Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
1971. január 1. T DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A nagy városok közül Pécs fejlődött a leggyorsabban Beszélgetés Horváth Lajos elvtárssal, a Pécsi városi Tanács vb-elnökével Mit várhatunk a következő évektől Pécs fejlődésében, hogyan alakul környezetünk? A kérdések, amelyekkel felkerestük Horváth Lajos elvtársat, a Városi Tanács vbelnökét, lényegében a IV. ötéves tervben a városra háruló feladatokkal és megoldásuk módjával függnek öszsze. — Pécsett ismét gond a város lakosságának és üzemeinek kellő vízellátása. A vízhelyzet javítása érdekében milyen feladatokat kell megoldani a következő években? — Valóban gondunk van a vízellátással — kezdte válaszát a V. B. elnöke. — Tíztizenkét évvel ezelőtt is ez volt egyik legfontosabb probléma, később javult a helyzet, s most ismét napirenden szerepel. A város vízfogyasztása nagyon megnőtt , az igényeket ki kell elégíteni. A tervek szerint 1971— 1975 között napi 18—19 ezer köbméter vízzel fog többet termelni a pécsi vízmű — és erre 153 millió forintot fordítunk. Ha ezt a több termelést csak a lakosság igényeinek jobb kielégítésére tudnánk fordítani, akkor egy lakosra naponta 120 liter vízzel több jutna. De sajnos a vállalatok és intézmények a szankciók ellenére ennek a többtermelésnek javarészét elfogyasztják. — Mér többször szó esett a tisztított szennyvíz ipari célokra történő felhasználásáról. Ez javítana a helyzeten. Van-e erre terv? — Millió forintos beruházással kísérleti szennyvíztározó kezdi meg működését 1971-ben. Meg kell vizsgálnunk, hogy a tisztított szennyvíz milyen mennyiségben, minőségben és hol alkalmas újbóli felhasználásra. A jövő év a próba éve lesz, és csak azután dönthetünk, de azt is meg kell mondanom, hogy a város lakossága a víztakarékossággal hozzájárulhatna a gondok enyhítéséhez. Sok helyen pocsékolják a vizet, például gépkocsimosásnál Természetesen ezt az igényt is ki kell elégíteni, gondunk lesz rá. A következő öt évben4400 állami és szövetkezeti tarcás épül Pécsett, több mint A III. ötéves tervben. Az összesített adatok szerint mégis k kevesebb a felépülő lakásszám, mint az előző tervidőszakban. Pécsett valóban 4400 állami és szövetkezeti lakást építtet fel a tanács a múlt tervidőszakában felépült 8684-el szemben. Mégis kevesebb lesz az összesített szám. Ugyanis a vállalatok és intézmények — jelentős központi hozzájárulással — a III. ötéves terv ideje alatt 2100 lakást építettek fe. Most pedig mindössze 300 lakás elkészítését tervezik — ugyanis kevesebb támogatást kapnak. A támogatásból most a tanácsnak jut több, de így sem éri el a felépülő lakásszám az elmúlt tervidőszak mennyiségét. Megoldást a vállalatok építkezési kedvének növekedése jelenthetne. 4. A jelenleginél több gázra van igénye a városnak. De ehhez egyrészt a gázvezetékek rekonstrukciójára, másrészt újabb benzinbontó építésére van szükség. Milyen ütemben valósul meg ez a program? — A Gázmű 1969-ben a felettes szervétől utasítást kapott, hogy Pécsett az eternit valamint az öntöttvas vezeték-hálózatot — amelyek hossza összesenmintegy 60 kilométer — a következő öt év alatt cserélje ki. A feladatot évi mintegy 30 millió forintos költséggel kell végezni. Sajnos, kivitelező kapacitást még nem sikerült találni. A vállalat saját kivitelező részlegével a feladat megoldásán dolgozik, azonban évenként mindössze 5 millió forint értékű munkát tudnak elvégezni. A jelenleg rendelkezésre álló gázmenynyiség az ipari igényeket is figyelembe véve 1974-ben már kevés lesz. A terv alapján a gázmű és felügyeleti szerve között tárgyalások folynak egy újabb, napi 200 ezer köbméteres kapacitású benzinbontó gázfejlesztő létesítésére. — Az elmondottakból nyilvánvalóak a nehézségek, mégis megkérdezem: a meszesi lakások gázellátásában mikor várható intézkedés? — Meszes gázellátását országgyűlési képviselőnk s végrehajtó bizottságunk is szorgalmazza. A gázműnél egy tanulmányterv készen áll a meszesi feladat megoldására. Mi olyan vizsgálatot folytatunk, amely egy meszesi általános emeletráépítési