Dunántúli Napló, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-03 / 1. szám

1969. január 3. Dunanimi napio Szabadáras lesz a fogyasztási cikkek egyharmada Árváltozások 1969-ben A módosításokra az év különböző időpontjaiban kerül sor Az MTI munkatársa tájé­koztatást kért az Országos Anyag- és Árhivataltól arról, hogy 1969-ber­ milyen válto­zások várhatók az árrendszer­ben, p­ termelői és fogyasztói árakban. A gazdaságirányítási reform első évének tapasztalatai be­bizonyították — hangzott a válasz, — hogy a reform nem nélkülözheti, az ármechaniz­mus rugalmasságát, vagyis azt, hogy az árformák, az árak egyre inkább alkalmazkodja­nak a termelési-értékesítési viszonyokhoz. Ezért 1969-ben tovább kell csökkenteni az árakkal kapcsolatos kötöttsé­geket A hatósági áraknak is követniük kell a piaci viszo­nyokat, különben a fix, vagy maximált árakat alkalmazó ágazatok hátrányos helyzetbe kerülnének a szabadabb ár­formákat alkalmazókkal szem­ben. A szükséges árintézkedé­seket összhatásuk figyelembe­vételével készítettük és készít­jük elő. Az 1969. évi nép­­gazdasági tervhez kapcsolódó ártervezési munka mind a termelői, mind a fogyasztói áraknál felmérte az indokolt változások hatásait, s a kor­mány ennek alapján hozta meg döntéseit Olcsóbb lesz a bőr A hatósági termelői árak közül mindössze néhányat módosítunk. Mintegy húsz százalékkal fel kell emelni a fenyő-fűrészáruk termelői árát mert a növekvő igénye­ket a szocialista országokból származó importtal ma már nem tudjuk kielégíteni. A bőr­áruk termelői árát viszont mintegy 10 százalékkal csök­kentjük, mivel a világpiacon is olcsóbb lett a nyersbőr. Ez az intézkedés várhatóan a ci­pők és egyéb bőripari termé­kek fogyasztói árának némi csökkenését is magával hozza. Árarány módosításra kerül sor a tüzelőanyagoknál is. Tekint­ve, hogy hazánk egyre több szénhidrogénnel rendelkezik, most már nem indokolt hogy fenntartsuk a gyengébb minő­ségű szenek felhasználására ösztönző árarányokat Ami a fogyasztói árakat il­leti, a múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy újabb lér­déseket tehetünk a társadalmi ráfordításokhoz közelítő árak alakításának útján. Jóllehet ez a folyamat még meglehetősen hosszú időt 10—15 évet is igénybe vesz. Amikor a múlt évi tervet kidolgoztuk, az­zal számoltunk, hogy a fo­gyasztói árszínvonal egy-két százalékkal növekszik­ az emelkedés azonban ennél jó­val szerényebb, 0,5—0,6 szá­zalékos volt. 1969-re ismét egy-két százalékos árszínvonal emelkedést­ tervezünk, az 1969. évi népgazdasági terv a reál­­jövedelmek növekedését már ennek megfelelően vette figye­lembe. A tervezett árintézke­dések négy csoportba sorol­hatók: 1. Egyes rögzített és maxi­mált árak módosítása; 2. az importált fogyasztási javaknál eddig érvényesített kivételek és kedvezmények csökkentése vagy megszünte­tése; 3. a forgalmiadó-rendszer egyszerűsítése; 4. a szabadáras fogyasztási termékek bővítése. A központilag elrendelt ár­­intézkedések, az emelkedés és a csökkentés kiegészítik egy­mást, az árszínvonal a ható­sági áru­cikkeknél változat­lan marad. Drágulnak az építkezések A rögzített és maximált árak változásai közül a leg­jelentősebb a belföldi és nem­zetközi postaszolgáltatások dí­jának emelése volt. Várható további intézkedések: a fűrész, áruk termelői árának módo­sítását egyes fatermékek fo­gyasztói árának igen kis mér­tékű növekedése követi majd, a motorbenzin minőségének javításával arányosan a nor­mál benzin ára magasabb lesz. Az év folyamán az állami dotáció csökkenése következté­ben egyes vendéglátóipari árak változásával is számolni kell. A