Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

.­­ , , . . .... h­a: 80 fillér Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 170. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 22., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! Társadalmi ellenőrök Ellenőrzés volt júniusban két alkalommal Pécs több ruházati szaküzletében. Az ellenőrzést a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya vé­geztette a város legaktívabb társadalmi ellenőreivel. A vizsgálat végső eredménye eléggé lehangoló. A keresett cikkek hiánya miatt 1109 vevő közül 384 távozott dol­ga végezetlenül. Az ellenőr­zés napjain hiányzott az üz­letekből a férfi habselyem alsó, a férfi kötött pamut alsó, az olcsó fürdőnadrág, a gyermek fehér nylon térd­zokni, a fiú habselyem ing és alsó, a fekete férfi nylon­zokni és a hasonló színű ha­risnya, a szatén és puplin anyagból varrott melltartó, a rövid ujjú, nyári szintetikus férfi ingpulóver, a frottír ing, a férfinadrág különle­ges, feles és negyedes mé­retekben, az ezer forin­tnál olcsóbb férfi öltöny és a nyári férfi zakó. A társadal­mi ellenőrök tehát megálla­pították, hogy mely cikkek esetében nincs összhang a kínálat és a vásárlói keres­let között. De más megálla­pításokat is tettek. Például: az ipar teljesen megszüntet­te a puha gallérú Neva fér­fiingek gyártását, és a férfi habselyem atlétatrikók is hasonló okból tűntek el a boltokból. Megállapították, hogy a férfi frottíringek ára kétszeresére emelkedett, s hogy drágábbak lettek a női krepp hálóingek is, darabon­ként 30—40 százalékkal, no­ha kevesebb anyagot hasz­nálnak fel elkészítésükhöz, mint korábban. A kereskedelmi osztályon örültek az ellenőrök közre­működésének. További meg­bízást is adtak nekik: fi­gyeljék egész éven át az ol­csóbb ruházati cikkeket, pontosabban azt, hogy folya­matosan kaphatók-e ezek. A társadalmi ellenőrök munkájának eredményessé­géről ritkán hallhatunk. Jobbára csak a bolti ellen­őrző könyvek tanúskodnak fáradhatatlanságukról. Ba­ranyában 591 szakszervezeti kereskedelmi társadalmi el­lenőr működik, s évente csaknem négyezer ellenőr­zést végeznek. A társadalmi ellenőrök túlnyomórészt munkások, de foglalkozásra nézve sokféle embert talá­lunk közöttük az adminiszt­rátortól az orvosig. A társa­dalmi ellenőrök tisztségvise­lők. A szakszervezeti tagság választja őket, s mandátu­muk a szakszervezeti bi­zottság megbízatásával együtt kétévenként lejár. A pécsi társadalmi ellenőrök közül legaktívabbak a szén­bányászok. Százhetvenöten vannak és tavaly 1200 vizs­gálatot végeztek. Sokat és jól dolgoznak az ércbányá­szok, a vasutasok, a kesztyű­gyáriak, a postások, a bőr­gyáriak, az építők, a 12. AKÖV, a DÉDÁSZ és a Hő­erőmű dolgozói*. Galambos Sándor (Posta), Szabó György (DÉDÁSZ), Koszér Gyula, Csegezi Ferenc (Szén­bánya), Szauer István, Ga­ray István, Szolárov Gyula, Török Sándor, Ormos Lász­ló (Ércbánya), Bodor László, Kárpáti János, Kassa Péter (AKÖV) neve ismerősen cseng kereskedelmi berkek­ben. Tévedés azt hinni, hogy a boltokban mindig szívesen látják a társadalmi ellen­őröket. A boltvezetők zakla­tásnak veszik megjelenésü­ket, s az eladók egy-egy ügyesen elejtett megjegyzés­sel képesek a társadalmi el­lenőrök ellen fordítani a közhangulatot. Nemrég a Mecsek Áruház egyik rész­legvezetőjét kellett rendre­­utasítani, mert akadályozta a társadalmi ellenőrök műkö­dését. A pécsi 13-as húsbolt vezetőjének ügyét most vizs­gálják illetékesek. A bolt­vezető