert A partizánok a C- zónában Saigontól észak­­keletre, ágyútüzet zúdítot­­tak az amerikai katonai áll­­­ásokra. Saigontól 193 ki­­lométerrel északra az ameri­­kai-dél-vietnami csapatok és a­­szabadságharcosok között egyórás ütközetre került sor. Róma: Kellemetlen inci­­dens zavarta meg a csütörtö­­kön Bonnból Rómába érke­­zett Humphrey esti program­­ját A római operába tartó alelnököt a színház épülete előtt az amerikaiak vietnami agresszióját elítélő tüntetők fogadták, s egyikük sárga festőikkel teli plasztikzacskót dobott felé. A dobás célt té­­vesztett, s a festékből csupán néhány csepp jutott az alel­­nök sötétszürke öltönyére. A rendőrség nyolc tüntetőt — köztük egy amerikai állam­­polgárt — őrizetbe vett. Az előadás végére mintegy száz­­főnyi rendőr­ erősítés érkezett a helyszínre. London : Humphrey, az Egyesült Államok kelet­­európai körúton levő alelnö­­ke vasárnap este érkezik Lon­­donba. Wilson miniszterelnök vidéki rezidenciáján ad va­­csorát az amerikai alelnök tiszteletére, majd hétfőn és kedden a brit kormányfő és Brown külügyminiszter mun­­kaebédek és munka­vacsorák sorozatán folytat tárgyaláso­­kat Humphrey-vel. Mi­sért­eti év (Folytatás az 1. oldalról.) vállal a termelő egység jó munkájáért, és azt sajátos lehetőségeivel elősegíti. A szakszervezet mellett reá hárul a terveknek az embe­­rekkel való megismertetése, helyességének elfogadtatása,­­ a feladatoknak a társa­­dalmi szervek között törté­­nő felosztásával, a felesle­­ges párhuzamosságok kikü­­szöbölésével és a munkában való személyes példamuta­­tással rendkívül sokat te­­het. Egyes gazdasági vezetők, •’: *Bűves érdekeltségük a nyere­­־­ségben, helyesen nagyobb arányú és közvetlenebb lesz, esetleg hajlamosak figyelmen kívül hagyni az emberek te­­herbíró képességét, megtör­­ténhet, hogy szociális, kultu­­rális, vagy egyéb munkás­­védelmi intézkedések rová׳­­sára próbálják fokozni a ter­­melést. A pártszervezeteknek, sőt ־“‘־ az új mechanizmusban már a szakszervezeteknek is hatékony eszközei lesznek arra, hogy útját állják az ilyen egyoldalú, esetleg bü­­rokratikus, törvénysértő, vagy éppen a szocialista er­­kölccsel ellentétes intézke­­dés bevezetésének. Ez a megnövekedett jogkör to­­vább erősítheti a pártszerve­­zet tömegkapcsolatait, de dezorganizálhat is, ha a kö­­rülmények felszínes ismere­­tébe­n elhamarkodottan él­­nek vele. A hatáskör növe­­kedése így vonja maga után a felelősség növekedését, az aktus végeredményét előre mérlegelni kelli — Végülis kik hajtják végre a gazdasági reformot, a szakemberek vagy a ״ pol­itikusok".? — kérdezik né­­hányan. A gazdasági mecha­­nizmus sikeréhez elengedhe­­tetlen, hogy a pártszervezet és a gazdasági vezetés egy­­másra támaszkodva, közösen dolgozzon ugyanazért a cél­­ért, a maga sajátos eszközei­­vel. A cél a párt politiká­­jának érvényre juttatása a gazdaságban. Ilyen értelem­­ben a gazdasági munka is politikai feladat, a vezető nem a gazdasági oldalt kép­­viseli a pártban ..., hanem a párt politikáját a gazda­­ságban. Elsőrendű fontossá­­ga van annak, hogy a gya­­korlatban is megvalósuljon ez a fajta összefogás. Ami már most a mohácsi járást illeti, eredményeik valóban kezdeti stádiumban vannak, de az új szemlélet fokozatos térhódításáról ta­­núskodnak. Tudvalevő, hogy a