Dunántúli Napló, 1969. április (26. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-01 / 75. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duna xxvi.é»folyom,75.«cm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja­i?.áprilisi.,kedd Három évforduló A szép jubileumok egész sora van már mögöttünk. Né­hány hónappal ezelőtt ünne­peltük a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja megalakí­tásának ötvenedik évforduló­ját, két héttel ezelőtt volt fél évszázada a Tanácsköz­társaság kikiáltásának, s most az ünnepi lánc újabb szemeként felszabadulásunk 24. évfordulójára készülünk. Nem az ünnep mondatja, hanem a történelem, hogy a három évforduló között na­gyon szoros a kapcsolat. Hi­szen 1945. április 4-én az a 25 év előtti ábrándkép vált valóra, amelynek szép láto­mását éppen a kommunis­ták, az új forradalmi párt katonái villantották fel, a szabad független életet vá­gyó magyar nép előtt. S az a nép hozta el hozzánk a szabadságot, amely annak krején példát és nagy segít­séget adott a forradalmi har­cok megvívásához, s amely­­lyel népünk legjobbjai már 1917 és 1919 dicső napjaiban örök barátságot kötöttek­. De sokszor elmondták 1919 hősei, bízva és r­eménykedve a Horthy éjszaka negyedszá­zada alatt: „Ami most nem sikerült, egyszer még meg­valósul. Lenin fiai eljönnek hozzánk, hogy kivirágozzék a második magyar Tanácsköz­társaság.” A fehér megtorlás, a kétségbeesés éveiben ez volt­ az erőforrás, az erkölcsi eszmei támasz a harc folyta­tásához. A kommunista har­cosok, a haladó emberek ná­lunk is a szovjet nép gyara­podásából, növekvő erejéből, tekintélyéből merítették a biztatást, bátor harcaikhoz. Ma már csak döbbenetes emlék a Horthy fasizmus ne­gyedszázados uralma. Lázító, emlékeztető múlt, amelynek idézésekor az idősebbeknek ökölbe szorul a keze. Az az­óta felnőtt fiatal generáció talán nem mindig érti ezt az indulatot, gyakran hitetlen­­kedve hallgatják, mit éltek át a gyászos esztendők alatt a dolgozó nép igaz ügyének katonái. Idegen számukra a nyomor, az éhezés, a bujká­lás, a bátrak föld alá szorí­tott kegyetlen élete. Pedig valóság volt. Véres és kegyetlen valóság, hiszen az a rendszer a tizenkilenc­cel szembeni izzó gyűlöleté­ből fogant. A kommunista eszmék, a magyar nép 133 napos szabad életének re­torziójaként jött létre, így a bosszúból és gyűlöletből ki­serkent rend lénye, termé­szete és céljai szerint 25 éven át üldözte, bebörtönözte és bitófára húzta az igazságot. Lényéből fakadt az is, hogy a Szovjetunió elleni gyilkos háborúba hajszolta népünket A reakciós mámor nem is­mert határt. Az urak úgy látták, hogy Hitler Moszkva felé özönlő hordái nyomán ütött a kommunizmus órá­ja. S Horthyék ott akartak lenni az osztozkodásnál, ti­zedszer, századszor is tör­leszteni akartak tizenkilen­cért A szovjet népet azonban keményebb anyagból gyúr­ták. Az eszméhez, a párt­hoz hűséges, a hazáját izzón szerető nép állta a sarat, visszaverte a betolakodókat. S Lenin népének 1945-ben arra is volt ereje, ami 1919- ben nem sikerült: a régi fegyvertársaknak elhozták a megígért segítséget. Úgy jöt­tek Magyarországra, mint régi szövetségesek, baj­tár­sak, akik nem felejtették el a Lenin zászlai alatt velük együtt harcoló százezer ma­gyart és a Magyar Tanács­­köztársaság katonáival kö­tött fegyverbarátságot. Azóta mind erősebben érezzük és tudjuk, hogy va­lóban az életet hozták el ne­künk. Az életet, a szabad­ságot, a független alkotó lét lehetőségét és örömét. És segítettek, hogy élni tudjunk e lehetőségekkel. 