Dunántúli Napló, 1971. szeptember (28. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVTII. évfolyam, 227. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. szeptember 26., vasárnap II kollektív szerződésekről Az eddigi gyakorlattól eltérően most először került sor hosszabb távra — öt évre — szóló kollektív szerződések kötésére. Ezzel egyidőben kellett a vállalatok vezetőinek a dolgozók előtt beszámolni a kollektív szerződések előző évi teljesítéséről és ez év első felében más jelentős feladatokat is végre kellett hajtani. Az újítási, munkavédelmi, törzsgárdaszabályzatokat, valamint a vállalatok középtávú terveit kellett elkészíteni. Ezek a feladatok nagy megterhelést jelentettek. A munka tervszerű végzését a sok más feladat mellett nehezítette az is, hogy az ezzel kapcsolatos fontos rendelkezések későn jelentek meg. Mindezek ellenére a kollektív szerződések elkészültek. Hatásuk csak később lesz lemérhető, azonban már most kell szólni olyan tapasztalatokról, amelyekről a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülésén is szó esett Mindenekelőtt nagyon fontos tanulsággal szolgált a vállalatok vezetőinek beszámolója. Ezek többsége megfelelt a követelményeknek, bár sok helyen szükséges rossznak tartották. A tapasztalatok azt is igazolták, hogy ahol jól előkészítették ezeket a gyűléseket és jól felkészültek a beszámolókra, ott alkotó, hasznos vita bontakozott ki. Ezt követően minden évben be kell számolni a vállalatok vezetőinek a kollektív szerződések végrehajtásáról. A tapasztalatok alapján gondosabban, felelősségteljesebben kell ezt a munkát is a jövőben elvégezni. A kollektív szerződések előkészítése során általában érvényesítették azt az elvet, hogy a dolgozókat be kell vonni az előkészítés munkájába, velük a szerződés-tervezetet megvitatták és sokféle észrevétel, javaslat hangzott el. Ezek természetszerűen döntő többségükben anyagi jellegűek voltak. Ilyenek: az anyagi ösztönzés (bér, prémium), béren kívüli juttatás, nyereség felosztása, szociális ellátottság stb. A szakszervezeti bizottságok, vállalatvezetők gondos mérlegelés után ezeket a javaslatokat figyelembe vették a végleges megalkotáskor. Több javaslat anyagi lehetőségek hiányában nem kerülhetett bedolgozásra, bár ezek többsége is jogos volt. Ez bizonyítja, hogy a dolgozók nem mindenütt ismerik a vállalatok lehetőségeit. Sokszor feladatait sem. Pedig ahhoz, hogy megfelelően részt tudjanak venni a vállalat, az üzem tevékenységében, jobb tájékoztatásra lenne szükség. Fontos követelmény, hogy a dolgozók választ kapjanak javaslataikra. A vállalatvezetés többségében ezt meg is tette. Azonban a válaszok nem voltak elég agitatívak, nem elégítették ki a dolgozók egy részét, mert csak jogi oldalról közelítették meg a nem teljesíthető javaslatokat Néhány konkrét észrevétel az elkészült kollektív szerződésekhez: A vállalati szerződésekben mindenütt meg kellett határozni a bérfejlesztés mértékét E vonatkozásban ebben az évben is túlzott óvatosság volt, jellemző. Általában 2-4 százalékban határozták meg. Ebből azt a következtetést lehetett levonni az előkészítés időszakában, hogy az ilyen mértékű fejlesztés mellett a IV. ötéves terv életszínvonal-politikai elvárásait nem lehet teljesíteni. Azonban félév tapasztalatai alapján a valóság más. 1971. első félévében 5,1 százalékos volt a megyében a bérfejlesztés nagysága. Ez bizonyos tervszerűtlenséget mutat és ezt a jövőben kerülni kell. A másik tapasztalat: tudott dolog az, hogy még vállalatokon belül is vannak bizonyos mértékű béraránytalanságok. A felhasználás és fejlesztés sincs pontosan mindenütt meghatározva, pedig ez is fontos követelmény. Az 1971—75-re kötött kollektív szerződések megkötésénél a szakszervezeti bizottságok arra törekedtek, hogy a nyereségprémiumban részesülők számát csökkentsék. A sok vita különösen abból adódott, hogy a dolgozók nem értik a nyereségprémium célját. Miért kapják, milyen feltételek szükségesek elnyeréséhez. A szakszervezeti bizottságoknak és a vállalatvezetésnek többet kell tenni ennek megértetése érdekében. Továbbá azért is, hogy a jól dolgozó fizikai munkavállalók nagyobb számban kapjanak nyereségjutalmat. A mostani kollektív szerződések már pontosabban rögzítik a lakásépítés támogatására fordítandó hozzájárulás mértékét. Itt is nagyon