Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-10 / 135. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Äto ■ 88 fifléf Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 135. «ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. június 10., csütörtök Elkészült a gépi feldolgozás Ötezer pécsi lakásigény Legtöbben szövetkezeti lakást kérnek Minden évben új besorolás Háromnegyed kettő - indul a Bull GE-115 számítógép. Alig 15 perc múlva kidobja az első lista végszámát: 4968. Mint­egy 15 perces „szünet” után is­mét indul a gép és újabb ne­gyedóra múlva az előbbi lista másik variációja hagyja el az öreg Bull-t. E 45 perc alatt történt meg első ízben a pécsi lakásigénylők igényjogosultság szerinti sorrendjének megálla­pítása számítógéppel, a Szá­mítástechnikai és ügyvitelszer­vező Vállalat pécsi adatfel­dolgozó központjában. Hosszú hónapok munkája előzte meg ezt a háromnegyed órát. Megszerkesztették a lakás­­igénylő-lapot, kidolgozták a feldolgozás rendszerét és ma­gát a programot. Az igénylő lapokon sok mindenre való szóltak az­­ érdekeltek a család helyzettől a kereseti és vagyo­ni viszonyokon át a jelenlegi lakáskörülményekig. A válaszok bizonyos számú pontot értek, s minél több pontot „gyűjtött össze" az igénylő, annál elő­kelőbb helyre kerülhetett a be­sorolásnál. A programban a kérdésekre adható válaszok kü­lönböző kombinációit mintegy 1500 utasításban rögzítettek, s ezt táplálták be a számítógép­be. A kérdőívek kódszámai lyukkártyákra, onnan az adat­tároló mágneslemezekre kerül­tek. Minden igény végigfutott az 1500 utasításon, aminek eredménye a pontszámok össze­sítése lett, ezekből pedig meg­született a sorrend. 186 ponttal jelent meg az első igénylő neve és negyedóra múlva az utolsóé 8 ponttal, amit csupán a pécsi helybenlakásért ka­pott. Az első lista az ötezer pé­csi lakásigénylő abszolút sor­rendjét adta. A gép közölte, hogy 2080-an kértek tanácsi bérlakást, 2789-en szövetkezeti lakást, 99-en pedig OTP-lakást Az említett 15 perces szünet arra kellett a gépnek, hogy gyorsan átrendezze az igény­lők sorait, mert a következő feladat már az volt, hogy az igénylőket kerületenként is összesítse. Az I. kerületben 1363-an adtak be igényt, 530-an tanácsi bérlakásra, 812-en szövetkezeti, 21-en OTP lakásra. A II. kerület igénye: 735 bérlakás, 944 szövetkezeti és 43 OTP-lakás. Az igénylés­ben a III. kerület vezet 1883 lakással, ennek megoszlása: 815 bérlakás, 1033 szövetkezeti, 35 OTP-lakás. Valamennyi kategóriában pontszám szerint sorolták be az igénylőket. Ennek alapján a Városi Tanács is könnyebben állapíthatja meg a kerületek­nek juttatandó lakások men­­­nyiségét, s a kerületi hivatalok is olyan alapról indulhatnak el, amilyen eddig még nem volt. A gép objektív, részrehajlás nincs nála, protekcióról szó sem lehet, viszont felhívja a figyelmet olyan körülményekre, amelyek szükségessé teszik a további vizsgálatot. Több helyen odaírta például hogy „rossz igénylés”. Az ada­tokat feldolgozta ugyan a gép, de voltak olyan mozza­natok, amelyek a programnak nem feleltek meg, itt a döntést már az emberre bízta. Ugyan­csak „kidobta”, ahol az igény­lőnek háza, telke van. Ezt is meg­ kell vizsgálni, milyen mér­tékben befolyásolja a lakás­igényt. És még sok egyéb szem­pont is van, aminek elbírálá­sához már emberre van szük­ség. A gép közléseinek felülvizs­gálata mellett még egyszer át­nézik a kérdőíveket is és az esetleges rejtett hibákat ki­szűrve korrigálják a lyukkár­tyákat is és ezután készül el a végleges névjegyzék, ami ter­mészetesen nem sokban külön­bözik a jelenlegitől, viszont pontosabb. És végül is az lesz az idei lakáselosztás alapja. Ez a besorolás csak idén ér­vényes, az időközbeni válto­zások miatt évről évre meg kell ismételni a műveletet. Ki­esnek a lakáshoz juttatott igény­lők, megváltoznak a