Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-22 / 170. szám
. , , . . .... ha: 80 fillér Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 170. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. július 22., szerda Világ proletárjai, egyesüljetek! Társadalmi ellenőrök Ellenőrzés volt júniusban két alkalommal Pécs több ruházati szaküzletében. Az ellenőrzést a Megyei Tanács kereskedelmi osztálya végeztette a város legaktívabb társadalmi ellenőreivel. A vizsgálat végső eredménye eléggé lehangoló. A keresett cikkek hiánya miatt 1109 vevő közül 384 távozott dolga végezetlenül. Az ellenőrzés napjain hiányzott az üzletekből a férfi habselyem alsó, a férfi kötött pamut alsó, az olcsó fürdőnadrág, a gyermek fehér nylon térdzokni, a fiú habselyem ing és alsó, a fekete férfi nylonzokni és a hasonló színű harisnya, a szatén és puplin anyagból varrott melltartó, a rövid ujjú, nyári szintetikus férfi ingpulóver, a frottír ing, a férfinadrág különleges, feles és negyedes méretekben, az ezer forintnál olcsóbb férfi öltöny és a nyári férfi zakó. A társadalmi ellenőrök tehát megállapították, hogy mely cikkek esetében nincs összhang a kínálat és a vásárlói kereslet között. De más megállapításokat is tettek. Például: az ipar teljesen megszüntette a puha gallérú Neva férfiingek gyártását, és a férfi habselyem atlétatrikók is hasonló okból tűntek el a boltokból. Megállapították, hogy a férfi frottíringek ára kétszeresére emelkedett, s hogy drágábbak lettek a női krepp hálóingek is, darabonként 30—40 százalékkal, noha kevesebb anyagot használnak fel elkészítésükhöz, mint korábban. A kereskedelmi osztályon örültek az ellenőrök közreműködésének. További megbízást is adtak nekik: figyeljék egész éven át az olcsóbb ruházati cikkeket, pontosabban azt, hogy folyamatosan kaphatók-e ezek. A társadalmi ellenőrök munkájának eredményességéről ritkán hallhatunk. Jobbára csak a bolti ellenőrző könyvek tanúskodnak fáradhatatlanságukról. Baranyában 591 szakszervezeti kereskedelmi társadalmi ellenőr működik, s évente csaknem négyezer ellenőrzést végeznek. A társadalmi ellenőrök túlnyomórészt munkások, de foglalkozásra nézve sokféle embert találunk közöttük az adminisztrátortól az orvosig. A társadalmi ellenőrök tisztségviselők. A szakszervezeti tagság választja őket, s mandátumuk a szakszervezeti bizottság megbízatásával együtt kétévenként lejár. A pécsi társadalmi ellenőrök közül legaktívabbak a szénbányászok. Százhetvenöten vannak és tavaly 1200 vizsgálatot végeztek. Sokat és jól dolgoznak az ércbányászok, a vasutasok, a kesztyűgyáriak, a postások, a bőrgyáriak, az építők, a 12. AKÖV, a DÉDÁSZ és a Hőerőmű dolgozói*. Galambos Sándor (Posta), Szabó György (DÉDÁSZ), Koszér Gyula, Csegezi Ferenc (Szénbánya), Szauer István, Garay István, Szolárov Gyula, Török Sándor, Ormos László (Ércbánya), Bodor László, Kárpáti János, Kassa Péter (AKÖV) neve ismerősen cseng kereskedelmi berkekben. Tévedés azt hinni, hogy a boltokban mindig szívesen látják a társadalmi ellenőröket. A boltvezetők zaklatásnak veszik megjelenésüket, s az eladók egy-egy ügyesen elejtett megjegyzéssel képesek a társadalmi ellenőrök ellen fordítani a közhangulatot. Nemrég a Mecsek Áruház egyik részlegvezetőjét kellett rendreutasítani, mert akadályozta a társadalmi ellenőrök működését. A pécsi 13-as húsbolt vezetőjének ügyét most vizsgálják illetékesek. A boltvezető raktárában