terme-­lőszövetkezeteknél komoly gondot okoz a munkaerő, kü­­­lönösen a női munkaerő ál­­landó foglalkoztatása. Lip­­pón és film­esházán, máris felhasználva a kötöttségek lazulásából eredő új lehe­­tőségeket, két-háromszáz, vagy ennél is több tojótyú­­kot helyeztek ki egy-egy háztáji gazdaságba. Erre az adott lehetőséget, hogy a fel­­vásárló vállalatok a takar­­mány mintegy 75 százalékát készpénz ellenében biztosít­­ják. Új beruházásra nem volt szükség, hiszen a háztá­­ji gazdasági épületek jórészt kihasználatlanok, sikerült biztos jövedelemhez juttat­­niuk az asszonyokat, és mindezt úgy, hogy hasznot hajtson a tsz-nek és a nép­­gazdaságnak. Ugyancsak a hímesházi tsz szerződést kötött az állami gazdasággal, a határban le­­vő 600 holdas területre szük­­ség esetén ők adnak­ mun­­kaerőt, viszonzásként az ál­­lami gazdaság gépekkel se­­gíti a termelőszövetkezetet. A várható eredmény: továb­­bi javulás a munkaerő fog­­lalkoztatásban, a gépek jobb kihasználása, üzemszerűbb termelés. Dunaszekcsőn is számolni kezdtek. A közeljövőben rá­­térnek a pecsenyebárány ne­­vetésére, ismét megkezdik a csikótenyésztést, még a fe­­deztetők anyagi ösztönzésé­­re is futja, 800 katasztrális hold erdőjükből pedig némi megfontolással és egy Gat­­ter-fűrésszel már ebben az évben negyedmillió forinttal többet forgalmaznak, épület­­fát is fognak készíteni. A tsz-pártszervezetek már a tervezéstől, a javaslat la­­tolgatásától kezdve partne­­rei a gazdasági vezetésnek, megvilágítják az emberek előtt a vezetés elképzeléseit,­­ és fellépnek a megalapo­­zatlan tervezgetések ellen, legyen az pecsenyebolt nyi­­tása a jól menő halászcsár­­da tövében... vagy a tojás felvásárlása a lakosságtól és felárral való továbbadása.. • ׳ Toább sorolhatnánk az­­ együttműködésen ala­­puló ésszerű kezdeményezé­­seket, példákkal érzékeltet­­hetnénk a pártszervezetek jó irányban változó, a körülmé­­nyekhez gyorsan igazodó munkastílusát, de a nemrég befejeződött tervtárgyalási közgyűlések nyugodt, körül­­tekintő munkája, a reális lehetőségekkel számoló be­­ruházások, a készpénzfizetés bevezetésére irányuló törek­­vések is mind azt mutat­­ják, hogy a pártszervezetek és gazdasági vezetők egyre jobban elsajátítják az új gazdasági mechanizmus lé­­nyegét, és nem várva köz­­ponti utasításra, közösen dol­­goznak megvalósításáért. KÉRI TAMÁS napló Ankét a városrendezésről A szervezett városépítés A Technika Házában Pécs általános városrendezési terve nyilvános ismertetését és tár­­sad­almi bírálatát célzó ankét­­sorozat tegnap utolsó rendez­­vényéhez érkezett. Három elő­­adás után közel húsz hozzá­­szólás tette színessé az izgal­­mas témákban bővelkedő programot. A lakó- és munkahelyek összehangolt létesítésének, az ellátás arányos fejlesztésének követelményeiről, a városfej­­lesztési folyamat elemzéséről és a fejlesztés gazdasági fe­l­­tételeiről tartott előadást Ko­­vács György tervező. Beve­­zetőjében kiemelte a lakó- és munkahelyek kölcsönhatá­­sának fontosságát A lakó- és munkahelyek elhelyezése döntően befolyásolja a város­­szerkezet kialakítását, meg­­szabja a város továbbá fej­­lődésének lehetőségeit. A ren­­dezési terv készítésénél a ru­­galmas , korlátlan fejlődési lehetőségeket biztosító­­ vá­­rosszerkezet kialakítása volt a cél. A városszerkezeti egy­­ségeknek