fenyőfűrészáruk árá­nak és az építőipar termelői árának emelkedése nyomán a lakosság építkezései 4—5 szá­zalékkal drágábbak lesznek. Hogy az emelkedés ennél ne legyen nagyobb, a vállalati ki­vitelezésben megvalósuló la­kossági építkezéseket nagyobb állami dotációval támogatják. Több cikk ára csökken. A hazai brikett 20, a tüzelőolaj 30 százalékkal lesz olcsóbb, alacsonyabb lesz a tűzifa ára is. A baromfi ugyancsak ol­csóbb, mint tavaly. A szabadáras fogyasztási cikkek aránya 23-ról 30—33 százalékra növekszik. Mint ismeretes, a termelői és fogyasztói árakat a termé­kek nagyobb részénél számot­tevő forgalmiadó, kisebb ré­szénél pedig árkiegészítés kapcsolja össze. A forgalmi­adó, illetve az árkiegészítési rendszer egyszerűsítésével lépésről-lépésre közelebb hoz­zuk a ráfordítási költségeket és az árakat Az 1968-as ár­reformhoz kapcsolódva beve­zettük a termékcsoportok sze­rinti kulcsos adóztatást. Az idén a forgalmiadókulcsok száma körülbelül a felére csökken. A legjelentősebb for­galmiadóváltozás a ruházati cikkeknél lesz. Különböző szö­vetek, kötött- és hurkoltáruk, rövidáruk, ruházati cikkek eddigi 600 adókulcsát körül­belül 175 helyettesíti majd. Ezzel kapcsolatban plusz a mínusz 15 százalékos határon belül ármozgások várhatók. Nagyobb mértékű ármozgásra csak kivételes esetekben ke­rülhet sor. A forgalmiadó­­nivellálás a járműalkatrészek, centrifugák, lemezjátszók, egyes festékek, fotóvegyszerek, továbbá sportszerek és papír­­cikkek árát is érinti. Kisebb mértékben emelkedik egyes pálinkák és likőrök ára. Pi­aci­­ meggondolások A változásokra a korábbi évektől eltérően nem január 1-én, hanem az év különböző időpontjaiban kerül sor. Ezen a területen is szakítani aka­runk a régi merev módszer­rel. A változásokra olyan idő­pontokban kerül sor, amelyek a különböző gazdasági és piaci meggondolások alapján erre a legalkalmasabbak. Ital, verekedés, halál Werner György 31 éves lip­­tódi lakos, a babarci tsz von­tatóvezetője és unokaöccse Werner József 21 éves liptódi lakos, vasasi csillés 1968. de­cember 1-én a délelőtti órák­ban bementek egy ismerősük pincéjébe és ott poharazgat­­tak. Hazamentek, majd dél­után egy másik pincét láto­gattak meg, ott is több pohár bort megittak Amikor­­már jól felöntöttek a garatra, ha­zafelé indultak, de útjuk a 65 éves Gyenis István pincéje előtt vezetett el. Gyenis Ist­ván éppen bezárta a pincéjét, egy zsákot dobott a hátára, kezébe pedig egy demizsont vett. Meglátva Werneréket, meghívta őket a pincébe. Azt pontosan megállapítani, hogy ettől a pillanattól mi történt, még nem lehet. Werner Jó­­zef így vall: „Amikor én egy kis időre félre mentem, Gye­nis István és unokabátyám a pince előtt voltak, azt mesél­te Gyenis, hogyan szúrta meg apámat. Amikor vissza­men­tem, láttam, hogy Gyenis egy karóval unokabátyám felé ütött, de unokabátyám karjá­val az ütést kivédte. Ezután mindketten láttuk, hogy Gye­nis István a zsebéből zsebkést rántott elő. Unokabátyám a kést kicsavarta Gyenis­­ kezé­ből, de akkor már én is kö­zelükbe értem, én is ütöttem Gyenist. Aztán ütöttük, rúg­tuk, ahol értük...” Gyenis István sérüléseibe december 10-én belehalt Werner György is lényegé­ben hasonlóan mondja el a történteket. A furcsa csak az, hogy az említett kést sehol sem találták meg később, el­lenben Gyenis István zsebé­ben csukott állapotban talál­ták zsebkését... A történet színhelye a fali közepén egy domboldalon lé­vő pince. A lakók közül töb­ben hallották a zajt, a vere­kedést, sőt két tanú azt­­ állítja, hogy a pince közelé­ben láttak egy férfit — elé­g messze vol a tanúktól, de az