raktárában különbö­ző csomagokban összesen harminc kiló húst találtak elrejtve egy olyan alkalom­mal, amikor a boltban „hús­hiány” miatt elküldték a vá­sárlókat. Amikor a társadal­mi ellenőrök megtalálták a húscsomagokat, a boltvezető durván sértegette őket, s vé­gül megtagadta a jegyző­könyv aláírását, de ez nem változtat a tényeken. Amint ilyen esetekben szokás, az ügyet átadják a szabályta­lanság megtorlása céljából az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőségnek. A MÉH olcsó áruk boltjában sem veszik jónéven a gyakori ellenőrzé­seket, noha az üzletben ta­pasztaltak jócskán okot ad­nak a társadalmi ellenőrök sűrű megjelenésére. Leg­utóbb például azt fedezték fel, hogy a boltvezető bi­zonylat nélkül adott át na­gyobb mennyiségű árut a siklósi MÉH-telepnek, ve­szélyeztetve a társadalmi tu­lajdon biztonságát. Társa­dalmi ellenőrök fedték fel, hogy a MÉH-nél igen gyen­ge a belső ellenőrzés, bár a vállalatvezetés dicséretére legyen mondva, az olcsó áru boltjának vezetőjét te­­ketóriázás nélkül felelősség­re vonták. Mit sem érne az ellenőr­zés, az ellenőrző könyvekbe írt bejegyzések, ha az SZMT — a társadalmi ellenőrök munkájának szervezője és fő irányítója — nem gondolt volna a javaslatok végrehaj­tásának ellenőrzésére. A ke­reskedelmi vállalatoknál kü­lön ellenőrzik a bejegyzések alapján tett intézkedések végrehajtását, amióta rájöt­tek, hogy egyes vállalatok­nál nem sokra becsülik a társadalmi ellenőrök mun­káját. A munka ott megy jól, a vásárló kívánságaival ott törődnek többet, ott lesz kevesebb a megkárosított vásárlók száma, ahol a vál­lalati vezetők felismerték a társadalmi ellenőrzésben rej­lő nagy erőt. A MERUKER igazgatója szívesen vesz minden észrevételt, amely munkájuk javítására ösztö­kéli őket. A B. m. Vendég­látó Vállalat igazgatója kü­lön kérte az SZMT-t, nyújt­sanak segítséget — főként a nyári idényben — a vendég­látó egységek sűrűbb ellen­őrzéséhez. Nem véletlen, hogy a társadalmi ellenőröknek mintegy 40 százaléka a ven­déglátó szakmával foglalko­zik. S erre sajnos, nemcsak az igazgatói kérés miatt van okuk. Még mindig sok a visszaélés, a fogyasztók meg­károsítása a vendéglátó egy­ségekben. Az élelmiszerbol­tokban sem sokkal jobb a helyzet, ezért foglalkozik a társadalmi ellenőrök másik 40 százaléka ezzel a szak­mával, míg a fennmaradó hányad a ruházati szakmára és a MÉK-hálózatra jut. Amikor az SZMT közgaz­dasági bizottsága negyed­évenként elkészíti jelentését a lakosság áruellátásáról, az árak és a minőség alakulá­sáról, a fogyasztói érdekek védelméről, rendszerint a társadalmi ellenőrök észre­vételeit összesítik. Egy-egy ilyen jelentés csak aláhúzza azt a tényt, hogy a társadal­mi ellenőrzésben nagy erő rejlik, s szükség lesz rá mindaddig, amíg egyéni ér­dek fűződhet a vevők meg­károsításához. Ezt a társa­dalmi erőt meg kell becsül­niük a vevőknek, a kereske­delmi dolgozók tisztességes és nagy többségének, hiva­talos szerveknek egyaránt. H. M. Meggyorsult az őszi árpa aratása A mezőgazdasági üzemek­ből érkező jelentések szerint az esőzések után az ország nagyobb kiterjedésű vidéke­in újra megkezdődött az ara­tás. A brigádok azon igye­keznek, hogy először a már korábban beérett őszi árpát takarítsák be. Ezzel a mun­kával az elmúlt évben jú­lius 10—12-ig már minden­hol elkészültek, a késői ki­tavaszodás és az esés július eleje miatt azonban idén eléggé kitolódott. Ezt a nö­vényi kultúrát idén 300 000 holdon termesztik, tehát csaknem 