1919 felejthetetlen forra­dalmát 133 nap után vérbe fojtotta az ellenség. Az 1945- ben elnyert szabadság vi­szont negyedszázados jubi­leumához közeleg. Amit ak­kor a nagyszerű harc fiai nem válthattak valóra, a mostani 24 szabad esztendő­ben megteremtette a hazára talált nép. Nehéz volna fel­sorolni is 24 év építkezései­nek, alkotásainak a sorát. — Büszkén mondhatjuk, hogy leraktuk az új szocialista ha­za szilárd alapjait. A gyár uraivá nőtt munkások öntu­data és magas felelőssége, a falut átformáló, vele együtt alakuló és gyarapodó pa­rasztság szocialista honfogla­lása, az élet és a munka cél­ját, értelmét meglelő értel­miség mind színvonalasabb szellemi produktumai jelzik szabadságunk tartalmának tényeit. Az eltelt 24 év nem volt végig diadalmenet. Nehe­zebb, felelősségteljesebb utat aligha tett meg valaha is történelme során népünk. — Küzdelmek, gondok, örömök és balsikerek váltották egy­mást a nagy munka sodrá­ban. Néha nagyon is ma­gasra csapott a remények tü­ze, s volt, amikor — 1956 zűrzavaros napjaiban — már-már veszni látszott a cél. De az új élet varázsa, az új életet mindinkább megkedvelő és azt vállaló emberek akarata, a harc élén álló párt népéhez való töretlen hűsége, az ellenfor­radalom leverése után ki­bontakozó leninista politika végül is megteremtette a szocializmust építő haza szi­lárd és bensőséges rendjét. A szabadságot a jóbarátok hozták el 24 évvel ezelőtt. De a szocializmust építő Magyarországot — az ő se­gítségükkel — mi magunk teremtettük meg, az egész nép akarata szerint. Közös vállalkozással 60 millió tojás évente Évi 60 millió tojás terme­­ésére alkalmas „gyárat” épí­­tnek közös vállalkozással, a abolnai Állami Gazdaság özreműködésével, a megye özös gazdaságai — jelen­ít­ték be a Komárom me­­yei termelőszövetkezet fe­jlett szövetségének hétfőn abolnán megtartott kibőví­­­tt elnökségi ülésén. A ter­ezett tojásgyár építésében 3 termelőszövetkezet vesz rszt. Az összesen mintegy 3 millió forintba kerülő temet — amely az ország­­nagyobb to­jászára lesz— saját tőkebefektetésük mel­lett állami támogatással, il­letve hitellel kívánják fel­építeni. A hazai piac tojás­ból már telített, ezért főként exportra kell berendezked­niük. A Bábolnai Állami Gaz­daság tervei alapján a leg­korszerűbb battériás nevelés­sel olcsón — 80 filléres ön­költségi áron — tudják majd a tojás darabját előállítani. A vállalkozást még ebben a hónapban megalakítják, az építkezést is hamarosan meg akarják ke­zden. » Ára: 80 fittér A tavaszzi offensí­va hatodik hetében Rakétatámadás Saigon ellen Saigon: A szabadságharcosok tava­szi offenzívája vasárnap lé­pett hatodik hetébe, s azt vakmerő támadás tette em­lékezetessé: a tüzérség 122 milliméteres rakétákkal lőtte Saigon belvárosát, összesen négy rakéta csapódott be, ezek közül kettő az elnöki palota tőszomszédságában. A Saigon körül vont gyűrű szo­rosabbra vonását más esemé­nyek is jelezték vasárnap: a a dél-vietnami fővárostól alig tíz kilométerre a szabadság­­harcosok két amerikai heli­koptert lőttek le. Kevéssel éjfél előtt három újabb rakéta érte Saigont, kettő a kikötőben, a harma­dik a főváros IX. kerületé­ben robbant. Hétfőre virra­dó éjjel ezenkívül még kö­rülbelül 15 tüzérségi táma­dást hajtottak végre a sza­badságharcosok országszerte. Amerikai katonai szóvivők a támadások okozta vesztesé­geket „csekélynek” minősí­tették. Hanoi: A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetgyűlésé­nek állandó bizottsága a