Dunántúli Napló, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Vitán p­roletérral, egyesültetek! Ára: 1,20 forint XXIX. évfolyam, 1. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. január 1., szombat A népgazdaság 1972. évi terve A kormány tájékoztatási hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi népgazda­sági tervet, amelyet a IV. ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatainak figyelembevételé­vel dolgoztak ki. A kormány­­ megállapította, hogy 1971-ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni. A társadalmi termék mintegy 7,8 százalékkal emelkedett, a nem­zeti jövedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazda­ságban a foglalkoztatottak szá­ma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 szá­zalékkal haladja meg a tava­lyit. Az építési-szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés­— a kedvezőt­len időjárási viszonyok miatt viszonylag alacsony 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatott­ra jutó termelés 5,5—6 száza­lékkal nőtt. Az ipari termelés emelkedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A munkaerő-ván­dorlás mérséklődött. Az építőiparban az egy mun­kásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés növeke­désének mintegy kétharmad ré­sze a termelékenység emelke­déséből származik. Jóllehet, a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, né­hány területen a fejlődés eltért a tervezettől. A belföldi fel­­használás a nemzeti jövede­lemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházások­nak az előirányzatot meghaladó növekedése. A tervezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fo­gyasztás növekedési üteme és volumene is meghaladja a ter­­­vezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tőkés viszonylatban a ki­vitelnél és a tervezettnél gyor­sabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következtében a külkereskedel­mi áruforgalom egyenlege ked­vezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatározó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reálbére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó re­áljövedelme kb. 6 százalék­kal emelkedett. A lakosság pénzbevételei kö­rülbelül 10 százalékkal haladják meg a múlt évit. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között a kapcsolat szorosabb, mint a korábbi évek­ben volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növeke­dése nagyobb részben az átlag­­keresetek emelkedéséből, a me­zőgazdasági jövedelmek növe­kedése pedig az áruértékesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal nagyobb a tava­lyinál. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mérték­ben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer ,lakás épült, ami 3—4 százalék­kal több a tervezettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazda­ságirányítás 1972. évi fő fel­adatát a fejlődés kedvező vo­násainak erősítésében és ezen keresztül a gazdasági egyen­súly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgazdasági terv a társadal­mi-gazdasági előrehaladás és az életszínvonal folyamatos nö­velésének tartós megalapozása érdekében a termelés egyenle­tes fejlesztését és a felhaszná­lásnak a lehetőségekkel össz­hangban álló növelését irányoz­za elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jövedelem 5,6 száza­­­­­lékkal emelkedik. Ez lényegé-­­ ben megfelel a IV. ötéves terv­­­ ben számított éves növekedési­­ ütemének. A nemzeti jövedelem felhasz­nálásának növekedési üteme­­ az 1971. évihez képest mérsék­­l­­ődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves terv­vel megegyezően nő. A felhal­mozás volumene (beruházások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a felhasználás ará­nya kismértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beruházás megvalósítá­sára van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folya­matban lévő beruházások be­fejezésének meggyorsítására összpontosítja, következéskép­pen az 1971. évinél kevesebb új beruházás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvalósuló beruházásokra 49—50 milliárd forintot, az öt­éves tervben az ez évre számí­tottnál 5—6 milliárd forinttal­­és az 1971. évinél 2—2,5 mil­liárd forinttal nagyobb össze­get irányoz elő. A vállalati és a szövetkezeti döntésektől füg­gő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet. A beruhá­zások tervszerű végrehajtását szolgálják az 1972. január 1-én életbe lépő kormányzati intéz­kedések. Ipar - építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emel­kedik. A növekedés a belföl­di igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negyedik ötéves tervben elő­irányzott szerkezeti változások­nak megfelelően — az átla­gosnál gyorsabban növekszik a vegyipar, a villamosenergiaipar, valamint az építőanyagipar ter­melése. A terv előirányozza a kapa­citások eddigieknél hatéko­nyabb kihasználását, a munka­erőgazdálkodás javítását, a ter­melés és az értékesítési lehe­tőségek jobb összehangolását. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbelül 0,5 száza­lékkal, mintegy 8—9 ezer fő­vel bővül. A műszaki intézke­dések, a munkaszervezés javí­tásának eredményeképpen a munka termelékenysége a ter­meléssel közel hasonló ütem­ben emelkedik. Az építőipar termelése 3—4 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. A kapacitásnöveke­dést elsősorban a közműépítő vállalatok fejlesztése, továbbá a könnyűszerkezetes építési program folytatása segíti. Az építőipari munka termelékeny­sége a mérsékelt termelési elő­irányzattal összefüggésben kö­rülbelül 4 százalékkal nő. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgaz­dasági termelés­ 2—3 százalé­kos emelkedésével számol. A­­ növénytermelés mintegy 3—4 százalékkal nő. Szántóföldi nö­vényekből a­ terv — tekintettel az 1971. évi jó eredményekre — terméshozam emelkedéssel nem számol, míg zöldségfé­lékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 szá­zalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a ter­melés mérsékelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Hasonló ütemben emelkedik a vágóál­lattermelés is. A terv a sertés­­állomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarhaállomány növe­kedésével számol. A mezőgaz­dasági termelés és a tervezett import ehhez megfelelő takar­mány-ellátást biztosít. A vágó­baromfi termelés a keresletnek megfelelően tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmi­­szeripari termelés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföldi ellá­tást tesz lehetővé. A húsellá­tás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége to­vább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszállításban körülbelül 3, a személyszállításban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalék­kal növekszik. A személyszállí­tásban a vasút igénybevétele kismértékben csökken, míg a közúti közlekedés körülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a Metró kelet— nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatla­­kozó vonala. A Metró észak— dél irányú vonalának építése meggyorsul. A hírközlés területén a táv­beszélő főközpontok kapacitá­sa bővül, mintegy 28 ezer al­központi állomás belépése vár­ható. Mindezek ellenére a táv­beszélőigényeket teljes mérték­ben még nem lehet kielégíte­ni. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a külkereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növe­kedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irá­nyuló­­kivitel 13—15, az onnan történő behozatal 6—7 száza­lékkal emelkedik. A szocialis­ta viszonylatú külkereskedelmi forgalomban a legnagyobb nö­vekedést a gépexportban kell elérni, de jelentősen emelkedik az anyagok és alkatrészek, a gyógyszerek, a könnyűipari ter­mékek és a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek kivite­le is. Nagymértékben bővül az energiahordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala, Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy 13 százalékkal, a be­hozatal pedig 5,6 százalékkal nő. Tőkés viszonylatban a leg­gyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élel­miszeriparban várható, de je­lentősen emelkedik a könnyű­ipar exportja is. Az import nö­vekedése megfelelő mértékű a népgazdaság anyag- és kész­termék szükségletének biztosí­tásához. Életszínvonal 1972-ben tovább nőt a lakos­ság életszínvonala. Körülbelül 5 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak, va­lamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme. Az egy ke­resőre jutó reálbér — figye­lembe véve a fogyasztói árszín­vonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gaz­dasági célok elérése érdeké­ben bevezetett árpolitikai in­tézkedések következtében a