100 000 holddal ki­sebb területen, mint 1969- ben. Mindez azonban nem jelenti, hogy a gabona ösz­­szes vetésterülete csökkent, a gazdaságok ugyanis száz­ezer holddal több takar­mánybúzát vetettek őszi ár­pa helyett. Az Alföldön és a déli me­gyékben az őszi árpa három­negyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesen több a mélyebb fekvésű rész, ahol a kombájnokkal nem tudnak rámenni a táblákra, mert a csapadék átáztatta a talajt. A búza betakarításán or­szágszerte nagy erővel dol­goznak. / 883 millió forint a fejlesztési alapból az árvízkárok enyhítésére A kongresszusi versenyben pótolják a felajánlott összegeket A vállalatok, intézmények, tanácsok eddig 883 millió­­ forintot ajánlottak fel fej­lesztési alapjukból más vál­lalatok és közületek árvíz­kárainak enyhítésére; ebben az összegben nincsen benne az a 176 millió forint, amely a károsult lakosság közvet­len megsegítésének számlá­ján gyűlt össze. Sok üzemből érkezik hír arról, hogy a fejlesztési alap­ból felajánlott összegeket a kongresszusi versenyben ha­tékonyabb munkával, na­gyobb nyereség elérésével, fokozott takarékossággal pó­tolják, s egyben a nemzeti jövedelem növeléséhez is a tervezettnél nagyobb mér­tékben járulnak hozzá. A Csepel Vas- és Fémmű­vek a legkülönbözőbb for­mákban csaknem 20 millió forinttal segíti az árvízkárok pótlását; ebből 15,7 millió a fejlesztési alapból nyújtott támogatás. A Chinoin-gyár eddig több mint kétmillió forintot utalt át fejlesztési alapjából az árvízkárok pótlására. A ter­vezett beruházásokra azon­ban így is sor kerülhet, mert a munka hatékonysá­gát, a nyereséget itt is lé­nyegesen növelni akarják. A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó vállalatok fejlesztési alapjukból eddig 62 millió forintot utaltak át az árvízi számlára, ezenkí­vül, 7,3 millió forint értékű árut szállítottak segélykép­pen az árvíz sújtotta vidé­kekre. A tárcához tartozó vállalatok közül huszonhá­rom már azt is jelezte, hogy milyen módon kívánja nö­velni terven felüli hozzájá­rulását a nemzeti jövedelem­hez. Ezek az üzemek a leg­különbözőbb szervezési, mű­szaki intézkedésekkel a kongresszusi versenyben 286 millió forint értékű, a pia­con rendkívül keresett árut gyártanak terven felül. Több vállalat elhalasztotta jelen­leg nélkülözhető beruházá­sait, a Pamuttextilművek például tízmillió, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 1,6 millió forintos építési beru­házást halasztott el, más vállalatok egyelőre lemond­tak tervezett bútorvásárlá­saikról. ----------------------------------------------------------------------­ Napirenden a szocialista munkaverseny „A brigádokat érdekeltté kell tenni...” A Mecseki Szénbányák szakszervezeti, termelési vezetőinek értekezlete — Célunk a szocialista bri­gádmozgalmat „helyére ten­ni”, s megadni a brigádok­nak azt a bizonyosságot, hogy ha helytállnak a mun­ka frontján az anyagi és er­kölcsi megbecsülés nem ma­radhat el — mondotta teg­nap délelőtt vitaindító elő­adásában Fábián Béla, a Me­cseki Szénbányák szakszer­vezeti közgazdasági bizottsá­gának vezetője. A meszesi központban megtartott értekezleten részt vettek a szakszervezeti bi­zottságok küldöttei, az üze­mek versenyfelelősei és a termelési megbízottak. Fő napirendi pontként a moz­galom és a szocialista bri­gádok kapcsolata szerepelt. Az összejövetelt Markwart Károly, a Mecseki Szénbá­nyák szb-titkára nyitotta meg, amit a vitaindító elő­adás követett. Fábián Béla — hivatkozva