különböző csomagokban összesen harminc kiló húst találtak elrejtve egy olyan alkalommal, amikor a boltban „húshiány” miatt elküldték a vásárlókat. Amikor a társadalmi ellenőrök megtalálták a húscsomagokat, a boltvezető durván sértegette őket, s végül megtagadta a jegyzőkönyv aláírását, de ez nem változtat a tényeken. Amint ilyen esetekben szokás, az ügyet átadják a szabálytalanság megtorlása céljából az Állami Kereskedelmi Felügyelőségnek. A MÉH olcsó áruk boltjában sem veszik jónéven a gyakori ellenőrzéseket, noha az üzletben tapasztaltak jócskán okot adnak a társadalmi ellenőrök sűrű megjelenésére. Legutóbb például azt fedezték fel, hogy a boltvezető bizonylat nélkül adott át nagyobb mennyiségű árut a siklósi MÉH-telepnek, veszélyeztetve a társadalmi tulajdon biztonságát. Társadalmi ellenőrök fedték fel, hogy a MÉH-nél igen gyenge a belső ellenőrzés, bár a vállalatvezetés dicséretére legyen mondva, az olcsó áru boltjának vezetőjét teketóriázás nélkül felelősségre vonták. Mit sem érne az ellenőrzés, az ellenőrző könyvekbe írt bejegyzések, ha az SZMT — a társadalmi ellenőrök munkájának szervezője és fő irányítója — nem gondolt volna a javaslatok végrehajtásának ellenőrzésére. A kereskedelmi vállalatoknál külön ellenőrzik a bejegyzések alapján tett intézkedések végrehajtását, amióta rájöttek, hogy egyes vállalatoknál nem sokra becsülik a társadalmi ellenőrök munkáját. A munka ott megy jól, a vásárló kívánságaival ott törődnek többet, ott lesz kevesebb a megkárosított vásárlók száma, ahol a vállalati vezetők felismerték a társadalmi ellenőrzésben rejlő nagy erőt. A MERUKER igazgatója szívesen vesz minden észrevételt, amely munkájuk javítására ösztökéli őket. A B. m. Vendéglátó Vállalat igazgatója külön kérte az SZMT-t, nyújtsanak segítséget — főként a nyári idényben — a vendéglátó egységek sűrűbb ellenőrzéséhez. Nem véletlen, hogy a társadalmi ellenőröknek mintegy 40 százaléka a vendéglátó szakmával foglalkozik. S erre sajnos, nemcsak az igazgatói kérés miatt van okuk. Még mindig sok a visszaélés, a fogyasztók megkárosítása a vendéglátó egységekben. Az élelmiszerboltokban sem sokkal jobb a helyzet, ezért foglalkozik a társadalmi ellenőrök másik 40 százaléka ezzel a szakmával, míg a fennmaradó hányad a ruházati szakmára és a MÉK-hálózatra jut. Amikor az SZMT közgazdasági bizottsága negyedévenként elkészíti jelentését a lakosság áruellátásáról, az árak és a minőség alakulásáról, a fogyasztói érdekek védelméről, rendszerint a társadalmi ellenőrök észrevételeit összesítik. Egy-egy ilyen jelentés csak aláhúzza azt a tényt, hogy a társadalmi ellenőrzésben nagy erő rejlik, s szükség lesz rá mindaddig, amíg egyéni érdek fűződhet a vevők megkárosításához. Ezt a társadalmi erőt meg kell becsülniük a vevőknek, a kereskedelmi dolgozók tisztességes és nagy többségének, hivatalos szerveknek egyaránt. H. M. Meggyorsult az őszi árpa aratása A mezőgazdasági üzemekből érkező jelentések szerint az esőzések után az ország nagyobb kiterjedésű vidékein újra megkezdődött az aratás. A brigádok azon igyekeznek, hogy először a már korábban beérett őszi árpát takarítsák be. Ezzel a munkával az elmúlt évben július 10—12-ig már mindenhol elkészültek, a késői kitavaszodás és az esés július eleje miatt azonban idén eléggé kitolódott. Ezt a növényi kultúrát idén 300 000 holdon termesztik, tehát csaknem 100 000 holddal kisebb területen, mint 