ki kell elégíteni és arányosan biztosítani a külön­­böző időpontokban jelentkező igényeket. Az igényekből adó­­dó beruházás a szükségletek időrendbe sorolása után, a mennyiségek alapján lehető­­ség nyílt a felmerülő pénz­­ügyi fedezet nagyságának meg­állapítására. Az igények je­­lentkezésének és az anyagi fedezet nagyságának ismereté­­ben előre biztosíthatók a szervezési feltételek is. Ezután dr. Kovács Attila, az ÉGSZI Pécsi Kutatócso­­portjának tudományos mun­­katársa a településtervezés korszerű szervezési módsze­­reiről, a városfejlesztési vál­­tozatok vizsgálatairól beszélt. Elmondta, hogy a rendezési terv készítésénél a műszaki feladatok meghatározására és ütemezésére elektronikus szá­­mológépet is bevontak a mun­­kába. A rendezési terv választ ad arra a kérdésire, hogy miért, mit és mennyit kell építeni A mit és miért kérdések mel­­lett a hogyan kérdésire is vá­­laszt kívánunk adni — mon­­dotta dr. Kovács Attila. — A választ a rendezési terv adatai alapján készített háló­­diagramm modell adja meg. A hálódi­agramm Pécsett először került alkalmazásra, mint a városépítés szervezési feltét©­­leit tartalmazó eszköz, és le­­hetőséget ad a kibernetika alkalmazására a városépíté­­szet­ben. Kimutatja az objek­­tumok építésének idő és tér­­beliségét, biztosítja a munka­­szervezési feladatok­ összes־ hangolását. Például ha egy városszerkezeti egységben már­■ túl sok az ipari üzem, és el­­maradott a szociális intézmé­­nyek építése, a hálódiagramm nem ״ engedélyezi” a további ipartelepítést, amíg a meglé­­vő üzemekhez szükséges in­­tézményeket fel nem építik. Vagy ha egy városrész szaná­­lásáról van szó, a hálódia­­grammból kiolvashata, hogy mennyibe kerül a városrész rekonstrukciója. Pécs rende­­zési tervéhez három hálódia­­gramm készült. Az első és második ütem adatait tartal­­mazó diagramm a feladatokat gazdasági, műszaki, területein',־ készítési, továbbá kiviteli terv készítési és az építési munka­­fázisok tükrében szemlélteti. Segítségével kiszámítottuk, hogy az első két ütemben 110 ezres népesség-növekedéssel számolva 13 milliárd forintot kell lakásépítésre fordítani. Ugyanebben az időszakban 6,2 milliárd forintot igényel a tervezett 35 ezer munka­­hely telepítése. Az urbanizá­­ciós fejlődés 2,6 milliárd fo­­rintot emészt fel, összesítve: az első és második ütem lé­­tesítményeinek felépítése (köz­­műhálózat nélkül) 21,8 milliárd forint lesz. A terv adatai a későbbiekben változhatnak, és változni is fognak. De a vál­­tozásokból adódó eltéréseket az elektronikus számítógép percek alatt módosíthatja, te­­hát a tervet élővé teszi. A tervben rögzített társadalmi fejlődési alaptörvények meg­­valósítását a város vezetőinek­ következetes munkájával, és minde­n ember társadalmi és gazdasági összefogásával el le­­het érni — fejezte be elő­­adását dr. Kovács Attila. Márki László hozzászólásá­­ban a helyes várostervezési és építési szemlélet még szé­­lesebb körű elterjesztésének szükségességét hangsúlyozta, foglalkozott a koordinálás, az admini­sztrációs intézkedések és a gazdasági érdekeltség megteremtésének kérdésével. Az ankét dr. Kiss Gyula A komplexen szervezett város­­építési tevékenység előfeltéte­­lei c. előadásával folytató­­dott. A városépítés történeté­­nek ismertetése után a kor­­szerű városépítés