kivették, hogy férfi —, aki a egész verekedést a domboldal­ról végig nézte, aztán amiko elcsendesült a pince környé­ke, elment. Ő talán hitelt ér­demlően tudná elmondani a történteket... A Baranya me­gyei Rendőrfőkapitányság ké­ri a lakosságot, hogy ameny­nyiben erről a férfiről bárk felvilágosítással tudna szol­gálni, levélben vagy szemé­lyesen jelentse a Rendőrfő­kapitányság vizsgálati osztá­lyának. Megjelent a Pécsi Műsor A Pécsi Műsor, s a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat pé­csi kiadványa az eddiginél gazdagabb tartalommal je­lent meg az új év első nap­ján már árusították a januá­ri számot. Ebben — mint ed­dig is — a Pécsi Nemzeti Színház egész havi pontos műsora szerepel, továbbá a pécsi filmszínházak műsora is. De most részletes tájé­koztatót nyújt a Jelenkor januári, külföldi számáról, valamint öt pécsi művelődési ház teljes programját közli. A kiadványban szerepel a filmszínházak telefonszáma is. Mindemellett egy riport is található a Pécsi Műsor­ban: Vata Emil" Jászai-díjas díszlettervező lengyelországi­­ tapasztalatairól, a modern színházi díszletről. ­­gyott szilveszterkor. Egyedül Az év első munkanapján Nyolcmilliós rendelés már kora délelőtt a Szabadságon ezer építőmunkás Leltározás a Sopianában, csendes nap a Húsipari Válla­ltnál Január 2. Az új esztendő el­ső műszakja. Ilonka, a válla­lat titkárnője szabadkozik, hogy hideg az iroda, két napig nem fűtötték. De már itt az igazgató is, Bertram Jenő. — Mivel kezdték a napot? — Tálosi Ferenc szakszerve­zeti titkárral kijelöltük azt a két dolgozónkat, akik az épí­tőipari szocialista brigádveze­­tők budapesti értekezletén vál­lalatunknál képviselik. Ezek szerint tehát Ixner Ádám és Nagy István kőmű­ves, illetve lakatos brigádve­zetők a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat dolgozói nevében utaztak fel a főváros­ba február 7-én. Ismét a tit­kárnő jelentkezik: „Dr. Szabó József igazgató-főorvos van a­­ vonalban, Harkányból...!” — Rövid telefonbeszélgetés, majd Bertram Jenő az előjegyzési naptárba ír fel néhány szót.­­ — Nem vagyok babonás, de jól kezdődik az év. A harká­nyi kórház igazgatója érdek­lődött, hogy a napokban talál­kozhatnánk-e? Nyolcmilliós költséggel szeretnék a kórhá-­­zat bővíteni. Kapacitásunk van, semmi akadálya. Egyéb-­­­ként 1970-es indításról van szó. A kivitelezési tervet au­gusztusban átadják, s jövőre kezdjük a munkát A Sopiana Gépgyár portá­sától, Palotás Lászlótól tudom meg, hogy az igazgató a Tech-­ nika Házában tartózkodik meg­beszélésen, a főmérnök sza­badságon van. Az üzemvezető? Bent az üzemben. Az udvaron gyanús csend. A forgácsoló üzemben elhagyatottan álla­nak az esztergagépek, a sze­reldében hasonlóképpen a munkapadok Sehol egy lélek. Köhintésemtől visszhangzik a hatalmas csarnok. A műhely­irodában Frey Ferenc mérnök­kel találkozom. — Leltározunk. Valamikor meg kell csinálni és a teljes leltárt csak így lehet elképzel­ni. — Mi lesz ezzel az egy nap­pal? — Majd folyamatosan min­denki ledolgozza. Az ötszázas létszámból körülbelül százan végzik a leltárt: műszakiak és adminisztratív dolgozók. Később, kifele menet lá­tom, hogy a szerszámraktárban legalább vagy harmincan te­vékenykednek. Számok, szak­­kifejezések röpködnek, jegyez­­getnek, rakosgatnak. Pontos munka ez, legföljebb fárasztó és unalmas. És a portás? — Volt valami érdekes? — Nem sok A Népszabad­ság újévi számát elhoztam ma­gammal, megfejtettem egy rejtvényt. Közben a Szigetvári Konzervgyárból lemezt hoz­tak hengerelésre és öntvénye­ket vittek magukkal. Más sem-­­mi nem történt reggel hat óra­ óta. — Nem mondta, hogy üre­sek a műhelyek... Széttárja a kezét.