Dunántúli Napló, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

1970. december 1. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Szezonzárás előtt az új vasútvonalnál Az építkezés egyik szakaszait úgyszólván elhordták a hegyet. Egyszerűség és felelősségtudat Baranyai küldöttek a X. pártkongresszusról Nehéz volt megtalálni hét­főn reggel a X. pártkong­resszus baranyai küldötteit. Remeczki Mihályt például csak fél órás keresgélés után lehetett előkeríteni a pécsi főpályaudvaron. Egyik mű­helyből a másikba hívták a motorlakatosok fiatal cso­portvezetőjét, s mindenütt azt kérdezték tőle, mit lá­tott, mit tapasztalt, mi volt az a plusz élmény, amit a külső szemlélő számára nem adhatott vissza a tv-készü­­lék? Mi is ezt kérdeztük három küldöttől, akik valamennyien először vettek részt párt­­kongresszuson. Kongresszusi munkastílusban — Engem a kongresszus munkastílusa ragadott meg a legjobban — emlékezik Re­meczki Mihály.— Az a tény, hogy egyszerűen, közérthe­tően szóltak a sokszor igen bonyolult dolgokról. Pózolás és nagy szavak nélkül — ez a kongresszus valóban mun­kaértekezlet volt. Egy olyan munkaértekezlet, mely azt hiszem, az egész politikai légkörre nagy hatást gyako­rol. Úgy érzem, egy ilyen pártkongresszus után — me­lyet milliók és milliók kísér­hettek figyelemmel a kép­ernyőn — azok kerülnek előtérbe, azok dolgozhatnak a legeredményesebben az emberek között, akik — a kongresszuson látottakhoz hasonlóan — nagy felelősség­­érzettel végzik el a konkrét helyzetek konkrét elemzését és nem a szépen csengő sza­vakra, hanem a hozzáértő, színvonalas gyakorlati mun­kára helyezik a hangsúlyt. A X. pártkongresszus volt a hazai közélet idei legna­gyobb eseménye. Egy olyan nagy tanácskozás, amelyet pártállásra való tekintet nél­kül mindenki nagy figyelem­mel kísért. Mi kongresszusi küldöttek lépten-nyomon ta­pasztaltuk és tapasztaljuk ezt az érdeklődést. A pesti Sza­badság Szálló előtt például — ahol laktunk — mindig ott várakozott egy-egy ér­deklődő, kíváncsi embercso­port, voltak akik elővették a fényképezőgépüket, amikor az autóbuszba ki- meg be­szálltunk. Amit nem adhatott vissza a technika A szokott helyén, a II. ke­rületi Tanács épületében ta­láltuk meg dr. Laki István­­nét. A II. kerületi Tanács Vb-elnöke így idézi vissza a kongresszust: — Hogy volt-e olyan él­mény, amit nem adhatott vissza a rádió és tv? Igen, vélt. Képzelje el, ott ülünk abban a hatalmas teremben, az ország minden részéből. Egy-egy jó beszéd, találó megállapítás tetszést, mo­solyt, vagy nevetést csalt az arcunkra, attól függően, hogy miről volt szó, önkéntelen tapsok hangzottak el akkor, amikor például Kádár elv­­társ elmondotta a zárszót. Azt hiszem, erre a zárszóra­­ sokáig visszaemlékezünk!... ! Nem akartunk ünnepélyesek lenni. Nem egymást, hanem az előadókat figyeltük s még­is, azonosak voltak a ref­lexiók, a válaszok. S mivel — mint köztudott — az egész ország képviselve volt abban a hatalmas teremben, úgy érzem, jelképesnek lehet te­kinteni a reflexiók spontán összecsengését. Az ember a fizikai valóságában érezte, mit jelent az egység, amikor egy ország egyet érez és gondol. Azt hiszem, ezt az érzést valóban nem tudta visszaadni a technika, a tv. Mint tanácsi tisztségviselő, örömmel hallottam arról, hogy a tanácsi munka fej­lesztése is napirendre került. Mint ismert, nagyobb hatás­kört kapnak az alsóbb taná­csok, további egyszerűsíté­sekre lehet számítani, ami a lakosság számára sem kö­zömbös. Most