kö­zelmúltban ülést tartott Ho­ang Van Hoannak, az Állan­dó Bizottság alelnökének el­nökletével. A résztvevők egy­hangúlag jóváhagyták az ál­lami tervre és költségvetésre vonatkozó előterjesztéseket A miniszterelnök javaslatára a nemzetgyűlés állandó bi­zottsága elhatározta, hogy felmenti az Állandó Bizott­ság alelnöki tisztségéből Ngu­yen Von Huangot, hogy ide­jét teljes egészében az egész­ségügyi miniszter teendőinek ellátására fordíth­assa. Mansfield szenátor, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője vasárnap televíziós program­ban nyilatkozott Vietnamról, s kijelentette, hogy minél to­vább tart a háború, annál kevesebb olyan kezdeménye­zési lehetőség marad az Egye­sült Államok számára, amely eredménnyel járhat. Vasárnap az Egyesült Álla­mok londoni nagykövetsége előtt összetűzésre került sor a vietnami háború ellen tün­tetők és a háromszoros rend­őri túlerő között. Két tünte­tőt őrizetbe vettek. ----- A NAP KÜLPOLITIKAI ESEMÉNYEI ------­ • Jahja Khan tábornok hétfőn este Pakisztán új el­nöke lett. Mint a Rawalpindiben kiadott hivatalos kor­mányközlemény bejelenti, az 52 éves tábornok addig kívánja gyakorolni az elnöki hatalmat, amíg az ország új alkotmányt kap. • Több mint nyolcvanezer ember vett részt a nyugat­németországi nagyvárosokban rendezett kétnapos béke­tüntetéseken. A tüntetők követelték a Német Demok­ratikus Köztársaság elismerését; egy biztonsági kérdé­sekkel foglalkozó összeurópai értekezlet összehívását; az atomsorompó-szerződésnek Bonn által történő alá­írását, fokozott harcot a neonáci­ veszély növekedése ellen. • Ma félórás tárgyalásra kerül sor Nixon és Kiesinger között az amerikai fővárosban. Megérkezett Washing­tonba Csujkov marsall is, aki Kuznyecovval, a Szovjet­unió külügyminiszterének első helyettesével vesz részt Eisenhower temetésén. • Az Afrikában tartózkodó brit miniszterelnök nyilat­kozott a lagosi televízióban. Kijelentette: Anglia nem kívánja fokozni fegyverszállításait a központi kor­mánynak, mivel az nem mozdítaná elő a béke helyre­­állítását. (Részletes tudósítások a 2. oldalon) A tartalomból Bemutatjuk a TU—154-et ▼ Jégkorong és nacionalizmus ▼ Panelü­zem helyett házgyár ▼ Ezer ember otthona ▼ Országjáró fiatalok T Többszörösére nő az import ▼ Lottó­jutalomsorsolás ▼ A hét vége sportja Kibővített KISZ MB ülés Május 12. Megyei Ifjúmunkás Parlament Beremenden Megyénk munkásifjúságá­nak helyzetéről és az ifjú­munkások körében végzendő KISZ-tevékenységről tanács­kozott tegnap a Kommunista Ifjúsági Szövetség Baranya megyei Bizottsága kibővített ülésén , melyet Pécsett a Technika Házában tartottak. A tegnapi tanácskozásért a szakmunkásképzés hely­zetének javítására, a nők el­helyezési problémáinak segí­tésére, a bérezés differenciá­lására, a KISZ-lakásépítési akció továbbfejlesztésére nem csak az előterjesztés, de a tizenöt felszólaló is hasznos segítséget nyújtott. A következő napok, hetek feladata, hogy a KISZ-alap­­szervezetek munkaterületü­kön a helyi vezetők segítsé­gével jelöljék meg a konk­rét tennivalókat. A tapaszta­latokat május 12-én Sikló­son, illetve Beremenden, a megrendezésre kerülő Me­gyei Ifjúmunkás Parlament keretében összegezik Ott vá­lasztják meg az Országos If­júmunkás Parlament bara­nyai küldötteit is. Megválasztották a kongresszusi küldötteket Nemzetiségi nagygyűlés Mohácson A magyarországi nemzeti-,­ségi szövetségek Budapesten , áprilisban rendezik meg­­ kongresszusaikat. Előbb a román, majd a német, a szlo­vák és a délszláv