Dunántúli Napló, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Dunámon napja __________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXV. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA: 70 FILLÉR 1968. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Állítsunk méltó emléket forradalmi hagyományainknak A Megyei Pártbizottság határozata a polgári demokratikus forradalom győzelme, a KMP megalakulása, a Tanácsköztársaság kikiáltása ötvenedik évfordulójának megyei megünneplésére A Megyei Pártbizottság ja­nuár­ 30-i ülésén dr. Csendes Lajos megyei titkár előterjesz­tette a végrehajtó bizottság javaslatait az 1968/69-ben sor­­ra kerülő forradalmi évfordu­lók megyei megünneplésére. Elöljáróban utalt arra, hogy 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzel­me ötvenedik évfordulóját sok­oldalúan, nagyszámú rendez­vénnyel, jobb munkával ün­nepelték a megyében, a jubi­leumi ünnepségek gazdag ta­pasztalatait, a jól bevált mód­szereket a soron következő for­radalmi évfordulók megemlé­kezései során jól fel lehet használni. Megemlékezések csúcspontja Az MSZMP Politikai Bi­­zottsága 1967. október 24-i ha­tározata kimondja, hogy az 1918—19-es forradalmak nagy évfordulóit egységes egészként ünnepeljük meg, oly módon, hogy a megemlékezések csúcs­pontja, legkiemelkedőbb ese­ménye 1969. március 21-e, az első magyar proletárdiktatúra születésének ötvenedik évfor­dulója legyen. Ezzel tovább erősíthetjük a forradalmi ha­gyományok iránti tiszteletet, a magyar nép erejébe, a szo­cializmus győzelmébe vetett hitet, jobban megértethetjük a nemzeti és nemzetközi ösz­­szefogás jelentőségét, tovább szélesíthetjük a magyar— szovjet barátságot A Politikai Bizottság hatá­rozata felhívja a figyelmet ar­ra, hogy a megemlékezéseket széles körű tömegmozgalmak­ként bontakoztassák ki a párt­­szervezetek, melyek a haza­fias érzést, a nemzeti egység megerősítését szocialista tar­talmának elmélyítését, legköz­vetlenebb forradalmi hagyo­mányaink méltó ápolását szol­gálják. A magyar forradalmak eseményeit az egyidejű nem­zetközi események, az első vi­lágháború utáni forradalmi hullám részeként mutassák be, kiemelve az oroszországi ese­mények hatásának, más or­szágok forradalmi mozgalmai­hoz fűződő kapcsolatok jelen­tőségét. A megemlékezések so­rán a magyar munkásosztály forradalmi hagyományait szer­vesen illesszük nemzeti törté­nelmünk dicső emlékeinek so­rába, azok erősítsék a szocia­lista hazafiságot. Ennek érde­kében emeljük ki a Magyar Tanácsköztársaságnak, a KMP harcának kimagasló történel­mi jelentőségét Hangsúlyoz­zuk a forradalmak történeté­ben a kiemelkedő személyisé­gek szerepét, de a túlzásoktól mentesen, a történelmi igaz­ságnak megfelelően. A Ta­nácsköztársaságról szólva mu­tassuk meg az élet mindazon területeit, ahol a rendelkezé­sére álló rövid idő alatt is nagyot alkotott, vagy terve­zett. Születésük, vagy tevé­kenységük színhelyén emlé­kezzünk meg mindazokról, akik részt vettek a Tanácsköz­társaság harcaiban, kellő tisztelettel vegyük körül a még ma élő harcosait. Személyi és tárgyi emlékek gyűjtése­ ­A Politikai Bizottság hatá­rozata alapján a Megyei Pártbizottság megjelölte a leg­fontosabb feladatokat A ko­rabeli forradalmi mozgalmak­kal kapcsolatos dokumentu­mok, személyi és tárgyi emlé­kek gyűjtését az intézmények és tömegmozgalmak összefo­gásával szervezzük a megyé­ben, gondoskodva megfelelő felhasználásáról, kiadványok, kiállítások formájában. 