differenciált a helyzet, attól függően, hogy a vállalatok milyen anyagi alapokkal rendelkeznek. Ezzel a lehetőséggel ma már sok vállalat él, de nagyobb részük anyagi fedezet hiányában e lehetőséggel élni nem tud. Jövőben a kijelölésnél a szakszervezeti jogokat jobban kell érvényesíteni. A vállalatok többségénél az üzemi étkeztetés vállalati hozzájárulását nem emelték. Az a tapasztalat, hogy az árak emelkedése miatt a dolgozók térítését emelték fel. Ez esetenként nem is volna baj, azonban ezzel párhuzamosan nem emelkedett megfelelően az ételek minősége. Ezt nagyon sok helyen kifogásolták. Tapasztalataink alapján szóvá kell tenni azt is, hogy a vállalati gyermekintézmények fejlesztésére fordított összegek nem emelkedtek. Sőt ezzel több helyen nem is foglalkoztak. Ezzel kapcsolatos fejlesztési elképzelések jóformán nincsenek. A területi gyermekintézmények a gondokat nem tudják megoldani, éppen ezért felhívjuk a vállalati szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy ezzel a problémával is gondosabban foglalkozzanak az anyagi lehetőségek határain belül azért, hogy közös erővel e gondokon enyhíteni tudjunk. Fontos tapasztalatokat szereztünk abban a vonatkozásban is, hogy a túlórákkal kapcsolatos kérdéseket a vállalatoknál pontosabban szabályozták. Tapasztalataink alapján 1971-ben — az előző évhez viszonyítottan - ugyan csökkentek a túlórák, de még mindig magasabbak, mint 1968-ban voltak. A jövőt illetően felhívjuk a szakszervezeti bizottságok figyelmét, hogy segítsék elő a normál időn belül a vállalati termelési terveik teljesítését és minimálisra csökkentsék a túlórákat Ez két vonatkozásban is fontos: — 1968-tól fokozatosan bevezettük a vállalatoknál a csökkentett munkaidőt Ennek az volt az előfeltétele, hogy a tér(Folytatás a 3. oldalon) Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szombaton délben rövid baráti látogatásra Budapestre érkezett Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára és kísérete. Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője és Nyikolaj Rogyionov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András, a KB tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Puja Frigyes, a KB tagja, a külügyminiszter első helyettese, Gyenes András, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Marjai József külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Megértés és barátság Befejeződtek a szovjet-jugoszláv tárgyalások A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének hivatalos rezidenciájában szombaton Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke ünnepélyes keretek között szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot írt alá és elfogadtak egy szovjet—jugoszláv nyilatkozatot. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és a kíséretében lévő személyiségek a Jugoszláviában tett négynapos, nemhivatalos látogatás után szombaton délelőtt, különrepülőgépen Belgrádból Budapestre utaztak. A szovjet vendégeket a belgrádi repülőtéren Tito elnök és más jugoszláv vezető személyiségek búcsúztatták. Joszip Broz Tito a repülőtéren a következő beszédet mondta: Igen tisztelt Brezsnyev elvtársi Kedves vendégek! Elérkezett a búcsú ideje. Az önök itteni látogatása igen rövid, de rendkívül tartalmas volt, és módot adott arra, hogy alaposan megvizsgáljuk kapcsolataink és külpolitikai problémák egész komplexumát. Azt hiszem, hogy a látogatás és a megbeszélések, amelyeket folytattunk, nagy jelentőségűek lesznek az országaink közötti barátság és elvtársi együttműködés további fejlődése szempontjából. Megbeszéléseink igen átfogóak voltak, különösen a kölcsönös kapcsolatokat illetően. Nagy munkát végeztünk, mégpedig a kölcsönös megértés és a barátság szellemében. Megoldottunk számos kérdést, amelyek az évek során gyülemlettek fel. Kijelöltük a további együttműködés módozatait attól az elhatározástól áthatva, hogy nem tűrünk meg kapcsolatainkban olyan elemeket, amelyek ártalmasak lennének országainknak. A viszontlátásra! Szívélyes üdvözletünk a Szovjetunió népeinek ! Joszip Broz Tito beszédére Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára válaszolt: Látogatásunk végéhez érkezett. Teljes mértékben egyetértek Tito elvtárssal: a tárgyalások szükségesek voltak és sikeresen folytak le. Megjelöltük pártjaink és országaink barátsága és együttműködése tovább erősítésének útjait, mindvégig elvtársi és építőjellegű volt a tárgyalások légköre. Eredményeinket összegező közös dokumentumban — amelyet az imént írtunk alá — meghatároztuk a szovjet—jugoszláv együttműködés tökéletesítésének reális távlatait is minden területen. Engedje meg Tito elvtárs, hogy még egyszer köszönetet mondjak önnek és minden elvtársnak a meleg fogadtatásért és vendégszeretetért, a baráti érzések megnyilvánulásáért. — Viszontlátásra az újabb találkozásig ! 