rajtunk a sor A munka kellős közepén találtunk Roskó Zsigmondra, a siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz. elnökére. A kongresszusi élmények hatá­sa alatt áll még ő is. — Megvallom őszintén, egy kicsit elfáradtam. Nem azért mert az ülés fárasztó volt, hanem azért mert annyi fontos és lényegbevágó kér­dés került napirendre a fel­szólalásokban, hogy állan­dóan oda kellett figyelni, hi­szen rólunk volt szó, a mi életünkről, jövőnkről. Annak ellenére, hogy úgymondjam „nehéz fajsúlyú"’ problémák voltak terítéken, mégis az egész­ kongresszus ideje alatt kitűnő volt a légkör, a han­gulat. A felszólalásokat hallgatva vártam, hogy mikor kezde­nek a most kétségtelen elég­gé nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságról panaszkod­ni. Nem került szóba. Kádár elvtárs mégis kitért erre a helyzetre is, a tsz-ekre, na­gyon tetszett, hogy továbbra is határozott támogatásról biztosított. Úgy volt, hogy én is szót kapok. A felszólalók azonban kissé „csúsztak az­­ idővel”. Kevés túlzással ugyan, de négy megye —, Baranya, Tol­na, Somogy és Zala — la­kosságának zöme innét öltöz­ködik, ruházkodik a Megyeri úti raktárbázisról. Milliárdot meghaladó értékben gyűjtik fel, majd osztják szét a tex­til, konfekció, cipő és kö­töttáru tömegét. A három nagykereskedelmi vállalat egyben irányítja is az évente változó divatot, összhangban a világpiacon uralkodó divat­tal. Ma még nap mint nap érkeznek az idei téli szállít­mányok, de a raktárváros irodaépületében már a jövő tavaszi, nyári küldemények­ről tárgyalnak, leveleznek a kereskedelmi szakemberek kül- és belföldi partnerek­kel.* Cipőnagykereskedelmi Vál­lalat: mintegy 800 kiskeres­kedelmi egységgel van üzleti kapcsolata. A beszerzési bá­zis: Duna, Tisza, Bonyhádi, Minőségi, Alföldi, Szombat­­helyi Cipőgyár, ezenkívül 15—20 ktsz. Importpartnerek: Csehszlovákia, Lengyelország, Jugoszlávia, Románia, Irán, Pakisztán, Olaszország, Fran­ciaország. 1970-ben a forgal­mazott belföldi cipők értéke, 356 millió, külföldi szállítmá­nyok értéke pedig 45 ezer dollárra tehető. Ez körülbe­lül két és fél millió pár ci­pő. — Mi várható még év vé­géig? — Lényegesen több gyer­­mekcsizma, mint tavaly. Húszezer párat várunk még, de ugyancsak húszezer női csizma is érkezik néhány na­pon belül, nyugati partnerek­től. A korábbi években hiá­nyolták sokan az olcsóbb csiz­mákat. Ezért rendeltünk na­gyon könnyű, puha műbőr­csizmákat Teheránból, a szál­lítmány meg is érkezett. Egy pár ára nem lesz több 110— 120 forintnál. — Mi lesz a jövő év di­vatja? — Az új irányzatot az ola­szok és a spanyolok diktál­ják. A férfi és női cipők ál­talában tompa orrúak. A női Ajg*7*1 MINDEN DÉLUTÁN 14-től­ 18.30-ig. divat: az úgynevezett hasáb­sarok, — mondja Molnár György igazgató. — Kissé ne­hézkes formának tartom, de hát a nőknek tetszik, nyil­vánvaló nekünk alkalmaz­kodnunk kell az igényekhez. A felsőbőrök viszont nagyon szépek. Például a „Krokkó”­­bőr, a krokodil-bőrre emlé­keztető mintázatot kap a fel­sőrész, különböző színekben. A másik újdonság az anti­kolt bőr. Ezt úgy készítik, hogy kétféle színt visznek a bőr felületére, majd a felső réteget foltszerűen lecsiszol­ják és így a két szín érdekes harmóniában ötvöződik. A férficipők változatlanul köny­­nyűek, viszont a legújabb modellek többnyire csato­­sak. Annyit megjegyzek, hogy a divat­ jellegű cipők általá­ban drágábbak lesznek ad­dig, míg a hazai nagyipar rá nem áll gyártásukra. Mi most kisebb tételeket vásá­rolunk külföldről s emiatt egyelőre magas az ár is. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat ez évi forgalma várhatóan eléri a 700 millió forintot. Ébert Ferenc osztályvezető­­ elmondta, hogy a hagyomá­nyos műszálas anyagok ideje lassan lejár. Az irányzat: gyapjúval kevert korszerű műszál.­­ Annak ellenére, hogy az olasz férfi ingpulóver meg­lehetősen drága, mégis si­kert aratott, mert rendkívül tartós, könnyen mosható és szép. Trevira alapanyagból készül, de nemcsak az ola­szok, hanem angolok, fran­ciák is gyártják. Mi mindhá­rom országból importálunk Trevira-pulóvereket. Nemrég került hazai piacra, a holland fonalból készült Terlenka és az olasz Teri­tál férfiing. Tíz­ezer darabos készletünk van ebből. Mindkét ing anyaga gyapjú és műszál keverék, vasalni nem kell, könnyen mosható. Fiataloknak szán­juk az „Ábel” nevű ugyan­csak kevert anyagú és olcsó színes ingeket, amelyek kar­csúsított fazonban készülnek. Folyamatosan érkezik Fran­ciaországból és Olaszország­ból női fehérnemű különbö­ző színekben. Francia, olasz és angol női pulóvereket, kardigánokat és szetteket is vásároltunk. Régi és jogos panaszt igyekszünk orvosol­ni: miután gyermekméretű kardigán, illetve pulóver hiánylistán szerepelt, ebben az évben Olaszországból vá­sárolunk 4—12 éves kisfiúk, lányok számára műszálas kö­töttárut. — Az idei üzletkötések eredményeiből mit várhatunk 1971-ben? — Szintén egy hiánycikket pótolunk ezúttal hazai for­rásból: úgynevezett Dublon­­alsónadrágot vásároltunk fér­fiak részére, körülbelül negy­venezer darabot. Ennek az anyaga habselyem-nylon ke­verék. A Habselyem Kötött­árugyár I. negyedévben kül­di az első szállítmányt. Al­bániából olcsó férfi és gyer­­mekingeket várunk, amelyek flanellból és „oxfordból” ké­szültek, de vásároltunk még az albánoktól pizsamaanya­got is. Egyébként számolunk a maxi és a midi teljes „be­törésére”, ezért nyugati part­nerekkel tárgyaltunk divat­méretű, tehát hosszú, nyúj­tott női pulóverek beszerzé­séről. Szintén jövő év elején érkezik meg raktárunkba a küldemény.* A maxiról-midiről persze az emelet másik szárnyán sűrűbben esik szó. Ez itt a Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat. Dr. Miseta László nemrég ér­kezett haza Párizsból egy héttagú üzleti delegáció tag­jaként.­­ A XX. európai divat­kongresszus hat napig tar­tott, amelyen tengerentúli képviseletek is részt vettek. Körülbelül tíz divatirányító ország mintegy 640 gyára mu­tatta be legújabb alapanyag, illetve konfekció újdonságát. A maxi és a midi végérvé­nyesen meghódította a vilá­got. Ennyit a méretekről. Nézzük a színeket! Teljesen ellentétes színeket, például zöldet-pirossal, zöldet-kékkel párosítanak, de láttam lila férfipantallót sötétkék zakó­val is. Nekem tetszett. Na­gyon kedvelik a bőrből ké­szült kosztümöket, felöltőket, ruhákat, akár nappából, ve­lúrból, zsugorított műlakk­ból, lakkból, minden elkép­zelhető színben. De ez sem­mi. Egy divatbemutatón — eddig csak katonai körökben ismert és használt — terep­színű, tehát tarkán foltos ru­hákat láttam férfi és női mo­dellben ! — Mit diktál Párizs 1971- re?! — Nőknek muszlimruha, muszlinkendővel. Továbbá népi hímzésű irhabekecs, vagy mű-irha. Egyébként minden modellen a karcsú­sítási törekvés érvényesül, nemcsak fazonban, hanem az anyagok mintájában is. Azt hiszem nem kell külön hang­súlyozni, hogy maxi és midi kizárólag csak a karcsú ter­­metűeknek áll jól. A férfidi­vatról ennyit: bemutattak ny­­lon-jersey anyagból gyártott