külföldi pél­­dáit említette. Ezekből kitű­­nik: a fejlesztést a város komplex érdekeivel összhang­­ban területegységenként kell megvalósítani. Szükség van az egységenkénti beruházások összefogására, és az eddigi merev gyakorlat felszámol©­­sára. Mint minden új törek­­vésnél, itt is sok probléma jelentkezik mind jogi, igaz­­gatási, mind pénzügyi terüle­­ten. Szükséges a tanácsi határ­­­kör bővítése, az építkezés,a szánt területeket időben bir­­tokba vehesse, előkészíthesse­ a jelenlegi kártalanítási, kisajá­­títási jogszabályokban levő fonákságok felszámolása. A terv elkészülése után a ható­­sági intézkedéseket (építési tilalom stb.) azonnal ki kell adni. Végül felhívta a figyel­­met a tervező és kivitelező kapcsolatának fontosságára. Ezután Juhász Ferenc (Bm. Ali. Ép Xp. V.) hozzászólása következett, majd széleskörű vita bontakozott ki. A négy­­napos ankétsorozatot Kovács Jenő zárta le. Az elhangzott észrevételeket, bírálatokat a tervező kollektíva megvizsgál­­­­ja és a részletes terv készí­­tése során a város közönsé­­gének mindazon észrevételét, mely a részletes tervbe be­­építhető, a terv készítése so­­rán figyelembe veszi — mond­­ta zárszavában az ÉTE Pécs­ Csoportjának titkára. Merényletkísérlet­­ egy dallasi rendőrtiszt ellen Montreal: A New Or­leans־ i State Item című lap csütörtökön közölte, hogy a Kennedy meggyilkolására szövetkezett összeesküvők után nyomozó Jim Garrison kerületi ügyész egyik fontos tanúja, Gordon Nevel, Kana­­dába szökött. Az AFP hírügynökség je­­len­tése szerint a kanadai királyi csendőrség szóvivője kijelentette: a hatóságoknak nincs tudomásuk arról, hogy Novel az ország területére lépett volna. A lap „szavahihető körök­­re” hivatkozva közli, hogy az amerikai szervek Kanadá­­tól Novel kiadatását fogják kérni. Garrison feltételezése az, hogy Gordon Nevel, volt New Orleans-i bártulajdonos, 1961- ben tudott arról a kubai disz­­szidens szervezkedésről, ame­­lyet egy bizonyos Sergio Ar­­cadia irányított. A szervezet levélcíme azonos volt egy, magát Kuba-barát csoportnak feltüntető társaságéval, amely a „Becsületes bánásmódot Kubának” nevet viselte. A Texas állambeli Legague City rendőrségéről kiszivár­­gott a hír, hogy szerdán este merényletet kíséreltek meg Norman Hooten volt dallasi rendőrtiszt ellen. Hootennek abban az időben, amikor Jack Ruby a dallasi börtönben ült, bejárása volt Rubyhoz. Nemrég hozta nyilvánosságra, hogy könyvet akar írni Ruby­­val folytatott beszélgetéseiről, amelyek ״ fényt fognak vet­­ni sok olyan dologra, amiről az emberek most beszélnek” a Kennedy-gyilkossággal ösz­­szefüggésben. Hooten szerdán este League City közelében az országúton vezette kocsiját, amikor va­­laki tüzet nyitott rá. A ko­­csi ablakai betörtek, neki nem történt baja. Bűnvádi eljárást indítanak a zágrábi nyilatkozat szerzői ellen? Belgrádi A horvát nemzet­­gyűlés csütörtöki ülésén a kül­döttek határozatot fogadtak el, amely követeli, állapítsák meg a zágrábi nyilatkozat szerzői­­nek társadalmi-politikai s bűnvádi felelősségét. A hatá­­rozat hangsúlyozza, erre azért van szükség, mert a deklará­­ció a jugoszláv népek testvé­­risége­ egysége ellen irányuló nyílt, ellenséges kihívás. Az ülésen felszólalt Vladi­­mir Bakarics, a Horvát Kom­­munisták Szövetségének elnö­­ke is, aki