Dunántúli Napló, 1968. október (25. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-01 / 230. szám
Világ proletárja!, egyesüljetek! AraTO IWTÍr Dunántúli napló XXV. évfolyam, 230. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1968. október 1.,, kedd Egy új törvény életbe lép Egy kilencven évvel ezelőtt alkotott jogszabálygyűjtemény vonul ma nyugalomba, hogy átadja helyét az ez év tavaszán alkotott 1968. évi I. törvénynek és a 17/1968-as kormányrendeletnek, népszerű nevén az új szabálysértési kódexnek. Ez az esemény aligha tarthatna számot a közvélemény érdeklődésére, ha csupán egy régi és elavult jogszabálygyűjtemény megújításáról volna szó. De az új szabálysértési kódex hatálybalépése ennél jóval többet jelent. Nem csupán a törvények betűjének, hanem szellemének változását is jelzi azzal, hogy demokratikusabbá, egyszerűbbé teszi a szabálysértési ügyekben való eljárást, közelebb vive azt az emberekhez, a lakossághoz. Mától kezdve a szabálysértési ügyeknek mintegy 75 százaléka, a községi szakigazgatási szervek vezetőinek hatáskörébe tartozik. Kisebb ügyekben, ötszáz forintig terjedő pénzbírság kiszabása esetén a szakigazgatási szerv vezetője egyszemélyben hoz ítéletet a szabálysértő felett. Nagyobb ügyekben pedig a megválasztott három tagú tanácsok segítségével születnek majd a döntések. Minden községben megválasztották már, az augusztusi és szeptemberi tanácsüléseken, azokat, az embereket, akik tagjai lesznek ezeknek a tanácsoknak, és mindenütt letették már a hivatali esküjüket is. Ez a rendelkezés jó, mert ezentúl nem kell beutazgatni a járási székhelyekre szabálysértési ügyekben. (Tavaly kis híján 3900 a feljelentett személyek száma a megyében.) De az igazi értéke nem ez, hírem az, hogy a községek kezébe adta a törvény egy sor ügyben az eljárás és ítélkezés jogát. Bizonyos ügyekben maga a község lakossága mondhat ítéletet választott képviselőin keresztül a szabálysértők felett. Ez amellett, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és bürokráciamentessé teszi a szabálysértők elleni eljárást, a bírságok kivetésénél a maximális körültekintést is biztosítja. Hiszen ki ismerhetné jobban egy szabálysértés kapcsán a nivelláló körülményeket, mint azok, akik egy közösségben élnek azzal, aki felett ítéletet kell mondaniok. Mindez korántsem jelenti azt, hogy a szabálysértőkkel szemben talán valamiféle elnéző, megbocsátó módon lép fel ezentúl atörvény. Nem. A törvény szigorú bírságokat állapít meg. A kivethető legmagasabb bírság összege, az eddigi 3000 forinttal szemben 5000 forintra nőtt. Súlyos esetekben, fertőző betegségek elleni védekezés elmulasztása, tulajdon elleni szabálysértés (500 forint értéköszszegig) stb. esetében szabható ki az 5000 forintos bírság. Viszont új dolog, hogy kisebb esetekben, a megelőzés érdekében figyelmeztetés is kiszabható, amit viszont a községi hirdetőtáblán nyilvánosságra kell hozni. Az új szabálysértési kódex hatálybalépése után sok fontos kérdésre kell még választ adni. Hiszen egy kilencvenéves törvényt felváltani egy újjal, nem egyszerű dolog. Aligha megy majd zökkenő nélkül valamennyi községben az eljárások lefolytatása, lehetnek viták egyes passzusok értelmezése körül, de ez mitsem változtat az új szabálysértési kódex jelentőségén. Megkezdte munkáját a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítő bizottsága A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását előkészítő bizottság 1968. szeptember 30-án Budapesten megkezdte munkáját. Az előkészítő bizottság ülésen részvevő pártok képviselői tudomásul vették a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának jelentését a nemzetközi tanácskozás előkészítésének eddigi munkálatairól, majd megkezdték a napirenden szereplő kérdések tárgyalását. Elutazott a magyar küldöttség az ENSZ ülésszakára Péter János külügyminiszter vezetésével hétfőn reggel elutazott New Yorkba az ENSZ-közgyűlés 23. ülésszakára a magyar küldöttség. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügyminiszter, első helyettese, Szilágyi Béla és dr. Házi Vencel külügyminiszterhelyettesek, és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Hiúsági nagygyűlés a Fegyveres Erők Napja alkalmából Honvédelmi nap a Porcelángyárban A KISZ városi bizottsága, a Fegyveres Erők Klubja és a katonai KISZ-bizottságok közös rendezésében vasárnap délelőtt ifjúsági nagygyűlést tartottak a Deewey Gimnázium dísztermében. A Fegyveres Erők Napja alkalmából szervezett ünnepség díszelnökségében helyet foglalt Kerékgyártó Béla alezredes, helyőrségparancsnok, dr. Deák János r.