nemzeti­ségi lakosság képviseletében ülnek a küldöttek tanácsko­zásra. A kongresszusok előkészí­téseként Mohácson március 29-én este a Bartók Művelő­dési Házban közösen rendez­ték meg nemzetiségi nagy­gyűlésüket a délszlávok és a németek. A nagygyűlésen mintegy ötszázan gyűltek össze. Az elnökségben foglalt helyet többek között Boris István, a Mohácsi Járási Pártbizottság első titkára, Borsos János, a Mohács vá­rosi Pártbizottság titkára, Ognyenovics Milán, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége főtit­kára, országgyűlési képvise­lő, Holzmann Miklós, a Ma­gyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkár-helyettese, dr. Kővá­gó László, a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője, Szteva­­novity Milutin, a Narodne Novine főszerkesztője, Szter­­gár János, a Hazafias Nép­front megyei titkára, Pálkuti Keresztély, a Mohács városi Tanács vb-elnöke, Halasi Lajosné országgyűlési képvi­selő, délszláv és német dol­gozók. Dr. Csúcs László, a Haza­fias Népfront Mohács városi elnöke nyitotta meg a nagy­gyűlést, köszöntötte a részt­vevőket, majd ünnepi beszé­det Borsos János mondott. Bevezetőjében szólott pár­tunk és kormányunk nemze­tiségi politikájáról, majd ki­tért arra, hogy Mohácson mintegy 5—6 ezer délszláv és német él, a város lakosság­-­­ nak körülbelül 30 százaléka. — A városban magyarok, délszlávok, németek helyesl­ik a párt és a kormány nemze­tiségi politikáját, annak meg­valósításáért közösen dolgoz­nak — mondotta. A nagy tapssal fogadott beszéd után Holzmann Mik­lós a német dolgozók életé­ről német nyelven számolt be. — Népünk történetében so­ha nem volt olyan egységes a magyar és a német ajkúak barátsága, mint napjainkban, soha ilyen testvéri egyetér­tésben nem éltek a nemzeti­ségiek, mint most — mon­dotta többek között. Megem­lítette, hogy a német nemze­tiségiek Budapesten április 28-án és 29-én rendezik III. Országos Kongresszusukat, ahol mintegy 220 választott küldött tanácskozza meg a következő évek feladatait. A beszéd elhangzása után a délszlávok nevében Og­nyenovics Milán emelkedett szólásra. Beszédét szerb-hor­­vát nyelven mondotta el, de a főbb gondolatokat magya­rul is megemlítette. Elemezte a munka eredményeit, de szólott a még megoldásra vá­ró feladatokról, mint pél­dául az anyanyelv oktatásá­nak az eddiginél is fokozot­tabb segítéséről. Eredmények­ről, gondokról tanácskozik majd április 21-én és 22-én a délszlávok VI. kongresszu­sa, amelyen körülbelül 220 választott küldött vesz részt A beszédek elhangzása után Kovacsics Mátyás, a Hazafias Népfront Mohács városi el­nökségének tagja tett javas­latot — a nemzetiségiek számarányának megfelelően — két német és nyolc dél­szláv kongresszusi küldött megválasztására. A nagygyű­lés a németek kongresszusá­ra Handler Józsefet, a Mo­hácsi Építő Ktsz részlegve­zetőjét és Kolbach Ferenc gimnáziumi tanárt, a dél­szlávok kongresszusára Sá­­rosncz Györgyöt, a. A mohácsi múzeum igazgatóját, Kova­­csevics Márkot, a Mohácsi járási Pártbizottság osztály­­vezetőjét, Kollár Istvánná tsz-tagot, Palkovics Mátyás tsz-tagot, Deszancsics Jánost, a Hazafias Népfront Mohács járási titkárát, Prakatur Ist­ván tsz-traktorost, Kaszapo­­vics Katalin tanítónőt és Ku­­novszkij Jánost, a Mohácsi Bútorgyár dolgozóját küldött­ként megválasztotta. Tavaszra újra szebb lesz Pécsett. Újb­ecsekalja egyik legszebb utcája, az Építők útja. Úl házak között már kiültették a fiatal fákat és az úttó két oldalán élő­­sövényt létesítenek

Next