­­— Kérdezte? Pécsi Bőrgyár. Bérczi Pál igazgató asztalán paksaméta levél. Postabontás. Kint a te­lexgép zörög. Mi van az üze­netben? — A Chemolimpex értesít bennünket, hogy harminc ton­na nátriumbikromát érkezett a határra, megtörtént a vám­kezelés, az anyag útban van — mondja az igazgató. — A másik itt, nézzük csak! Igen... A Duna Cipőgyár kér bennün­ket, soron kívül szállítsunk kétezer kilogramm rostműbőr­­talpbélést. Megkapják. Egyik központi leirat: köz­ük, hogy a Szabványügyi Hi­vatal a lakk-felső cipőbőrt tö­rölte a szabványlistáról. Tehát marad a házi szabvány. — Mit jelent ez? — Semmiképpen sem minő-­­ségi romlást. Eddig is a lehető legjobban kidolgoztuk a lakk­bőröket a mi sajátos techno­lógiánkkal. A posta­rakomány tartalmaz még egy sor üdvözlőlapot, amelyeknek feladói — üzleti partnerek, hazai cipőgyárak, aztán a külföldiek, például a nyugatnémet Bayer vegyipari­­ cég, aztán a milánói ITES,­ amely az üveglapos szárítóbe­rendezést szállította a gyár­nak, továbbá a rostműbőrgyár automata gépsorát gyártó ve­ronai SAIFECS vállalat — Mi történt még ma? — Még egy fontos dolog — mondja mosolyogva. — Ren­det teremtettem a könyves szekrényben. Ha akarja, szim­bólumnak is veheti: a vezetés-­ elméleti könyveket egy polcra raktam a mechanizmus-elmé­leti kötetekkel. Most már csak a gyakorlat van hátra... Húsipari Vállalat. Oda me­gyek, ahol a legjobb illat fo­gad: füstölő-főzőbe. Itt két brigád dolgozik: az egyik haj­nali 4 órakor kezdte a műsza­kot, a másik 10 órakor. Holovics János a gázfűtéses füstölőből pirosra pirult sza­­lámirudakat húz ki a „kocsi­val”. A kocsi tulajdonképpen kerekeken futó vasszerkezeti állvány, amelyre 4—500 kiló szalámit függesztenek fel egy­szerre. — Mennyi lesz a műszak teljesítménye? — Talán 25 mázsa. Szilvesz­terre nyolcvan mázsa virslit „dobtunk ki”, volt nagy ro­ham. Ma csendes napunk van. Csak itt. Mert Szabó László igazgatótól tudom ugyanis, hogy a vágók ma, az év első napján levágnak vagy 400 ser­tést és 60—70 szarvasmarhát. No persze, ismét hétvége van, a húsboltokat fel kell tölteni.. ÉVM Állami Építőipari Vál­lalat. Ott Miklós mérnök, ter­melési osztályvezető most lé­pett ki a főmérnök szobájából, lezajlott az első értekezlet. — Fontos megbeszélés volt, amelyen részt vettek az összes főépítésvezetők. Ma tizenkét­­tizennégy fok hideg van, ez a mi iparágunknak nem kedvez.­­ A téliesítésre már az ősz vé­gén felkészültek minden mun­kahelyen. Különben is, egész­­ évben úgy ütemeztük a mun­kát, hogy a téli időszakban fe­dél alatt, fűtött helyiségekben foglalkoztassuk a dolgozókat. Például az egyetemi városrész építkezésén ma az üvegezők lezárják az épületeket, lehet fűteni és belső munkára cso­portosítják az embereket. — Fagyszabadságra küldtek el munkásokat? — Nem. Ugyanis nagyon sok dolgozónk most veszi ki évi rendes szabadságát, ez esetben hat nap fizetett pótszabadságot is kapnak. Telefonon meg is kérdezi a munkaügyi osztályt, megérke­zik a válasz: a háromezres fi­zikai létszámból nem egészen ezer ember élt ezzel a ked­vezménnyel. A többinek pedig bőven akad munkája, még az év első, valóban hideg nap­ján is. Rab Ferenc Minden pezsgő elfogyott Hangulatos, vidám szilveszter A Kossuth Lajos utcai nagy Csemegében minden pezsgő — 3740 üveg pécsi, 600 üveg szovjet — elfogyott az óév utolsó két napján. Megko­­pasztották a töményitalok és a borok polcait is. Eladtak 30 kiló malacsültet (mert csak ennyi volt), „Bobbi”-ból pe­dig egy sovány stangli sem m­a­radt. A Finom Falatok Boltjában is volt malacsült, ötszemélyes tállal, 26 