1969- ben. Mindez azonban nem jelenti, hogy a gabona öszszes vetésterülete csökkent, a gazdaságok ugyanis százezer holddal több takarmánybúzát vetettek őszi árpa helyett. Az Alföldön és a déli megyékben az őszi árpa háromnegyed részét már learatták. Az ország északi megyéiben a munka felével készültek el. Ezeken a vidékeken ugyanis lényegesen több a mélyebb fekvésű rész, ahol a kombájnokkal nem tudnak rámenni a táblákra, mert a csapadék átáztatta a talajt. A búza betakarításán országszerte nagy erővel dolgoznak. / 883 millió forint a fejlesztési alapból az árvízkárok enyhítésére A kongresszusi versenyben pótolják a felajánlott összegeket A vállalatok, intézmények, tanácsok eddig 883 millió forintot ajánlottak fel fejlesztési alapjukból más vállalatok és közületek árvízkárainak enyhítésére; ebben az összegben nincsen benne az a 176 millió forint, amely a károsult lakosság közvetlen megsegítésének számláján gyűlt össze. Sok üzemből érkezik hír arról, hogy a fejlesztési alapból felajánlott összegeket a kongresszusi versenyben hatékonyabb munkával, nagyobb nyereség elérésével, fokozott takarékossággal pótolják, s egyben a nemzeti jövedelem növeléséhez is a tervezettnél nagyobb mértékben járulnak hozzá. A Csepel Vas- és Fémművek a legkülönbözőbb formákban csaknem 20 millió forinttal segíti az árvízkárok pótlását; ebből 15,7 millió a fejlesztési alapból nyújtott támogatás. A Chinoin-gyár eddig több mint kétmillió forintot utalt át fejlesztési alapjából az árvízkárok pótlására. A tervezett beruházásokra azonban így is sor kerülhet, mert a munka hatékonyságát, a nyereséget itt is lényegesen növelni akarják. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó vállalatok fejlesztési alapjukból eddig 62 millió forintot utaltak át az árvízi számlára, ezenkívül, 7,3 millió forint értékű árut szállítottak segélyképpen az árvíz sújtotta vidékekre. A tárcához tartozó vállalatok közül huszonhárom már azt is jelezte, hogy milyen módon kívánja növelni terven felüli hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez. Ezek az üzemek a legkülönbözőbb szervezési, műszaki intézkedésekkel a kongresszusi versenyben 286 millió forint értékű, a piacon rendkívül keresett árut gyártanak terven felül. Több vállalat elhalasztotta jelenleg nélkülözhető beruházásait, a Pamuttextilművek például tízmillió, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár 1,6 millió forintos építési beruházást halasztott el, más vállalatok egyelőre lemondtak tervezett bútorvásárlásaikról. ---------------------------------------------------------------------- Napirenden a szocialista munkaverseny „A brigádokat érdekeltté kell tenni...” A Mecseki Szénbányák szakszervezeti, termelési vezetőinek értekezlete — Célunk a szocialista brigádmozgalmat „helyére tenni”, s megadni a brigádoknak azt a bizonyosságot, hogy ha helytállnak a munka frontján az anyagi és erkölcsi megbecsülés nem maradhat el — mondotta tegnap délelőtt vitaindító előadásában Fábián Béla, a Mecseki Szénbányák szakszervezeti közgazdasági bizottságának vezetője. A meszesi központban megtartott értekezleten részt vettek a szakszervezeti bizottságok küldöttei, az üzemek versenyfelelősei és a termelési megbízottak. Fő napirendi pontként a mozgalom és a szocialista brigádok kapcsolata szerepelt. Az összejövetelt Markwart Károly, a Mecseki Szénbányák szb-titkára nyitotta meg, amit a vitaindító előadás