megmaradt igénylőknél a családi körülmé­nyek, a kereseti viszonyok, jön­nek új igénylők, s ezek mind változtatják az „esélyeket" is, növelhetik, vagy csökkentik a pontszámokat. Az igénylők fel­adata lesz tehát, hogy majd annak idején közöljék a válto­zásokat. Pécs Dr. Szász János felvétele A Pécsi Épü­letgépgyártó Vám­. évente mintegy 7—8 ezer tonna vasszerkezetet gyárt nagyrészt a budapesti Épületipari Beruházási Vállalat megrendelésére. Nagymennyiségű vasszerkezetet szállít a BC- nek és a Közép dunántúli Szén­bányáknak is Siklós ünnepi eseménye június 12-13-án Várfesztivál és fúvóstalálkozó 18 együttes - Minősítő és kamarakoncertek - Szoboravatás Toronyzene, tűzijáték, gálahangverseny Tizennyolc zenekar és kama­raegyüttes részvételével rende­zik meg június 12-13-án Sikló­son a Vili. országos fúvószene­kari találkozót és várfesztivált. A kétnapos program kezdetét a vár spanyolbástyájáról fel­hangzó tárogatózene hirdeti már pénteken este. 22 órai kezdettel kamarahangverseny lesz a várkápolnában a Mecsek fúvósötös és a Pécsi Művészeti Szakközépiskola rézfúvós együt­tesének előadásában. A talál­kozó legfontosabb eseménye szombaton két minősítő hang­verseny. Itt az együttesek - a kórusok országos színvonal­versenyéhez hasonlóan - nem­csak közönség előtt szerepel­nek. Játékuk színvonalát orszá­gos bizottság minősíti a vár­ban délelőtt 10 és délután fél 3 órakor. Szereplői: a kőszegi, a tatabányai, a mosonmagya­róvári, az oroszlányi, a komlói, a salgótarjáni, a dorogi fúvós­­zenekar és két pécsi együttes: a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara. Este a várkápol­nában a budapesti Jeunesse Musical fúvós kamaraegyüttes és a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia rézfúvós kamaraegyütte­se ad hangversenyt. A nap programja a minősítő hangver­senyek ünnepélyes eredmény­­hirdetésével és toronyzenével zárul. Vasárnap pattogó indulókra ébred Siklós. Délelőtt 9 órakor felavatják a neves, haladó szel­lemű 48-as politikus, Baranya egykori főispánja, Batthyány Kázmér vár előtti szobrát, majd a zenekarok ünnepélyesen be­vonulnak a várba. Köztük me­netel a siklósi és a nyíregyházi ifjúsági fúvószenekar, a pécsi Gyárvárosi Iskola Úttörőzeneka­ra és a Genfi Állami Katona­zenekar is. Az emeleti várab­lakokból fanfárok jelzik az 1971. évi siklósi várfesztivál megnyitását. Várnai Ferenc Várfesztivál indulóját az egye­sített zenekarok előadásában Maróti Gyula vezényli. A fél 11-kor kezdődő nyitóhangver­senyen három katonazenekart hallunk: a résztvevő szovjet és a svájci együttest valamint a Zrínyi Akadémia zenekarát, Já­vor, Marosvölgyi, Ladanovszkij alezredesek, illetve Zarecki őr­nagy és Gilbert Cullet vezény­lésével. A katonazenekarok várudva­ri koncertjét verses-dalos műsor követi a várkápolnában, A pün­kösdi rózsa címmel. A várkápol­nában ezt a műsort ebéd után is megismétlik. A fesztivál egyik fénypontja­ként, délben fogadják ünnepé­lyesen a baranyai úttörő­ lova­sok többhetes Tenkes-túráját a várudvaron. Délután 3 órától szabadtéri hangversenyen lép­nek fel a fesztivál zenekarai a siklósi várban és a harkányi Zsigmondi sétányon. A várfesztivál nagydíját és a fesztiválserleget este 7 órakor adják át. Ezt gálahangverseny követi a várudvaron. Majd tű­zijáték és a Zrínyi Akadémia záró műsorszáma következik, melynek trombitaszólója a spa­nyolbástyájáról hangzik el — búcsúzóul. Erre a két napra a vendég­látóipar is megfelelően felké­szül. Nyitva lesz Siklós vala­mennyi vendéglője, ide települ a villánykövesdi halászcsárda és összesen hét tsz és ÁFÉSZ állít fel sátrakat, pavilonokat, jó magyaros ennivalóval, és a környék legendás hírű boraival. A Pécsi Sörgyár ígérete: 760 láda sör, 400 láda Pepsi Cola. 220 millió a pécsi víznyerőterü­letek fejlesztésére új kutak és víztározó Automata vezérlőközpont a