adagot kaptak, nem maradt még egy pici malac­farka se, sőt elvittek még 45 hidegtálat is. A Nádor—Pannóniában 1­35 malac és 600 üveg pezsgő fo­­l a Nádor étteremben 113 ezer forintos forgalmat bonyolított­­ak le, pedig 10-kor lezárták az ajtókat. Az Olimpiában jól sikerült a nyolcadik szilveszter is. 756 vacsora kelt el, 16 malac... és a kisorsolt sültmalac az erfurti csoport éhségét csilla­pította. Jól bevált a non-stop nyitvatartás, a vendégek szí­vesen vártak korhelylevest fogyasztva és nótázva a bu­szokra és taxikra, úgyhogy a vezetőség már döntött is: a farsangi bálok idejére is al­kalmazzák. Éjfélkor a pincé­rek kis marcipán malacokkal kedveskedtek a vendégeknek. A sztár a Pannónia „rose" pezsgő volt. A zsúfolásig megtelt Elefánt étterem vendégei Bíró József népdalénekessel együtt reggel 5-ig nó­táztak. A Hullám 250 vendége viszont diszkréten szó­rakozott. Bár az öt fajta pezs­gő, a jó borok és a Szig­geti együttes jó hangulatot vará­zsolt, egyetlen magáról meg­feledkezett vendég sem akadt A Szőlőskert kisvendéglő­ben a magyar, német, jugosz­láv vendégek fogyasztották jó ízűen a malacpecsenyét és a­­ házi disznótorost Zsúfolt volt a Hotel Turist és a dömör­­i kapui turistaház is. A dömör­ I kapui turistaház 200 vendéget­­ fogadott szilveszterre. Még­­ reggel sem zártak be. A ven­­­­dégek a félórás takarítási szünet alatt kimentek hóem­bert építeni, így annál jobban esett a reggeli tejeskávé he­lyett, a gőzölgő forralthoz. Harkányban a Baranya szál­ló éttermében szórakozó 120 jugoszláv vendég igazi magya­ros szilveszteren vett részt 150 üveg bor, 70 palack pezs­gő fogyott valamint sok-sok kupica rövidital. Reggel 5 óra­kor a vendégek dacolva a kemény hideggel a jó meleg harkányi vízben pihenték ki az éjszaka fáradalmait r ( r 7 s z 1 1 5 1 ) 1968-ban Közgazdasági Technikumot végzett fiatalokat továbbá műszaki rajzainkat felveszünk. Jelentkezés: B. m. Állami Építőipari Vállalat személyzeti osztályán, Pécs, Rákóczi út 56. 3 A pécsi kijózanító állomés szilvesztere csendes volt . Mindössze egy lányt hoztak be hajnalban, de majdnem ide jutott az a férfi is, akit egy kapualjban ittasan alva találtak. Amikor megtudta, hogy a kijózanítóba akarják vinni, alkoholmámorában így ébredt: — Dehogy visznek oda! Na­gyon drága hely. Inkább en­nek az árát is megiszom, ha otthon! A szilveszteri krónikához tartozik: közlekedési baleset nem történt, nem volt a MÁV pécsi igazgatóságának terüle­tén vasúti baleset, a tűzolók­­nak az éjszaka folyamán egy esetben sem kellett kivonul­niuk, és a szolgálatban lévő mentősöknek is volt idejük hallgatni a rádiót, nem akadt sok dolguk. A pécsi főposta távbeszélő osztálya megerősített létszám­mal dolgozott szilveszterkor, így is alig győzték a sok vo­nalkérést. Mintegy kétszázan az országhatáron belül lakó rokont, ismerőst keresték fel telefonon. Sokan telefonáltak külföldre is a pécsieket vi­szont a Szovjetunióból, San Franciscóból, Milánóból, Mün­chenből, Zürichből köszöntöt­ték. De nemcsak telefonon, hanem táviratilag is „repült” a sok jókívánság: szilveszter­kor több mint 300 táviratot kézbesített a posta pécsieknek, míg a pécsiek 167 táviratot küldtek az országban lakó is­merőseiknek. No és végül még egy hír az új év első napjáról: bár a pécsi gólyákat megelőzték az országban, mégis derekas for­galmat bonyolítottak le. Az év baranyai elsőszülöttje , Novák Orsóivá. A megyei Ta­nács kórházának szülészeti osztályán január 1-én 0.15 perckor született A szülészeti klinikán 11.30 perckor szüle­tett az első gyermek. Mező­vári Eszter, őt reggelig még nyolc újszülött követte.

Next