gazdaság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói ár­eme­léssel, illetve csökkenéssel szá­mol a terv, így az építőanyag­­ipar területén egyes építőanya­­­gok ára, valamint a fogyasz­tási cikkek közül a sör fogyasz­tói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosószerek, szappanok és háztartási tisztí­tószerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett árin­tézkedések hatására a fogyasz­tói árszínvonal legfeljebb 3 százalékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gondjainak csökkenté­sét szolgálja, hogy a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyer­mekenkénti családi pótléka ha­vi 100 Ft-tal emelkedik. (Folytatás az 5. oldalon.) Egynapos tűzszünet Dél-Vie­tnamban Pénteken éjszaka, helyi idő szerint egy órakor (közép-euró­­pai idő: csütörtök, 18 óra) élet­be lépett a DNFF által kihirde­tett háromnapos újévi tűzszü­net. A saigoni katonai parancs­nokság szóvivője kijelentette, hogy a r­eggeli órákig, nem ér­kezett jelentés akciókról. A saigoni és az amerikai hadsereg ugyanúgy, mint kará­csonykor, ezúttal is csak 24 órás tűzszünethez járult hozzá. Ez pénteken helyi idő szerint 14 órakor lépett életbe (közép­­európai idő: 11 óra). A saigoni hadsereg egyik szóvivője kijelentette, hogy az amerikai és a kormányhadse­reg egységei egészen az utolsó percekig folytatják „offenzívá­­jukat”. Miként az AFP hangoztatja, Dél-Vietnamban még­ sosem telt el tűzszünet incidensek nél­­kül, de a legutóbbi karácsonyi tűzszünet 1965 óta a legnyu­godtabbnak bizonyult. Pénteken D­él-Vietnamból csak szórványos harci tevékeny­ségről érkeztek jelentések, így kisebb csata bontakozott ki saigoni egységek és szabadság­ha­nosok között a Mekong folyó deltavidékén, a tengerparti Dinh Binh tartományban és az észa­ki Nam Ruang tartományban. Az összecsapások részletei nem ismeretesek. Teljes ütem volt az év utolsó mint­a nap­ján is a Pécsi Aut­ójavító Ktsz műhelyeiben. Idén négyezerötszáz kocsi ment át az üzemen, ezeken a futójavítástól a nagyjavításig vé­geztek különböző szerelő munkákat. A javított kocsik bát­van százaléka karambolos autó va U Virágos szilveszter A fagy és a hó­­ a szilvesz­ter e hagyományos „kellékei" — az idén elmaradtak. Bár pén­tekre virradóan kissé megszigo­rodott az időjárás, az ország te­­j­e­rületének nagyobb részén az év l­­ utolsó napján is márciusra em­­­­­lékeztető tavaszi napsütésben i­s fürödtek az erdők. A lillafüredi , a Hámori-tó korábbi 10 centimé­­­ter vastag jégpáncélját ugyan­i­s nem tüntette el az utóbbi hetek i­­ enyhe időjárása, az év utolsó­­­ó napján azonban messzehangzó : a hegyekből visszaverődő dör­­­dülések jelezték, hogy a napsü­­­tés hatására megkezdődött a­­ rianás­­ a jégpáncél felrepede- í­­­zése. A szomszédos Heves me­­­­gye székhelyén — Egerben -­­ 1825-ben, tehát csaknem másfél­­ évszázaddal ezelőtt jegyeztek , fel az ideihez hasonló dac­­i- i­béri időjárást. A város piacán­­ már a hét közepétől árulták a­­ barkát, a Balatonfelvidéken is tömegesen árusították a ritka- s­ságnak számító „szilveszteri bar­­kát”. A rendkívüli időjárás, bár bi­zonyos változásokat hozott a hagyományos programban, se­hol sem csökkentette a jóked­vet. Bugacon, ahol az idén elő­ször fogadtak szilveszterre kül­földi — francia­­ vendégeket annyiban kellett módosítani az eredeti elképzelést, hogy a ven­dégek csilingelő szánok helyett lovasfogatokon tettek kirándu­lást a pusztán. A göndör­szerű suba azonban még az idei de­cemberi tavaszban is elkelt. Sopron megyébe­n a Lővé­­rek aljára­­ ezer,osztrák, NSZK beli, angol és francia érkezett Éjfélkor tűzijátékot rendeztek a vendégek nagy örömére. Élénk volt­­a Balaton menti üdülőköz­pontok forgalma is. Balatoni,E­­reden, Siófokon, Keszthelyen és Hévízen több mint kétezer be­­utalt töltötte a szilvesztert. Az északi part leglátványosabb szilveszter estéire a balatonfü­redi Balaton Étteremben, az Aranycsillag Szállóban és a Baricska Csárdában került sor A székesfehérvári Velence Szállóban osztrák turistacsoport szilveszterezett. Bugac francia vendégeihez hasonlóan, előze­tes disznótoron vettek részt. A nevesebb Zala megyei vendég­látó helyeket már december kö­zepén lefoglalták. Nagykanizsá­ra pénteken a délelőtti órákban érkeztek meg a város szilveszteri jugoszláv törzsvendégei. Hangu­latos nemzetközi óév egyik leg­hangulatosabb rendezvényére a 700 éves kőszegi Jurisics várba is került sor. 4 1 t

Next