1968- ban a Megyei Pártbizottság korábbi határozatának értel­mében jelenjék meg a megyei munkásmozgalom története válogatott dokumentumainak első kötete. A történelmi hű­ségnek és jelentőségüknek megfelelően helyileg is mél­tassák az évfordulóval kapcso­latos eseményeket, különösen a pécsi katonalázadás és a sásdi direktórium emlékeit Kívánatos, hogy a megyében a munkásmozgalmi emlékmű­veket, emléktáblákat fokozott figyelemmel gondozzák, a le­hetőségek felhasználásával új szobrok, emléktáblák örökítsék meg az arra méltókat. Meg­vizsgálják annak lehetőségét, hogy 1969-ben fel lehet-e állí­tani az új pécsi munkásmoz­galmi emlékművet. A Megyei Pártbizottság ha­tározata felhívja a figyelmet. (Folytatás a 3. oldalon) A megyei nőtanácsok titkárainak orszá­gs értekezlete A Magyar Nők Országos Ta­nácsának székházában január 30-án és 31-én értekezleten vet­tek részt a megyei nőtanácsok titkárai. Az első napon meghall­gatták Ortutay Zsuzsának, az Országos Nőtanács titkárának tájékoztatóját a szülői munka­közösségek eddigi tevékenysé­gének vizsgálatával kapcsolatos tennivalókról. Ezt követően a nemzetközi nőnap előkészítésé­vel összefüggő feladatokat is­mertették a részvevőkkel. A második napon, szerdán Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott előadást „A SZÖVOSZ helye és szerepe az új gazdasági mechanizmus­­ban címmel. é Erősödő nemzetközi kapcsolatok Az elmúlt négy évben tovább erősödtek a Haza­fias Népfront és az Orszá­gos Béketanács nemzetközi kapcsolatai — bizonyítják a Népfront IV. kongresszusát megelőző számvetés adatai. A statisztikák tanúsága szerint jelenleg 18 ország testvérmozgalmáh­oz, illetve szerv­ezetéhez fűzik szoro­sabb, vagy lazább szálak a Népfrontot, amely 1964 óta összesen tíz ország delegá­cióit látta vendégül Ma­gyarországon. A kapcsolatok program­jában előtérbe került a gyakorlati munkát szolgáló vélemény- és tapasztalat­­csere. A Hazafias Népfront képviselői — összesen 52-en — nyolc országot kerestek fel 1964—1968. között. Az Országos Béketanács meghívására a világ min­den tájáról összesen 41 or­szágból látogattak hazánk­ba a békeszerető emberek millióinak képviselői. Ezen­kívül 1966-ban, amikor Bu­dapesten tanácskozott a Béke-Világtanács Elnöksé­ge, s a magyar fővárosban tartották a nemzeti béke­mozgalmak titkárainak ér­tekezletét, több, mint 60 or­szág delegátusai érkeztek Magyarországra. A látoga­tók, akik között összesen 18 nemzetközi Lenin-béke­­díjas is volt, őszinte érdek­lődéssel ismerkedtek a ma­gyar békemozgalom tevé­kenységével, népünk életé­vel. Az Országos Béketanács küldöttei négy év alatt 19 országot kerestek fel. Csökkentett munkaidővel nagyobb termelés Szombat délutánonként nincs műszak a Szigetvári Cipőgyárban Január elseje óta a Minő­ségi Cipőgyár mind az öt gyáregységével áttért a 44 órás munkahétre, így a nagy­vállalat baranyai egységében, a Szigetvári Cipőgyárban is bevezetésre került a csökken­tett munkaidő. A heti négy óra szaba­d idő többletet nem aprózták el a kétműszakos üzemben, hanem a dolgozók közös elhatározása alapján eltörölték a szombat délutáni műszakot. Az átgondolt műszaki elő­készítés eredményeként a ke­vesebb munkaidő ellenére sem csökkent a termelés a Szigetvári Cipőgyárban. Sőt, január első munkanapja óta a korábbi 3000 pár női divat­­cipő helyett 3500 párat gyár­tanak és jut kapacitásuk arra is, hogy naponként 1000 pár felsőrészt készítsenek, amit félkész termékként a buda­pesti központi üzembe szál­lítanak további megmunkálás­ra. Már naponta 18 pár cipő­vel többet is gyártanak, mint amennyi szükséges lett vol­na a szombat délutáni mű­szakok elmaradása miatt kieső termelés pótlására. Bevált a Szigetvári Cipő­gyár múlt év nyarán meg­kezdett létszámfejlesztése. A 120 új felvételes munkásnő már szépen begyakorolta a rábízott munkaműveleteket és export minőséggel dolgozik. Jól jött a gyárnak a nyolc tűzőgép, a négy szélezőgép, a három szélbehajlítógép és ugyanennyi kiütő szabászgép, valamint az a félautomata olaj hidraulikus talpprés, ami­vel jelentősen meggyorsíthat­ták az aljaüzemi termelést. A dolgozók keresetcsökkené­sének elkerülése végett növel­ték a teljesítménybéreket Te­hették, mert ez megtérül a nagyobb össztermelés révén. A napi négy-öt forintos kere­settöbblet így ,,kárpótlást” nyújt a szombat délutáni mű­szakért, amit — ráadásul — pihenéssel, szórakozással, vagy