akcióval párhuzamosan oldaná meg a problémát. Pillanatnyilag konkrétumot a megvalósulás idejére nem tudok mondani. — Pécs ipari és foglalkoztatási szerkezete egyoldalú. A tanács milyen új munkaalkalmat kíván teremteni? — Az ipari és foglalkoztatottsági szerkezet megváltoztatása érdekében a könnyűipar fejlesztését kell elősegíteni, másrészt új ipari üzemeket kell idetelepíteni. A Városi Tanács anyagiakkal támogatja a szolgáltatásokat végző vállalatok fejlesztését és az iparszerkezetet javító új ipartelepítést. Konkrétan: 35 millió forinttal a szolgáltatást végző vállalatok fejlesztését, 30 millióval az új ipartelepítést. A következő tervidőszakban főleg nőket foglalkoztató híradástechnikai üzemet hoznak létre, ahol mintegy ezer ember dolgozik majd. Ehhez területet és mintegy 15 millió forintot adunk. Tárgyalunk más ipari üzemek Pécsre telepítéséről is, amihez ugyancsak területtel és mintegy 15 millió forinttal járulhatunk hozzá. Az utóbbi hónapokban több tanácskozáson került szóba a város szűkös és korszerűtlen bolthálózata. A város kereskedelmi hálózatfejlesztéséhez jelentősen hozzájárul az új városközpontban létesülő kereskedelmi centrum, ahol 6000 négyzetméteres általános áruház, 2000 négyzetméteres élelmiszer áruház, 4000 négyzetméteres lakberendezési áruház, 3000 adagos étterem épül. Ezek mellett az épülő új lakótelepek, városnegyedek kereskedelmi hálózata is bővül. Az Építők útja közelében épülő ABC áruház 1972. évi átadását az építőipar szerződésben vállalta. A Szigeti városrészen a Steinmetz kapitány tér környékén is új üzleteket létesítünk. A Megyeri Kertváros alatt lévő városrészen a tervidőszakban 3600 négyzetméter üzletteret építünk, ami két ABC áruházat és szaküzleteket foglal magában. Az üzletek megépítésére 1970-ben pályázatot hirdettünk és a versenytárgyalás során mindegyik üzlet megépítésére sikerült az üzemeltető kereskedelmi vállalatot kijelölni. Csaknem valamennyi üzlet megvalósításához a Városi Tanács anyagi segítséget nyújtott. Tudjuk, hogy a város külső övezetében, a peremkerületekben kereskedelmileg jónéhány ellátatlan település van. Ezeken a helyeken évenként meghirdetésre kerülő pályázati felhívással legalább öt vegyes boltot kívánunk létesíteni. Az említetteken kívül a Kazinczy utcai zálogház helyén húsáruház, az Irányi Dániel téren vasáru bolt nyílik. A Városi és a Megyei Tanács jelentős anyagi hozzájárulásával megépül Misinatetőn az étterem és preszszó, a toronyban pedig a kilátópresszó. Szándékunkban áll a Megyeri úton egy vásárcsarnok építése is. Tárgyalások folynak arról, hogy támogatást nyújtsunk egy új Centrum Áruház létesítéséhez, amely szintén a következő tervidőszakban épül meg. — Pécs idegenforgalmi fejlődése új szállodát igényel. Van remény? — A megye és város vezetői, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának vezetői a közelmúltban állapodtak meg abban, hogy a IV. ötéves terv időszakában a Rákóczi úton 200 ágyas szálloda épüljön. Az építés költségeihez 10—10 millió forinttal a Pécs városi és a Baranya megyei Tanács hozzájárul. — Pécs sportszerető közönségét érdekli: lesz-e uszodája, sportcsarnoka a városnak? — Pécs város Tanácsa megbízásából az ÉM Közülettervező Vállalat 1966-ban elkészítette a fedett sportcsarnok beruházási programját, amely szerint a költségek 28,2 millió forintot tettek ki. Az árváltozások következtében, valamint a beépítésre kerülő légköbméter megnövelése folytán ez az összeg 15 millió forinttal nőtt. A kiviteli tervek a B. m. Állami Építőipari Vállalatnál vannak amely az építési munkát 1971 tavaszán megkezdi és az átadást 1973-ra tervezi. Elkészítettünk egy tanulmánytervet Újmecsekalján építésre kerülő strandra. Az építés költsége több mint 25 millió forint. Ennyi pénzünk nincs, de nem is lett volna célszerű így megépíteni, mert mindössze egy medence szolgálta volna a strandolási igények kielégítését. Ha már ekkora összegről van szó, megvizsgáljuk: nem célszerűbb-e később egy fedett uszoda építésének előkészítése. — Az ország más városaihoz hasonlóan Pécsett is kevés az óvoda. — A