-őrnagy, a Belügyi Szervek Pécs városi pártbizottságának titkára, Ybl Ernő, a Megyei, Csiga István, a Városi Pártbizottság munkatársa, Kovács József, a KISZ megyei bizottságának megbízott titkára és Novák Szilveszter, a KISZ Pécs városi titkára. A szónok Hoszszú Pál, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa volt. Kovák Szilveszter megnyitója után az előadó áttekintette azt a hatalmas utat, melyet fegyveres testületeink a felszabadulás óta megtettek, majd a jelen gondjairól, feladatairól beszélt, hangsúlyozva: hősöket nemcsak a háború szül, a békés építő munka legjobbjai is hősök, s a magyar ifjúság érettségére mi sem jellemzőbb, minthogy ma egész nemzedékek méltóak e címre. Nagyszabású honvédelmi nap színhelye volt a Pécsi Porcelángyár is. A Magyar Honvédelmi Szövetség meghívására közel 400-an jöttek össze, köztük közép- és általános iskolás fiatalok, illetve tartalékos tisztek. Jelen voltak a gyári MHSZ-csoportot patronáló Petőfi Sándor laktanya küldöttei és az MHSZ szocialista brigádok tagjai. Az ünnepség keretében 53 MHSZ-aktivistát jutalmaztak meg, köztük 3 hivatásos honvédtisztet, akik a munkás- és tanulóifjúság honvédelmi nevelése terén értek el jelentős eredményeket. Erb János felvétele A múzeumi hónap első eseménye: Megnyílt az ibafai pipantuseumA nagygyűlés elnöksége, az ünnepi beszédet Hosszú Pál tartja Valósággal felbolydult vasárnap a máskülönben csendes zselleségi falucska: Ibafa. Gépkocsik és autóbuszok érkeztek, sőt, a szomszédos községekből is átjöttek sokan, hogy ott legyenek a pipamúzeum megnyitó ünnepségén. A megyei és a szigetvári járási vezetők közül is sokan megjelentek, köztük Palkó Sándor, a Megyei Tanács elnöke, Horváth Lajos, a Pécs városi tanács elnöke, Bernáth Béla, a Szigetvári Járási Tanács elnöke. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen dr. Dankó Imre, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója kinyitotta a községi művelődési ház egyik részében létrehozott múzeum vasrácsos ajtaját, majd, mielőtt a közönség belépett volna, néhány szóban megemlékezett a pipamúzeum előzményeiről, az alkalom jelentőségéről. Hangsúlyozta Dankó Imre, hogy az ország egyetlen ilyen múzeumát nyitják most meg, s hogy az ásatásokból előkerült pipákon kívül ún. élő pipaanyaggal csak a debreceni múzeum rendelkezett eddig, ilyenformán az ibafai pipamúzeum valóban különlegességnek számít. Ha periférikusnak tűnik is egy ilyen gyűjtemény, mindenképpen beletartozik a múzeumi tudományok, gyűjtemények egészébe, mint ahogy a pipázás maga is a magyar népélet egyik eléggé jelentős része, történetileg, néprajzilag egyik jellegzetes vonása volt. A későbbiekben két ízben is tartottak tárlatvezetést az új múzeum két kis termében. Az ízléses, bár kissé zsúfolt vitrinekben sorra láthatták a látogatók a pipázás kellékeit: pipaszúrkálókat, dohányvágókat, gyufatartókat, csiholó acélokat. A pipázás eredetét, történetét tablók, nagyméretű fotók és feliratok követik végig a falakon. A pipák maguk igen szépek — van gyöngyfűzéses szárú, boszniai eredetű pipa, vannak ún. krajcáros pipák, „kis szutykos”. „Jarrcsi-pipa debreceni pipák, csibukok. Sőt, bemutat a kiállítás némi hány vadgesztenye- és makk- pipát 46, jelezvén, hogy a pipázás hajdan annyira elterjedt volt, hogy a gyerekek is megtalálták a módját a maguk számára. A kiállítás két legértékesebb darabja az 1849-ből való Kossuth-címeres alföldi fapipa és a Károlyi-család 18. századból származó pipája, amely Károlyi Mihályé volt. Az utóbbi pipának a gyűjteménybe kerülése különösen érdekes, ezt a pipát ugyanis Borbás Pál, a mozsgói szociális otthon 89 éves lakója adta a múzeumnak, aki pedig úgy jutott Károlyi Mihály pipájához, hogy amikor a forradalmi kormány miniszterelnöke elmenekült az országból, elárverezték vagyonát s az árverésen Borbás Pál egyik rokona megvette a művészi faragású, meggyfaszárú tajtékpipát. Az ibafai pipamúzeum felavatásával egyidejűleg megkezdődött az idei múzeumi hónap eseménysorozata. Elindult a második magyar csoport az olimpiára Hétfőn ismét „olimpiai nap” volt a Ferihegyi repülőtéren. A nagy légikikötőben szinte mozdulni sem lehetett, az érdeklődők nagy serege búcsúztatta el a mexikói magyar olimpiai csapat második csoportjának tagjait, többek között 71 férfi és 12 női versenyzőt. A hozzátartozók és a sportbarátok lelkesen vettek búcsút az olimpikonoktól, még az utolsó pillanatokban is sűrűn hangzott el egy-egy szerencsekívánat, vagy kíváncsi érdeklődés az esélyekről. A most útra kelt sportolókkal egészül ki 178 főre a mexikói magyar versenyzőgárda. Ez a szám összesen 143 férfi és 35 nő sportolót foglal magában, s ezek 15 sportágban — atlétika, birkózás, evezés, kajak-kenu, kerékpár, ökölvívás, öttusa, torna, úszás, vízi- Hétfőn a Ferihegyi repülőtérről elindult Mexikóba a magyar labdavívás, labdarúgás, sportolimpikonok második csoportja. Képünkön, indulás előtt az lövészet, súlyemelés és vitorolimpikonok látása állnak rajthoz. A tartalomból: Csehszlovákiai helyzetjelentés ▼ Megnyílt az Angol Munkáspárt kongresszusa T „ Népszavazás“ Görögországban ▼ Tüntetés a Fülöp-szigeteken ▼ Eladatlan téglahegyek T Miért magasak a határok? ▼ Könnyűzenei stúdió ▼ A lottó-jutalomsorsolás eredményei ▼ A képernyő előtt ▼ Ötven éve történt... A vasárnap sportja • Egy hét a baranyai utakon