140000 garnitúra alkatrész a Zsiguliba Eddig 140 ezer garnitúra alkatrész készült el a Zsigulikhoz a Bakony Művekben. A veszprémi gyár négyféle alkatrészt — ablaktörlőt, gyújtáselosztót, kürtöt és kormányzáras-gyújtás kapcsolót — készít a szovjet gépkocsikhoz. A Togliattiban működő autógyár kérésére 1971. év végére az eddig 10—15 ezer helyett, havi 25 ezer garnitúrát fognak előállítani. Megnyílt a rendőrtiszti főiskola Szombaton ünnepélyesen felavatták a Belügyminisztérium rendőrtiszti főiskoláját. Az ünnepségen megjelent dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Papp Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka és Honti János, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője, az avató- és egyben tanévnyitó ünnepségre érkező Benkei András belügyminisztert a Belügyminisztérium felsorakozott díszegysége köszöntötte. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján hozták létre az első rendőrtiszti főiskolát, s ezzel kialakult a belügyi tisztképzés egymásra épülő rendszere a továbbra is működő, különböző szintű , alapfokú tiszthelyettesi, tiszti - iskolában szerzett tapasztalatok lehetővé tették, hogy immár főiskolai szinten folytatódjék az igényeknek megfelelő magasfokú kiképzés, amely perspektívában is biztosítja a Belügyminisztérium előtt álló és egyre növekvő színvonalat követelő feladatok teljesítését A belügyminiszter ünnepi beszédében felhívta a hallgatók figyelmét: a napjainkban zajló tudományos és technikai forradalom közepette csak az a belügyi dolgozó tud helytállni, aki megfelelő általános műveltséggel, politikai és szakmai ismeretekkel rendelkezik, aki lépést tud tartani a rohamos fejlődéssel. Az ünnepség befejeztével a vendégek megtekintették a főiskola korszerűen berendezett laboratóriumait Hazaindult a Minisztertanács elnökhelyettese Befejeződött a háromhetes dél-amerikai tárgyalássorozat A magyar-ecuadori tárgyalások pénteken szakértői megbeszélésekkel folytatódtak. A két ország gazdasági szakértői munkabizottsági tanácskozáson tárgyaltak az áruszállítások kölcsönös növelésének lehetőségeiről. A magyar termékek szállításának kérdéséről szólva felmerült az a lehetőség, hogy bekapcsolódjunk az ecuadori autóbuszközlekedési programba, bővítsük az egészségügyi berendezések exportját és szóbakerült hűtőház, vágóhíd szállításának lehetősége is. Az ecuadori szakértők közölték, érdekeltek abban, hogy növeljék a banán-, kakaó- és kávévásárlásainkat. A megbeszélésen kölcsönös tájékoztatás hangzott el a két ország fejlesztési programjairól és tárgyaltak a kiállításokon való részvételről, szakértők látogatásairól is. Péntek délben Rafael Garcia Velasco külügyminiszter ebédet adott Tímár Mátyás és kísérete tiszteletére. Az ebéden megjelent Edgar Teran Teran, a külkereskedelmi hivatal elnöke, a diplomáciai testület több tagja és sok ecuadori vezető személyiség. Helyi idő szerint a délutáni órákban a külügyminisztérium épületében került sor a magyar—ecuadori műszaki-tudományos egyezmény ünnepélyes aláírására. A szerződést — amely módot ad a két ország szakértőinek cseréjére — Tímár Mátyás és Rafael Garcia Velasco írták alá, majd mindketten méltatták a szerződés jelentőségét a magyar—ecuadori kapcsolatok bővítésében. Este Beck János, hazánk ecuadori nagykövete fogadást adott a Hotel Quitóban Rafael Garcia Velasco külügyminiszter tiszteletére, Tímár Mátyásnak a Minisztertanács elnökhelyettesének és kíséretének ecuadori tartózkodása alkalmából. Ezzel befejeződött a Minisztertanács elnökhelyettesének hivatalos ecuadori programja, egyszersmind véget ért a délamerikai kontinens négy országában folytatott háromhetes tárgyalássorozata. Tímár Mátyás és kísérete szombaton helyi idő szerint a déli órákban hazaindult Quitonból, Ecuador fővárosából.