gond valóban jelentős, ennek tudatában igyekeztünk megoldási módokat keresni. Például az óvodákban lévő lakásokat óvodai célokra hasznosítani. Ezzel sikerült már 150 új férőhelyet nyerni és 1971 első felében újabb 150 férőhellyel tudjuk növelni az óvodákat. A negyedik ötéves tervben új óvodák építésével 330-cal több gyermeket tudunk elhelyezni. — Pécs diákváros. Növelik-e a tantermek számát, illetve fejlesztik-e a kollégiumokat? — Általános iskoláink tantermi ellátottságát többé-kevésbé kielégítőnek tartom, de létesítünk még 36 tantermet. Ami a középiskolákat illeti: szakközépiskolát építünk Meszesen 12 tanteremmel. A IV. ötéves tervben a Kodály Zoltán utcában 400 középiskolás tanuló számára kollégium épül, itt kap helyet a kereskedelmi tanulóintézet 100 férőhelyes diákotthona is. — Van-e már döntés egy művelődési kombinát létesítésére? — Igen. A Megyei Tanács, az SZMT és a Városi Tanács együttesen mintegy 60 millió forintot szán erre a célra. Az új intézmény a Szalai—Bajcsy—Jókai utcák határolta területen létesül, várhatóan 1973-ban kezdik és 1976-ban fejezik be építését. — Jövőre, a tanácsok újjáválasztására és bizonyos átszervezésére is sor ■ kerül. Hogyan érinti ez a pécsi tanácsokat? — Az átszervezés után Pécsett nem lesznek kerületi tanácsok, sem végrehajtó bizottságok. A jelenlegi kerületi tanácsok kerületi hivatalokká válnak, amelyeket természetesen úgy mint eddig, felkereshet a lakosság ügyeinek intézéséért. — Elégedett-e az ügyintézés gyorsaságával, pontosságával? Elfogadja-e ezt a véleményt, hogy a városban legnagyobb „úr” a pécsi polgár? — Az apparátus ügyintéző munkáját viszonylag gyors,nak és pontosnak ítélem meg. Első- és másodfokú szakigazgatási szerveink évenként mintegy 100 ezer esetben hoznak hatósági intézkedést, amelyben valamit juttatnak, engedélyeznek, elvonnak vagy megtiltanak. Nyilvánvaló, hogy a juttatás, engedélyezés esetében nem találkozunk neheztelő megjegyzésekkel. Ezek elsősorban a korlátozó intézkedéseink nyomán jelentkeznek, de számukat nem tartom jelentősnek. Évenként az elsőfokon hozott határozatok 2— 3 százalékát fellebbezik meg másodfokra, míg a másodfokon hozott határozatokkal szemben csupán 80—90 államigazgatási panasz érkezik hozzánk. E panaszok sem a törvénysértő eljárást kifogásolják, hanem méltányosságot kérőek. Ezek a számok világosan bizonyítják, hogy városunkban nem az apparátus az „úr”. — Néha az az érzésünk, mintha a város más városokkal összehasonlítva kevésbé dinamikusan fejlődne. — Mint minden város, úgy Pécs is a terveknek megfelelően fejlődik. Nem maradtunk le. A KSH adatai szerint az elmúlt tíz esztendő népességnövekedését tekintve az összes nagyvárosok közül Pécs fejlődött leggyorsabban. Egy évtized alatt harmincegyezer fővel gyarapodott a lakosság. Nézzük a lakásépítések adatait: 1960 és 1970 között a lakásszám tizenkétezerrel nőtt — ez 36 százalékos növekedést jelent 1960-hoz képest. Ugyanebben az időszakban a lakásszám Budapesten 18, Debrecenben 30, Miskolcon 31, Szegeden 27 százalékos növekedést mutat. Az egy lakásra jutó kereskedelmi forgalmat véve, az első öt hely egyikén vagyunk. Az egészségügyi és kulturális ellátás színvonala is jobb az átlagosnál. A lokálpatriotizmus helyes dolog, — de nem a túlzottan magasra tett mérce-, okozza itt egyesek ilyen jellegű megállapítását? Ez az egyik oldal. A másik: a város fejlődésében valóban akad néhány terület, amely elmarad az átlagos színvonaltól, mint például sportcsarnok, művelődési ház, szálloda, diákotthoni elhelyezés... Az a célunk, hogy gyorsuljon a lakossági igények kielégítése. De éppen ez képezte a IV. ötéves tervből ránk háruló feladatok meghatározásánál alapkoncepciónkat. Egy-egy terület fejlesztésének meggyorsításával igyekszünk az egyenletes fejlődést elérni. Bízom abban, hogy ez a város dolgozóinak szorgos munkája nyomán megvalósul. Kérem, tolmácsolja a lap hasábjain Pécs város lakosságának jókívánságaimat. Sikeres munkát, boldogulást, eredményekben gazdag, boldog új esztendőt kívánok. Garay Ferenc , Műszaki Főiskola ABC-Áruház a Kodály Zoltán utcában