a szocialista munkaverseny ez év január 1-ével életbe­lépett reformjára — elmon­dotta, hogy a reform célki­tűzéseit ezideig nem sike­rült egységesen elfogadtatni, s a meg nem értés sok prob­lémát szült. Pedig a mozga­lom értékelésének új formá­ja ösztönzőbb, nagyobb vál­lalások és eredmények ko­vácsa. Példának említette, hogy az aranykoszorús jel­vény eléréséhez nyolc év kel­lett, amihez elég volt egy állandó színvonal tartása is. Nem ösztönzött a többre, jobbra. Az új értékelési mód már a harmadik évben lehe­tővé teszi e kitüntető cím el­nyerését, és az arany jel­vény birtokosainak sem lehet „megelégedniük”: a „válla­lat”, a „szakma”, valamint­­ a „Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” cím meg­szerzésének lehetősége to­vábbi erőfeszítések tételére serkent. Eddig sok gondot okozott a brigádok tagjainak kiválása, új brigádok alaku­lása a mozgalmi élet szem­pontjából. A nem megfelelő adminisztráció miatt csak az egységek mozgalmi éveit je­gyezték. Most ez országosan egységessé válik, biztosítja a dolgozók jogfolytonosságának elismerését.­­ Az értékelő bizottságok szemléletében is változások­ra van szükség — mondotta befejezésül Fábián Béla. — A kimondottan pontok és felajánlások szerinti teljesí­tés, a százalékok számítása mellett több figyelmet kell szentelnünk egyéb tényezők­re is. Így a demokratizmus kiszélesítése is a munkaver­seny alapja. Egy mozgalmi év alatt azonban nehéz, sőt lehetetlen értékelni, határvo­nalakat húzni. Az értekezleten tisztázód­tak a pénzügyi kérdések is: akik munkájukkal a vállala­ti eredmények emeléséhez hozzájárulnak, azok jutalma nem maradhat el! Megkezdték a belvízkárok felmérését A közelmúltban Baranyá­ban is megalakult az a me­gyei albizottság, amelynek feladata a megye mezőgaz­daságát ért ár- és belvízká­rok pontos felmérése. A kárt az üzemnek kell bejelenteni az Állami Biztosítónak. Ezt követően száll ki a Megyei Tanács és a Biztosító szak­értőiből alakult bizottság, hogy a terület megszemlélé­se és a terméskiesés megha­tározása után felmérje a kár mértékét, fokát. Emlí­tésre méltó árvízkárról Ba­ranyában nem érkezett jel­zés, csak Mohács, Mohács­sziget, Kölked és Bár kör­zetében kerültek víz alá az ártéri területek, zömmel ré­tek. A belvízkár azonban helyenként igen súlyosnak látszik. Mohács-szigeten az előzetes hírek szerint 2000 holdat ért belvízkár, s a ter­méskiesésből származó anya­gi kár itt több millió forin­tot tesz ki. A bizottság a múlt hét elején megkezdte munkáját, pontos képet azonban csak akkor kaphatunk, ha az üze­mek élnek is bejelentési jo­gukkal — a tapasztalat sze­rint kisebbnek tűnő csak né­hány holdas foltokban je­lentkezett belvíznyomást nem jelentettek a tsz-ek.­­ Ez nemcsak a várható ki­esés pontos megállapítása szempontjából nagyon fon­tos, de az üzemek elsőrendű érdeke is, hisz a rendelet ki­mondja, hogy a nem bizto­sított területeken keletkezett károkat is megtéríti az ál­lam. A térített összeg itt természetesen nem éri el a biztosított területekre kifi­zetett kártérítés mértékét. A kiesést itt is felmérik, s az Állami Biztosító ezekre a fe­lét fizeti ki annak az összeg­nek, amit biztosítás esetén fizetett volna. ÚT épül a ledinára Nem is olyan régen még a környékbeli gyerekek játszóhelye volt Pécsett a Ledina. Az utóbbi években beépült a Zsolnay gyár mögötti domb számos lakóházzal és egy ABC áru­házzal. A Felsővámház utca felől most utat építenek az új lakótelepre Erb János felvétele t

Next