követett. Fábián Béla — hivatkozva a szocialista munkaverseny ez év január 1-ével életbelépett reformjára — elmondotta, hogy a reform célkitűzéseit ezideig nem sikerült egységesen elfogadtatni, s a meg nem értés sok problémát szült. Pedig a mozgalom értékelésének új formája ösztönzőbb, nagyobb vállalások és eredmények kovácsa. Példának említette, hogy az aranykoszorús jelvény eléréséhez nyolc év kellett, amihez elég volt egy állandó színvonal tartása is. Nem ösztönzött a többre, jobbra. Az új értékelési mód már a harmadik évben lehetővé teszi e kitüntető cím elnyerését, és az arany jelvény birtokosainak sem lehet „megelégedniük”: a „vállalat”, a „szakma”, valamint a „Magyar Népköztársaság kiváló brigádja” cím megszerzésének lehetősége további erőfeszítések tételére serkent. Eddig sok gondot okozott a brigádok tagjainak kiválása, új brigádok alakulása a mozgalmi élet szempontjából. A nem megfelelő adminisztráció miatt csak az egységek mozgalmi éveit jegyezték. Most ez országosan egységessé válik, biztosítja a dolgozók jogfolytonosságának elismerését. Az értékelő bizottságok szemléletében is változásokra van szükség — mondotta befejezésül Fábián Béla. — A kimondottan pontok és felajánlások szerinti teljesítés, a százalékok számítása mellett több figyelmet kell szentelnünk egyéb tényezőkre is. Így a demokratizmus kiszélesítése is a munkaverseny alapja. Egy mozgalmi év alatt azonban nehéz, sőt lehetetlen értékelni, határvonalakat húzni. Az értekezleten tisztázódtak a pénzügyi kérdések is: akik munkájukkal a vállalati eredmények emeléséhez hozzájárulnak, azok jutalma nem maradhat el! Megkezdték a belvízkárok felmérését A közelmúltban Baranyában is megalakult az a megyei albizottság, amelynek feladata a megye mezőgazdaságát ért ár- és belvízkárok pontos felmérése. A kárt az üzemnek kell bejelenteni az Állami Biztosítónak. Ezt követően száll ki a Megyei Tanács és a Biztosító szakértőiből alakult bizottság, hogy a terület megszemlélése és a terméskiesés meghatározása után felmérje a kár mértékét, fokát. Említésre méltó árvízkárról Baranyában nem érkezett jelzés, csak Mohács, Mohácssziget, Kölked és Bár körzetében kerültek víz alá az ártéri területek, zömmel rétek. A belvízkár azonban helyenként igen súlyosnak látszik. Mohács-szigeten az előzetes hírek szerint 2000 holdat ért belvízkár, s a terméskiesésből származó anyagi kár itt több millió forintot tesz ki. A bizottság a múlt hét elején megkezdte munkáját, pontos képet azonban csak akkor kaphatunk, ha az üzemek élnek is bejelentési jogukkal — a tapasztalat szerint kisebbnek tűnő csak néhány holdas foltokban jelentkezett belvíznyomást nem jelentettek a tsz-ek. Ez nemcsak a várható kiesés pontos megállapítása szempontjából nagyon fontos, de az üzemek elsőrendű érdeke is, hisz a rendelet kimondja, hogy a nem biztosított területeken keletkezett károkat is megtéríti az állam. A térített összeg itt természetesen nem éri el a biztosított területekre kifizetett kártérítés mértékét. A kiesést itt is felmérik, s az Állami Biztosító ezekre a felét fizeti ki annak az összegnek, amit biztosítás esetén fizetett volna. ÚT épül a ledinára Nem is olyan régen még a környékbeli gyerekek játszóhelye volt Pécsett a Ledina. Az utóbbi években beépült a Zsolnay gyár mögötti domb számos lakóházzal és egy ABC áruházzal. A Felsővámház utca felől most utat építenek az új lakótelepre Erb János felvétele t