rámutatott, a nyi­­latkozat tételei mögött ellen­­­­séges álláspontok rejlenek. A nemzetgyűlés határozatai­­nak közzététele után a hor­­vát köztársasági ügyész kije­­lentette, hogy a „büntető tör­­vénykönyvből fakadó jogai és felhatalmazásai keretében mi­­nél lelkiismeretesebben telje­­sítse kötelességét”. Az ügyész hozzáfűzte, a horvát nemzet­­gyűlést tájékoztatni fogja arról, milyen mértékben sértették meg a zágrábi nyilatkozat alá­­írói a büntetőtörvénykönyv 119. paragrafusát, amely a nemzetiségi, faji, felekezeti türelmetlenség szítására vo­­natkozik, és ilyen bűncselek­­ményekért szigorított börtön­büntetést irányoz elő. 1960 ÁPRILIS ) Kállai Gyula Debrecenben Debrecen megyei jogú vá­­ros képviselői , Kállai Gyu­­la, az MSZMP Politikai Bi­­zottságának tagja, a Minisz­­tertanács elnöke, dr. Szilágyi Gábor, a Debreceni Városi Pártbizottság első titkára, Ha­­lász Gyula, a Magyar Gördil­­lőcsapágy Művek művezetője, Gál Andrásné, a Kötszövő Vállalat igazgatója és Korpo­­nai Lajos, a Járműjavító Vál­­lalat szocialista brigádvezető­­je — a Debrecen megyei jogú városi Tanács pénteki alakuló ülésén átvették megbízóleve­­lüket. Álomhajó A fiatal értelmiségi ép­­pen, hogy csak megmelege­­dett első értelmiségi mun­­kahelyén... Még nem ju­­tott el abba az életkorba, amikor az emberek előtt többnyire világosan kiraj­­zolód­nak céljaik. Nem is­­merte fel valódi lehetősé­­geit, saját értékeivel sem volt egészen tisztában. Ha valamelyik főnöke megszó­­lította az irodában, akkor mindig talpra ugrott és har­­sá­nyan elkiáltotta magát, hogy „igenis” ... Idősebb kollégáinak az arcán ilyen­­kor mindig megjelent egy gyanakvó vonás, mely aztán jóindulatú, bágyadt mosoly­­ban oldódott fel. A fiatal értelmiségi a hó­­nap első napjaiban, amikor az irodákban munka­inten­­zitásról nem lehetett beszél­­ni, kíváncsian figyelte a ta­­pasztaltabb kollégák mozgá­­sát, beszélgetését, történe­­teiket Mindegyikkel előfor­­dult már valami különösebb dolog az életben, amiről órákon át tudtak elmél­ked­­ni. Volt, aki tengeri uta­­zásokról mesélgetett, volt aki moszkvai éveiből eleve­­nített fel egy-egy részletet, s olyanok is akadtak, akik csak a futballról, vagy a teniszről tudtak értelmesen és öszefüggően vitázni. A fiatal értelmiségire sok min­­den ráragadt... Hol az ele­­gáns yachton hajózó élet után vágyakozott, hol pedig azokat az öregeket irigyel­­te, akiknek munkásm­ozgal­­mi múltjuk volt, s fel tud­­tak eleveníteni egy-egy olyan jelenetet, ami nap­­jainkban már történelem­­nek számít. Időnként bámu­­latba ejtette egyik másik politikus frappáns fellépése, s akkor hetekig azok szó­­használatát ismételgette. Volt egy időszak, amikor minden beszélgetést a kö­­vetkező szavakkal kezdett: „Jelentem az elvtársaknak”. A fiatal értelmiségi iga­­zán jól csak akkor érezte magát, amikor munkások­­kal akadt valamilyen hiva­­tali dolga. Ilyenkor élvezte a szituációt, átérezte, hogy ő egy százszázalékos értel­­miségi, akinek komolyan ve­­szik a szavait, elgondolá­­sait. Azokkal a szakmunká­­sokkal, akiknek az arcán látszott a tisztelet, szívesen összeült munka után is, egy­­egy pohár sörre, beszélge­­tésre, így aztán ki 1,'׳׳ k­ul­t egy kellemes baráti köre, becsületes, értelmes mun­­kásemberekből, akiket nap­­ról napra jobban megszere-

Next