Tortyogón A negyedik ötéves tervben megoldódnak Pécs ivóvízellá­tási gondjai. Az Országos Víz­ügyi Hivatal 220 millió forintot bocsát a város rendelkezésére, amelyből a tortyogói és a Pel­­lérd, Malom, Keszű községek határában lévő, úgynevezett „P”, víznyerő területet fejlesz­tik. A beruházási program el­készítését két éve folyó vizs­gálatok és kutatófúrások előz­ték meg. A tervek szerint, az új kutak összesen napi 19 ezer köbméterrel több vizet adnak, mint amennyi jelenleg nyer­hető. A MÉLYÉPTERV-nél most ké­szítik a kiviteli terveket, ame­lyek alapján még ez év őszén megkezdődnek a munkálatok. Elsőként a pellérdi területen kerül sor 5-6, csővel bélelt, 100 —150 méter mélységig hatoló kutak fúrására. Jövőre már Tortyogón is dolgoznak, s 1976- ig évente 40—50 millió forintot ruháznak be. Az új Kútrendszer építésével egyidejűleg a kuta­kat összekötő gyűjtőhálózatot is kialakítják. Tortyogóhoz hasonlóan a „P” terület is kap központi gépházat és víztárolót. Ezzel kikü­szöbölhetők lesznek az ese­tenként még előforduló minő­ségi problémák. A kutak által termelt víz ugyanis nem köz­vetlenül kerül a vezetékekbe, hanem ülepítés, kezelés után. Jelenleg nincs tároló, s a ho­mokszemcsékkel szennyezett víz is a fogyasztókhoz jut. A tá­rozó lehetővé teszi majd, hogy ne spontán, hanem igény sze­rint kerüljön megfelelő víz­­mennyiség a hálózatba. Az új kutak, elkészülésük ütemének megfelelően, folya­matosan bekapcsolódnak a ter­melésbe. A 220 milliós beru­házáson túl, a Pécsi Víz- és Csatornamű saját erőből automatizálja a régi és az új kutak üzemelését. A tortyogói gépházban vezérlő­termet ala­kítanak ki, ahol ellenőrizhető a kutak termelése, vízhozama. Ugyanakkor egy gombnyomás­sal leállítható, illetve működés­be hozható bármelyik. Egye­lőre ugyanis minden kutat kü­lön, a helyszínen kell beindí­tani áramkimaradás esetén. A vezérlőrendszer kiépítésével fo­kozhatják a kutak kihasználha­tóságát, egyenletesebbé, biz­tonságosabbá válik a vízellátó rendszer működtetése. Sok gondot okoz, hogy nyári zivatarok alkalmával gyakran csap a villám az elektromos vezetékekbe, s a hiba kijaví­tásáig akadozik, vagy meg­szűnik a vízszolgáltatás. Ezt a hibalehetőséget úgy küszöbölik ki, hogy a légvezetékek helyett, földkábeleken juttatják a ku­takhoz az energiát. Az elkövetkező öt évben megvalósuló 220 milliós beru­házás, a kiöregedett kutak megszüntetése és az új kút­­rendszer kiépítése egyúttal azt is jelenti: kevesebb tisztított Duna-vizet fogyasztunk majd, több lesz a jó minőségű ivó­víz. Árad a Duna — késik a zöldár A hét elején a Duna leg­fontosabb vízgyűjtő területén, az Alpokban 50-90 milliméter csapadék hullott az Inn völ­gyére. Ez a bőséges vízpótlás árhullámot indított el a Dunán, s az áradás -, az előzetes szá­mítások szerint - Budapestnél egy méterrel duzzasztja meg a folyót. Jókor jön ez a vízszint emelkedés, mert a magyar sza­kaszon jelenleg az átlagosnál is kevesebb a víz a mederben Medve község körzetében az alacsony vízszint miatt egy gázló, három helyen pedig me­derszűkület nehezíti a hajózást, de az áradás néhány napon belül megszüntetheti ezeket a gondokat, s javíthatja a vízmű­vek kútjainak ellátását is. Az ország területén kevés jutott a folyóknak a lehullott csapadékból, a szó szoros ér­telmében szomjasan elnyelte a föld. A zivatar miatt azonban átmenetileg helyi vízkárelhá­rítási készültséget rendelt el a Veszprémi Vízügyi Igazgatóság. A zivatarok legfeljebb a pata­kok gyors megduzzasztásával teremthetnek veszélyes helyze­tet, a Dunát nem befolyásolják. A szokásos májusi és június eleji zöldár pedig máris elké­sett. A szokatlanul meleg ta­vasz ugyanis az Alpok hóta­karójának nagy részét már elol­vasztotta. Tehát az olvadásból és a bőséges meleg előből keletkező zöldór egyik alkotó­ja, a hó már nem számottevő tényező.

Next