mivel az itt dolgozók több­sége nő és háziasszony is, a „második műszak” ellátá­sával tölthetnek. A kéthetenkénti szabad­szombat ellenében a változat­lanul maradt műszakok ide­jének jobb kihasználását kér­te a gyár vezetése a dolgo­zóktól. Ezt több szervezési intézkedés is elősegíti. Ta­valy még 14 órakor állt le a délelőtti kör valamennyi munkateremben, s a délutá­nosok ugyancsak 14 órakor kezdtek. Az ilyen „meleg­csákány” váltás mellett elke­rülhetetlen volt a legalább 10 perces munkaidő kiesés. Már­pedig 10 perc alatt 20—30 felsőrész lejön a tüzedes szalagról. Ezen úgy segítet­tek, hogy a délelőtti műszak most 6 óra előtt 10 perccel kezd és 14 óra előtt 10 perc­cel fejezi be napi munkáját. Az így nyert időből öt per­cet még vissza is adtak a dolgozóknak, ennyivel meg­növelték ,a tízórai, illetve az uzsonnaidőt. A mecseki autóskemping köves talaján eddig nehezen nőtt meg a fű, de ha mégis ki­hajtott, rövid idő alatt elszáradt. Ezen segítenek most a tanács parképítő munkásai, akik az idegenforgalmi hivatal megbízásából a város építkezéseiről ideszámítva termő­földet terítik szét a fák alatt, és tavaszra fűmaggal vet­te be. k Pécsett, a Székely Bertalan út lakói évek óta panaszolták, az út­test rettentően rossz állapotát. Panaszukat most orvosolja a Közúti Építő Vállalat: 770 méter hosszúságban 5,5 méter szélességű, tíz centiméteres betonalappal és 16 centiméter vastag előregyártott bányaékkővel új úttestet épít. A külszíni vízlevezetővel épített út­burkolat gyakorlatilag elnyűhetetlen. Az út felújításával az év kö­zepére végeznek, ezt követően pedig megkezdik a tüdőszanatóriumig a Székely Bertalan út további részének építését. Bányászati konferencia Műszerbemutató, bányagépészeti ankét a Bányászati Egyesület terveiben Gazdag munkaprogramot állított össze az idei eszten­dőre a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mecseki csoportja. A 183 taggal dol­gozó tudományos egyesület vezetősége az eddiginél na­gyobb gondot fordít a szak­csoportok tartalmi munká­jára, amit egyebek mellett az is bizonyít, hogy az első ne­gyedévben a bányagépész, a másodikban a biztonságtech­nikai, a harmadikban pedig a bányam­érő szakcsoport helyzetét, eddigi tevékenysé­gét elemzik vezetőségi ülés keretében. Elkészült a nagyobb ren­dezvények „menetrendje” is. Május 30. és június 1. kö­zött háromnapos „mély­bányá­szati konferenciát” tartanak a mecseki ércbányászati cso­porttal közösen. A szakembe­rek körében nagy érdeklő­déssel várt konferencia­­ fog­lalkozik a mélybányászat, spe­ciális kérdéseivel, úgy mint az almák mélyítése, a kőzet­nyomás és biztosítási techno­lógiáit összefüggése, hosszú vágatok lyukasztásának mé­rési kérdései, szellőztetési és klíma problémák. A rendez­vényre mintegy 200 részt­vevőt várnak — köztük ju­goszláv, csehszlovák és NDK- beli bányászokat. Május 8—10. között a bá­nyagépész szakcsoport szervez háromnapos, országos anké­­tot. A napirenden az akna­­szállítás, kötélpályaszállítás és az energiafelhasználás idősze­rű kérdései szerepelnek. Az egyesület idén is foly­tatja szakmai előadássoroza­tát. Havonta egyszer — ösz­­szesen tíz alkalommal kerül sor klubesttel egybekötött előadásra, helyi előadók rész­vételével. A Műszaki Propa­ganda Hónap keretében kü­lön előadássorozatot tartanak — műszerbemutatóval egybe­kötve. A közönség e rendez­vénysorozat által megismer­heti a Műszeripari Kutató In­tézet legújabb, bányászati mű­szereit. Tervbe vették az NSZK-beli Gesselschaft für Geratebau-cég meghívását is, mely a világ egyik legtekin­télyesebb műszeripari válla­lata. Folytatják munkájukat a különböző munkabizottságok is. Közülük a nagyközönség számára talán a levegős­zeny­­nyeződéssel foglalkozó bizott­ság ígér a legtöbb jót: széles­körű vizsgálatokat végeznek Pécs levegőszennyeződésének felderítésére, s javaslatokat dolgoznak ki a szennyeződés mértékének csökkentése érde­kében.

Next