zakókat, nadrágokat. Könnyű, könnyen kezelhető, szép vi­selet. Ebben az esztendőben körülbelül 10 féle női-férfi szövetre — ezen belül mint­egy 35—40 színváltozatban — kötöttünk szerződést külföl­di partnereinkkel. Az első ajánlatra már kora tavasszal beérkezik mintegy 25—30 ezer méter textilanyag. Jövő évben 600—700 millió dollár értékű textiliát vásárolunk külföldről. Az anyagok zöme vagy tiszta gyapjú, vagy gyapjú és műszálkeverék. Ez a jövő divatja. R. F. Hatvanegy méter alagút elkészült Az időjárás az évszaknak megfelelő. Vastag sarat, agyagot dagasztanak a száz lóerős traktorok hernyótalpai. Kishajmás szélső házainál dübörögnek, építik a töltést az új vasútvonal nyomvona­lán. Kozák András építésve­zető már azt latolgatja, med­dig maradnak még itt. Egy hétig, kettőig? Sokkal több idejük nincs már vissza idén. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Váll. szarvasi alközpontjának 13 föld­­munkagépe május 4-e óta 180 ezer köbméter földet mozgatott meg — hegyet fa­ragott, magas töltést épített — s ez meg is felel az idei programnak. Az új abaligeti alagút és Kishajmás közötti új vonalszakaszból 1200 m­­nyi töltés már teljesen elké­szült, olyan állapotban van, hogy akár vonat is mehetne rajta — ha ott volna már a kőágyazat és a sínpár -A töltés stabilnak mondhatam . Az idei program végeztével a földmunkagépek a délegy­­házi kavicsbányába mennek, s tavasszal, március elején jönnek vissza Baranyába. A jövő évi terv készen van már: további 150 ezer köb­méter földet kell megmoz­gatni. Elkészül ebből a töl­tés egyik oldalon az alagútig, másik oldalon Kishajmásig, s teljesen átvágják a Husztót feletti „hegyet”. A két kiérdemesült via- I dukt közül a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat dolgozik. Készül a helyszínen a kis­­husztóti 53 méteres áteresz, ami egymaga 2 millió forint­ba kerül. Jó ütemben halad az alagút építése. Nyáron, amikor félméternyi volt a napi előrehaladás, ígéretet tettek az egyméteres előre­haladásra. Jelenleg 0,8 mé­terrel dicsekedhetnek. A go­­disai oldal felől 25 méter ké­szen van már, az abaligeti oldalról pedig 36 méter. Ezen az oldalon kitakarásos mód­szerrel dolgoznak — mély „árokban” készül 100 méter­nyi alagút-szakasz. Itt olyan mértékű az előkészítés, hogy ha a cementellátással nem lesz fennakadás, el is készül ez a szakasz. Utána beteme­tik az árkot, jövőre pedig erről az oldalról is a föld alá bújnak az alagútépítők. A jövő év az ideinél lé­nyegesen nagyobb feladatot ró az alagútépítőkre. Ebben az évben 28 millió forint ér­tékű munkát végeznek el, jövőre 40 milliós termelési értéket terveznek. — rám és még sokunkra már nem került sor. Egy dolgot pedig nagyon szeret­tem volna megemlíteni. A jégelhárítást. Barcstól Mohá­csig az utóbbi években meg­szaporodott a jégverés, nagy­­ károkat okoz. Ennek elhárí­tására történtek ugyan kez­deti lépések, azonban konk­rét intézkedés nem. Ezen változtatni kellene. Drágák a magyar mezőgépek — ol­csóbbá kellene tenni. Ihattam és tapasztaltam: vezetőink jól ismerik az or­­­­szág helyzetét — és ez na­gyon megnyugtató. Most rajtunk a sor: a jó határo­zatokat jól végrehajtani. Ahonnan négy megye népe öltözködik Párizs diktálja az 1971. évi divatot Hasáb sarkú cipő • Gyapjú-műszál keveréke a jövő Ellentétes színek • A favorit- ismét a muszlimruha és -kendő Maxi-midi minden mennyiségben fr­­ /g g KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN KAPHATÓ 40,- Ft/g EGYSÉGÁRON A V­AJSZLÓI TÜZÉP-TELEPEN

Next